Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Oroszbarát tüntetők Belgrádban (Screenshot)

Oroszország

LESZ-E ULTIMÁTUM? Megköveteli-e a Nyugat Szerbiától, hogy vezessen be szankciókat Oroszország ellen?

Olvasási idő: 4 perc

Ahhoz képest, hogy a tálibok tavalyi kabuli térhódítása meglepetés volt az egész világ számára, és a globális közvélemény figyelmét Afganisztánra irányította, az ukrajnai háború igazi sokknak számít. A médiában, főleg a nyugati féltekén, előre jelezték ugyan az inváziót, február 24-én hajnalban azonban mégis “szinte bombaként” robbant a hír, hogy az orosz hadsereg megkezdte a bevonulást Ukrajnába.

A szerbek “up start” ruszofilek

A konfliktus alig több, mint tíz napja tart. Még mindig nem világos azonban, hogy az oroszok elérték-e a céljaikat (ha valaki egyáltalán tudja, hogy valójában mik is az orosz célok), és hogy mi lesz ennek az egésznek a vége. Az egyetlen ami biztos, hogy egyre több ember hal meg, és hogy a pusztítás folytatódik.

A háború okainak és hátterének elemzését azokra bízom, akik részletesebb információkkal rendelkeznek, a geopolitika ugyanis nagyon komoly tudományág. Az talán egyszer majd kiderül, hogy a Nyugat provokálta-e Putyint, vagy az orosz elnök mutatott nekik fügét, miközben még az sem kizárt, hogy mindez egy orosz-amerikai titkos megállapodás eredménye, amelynek fő célja az Európai Unió meggyengítése, ami a BREXIT-tel már megkezdődött. Amíg ez nem derül ki, addig nem tehetünk mást, minthogy figyelemmel kísérjük azoknak a lépéseit, akik ennek a különös kelet-európai háborúnak a résztvevői.


Ami Szerbiát illeti, a reakciók meglehetősen kiszámíthatóak voltak: a szerbek többsége ugyanis “közmondásosan arról ismert” hogy elhanyagolja a hazai témákat, hogy követni tudja a világ eseményeit, történelmi inerciákból kifolyólag pedig Oroszország politikáját támogatja.

Szerbiában a legtöbben ruszofilek és Putyin szimpatizánsai, aminek semmi köze sincs Ukrajnához, bár néhány ukrán félkatonai szervezet “náci ikonográfiája” erős nyomot hagyott a szerb közvéleményben. Másrészt viszont a szerbek jó része ösztönösen nem örül túlságosan a szlávságon belüli konfliktusoknak, miközben az Oroszország elleni nyugati (európai és amerikai) médiaoffenzíva meglehetősen sötét végkifejletet sejtet.

A szerb kormány nincs abban a kiváltságos helyzetben, hogy következmények nélkül csatlakozzon bármelyik oldalhoz is. Nagyon bonyolult és igencsak kényelmetlen a helyzet, mert egyik-másik nagyhatalom, vagy talán egyik is, másik is, komoly döntési nyomást gyakorol a belgrádi vezetésre. A szerbek számára érzelmi kérdésnek számító Koszovó esetében Oroszország és Ukrajna is támogatja Szerbiát, Szerbia ugyanakkor Ukrajna szerves részének ismeri el a Krímet és a Donbaszt.

A krími válság 2014-ben történt kirobbanása óta Szerbia elég jól kezelte viszonyát mindkét országgal. Ez különösen igaz a szerb-orosz kapcsolatokra, és ebből kifolyólag Oroszország határozott álláspontot mutatott Koszovóval kapcsolatban, de itt említhetjük a gazdaság megállapodásokat is, különösen az energiapolitika terén.

A háború kezdete óta a szerb államigazgatást az is gyötri, hogy elmaradnak az európai befektetések, adományok és segélyek, ha a belgrádi kormány támogatja az orosz fellépést Ukrajnában.

Február 25-én a szerb kormány diplomáciailag kiegyensúlyozott döntést hozott, támogatva Ukrajna területi integritását, ellenezve a fegyveres konfliktust, de megtagadta az Orosz Föderáció elleni szankciók bevezetését. Ezzel szemben Szerbia képviselője március 2-án az ENSZ Biztonsági Tanácsában megszavazta az orosz agressziót elítélő határozatot.



Kap-e Szerbia nyugati ultimátumot?

Vučić elnök azt állítja, hogy rá és az egész államvezetésre rettenetes nyomás nehezedik a Nyugat részéről annak érdekében, hogy az ország csatlakozzon a Moszkva elleni szankciókhoz, bár ilyen nézeteket a nyilvánosság előtt (egyelőre) csak Viola von Cramon európai parlamenti képviselő fejt ki.

Ha a Nyugat úgy dönt, hogy Oroszország és az őt támogatók ellen kemény és pusztító szankciókat vezet be, akkor aligha kétséges, hogy ultimátumot intéz Belgrádhoz, ahogy azt már korábban tette, amikor arra kényszerítette a szerb kormányt, hogy szankciókat vezessen be Fehéroroszországgal szemben, amely évtizedekig támogatta őt számos nemzetközi kérdésben.

Aleksandar Vučić számára minden bizonnyal az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy meg kell felelnie az Oroszországgal fűződő kapcsolataira vonatkozó európai elvárásoknak, miközben kevesebb mint egy hónappal az április 3-án sorra kerülő választások előtt nem csorbíthatja saját jó hírét a választók körében, akik között nagy számúban vannak ruszofilek. Az utóbbira utalnak az Oroszországot támogató megmozdulások, mint amilyen a március 4-én tartottak a hatóságok nyilvánvaló beleegyezésével.

Az eddigi tapasztalatok alapján nem valószínű, hogy a jelenlegi belgrádi rezsim ellenáll a nyugati nyomásnak, ha valóban lesz ilyen nyomás. Azt nem tudhatjuk, hogy az elutasításnak milyen következményei lehetnek, abban viszont biztosak lehetünk, hogy Szerbia álláspontjától függetlenül emelkednek az energiaárak. Nemcsak Szerbia, hanem az egész Európa attól retteg, hogy megszűnik az orosz gáz beáramlása, ami az árak emelkedését vonja maga után minden és bármi esetében.

Itt felvetődik a kérdés, hogy Szerbia tud-e olyan sziget maradni Európa közepén, amely továbbra is kiváltságos kapcsolatokat ápol Moszkvával, miközben a kontinens többi része Amerikától vagy annak arab szövetségeseitől lesz kénytelen energiát vásárolni.

Miközben a háború még tart, már mindenki a várható következményeket latolgatja. A jelekből ítélve arra lehet következtetni, hogy a háború márciusban befejeződik, a szerbiai helyzet pedig április 4-én reggel némileg tisztul, amikor a választások véget érnek. Addig viszont elkerülhetetlenül növekszik az áldozatok és a menekültek száma.




UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…
ŠIKARA: Migránsok főzőcskéznek a zombori befogadó központ szomszédságában lévő erdőben 2022 februárjában
Egy szíriai származású szerb állampolgár hozta létre azt a csempészhálózatot, amely zsarolta a konkurenciát és terrorizálta a menekülteket/migránsokat Zomborban, és ...
Bővebben…
MOST JÖN CSAK AZ ANYÁZÁS: Horvátországban csak az csillapíthatja le a kedélyeket, ha a politikusok nyári szabadságra mennek
A horvát köztársasági elnök ismét magára irányította a rivaldafényt, merthogy leszedte a keresztvizet Andrej Plenković miniszterelnökről és Gordan Grlić Radman ...
Bővebben…
JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter ...
Bővebben…
Az albán és a macedón miniszterelnöknek már nem kell a következő évszázadig várnia
A bolgár parlament pénteken felhatalmazta az általa két nappal ezelőtt megbuktatott kormányt, hogy vonja vissza a vétót, amellyel Szófia akadályozta ...
Bővebben…
VISSZA SZÍRIÁBA: Az INA visszatérhetne Szíriába, kérdés, hogy az EU és az USA ezt engedi-e?
Horvátország, illetve a horvát-magyar olajvállalat, az INA visszatérhetne Szíriába, amihez azonban Irán segítségét kellene igénybe vennie. Ez komplikálja a helyzetet, ...
Bővebben…
Gépzongora és az első orgazmus – találat, süllyedünk! (Lecke No.2.)
E sorok írójának rég megboldogult humorista édesapja szívesen mesélte egyik gyerekkori élményét, amikor egyszer megérkezett a messze földön híres temerini ...
Bővebben…
KÉT PÓTCUMI: Bővítés helyett a francia elnök pótcumival tömi be a kitaszított országot száját, de pótcumi az Open Balkan is
Az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy büszkék a "Nyitott Balkán" kezdeményezésre. A három ...
Bővebben…
OPEN BALKAN: Közösen duzzognak
A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós ...
Bővebben…

Követés

Értesítések

Napi hírlevél





Naptár

2022. március
h K s c p s v
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Követés

Napi hírlevél


Kilenc cikk

UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…
ŠIKARA: Migránsok főzőcskéznek a zombori befogadó központ szomszédságában lévő erdőben 2022 februárjában
Egy szíriai származású szerb állampolgár hozta létre azt a csempészhálózatot, amely zsarolta a konkurenciát és terrorizálta a menekülteket/migránsokat Zomborban, és ...
Bővebben…
MOST JÖN CSAK AZ ANYÁZÁS: Horvátországban csak az csillapíthatja le a kedélyeket, ha a politikusok nyári szabadságra mennek
A horvát köztársasági elnök ismét magára irányította a rivaldafényt, merthogy leszedte a keresztvizet Andrej Plenković miniszterelnökről és Gordan Grlić Radman ...
Bővebben…
JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter ...
Bővebben…
Az albán és a macedón miniszterelnöknek már nem kell a következő évszázadig várnia
A bolgár parlament pénteken felhatalmazta az általa két nappal ezelőtt megbuktatott kormányt, hogy vonja vissza a vétót, amellyel Szófia akadályozta ...
Bővebben…
VISSZA SZÍRIÁBA: Az INA visszatérhetne Szíriába, kérdés, hogy az EU és az USA ezt engedi-e?
Horvátország, illetve a horvát-magyar olajvállalat, az INA visszatérhetne Szíriába, amihez azonban Irán segítségét kellene igénybe vennie. Ez komplikálja a helyzetet, ...
Bővebben…
Gépzongora és az első orgazmus – találat, süllyedünk! (Lecke No.2.)
E sorok írójának rég megboldogult humorista édesapja szívesen mesélte egyik gyerekkori élményét, amikor egyszer megérkezett a messze földön híres temerini ...
Bővebben…
KÉT PÓTCUMI: Bővítés helyett a francia elnök pótcumival tömi be a kitaszított országot száját, de pótcumi az Open Balkan is
Az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy büszkék a "Nyitott Balkán" kezdeményezésre. A három ...
Bővebben…
OPEN BALKAN: Közösen duzzognak
A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós ...
Bővebben…




Cikkek
Bezár