HÁBORÚ: Az albánok is veszélyeztetve érzik magukat az ukrajnai háború miatt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Mint a világon és főleg Európában mindenki, tegnap arra ébredtünk, hogy megindult az oroszok inváziója Ukrajna ellen. Albániában is ez volt a beszédtéma, ez volt az albánok számára oly fontos kávézókban az „esemény”. Mint afféle rendes mediterrán férfiak, a reggeli napsütésben szokás szerint kiültünk a teraszra: idősebbek és fiatalok egyaránt.

Ukrajna és Koszovó

Természetesen a téma Putyin elnök volt. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy Ukrajna orosz megszállása hatással lehet Koszovó biztonságára is, különösen az ország északi, szerbek lakta részén, és ezzel együtt természetesen Albániára is.

A fiatalabb albánok szokás szerint nyomkodták az okostelefont, de ez most kivételesen dicséretes volt, mert folyamatosan jöttek a hírek, a tények és a szakértői vélemények, amelyeket azon nyomban meg is vitattunk. Jöttek a hírek a koszovói testvérektől is.

Anton Çuni volt védelmi miniszter, jelenleg a koszovói közgyűlés tagja azt mondta, hogy Oroszország az invázióval megpróbálhatja elterelni a figyelmet a szerbek lakta észak-koszovói invázióról, vagyis Oroszország ukrajnai agressziója arra ösztönözheti a szerbiai kormányzatot, hogy visszavonuljanak a politikai párbeszédtől.

Szerbia továbbra is határozottan ellenzi Koszovó függetlenségét annak 14 évvel ezelőtt történt kikiáltása után is, Oroszország pedig Szerbia egyik legnagyobb támogatója a nemzetközi színtéren, akadályozza Koszovó tagságát a különböző nemzetközi szervezetekben. Az oroszok ukrajnai katonai akcióit Szerbia felhasználhatja arra, hogy haderőket indítson el Koszovó északi része felé.

Egy másik fiú arról olvas, hogy az angolok is úgy vélik, hogy az ukrajnai konfliktus átterjedhet a Nyugat- Balkánra is. Az ukrajnai helyzet katalizátor lehet más nacionalisták számára, különösen a Nyugat- Balkánon.

A kávézóban mindenki – még pincérnő is – egyetért azzal a ténnyel, hogy a Balkán instabil helyzete megfelel Oroszországnak.

Oroszország balkáni akciói

Mindannyian emlékszünk a montenegrói esetre, amikor 2016-ban két orosz állampolgár többedmagával összeesküdött a montenegrói kormány megbuktatására. A „puccs” olyannyira nem sikerült, hogy Montenegró is NATO tagállam lett, ezzel Putyin elvesztette az utolsó lehetőségét is, hogy az Adria partján oroszbarát állam legyen.

Arra is mindannyian emlékszünk, hogy tavaly szeptemberben – amikor néhány száz koszovói szerb blokkolt két határátkelőt északon, Jarinjét és Brnjakot, a koszovói kormánynak a rendszámok viszonosságáról szóló határozata miatt – orosz tisztségviselők is részt vettek az eseményekben. Hogyan és miért kerültek oda?

Még abban a hónapban a szerb védelmi illetékesek meglátogattak néhány szerb katonát Rudnicán, akik azt mondták, hogy harckészültségbe helyezték őket, és velük volt Alekszandr Bocan- Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete Alekszandr Zincsenko orosz védelmi megbízott társaságában. Azért mentek oda, hogy „személyesen meggyőződjenek az aktuális helyzetről”.

Ugyancsak még tavaly a koszovói intézmények nemkívánatos személynek minősítettek két orosz diplomatát, akik a pristinai orosz összekötő irodában dolgoztak, akik így kénytelenek voltak elhagyni Koszovót. A koszovói kormányzat szerint olyan vádak merültek fel velük szemben, hogy „megsértették a nemzetbiztonságot és Koszovó alkotmányos rendjét”.

Tavaly december végén Donika Gërvalla koszovói külügyminiszter „non-grata”-nak nyilvánította az ENSZ koszovói missziójának (UNMIK) orosz tagját, mert megsértette a Koszovói Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit.

Gazdasági következmények

És jönnek tovább a rossz hírek az okostelefonokból: az Ukrajnában folyó háborúnak lesznek gazdasági következményei a Balkánon és Albániában is. Például Albániának pótolnia kell élelmiszer-tartalékait, mivelhogy az ország gabonaimportja Szerbiából, Oroszországból és Ukrajnából származik, a konfliktus miatt a szállítás a következő napokban lehetetlenné válik.

Szerbia búzaellátó pont a balkáni országok számára. Nyilván kapva kap az alkalmon, hogy kihasználja az ukrán és orosz gabonaexport ellehetetlenülését, és akár 20 százalékkal is drágábban adja majd az albánoknak a búzát, ezért Albániának intézkednie kell az élelmiszerkészletek pótlásáról akár más forrásokból is. Legvalószínűbb, hogy Kanadából vagy Argentínából kell búzát behozni.

De az biztos, hogy drágulni fog, ahogy reggelre már emelkedett is az üzemanyag, a cseppfolyós gáz, az elektromos áram stb… ára.

Az egyik asztalnál felmerül a kérdés, hogy mi lesz a határokat és rendet védő KFOR katonákkal? De jön azonnal egy hír – nagyon jó ez az internet, amit megint egy másik férfi olvas fel kávéja mellett:

– A NATO-politika Koszovóban és a Nyugat- Balkánon végig következetes volt. És ez továbbra is így lesz. A NATO továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy betöltse szerepét a Nyugat- Balkán hosszú távú biztonságának támogatásában

– mondta egy NATO-tisztségviselő arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a szövetség növeli-e jelenlétét a térségben, hogy megakadályozza a helyzet destabilizálódását.

A NATO-nak katonai missziója van Koszovóban a KFOR-on keresztül, amelyben a szövetséghez nem tartozó partnerországok csapatai is részt vesznek.

A NATO-beavatkozás, nevezetesen a KFOR békefenntartó csapatok 1999. június 12-i bevetése az Észak-atlanti Szövetség 78 napig tartó légicsapásait követte a szerbiai (kis-jugoszláviai) célpontok ellen.

Konstatáltuk, hogy ez a csodás tavaszi nap – mert bizony Albániában már tavasz van – nem jól kezdődött…. a háború híre, a várható élelmiszerhiány, az energia árának emelkedése… Hát, van miért aggódni, és mi lesz, ha megindulnak a szerbek az albánok ellen? Érintheti-e szerb fegyveres támadés Koszovó mellett Albániát is? (Ez nyilván kizárt, mert Albánia NATO tagállam). Hová tudunk menekülni?

Egy bácsika viccesen megjegyzi, eddig Afrikából jöttek hozzánk, most majd mi megyünk Afrikába.