Connect with us

A Háború

ERŐSÍTÉS: Jelentősen növelték a boszniai nemzetközi katonai kontingens ütőképességét az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Az orosz-ukrán háború február 24-i kirobbanása óta eltelt két hét folyamán kétszeresére nőtt a Bosznia- Hercegovinában állomásozó nemzetközi katonai misszió létszáma. A csapaterősítéssel összefüggésben a médiában a boszniai politikusok és az EUFOR vezetői is igyekeznek hangsúlyozni, hogy a nemzetközi kontingens jelentős megerősítése nem áll összefüggésben közvetlen háborús veszéllyel.

Háborús veszély: van/nincs?

Sifet Podžić boszniai védelmi miniszter az EUFOR Althea misszió erősítése kapcsán adott március 7-i nyilatkozatában kifejtette, hogy a brüsszeli és washingtoni katonai szakértőkkel folytatott helyzetértékelést követően a boszniai Miniszterek Tanácsa és az EUFOR vezetése arra a következtetésre jutott, hogy a bosznia-hercegovinai biztonsági helyzet lényegesen rosszabb lett 2021. decembere óta, így indokolttá vált a kontingens megerősítése.

A miniszter nem árulta el, milyen jellegű fenyegetettség miatt látták indokoltnak a nemzetközi katonai jelenlét megkétszerezését.

Dragan Lukač, a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztere a külföldi katonai jelenléttel kapcsolatban szintén megerősítette, hogy nincs jelenleg háborús veszély az országban, és kérte a szerb entitás lakosságát, hogy a külföldi katonai erők irányában tanúsítsanak elfogadó magatartást. Lukač hangsúlyozta, hogy minden olyan híresztelés alaptalan, melyek szerint külföldi erők Boszniát fegyveres konfliktusba akarnák belesodorni.

Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője és Anton Wessely tábornok, az EUFOR Althea misszió parancsnoka a csapaterősítés előtt, március 1-jén egyeztettek személyesen a bosznia-hercegovinai biztonsági helyzetről. A találkozót követően az EUFOR Althea misszió a boszniai sajtóban megjelentetett felhívásaiban igyekezett hangsúlyozni, hogy a külföldi katonai jelenlét megerősítésének célja nem az orosz-ukrán háború nyugat-balkáni eszkalációjának megelőzése, hanem az egyre instabilabbá váló boszniai politikai viszonyok békés környezetének garantálása, vagyis a “békés veszekedéshez” szükséges légkör fenntartása.

A március első napjaiban alkalmazott kommunikációs paneleket az EUFOR annyiban finomította, hogy jelenleg az erősítést “a jelentősen romló nemzetközi biztonsági környezet” lehetséges negatív hatásaival indokolják. A szerző szerint ez alatt “ómagyarul” az orosz-ukrán háborút és annak globális gazdasági hatásait kell érteni, amelyek elvezethetnek egy nyugat-balkáni konfliktushoz, illetve annak kiprovokálásához.

Ehhez kapcsolódóan az EUFOR és a boszniai politikai elit tagjai egyöntetűen hangsúlyozták a korábbi napokban, hogy közvetlen háborús veszély nincs az országban, sem a régióban.

Az EUFOR Althea vezetése hirdetményt tett közzé több helyi televízió és rádió csatornán arról, hogy a frissen érkezett csapatok a következő időszakban napi rendszerességgel hajtanak végre járőrtevékenységet Bosznia szerte, így megnövekszik a külföldi katonai jelenlét a közterületeken.

Az erősítés március 8-i beérkezését követően Bosznia- Hercegovinában állomásozó 1100 fős állományon felül további 2400 katona áll rendelkezésre a környező államokban, amelyek a kontingens részeként, a helyzet súlyosbodása esetén azonnal Boszniába vezényelhetők. A jelenlegi erősítés gerincét osztrák és román gépesített lövészcsapatok adják, melyek a konvojokról készített felvételek alapján könnyű páncélzatú szállítójárművekkel rendelkeznek.

Nem árt vigyázni

Az EU és a NATO vezetői okkal aggódhatnak a nyugat-balkáni régió biztonsági helyzete miatt. A korábbi években több nyugat-balkáni államban jelentősen megnőtt az orosz befolyás. Bosznia- Hercegovina esetében elég csak az importált gáz és kőolajszármazékok 100%-os orosz eredetére gondolni. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője pedig kiemelten jó viszonyt ápol a minden oroszok állandó elnökével és hadurával, Vlagyimir Putyinnal.

Ezzel magyarázható, hogy Dodik február 28-án az államelnökségi ülésről való távozásával gátolta meg az uniós szankciókkal részben egyező rendelkezések boszniai bevezetését az orosz féllel szemben. Az esetet követően Dodik Putyint “nagy államférfinak” nevezte.

A boszniai szerbek orosz párti állásfoglalását követően Aleksandar Vučić szerb államfő is bejelentette, hogy Szerbia nem fog korlátozásokat életbe léptetni Oroszországgal szemben, vagyis az orosz politikai elit számíthat a jövőben is a balkáni szerbek, illetve a “szerb világ” támogatására.

A nyugat-balkáni régió megosztottságának fokozását erősítheti Moszkva azzal is, hogy az orosz külügy általa március 6-án kiadott ellenséges országok listájára helyezte a jelentős szerb nemzetiséggel bíró Montenegrót, a Nyitott Balkán kezdeményezés élharcosának számító Albániát és a közelmúltban kormányválságból kilábalt Észak- Macedóniát. Az említett három balkáni állam közös nevezője, hogy mind a NATO tagjaivá váltak az elmúlt években éppen a szerb-orosz hegemónia balkáni erősödésétől tartva.

Itt most az a kérdés, hogy az ukrajnai háború elhúzódása esetén számol-e az orosz fél azzal, hogy a NATO erőforrásainak megosztása végett valamely befagyott balkáni konfliktust felforrósítsa.

2021-ben mind a koszovói-szerb viszony, mind a bosznia-hercegovinai politikai hangulat olyan mélypontokat súrolt, amelyekre nem volt példa a korábbi években. Ehhez jött hozzá a Zoran Zaev miniszterelnök lemondásához vezető észak-macedóniai, majd a Zdravko Krivokapić kormányának bukását eredményező montenegrói válság, vagyis az oroszok (is) jócskán belepiszkáltak a balkáni helyzetbe.

Sommásan megállapíthatjuk, hogy jelenleg a régió legstabilabb politikai és gazdasági helyzettel rendelkező országa a tartósan orosz szövetséges Szerbia, amelynek hadereje erőfölényben van a vele szomszédos nyugat-balkáni államokkal szemben. Ez a tényező komoly ütőkártyává teheti Szerbiát a Kremlben, főleg ha Putyin és Vučić marad.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava