Connect with us

A Háború

HASONLATOK: Ukrajna balkanizálása után bekövetkezhet-e a Balkán ukranizálódása?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

gens una sumus
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Orosz-ukrán mintára okozhat-e háborút, hogy Koszovó kérte felvételét a NATO-ba, vagyis az Ukrajnától eltérően mindössze zsebkendőnyi nagyságú Koszovó, belezavarhatja-e a világot egy ukrajnai háborúhoz hasonló hacacáréba, amely persze, méreteiben legfeljebb csak mini Ukrajna lesz, egy ottani katonai konfliktus hatását azonban nem szabad lebecsülni, főleg az esetleges balkáni dominóeffektus miatt. A napokban Pristinában járt a magyar külügyminiszter, aki érdemben nem reagált a koszovói csatlakozási kérésre, amely akkor talán még csak a “bimbózás szakaszában” volt.

Vajon mit mondott a drága Donika?

A magyar külgazdasági és külügyminiszter pristinai látogatásról készült videónak csak azt a részét ismerjük, amely Szijjártó Péter nyilatkozatát tartalmazza, és amely jórészt az ukrajnai helyzettel kapcsolatos magyar intézkedések sorolásában merül ki azzal a végső következtetéssel, hogy jelenleg a legfontosabb érték a béke, és Magyarország mindent megtesz a szomszédságában lévő országok békéjének megőrzéséért.

Magyar szemszögből Koszovó szegről-végről akár szomszédságnak tekinthető, még akkor is, hogy ha a Szerbiával folytatott nagy barátkozás hevében a magyar nem vonta vissza Koszovó függetlenségének elismerését, erre a szerbek vagy nem támasztottak igényt, vagy sikerült az ilyen igény elől elugrani.

De vajon mit mondott az”igencsak udvarias” horvát külügyminiszter által korábban csak “drága Donikaként” aposztrofált Donika Gërvalla-Schwarz, a koszovói diplomácia vezetője, aki elég mogorva tekintettel figyelte magyar kollégájának a performanszát?

A koszovói (albán) külügyminiszter úgy értelmezi a szomszédság kérdését, hogy Magyarország és Koszovó nem közvetlenül, hanem Szerbia által szomszédos, mivel hogy nem tekinti magát Szerbia részének.

A BALK értesülései szerint tehát a magyar-koszovói külügyminiszteri találkozón a Koszovó és Magyarország közötti gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködés mellett a közös szomszédról, Szerbiáról is tárgyaltak. “Drága Donika” ezzel összefüggésben arra kérte kollégáját, hogy Magyarország az EU és a NATO tagjaként, valamint “a Szerbiával baráti viszonyt ápoló államaként határozottabban kötelezze el magát a Pristinával szembeni nagyon agresszív belgrádi hozzáállás megváltoztatása mellett”.

A koszovói diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy Koszovó habozás nélkül csatlakozott azokhoz a szankciókhoz, amelyeket az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai hadműveletek miatt. Nem mintha ezzel sokra mennének az ukránok, viszont a mihez tartás szempontjából ez még fontos lehet.

Pristinai vélemények szerint ahogyan Vlagyimir Putyin megtagadja Ukrajna, Aleksandar Vučić úgy tagadja meg Koszovó létjogosultságát, és Putyinhoz hasonlóan Vučić is történelmi tényeket manipulál, miközben Szerbia állandó részének nevezi Koszovót.

Mint Putyin Ukrajna vonatkozásában, úgy hazudik Vučić Koszovó esetében, amikor azt állítja, hogy Koszovóban a szerbek ellen bűncselekmények történnek

– mutatott rá a “drága Donika”. Ez a vélemény önmagában nem újdonság, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal vészjóslóban hangzik, mint mondjuk egy hónappal ezelőtt.

Szijjártó a felvetéssel kapcsolatban és úgy általában a legnagyobb szerencsétlenségnek nevezte a szomszédok között dúló háborút, a Koszovó NATO tagságával kapcsolatban akkor még csak körvonalazódó kérésre pedig úgy válaszolt, hogy “Magyarország békét akar a térségben, és büszke arra, hogy mintegy 900 katonával a KFOR részét képezheti és garantálhatja, hogy béke legyen Koszovóban”, akárcsak arra, hogy a NATO koszovói missziójának tavaly november óta magyar parancsnoka van.

Lesz-e háború Koszovóban?

A kérdés felett nem lehet nonchalant módon átsiklani, mivelhogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is megemlítette Koszovót az ukrajnai háború okaival kapcsolatban mondott igencsak zavaros szózatában, amely után egyre gyakrabban merül fel, hogy Ukrajna balkanizálását követően bekövekezhet-e a Balkán ukranizálódása,illetve hogy ebben az esetben mi történik Koszovóval.

A NATO-tagság iránti igény beadásával a pristinai vezetés most igyekszik a maga gesztenyéjét sütögetni az ukrajnai háború tüzén, ugyanakkor – mint ahogy erről korábban már írtunk – az albánok általában – nem csak Koszovóban – attól tartanak, hogy a szerbek átlépik a balkáni Rubiconnak számító Ibar folyót, és elindulnak dél felé.

A belgrádi Alo! hírportál & napilap fel is teszi a kérdést, hogy fegyveres konfliktushoz vezethet-e Koszovó NATO-tagsága, amivel kapcsolatban a szerb világ második legnagyobb Sándorát, Aleksandar Vulin szerb belügyminisztert idézi:

Koszovó nem állam, nincs hadserege, ez politikai probléma legalább négy NATO-tagország számára, és még sokáig nem lesz jelentős katonai kapacitása. Miért fontos tehát, hogy a szükséges eljárásokat és az elvárt feltételeket mellőzve a NATO tagjává váljon? Az úgynevezett Koszovó NATO-tagsága Szerbiára szempontjából a fegyveres leszámolással történő veszélyt jelenti, és semmi mást

– mondta a sorban második Sándor, aki a szerbek által folyamatosan és rituálisan “úgynevezett” jelzővel illette Koszovót, ez közös ismertetőjelük azoknak, akik nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Az úgynevezett Koszovó NATO-tagsága az 1244-es BT-határozat megsemmisítését, a Kumanovói Megállapodás és az ENSZ által adott összes garanciának a hatályon kívül helyezését jelenti, de egyúttal arra is kötelezi az összes NATO-tagállamot, hogy megvédjék az új tagállam területi integritását a washingtoni szerződés 5. cikkelyével összhangban

– mondta Vulin, aki általában azért rohan előre, hogy hozzá képest az első Sándor, Aleksandar Vučić szerb elnök szavai üdítő megkönnyebbülésként hassanak.

Vulin belügyminiszteri szavaiból arra lehet következtetni, hogy minden jópofizó belgrádi nyilatkozattal szemben a “szerb világ” meg van győződve arról, hogy itt háború lesz, mert “Albin Kurti koszovói miniszterelnök szívesen vállalná a szerbek elleni támadásokat, különösen a tartomány északi részén, és mindaddig provokációkat hajtana végre, amíg Szerbia nem kényszerülne arra, hogy “megvédje saját népét”. Vagyis működik a putyini logikai rendszer, amelynek kialakulásához nagyban hozzájárult az ukrán, a szerbek esetében pedig a koszovói albán kevélykedés, merthogy mindketten maguk mögött vélték/vélik látni Sam bácsit.

Az úgynevezett Koszovó erőszakos felvétele a NATO-ba nem csupán a NATO-csatlakozási eljárások megsértését és az 1244-es határozat sárba tiprását jelenti, hanem nyílt fenyegetést is Szerbiára számára, és ez egyúttal az Aleksandar Vučićra gyakorolt nyomás egyik formája, amivel tisztában vannak a Pristina NATO-tagságát támogató országok is

– mondta Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter, és ha ezek után netalán valaki némi hasonlóságot lát a putyini és vulini értékrend között, az ne szaladjon rögtön orvoshoz, mert nem biztos, hogy neki gurult el a gyógyszere.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

A Háború

PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dugin ujjaszuletes
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A nyugati elemzőknek több könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.

Őrült beszéd, de van benne rendszer

Hősies tett volt Szerbia részéről, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. Ez nagyon sokba fog kerülni Belgrádnak, ugyanúgy meg fogják büntetni az országot, mint 35 évvel ezelőtt tették. De hiszek abban, hogy Szerbia és Oroszország geopolitikai programja a szláv újjászültés lesz. Látni fogják, amint megfogalmazzuk a Balkánnal kapcsolatos programunkat. De előbb be kell fejeznünk azt, amit (Ukrajnában) elkezdtünk

– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.

Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.

A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.

Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.

Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.

Ha Szerbia elismeri Koszovó, akkor az ország megszűnik létezni, ezzel a lépéssel Belgrád lelki és erkölcsi öngyilkosságot követne el

– mondta Dugin, akit még hozzátette:

A Szerbia elleni NATO-támadás felébresztette a szerbeket, a szerbek pedig felébresztették Oroszországot, végül pedig Kína ébredt fel.

Délszláv turnék

Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.

2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.

A liberális eszme a valóságban totalitárius. El akarja pusztítani a hagyományokat. Egyre több ország akad, amely elveti ezt az eszmét, és lépéseket tesz nyelve, kultúrája és vallása megvédésére. Örülök annak, hogy ennek a folyamatnak Oroszország vált a jelképévé

– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.

Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.

Visszatérő befolyás

Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.

Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.

Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: