Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

Horvátország

HISZTÉRIA ÉS MINDEN EGYÉB: Kezd elmérgesedni a viszony a szerbek és a horvátok között, miközben folyik az emberek hülyítése

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

radman donika
A cikk meghallgatása

 
Gordan Grlić- Radman horvát külügyminiszter május 6-án Koszovóban járt, ahol Donika Gërvalla-Schwarz koszovói külügyminiszterrel találkozott. A közös sajtótájékoztató egyik témája a horvátok koszovói szerepvállalása volt. A szerbiai Tanjug hírügynökség jóvoltából, vagy éppen rosszvoltából, Szerbiában az terjedt el, hogy a horvátok katonai bázist létesítenek Koszovóban. Ezt követően felerősödött a “horvát-szerb irtózat”, aminek a május elsejei, borovói események már adtak egy lökést.

A zsurnaliszták felelőssége

– Úgy döntöttünk, hogy katonai bázist hozunk létre Koszovóban, amely hozzájárul a stabilitáshoz.

– jelentette a szerb közszolgálati, értsd: állami televízió (RTS). Igazából azonban most nem az RTS-en kell elverni a port, a szerb állami televízió ugyanis a kilencvenes évek egyik “utolsó csontvázának” számító szerb Tanjug hírügynökségre hivatkozott, amelytől az információ származott.

A kérdés az, hogy elhangzott-e az “inkriminált mondat”, ami miatt jókora feszültség keletkezett Szerbiában, mivel a “fenyegetésre reagálva” a szerbiai politikai elit újabb népirtást kezdett vizionálni? Vagy csak egyszerűen az emberek hülyítéséről van szó, ki tudja milyen célok elérése érdekében.

inkriminalt

A szerbiai állami és kormánybarát televíziók nem tettek közzé semmilyen felvételt, amelyen a horvát külügyminiszter jól láthatóan azt mondja, amit neki tulajdonítanak, viszont kiemelkedő helyen hozták a hírt. Az RTS honlapján “jó érzékkel” a nagy felháborodást kiváltó mondatot adta cikke címének: Horvátország katonai bázist létesít Koszovóban. Lásd a mellékelt képet!

Ezek után ideje lenne bizonyítani, hogy a horvát külügyminiszter a koszovói kollégájával tartott közös sajtótájékoztatón valóban kijelentette-e, amit a szerb média neki tulajdonít? A válasz egy szóban így hangzik:

– Nem.

A bizonyítási eljárás

Nézzük meg a horvát és a koszovói külügyminiszter sajtótájékoztatójáról készült felvételt, mert csak így derülhet ki, hogy miről is van szó: vérszomjas horvátokról, vagy kollektív idiotizmusról.

– Örömmel tájékoztattam a miniszter asszonyt, drága Donikát, a horvát kormánynak arról a döntéséről, hogy tízezer adag védőoltást adunk, ajándékozunk Koszovónak. Tudjuk, hogy ez az adomány hasznos lesz az Önök országának a megelőzésben, és az emberi életek megmentésében a Covid-19-től, amelynek a megjelenése sajnos itt is súlyos következményekkel járt az emberek egészségére, és összességében a gazdasági helyzetre. – IDE SZÚRTA BE A TANJUG AZ INKRIMINÁLT MONDATOT – A Horvát Köztársaság nemrég úgy döntött, hogy növeli a NATO békefenntartó erőiben szolgálatot teljesítő horvát kontingens létszámát, mert a KFOR különösen fontos Horvátország számára, hiszen a közvetlen szomszédságunkban működik, aminek különös jelentősége lehet a régió egészének stabilitása szempontjából


– jelentette ki a horvát külügyminiszter a pristinai sajtótájékoztatón.

Ebbe a szövegkörnyezetbe szúrta be a Tanjug és általa a szerb média azt az inkriminált mondatot, amely nem hangzott el a pristinai sajtóértekezleten. És ezért nem mutatta meg a nézőknek az RTS, valamint a többi szerb kormánypárti televízió képben-hangban, mert nem volt mit megmutatni.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha a fenti szövegkörnyezetben nincs, akkor elhangzott-e előtte vagy utána? Erre is egy szóval lehet válaszolni:

– Nem.


A sorok szerzője az idegesítően sok Google-hirdetés ellenére végignézte a sajtótájékoztató felvételét, nincs benne ilyen mondat!

Heves szerb reakciók

A szerb politikai elit azonnal ráugrott a jelentésre, amelynek szóban forgó, vagy éppen “szóban nem forgó mondatát” sorra idézték a szerbiai kormánypárti televíziók, katonai fenyegetésnek vélve a “költött katonai bázist”. Hirtelenjében a kilencvenes évek szelleme kezdte belengeni a szerb a médiát.

– Szeretnék itt Aleksandar Vučić köztársasági elnök és katonai főparancsnok szavaira emlékeztetni, hogy Szerbia soha többet nem enged meg semmiféle Vihar-hadműveletet, semmiféle progromot… Tovább erősítjük a hadsereget, és a szerbiai állampolgárok biztonságát, hogy megvédjük a szabadságunkat és a függetlenségünket, továbbá hogy elrettentő tényező legyünk azok szemében, akik erővel fenyegetnék Szerbia biztonságát, és a szerb népet

– mondta Nebojša Stefanović, aki az utolsó néhány szóval Szerbián kívülre is kiterjesztette a szerb hadsereg operabilitását.

Ennél is messzebb ment Petar Petković, a szerbiai kormány koszovói irodájának vezetője, aki szerint ébredezik az 1941-ig és a kilencvenes évekig visszanyúló “kollektív emlékezet”, amely a szerbek szörnyű szenvedéseit veti felszínre, amit éppen a horvátok és a horvát hadsereg idézett elő.

– Megszegik a Biztonsági Tanács 1244-es határozatát, megszegik a Szerbia és Horvátország közötti jószomszédi viszonnyal kapcsolatos elveket, és veszélyeztetik a Koszovóban élő szerb nép biztonságát. Ez komoly provokáció, és komoly támadás, amit nem fogunk némán eltűrni


– nyilatkozta láthatóan erős felindultságában az irodavezető, akit hasonló szellemben követtett a koszovói Szerb lista politikai tömörülés kánonja. Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter sem kérette sokáig magát, ő ilyen és hasonló esetekben egyébként is általában az elsők között szólal meg.

– Radman azt szeretné, hogy megszálló erőket sorakoztasson fel Szerbia területén, de ehhez sokkal több mindenre lesz szüksége, mint amire Kurtival együtt gondolnak

– mondta a szerb belügyminiszter. 2021 05 09 004638 És aztán jött az aduász, mert történjen is bármi Szerbiában, a döntő szót úgyis Aleksandar Vučić mondja ki. A szerb elnök álláspontját a kormánypárti Informer így foglalta össze hétvégi kiadásának címlapján, pontokba szedve, hogy a horvátok és a NATO is megértse.

Az Informer szerint Vučić azt üzente a horvátoknak és a NATO-nak, hogy nem lesz “Vihar-hadművelet Koszovóban, ezt ő személyesen garantálja. A szerb elnök a koszovói szerbeknek ugyanezt üzente, hozzátéve, hogy nem kell félniük: nem lesz elüldözés!

Vučić úgy fogalmazott, hogy az albánok és a horvátok nagyon erősek, de az nem következik be, amit kiterveltek. Hogy mit terveltek ki az albánok és a horvátok, azt senki sem kérdezte meg eleddig a szerb elnöktől.

A hisztéria és minden egyéb

A horvát külügyminisztérium közleményben reagált a szerbiai fejleményekre, és “hisztérikus spekulációknak” nevezte a szerb megnyilvánulásokat, amelyek ráadásul nevetségesek és abszurdok is.

A közlemény szerint a szerbek ezzel szeretnék elterelni a figyelmet arról, hogy a szabadkai városi tanács jóváhagyta a város alaptörvényének módosítását, amely szerint bevezetik a bunyevác nyelv használatát. A horvát állítás szerint a szerbek ezzel a “politikai manipulációval a horvát nemzet testén ütöttek sebet”.

A horvát külügyminisztérium azt is megjegyezte, hogy Horvátország három parlamenti helyet biztosít a horvátországi szerbeknek az ottani parlamentben, de a szerbek alsóbb szinteken is rendelkeznek képviselettel számarányuknak megfelelően. Amire Szerbiában nincs példa az ott élő horvátokra vonatkoztatva.

A horvát-szerb kapcsolatok története kétségkívül terhes és nehéz, ezért a horvátoknak is minden okuk megan, hogy támaszkodjanak a “kollektív emlékezetre”.

A közlemény ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a Horvát Köztársaság állampolgárai a múltban Nagy- Szerbia brutális agressziójának áldozatai lettek, ami számos áldozatot követelt, valamint felbecsülhetetlen anyagi és nem vagyoni kárt okozott.

Zágráb egyúttal különös aggodalmát fejezte ki az államhatárok módosításával kapcsolatban nemrégiben elhangzott nyilatkozatok miatt, amelyek az összes szerb egyetlen államba történő terelésére vonatkoznak.

– Pontosan egy ilyen Nagy- Szerbia-politika váltotta ki a hatalmas emberáldozatokkal és pusztításokkal járó háborúkat az egykori közös állam felbomlása idején. Kötelességünk felhívni a nemzetközi nyilvánosság és a partnerek figyelmét az ilyen politikai gondolkodás és törekvések újbóli megjelenésére


– olvasható a horvát külügyminisztérium közleményben, amely azonban nem tér ki arra, hogy horvát szurkolók egy csoportja május elsején “reggeli parádézást” tartott Borovó szerb negyedében, ahol a szerbek legyilkolására felszólító rigmusokat kántáltak a piros tojás mellé, lévén hogy mindez az ortodox húsvét idején történt.

A kilencvenes években vívott délszláv háborúkban általános jelenség volt, hogy a szembenálló felek az “apróbb-cseprőbb” mészárlásokkal az ellenfél vallási ünnepeit gyalázták meg, amire jó példa Srebrenica esete, nemcsak oda, hanem vissza is!

Rajtam kívül van még valakinek “déjà vu” érzése?

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava