HASONLATOK: Ukrajna balkanizálása után bekövetkezhet-e a Balkán ukranizálódása?

A cikk meghallgatása

Orosz-ukrán mintára okozhat-e háborút, hogy Koszovó kérte felvételét a NATO-ba, vagyis az Ukrajnától eltérően mindössze zsebkendőnyi nagyságú Koszovó, belezavarhatja-e a világot egy ukrajnai háborúhoz hasonló hacacáréba, amely persze, méreteiben legfeljebb csak mini Ukrajna lesz, egy ottani katonai konfliktus hatását azonban nem szabad lebecsülni, főleg az esetleges balkáni dominóeffektus miatt. A napokban Pristinában járt a magyar külügyminiszter, aki érdemben nem reagált a koszovói csatlakozási kérésre, amely akkor talán még csak a “bimbózás szakaszában” volt.

Vajon mit mondott a drága Donika?

A magyar külgazdasági és külügyminiszter pristinai látogatásról készült videónak csak azt a részét ismerjük, amely Szijjártó Péter nyilatkozatát tartalmazza, és amely jórészt az ukrajnai helyzettel kapcsolatos magyar intézkedések sorolásában merül ki azzal a végső következtetéssel, hogy jelenleg a legfontosabb érték a béke, és Magyarország mindent megtesz a szomszédságában lévő országok békéjének megőrzéséért.

Magyar szemszögből Koszovó szegről-végről akár szomszédságnak tekinthető, még akkor is, hogy ha a Szerbiával folytatott nagy barátkozás hevében a magyar kormány nem vonta vissza Koszovó függetlenségének elismerését, erre a szerbek vagy nem támasztottak igényt, vagy sikerült az ilyen igény elől elugrani.

De vajon mit mondott az”igencsak udvarias” horvát külügyminiszter által korábban csak “drága Donikaként” aposztrofált Donika Gërvalla- Schwarz, a koszovói diplomácia vezetője, aki elég mogorva tekintettel figyelte magyar kollégájának a performanszát?

A koszovói (albán) külügyminiszter úgy értelmezi a szomszédság kérdését, hogy Magyarország és Koszovó nem közvetlenül, hanem Szerbia által szomszédos, mivel hogy nem tekinti magát Szerbia részének.

A BALK értesülései szerint tehát a magyar-koszovói külügyminiszteri találkozón a Koszovó és Magyarország közötti gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködés mellett a közös szomszédról, Szerbiáról is tárgyaltak. “Drága Donika” ezzel összefüggésben arra kérte kollégáját, hogy Magyarország az EU és a NATO tagjaként, valamint “a Szerbiával baráti viszonyt ápoló államaként határozottabban kötelezze el magát a Pristinával szembeni nagyon agresszív belgrádi hozzáállás megváltoztatása mellett”.

A koszovói diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy Koszovó habozás nélkül csatlakozott azokhoz a szankciókhoz, amelyeket az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai hadműveletek miatt. Nem mintha ezzel sokra mennének az ukránok, viszont a mihez tartás szempontjából ez még fontos lehet.

Pristinai vélemények szerint ahogyan Vlagyimir Putyin megtagadja Ukrajna, Aleksandar Vučić úgy tagadja meg Koszovó létjogosultságát, és Putyinhoz hasonlóan Vučić is történelmi tényeket manipulál, miközben Szerbia állandó részének nevezi Koszovót.

– Mint Putyin Ukrajna vonatkozásában, úgy hazudik Vučić Koszovó esetében, amikor azt állítja, hogy Koszovóban a szerbek ellen bűncselekmények történnek

– mutatott rá a “drága Donika”. Ez a vélemény önmagában nem újdonság, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal vészjóslóban hangzik, mint mondjuk egy hónappal ezelőtt.

Szijjártó a felvetéssel kapcsolatban és úgy általában a legnagyobb szerencsétlenségnek nevezte a szomszédok között dúló háborút, a Koszovó NATO tagságával kapcsolatban akkor még csak körvonalazódó kérésre pedig úgy válaszolt, hogy “Magyarország békét akar a térségben, és büszke arra, hogy mintegy 900 katonával a KFOR részét képezheti és garantálhatja, hogy béke legyen Koszovóban”, akárcsak arra, hogy a NATO koszovói missziójának tavaly november óta magyar parancsnoka van.

Lesz-e háború Koszovóban?

A kérdés felett nem lehet nonchalant módon átsiklani, mivelhogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is megemlítette Koszovót az ukrajnai háború okaival kapcsolatban mondott igencsak zavaros szózatában, amely után egyre gyakrabban merül fel, hogy Ukrajna balkanizálását követően bekövekezhet-e a Balkán ukranizálódása,illetve hogy ebben az esetben mi történik Koszovóval.

A NATO-tagság iránti igény beadásával a pristinai vezetés most igyekszik a maga gesztenyéjét sütögetni az ukrajnai háború tüzén, ugyanakkor – mint ahogy erről korábban már írtunk – az albánok általában – nem csak Koszovóban – attól tartanak, hogy a szerbek átlépik a balkáni Rubiconnak számító Ibar folyót, és elindulnak dél felé.

A belgrádi Alo! hírportál & napilap fel is teszi a kérdést, hogy fegyveres konfliktushoz vezethet-e Koszovó NATO-tagsága, amivel kapcsolatban a szerb világ második legnagyobb Sándorát, Aleksandar Vulin szerb belügyminisztert idézi:

– Koszovó nem állam, nincs hadserege, ez politikai probléma legalább négy NATO-tagország számára, és még sokáig nem lesz jelentős katonai kapacitása. Miért fontos tehát, hogy a szükséges eljárásokat és az elvárt feltételeket mellőzve a NATO tagjává váljon? Az úgynevezett Koszovó NATO-tagsága Szerbiára szempontjából a fegyveres leszámolással történő veszélyt jelenti, és semmi mást

– mondta a sorban második Sándor, aki a szerbek által folyamatosan és rituálisan “úgynevezett” jelzővel illette Koszovót, ez közös ismertetőjelük azoknak, akik nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

– Az úgynevezett Koszovó NATO-tagsága az 1244-es BT-határozat megsemmisítését, a Kumanovói Megállapodás és az ENSZ által adott összes garanciának a hatályon kívül helyezését jelenti, de egyúttal arra is kötelezi az összes NATO-tagállamot, hogy megvédjék az új tagállam területi integritását a washingtoni szerződés 5. cikkelyével összhangban

– mondta Vulin, aki általában azért rohan előre, hogy hozzá képest az első Sándor, Aleksandar Vučić szerb elnök szavai üdítő megkönnyebbülésként hassanak.

Vulin belügyminiszteri szavaiból arra lehet következtetni, hogy minden jópofizó belgrádi nyilatkozattal szemben a “szerb világ” meg van győződve arról, hogy itt háború lesz, mert “Albin Kurti koszovói miniszterelnök szívesen vállalná a szerbek elleni támadásokat, különösen a tartomány északi részén, és mindaddig provokációkat hajtana végre, amíg Szerbia nem kényszerülne arra, hogy “megvédje saját népét”. Vagyis működik a putyini logikai rendszer, amelynek kialakulásához nagyban hozzájárult az ukrán, a szerbek esetében pedig a koszovói albán kevélykedés, merthogy mindketten maguk mögött vélték/vélik látni Sam bácsit.

– Az úgynevezett Koszovó erőszakos felvétele a NATO-ba nem csupán a NATO-csatlakozási eljárások megsértését és az 1244-es határozat sárba tiprását jelenti, hanem nyílt fenyegetést is Szerbiára számára, és ez egyúttal az Aleksandar Vučićra gyakorolt nyomás egyik formája, amivel tisztában vannak a Pristina NATO-tagságát támogató országok is

– mondta Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter, és ha ezek után netalán valaki némi hasonlóságot lát a putyini és vulini értékrend között, az ne szaladjon rögtön orvoshoz, mert nem biztos, hogy neki gurult el a gyógyszere.