Connect with us

A Háború

ERŐSÍTÉS: Jelentősen növelték a boszniai nemzetközi katonai kontingens ütőképességét az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

hq eufor
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Az orosz-ukrán háború február 24-i kirobbanása óta eltelt két hét folyamán kétszeresére nőtt a Bosznia- Hercegovinában állomásozó nemzetközi katonai misszió létszáma. A csapaterősítéssel összefüggésben a médiában a boszniai politikusok és az EUFOR vezetői is igyekeznek hangsúlyozni, hogy a nemzetközi kontingens jelentős megerősítése nem áll összefüggésben közvetlen háborús veszéllyel.

Háborús veszély: van/nincs?

Sifet Podžić boszniai védelmi miniszter az EUFOR Althea misszió erősítése kapcsán adott március 7-i nyilatkozatában kifejtette, hogy a brüsszeli és washingtoni katonai szakértőkkel folytatott helyzetértékelést követően a boszniai Miniszterek Tanácsa és az EUFOR vezetése arra a következtetésre jutott, hogy a bosznia-hercegovinai biztonsági helyzet lényegesen rosszabb lett 2021. decembere óta, így indokolttá vált a kontingens megerősítése.

A miniszter nem árulta el, milyen jellegű fenyegetettség miatt látták indokoltnak a nemzetközi katonai jelenlét megkétszerezését.

Dragan Lukač, a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztere a külföldi katonai jelenléttel kapcsolatban szintén megerősítette, hogy nincs jelenleg háborús veszély az országban, és kérte a szerb entitás lakosságát, hogy a külföldi katonai erők irányában tanúsítsanak elfogadó magatartást. Lukač hangsúlyozta, hogy minden olyan híresztelés alaptalan, melyek szerint külföldi erők Boszniát fegyveres konfliktusba akarnák belesodorni.

Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője és Anton Wessely tábornok, az EUFOR Althea misszió parancsnoka a csapaterősítés előtt, március 1-jén egyeztettek személyesen a bosznia-hercegovinai biztonsági helyzetről. A találkozót követően az EUFOR Althea misszió a boszniai sajtóban megjelentetett felhívásaiban igyekezett hangsúlyozni, hogy a külföldi katonai jelenlét megerősítésének célja nem az orosz-ukrán háború nyugat-balkáni eszkalációjának megelőzése, hanem az egyre instabilabbá váló boszniai politikai viszonyok békés környezetének garantálása, vagyis a „békés veszekedéshez” szükséges légkör fenntartása.

A március első napjaiban alkalmazott kommunikációs paneleket az EUFOR annyiban finomította, hogy jelenleg az erősítést „a jelentősen romló nemzetközi biztonsági környezet” lehetséges negatív hatásaival indokolják. A szerző szerint ez alatt „ómagyarul” az orosz-ukrán háborút és annak globális gazdasági hatásait kell érteni, amelyek elvezethetnek egy nyugat-balkáni konfliktushoz, illetve annak kiprovokálásához.

Ehhez kapcsolódóan az EUFOR és a boszniai politikai elit tagjai egyöntetűen hangsúlyozták a korábbi napokban, hogy közvetlen háborús veszély nincs az országban, sem a régióban.

Az EUFOR Althea vezetése hirdetményt tett közzé több helyi televízió és rádió csatornán arról, hogy a frissen érkezett csapatok a következő időszakban napi rendszerességgel hajtanak végre járőrtevékenységet Bosznia szerte, így megnövekszik a külföldi katonai jelenlét a közterületeken.

Az erősítés március 8-i beérkezését követően Bosznia- Hercegovinában állomásozó 1100 fős állományon felül további 2400 katona áll rendelkezésre a környező államokban, amelyek a kontingens részeként, a helyzet súlyosbodása esetén azonnal Boszniába vezényelhetők. A jelenlegi erősítés gerincét osztrák és román gépesített lövészcsapatok adják, melyek a konvojokról készített felvételek alapján könnyű páncélzatú szállítójárművekkel rendelkeznek.

Nem árt vigyázni

Az EU és a NATO vezetői okkal aggódhatnak a nyugat-balkáni régió biztonsági helyzete miatt. A korábbi években több nyugat-balkáni államban jelentősen megnőtt az orosz befolyás. Bosznia- Hercegovina esetében elég csak az importált gáz és kőolajszármazékok 100%-os orosz eredetére gondolni. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője pedig kiemelten jó viszonyt ápol a minden oroszok állandó elnökével és hadurával, Vlagyimir Putyinnal.

Ezzel magyarázható, hogy Dodik február 28-án az államelnökségi ülésről való távozásával gátolta meg az uniós szankciókkal részben egyező rendelkezések boszniai bevezetését az orosz féllel szemben. Az esetet követően Dodik Putyint „nagy államférfinak” nevezte.

A boszniai szerbek orosz párti állásfoglalását követően Aleksandar Vučić szerb államfő is bejelentette, hogy Szerbia nem fog korlátozásokat életbe léptetni Oroszországgal szemben, vagyis az orosz politikai elit számíthat a jövőben is a balkáni szerbek, illetve a „szerb világ” támogatására.

A nyugat-balkáni régió megosztottságának fokozását erősítheti Moszkva azzal is, hogy az orosz külügy általa március 6-án kiadott ellenséges országok listájára helyezte a jelentős szerb nemzetiséggel bíró Montenegrót, a Nyitott Balkán kezdeményezés élharcosának számító Albániát és a közelmúltban kormányválságból kilábalt Észak- Macedóniát. Az említett három balkáni állam közös nevezője, hogy mind a NATO tagjaivá váltak az elmúlt években éppen a szerb-orosz hegemónia balkáni erősödésétől tartva.

Itt most az a kérdés, hogy az ukrajnai háború elhúzódása esetén számol-e az orosz fél azzal, hogy a NATO erőforrásainak megosztása végett valamely befagyott balkáni konfliktust felforrósítsa.

2021-ben mind a koszovói-szerb viszony, mind a bosznia-hercegovinai politikai hangulat olyan mélypontokat súrolt, amelyekre nem volt példa a korábbi években. Ehhez jött hozzá a Zoran Zaev miniszterelnök lemondásához vezető észak-macedóniai, majd a Zdravko Krivokapić ának bukását eredményező montenegrói válság, vagyis az oroszok (is) jócskán belepiszkáltak a balkáni helyzetbe.

Sommásan megállapíthatjuk, hogy jelenleg a régió legstabilabb politikai és gazdasági helyzettel rendelkező országa a tartósan orosz szövetséges Szerbia, amelynek hadereje erőfölényben van a vele szomszédos nyugat-balkáni államokkal szemben. Ez a tényező komoly ütőkártyává teheti Szerbiát a Kremlben, főleg ha Putyin és Vučić marad.

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

– Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava