A Háború
ELLENÁLLNAK: Belgrád óriási nyomás alatt áll, de nem vezet be szankciókat Oroszország ellen

A szerb elnök szerint a helyzet Európában és a világban egyre rosszabb. Aleksandar Vučić ezért hangsúlyozta, hogy Szerbia vezetése minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az ország lakossága számára normális életet biztosítson. A szerb államfő úgy véli, hogy Szerbia megőrzi a stabilitást, a békét, valamint a jólétet állampolgárai számára, fontos azonban, hogy pánikmentesen reagáljon.
Szerbia nyomás alatt
Aleksandar Vučić televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.
A szerb elnök szerint hazája egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz.
– fogalmazott a szerb államfő, aki szerint egy hét alatt óriásit változott a világ, mert tektonikus erejű mozgások történtek, és ma már semmi sem olyan, mint azelőtt. Vučić azonban hangoztatta, hogy hazája szeretne semleges maradni.
– húzta alá a szerb államfő televíziós beszédében.
Némi ellentmondás
A szerb elnök annak a félelmének adott hangot, hogy ha kizárják Oroszországot az ENSZ-ből, akkor lehetővé válhat az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovóra, illetve Szerbia területi egységére vonatkozó 1244-es határozatának módosítása.
Oroszország kiáll amellett, hogy Koszovó annak ellenére nem önálló állam, hogy 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, hanem Szerbia déli tartománya, és Belgrádnak ez a határozott különösen fontos, mert nem akar lemondani Koszovóról.
Szerbia nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát, amiről részletekbe menően itt írtunk.
Szerbia 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor sem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, ugyanakkor el sem ismerte a Krím elcsatolását, ezzel ugyanis Belgrád koszovói követelései kerültek volna veszélybe.
Az orosz politika kétarcúságára utal viszont, hogy Moszkva annak ellenére elismerte a két ukrajnai szakadár „népköztársaság” függetlenségét, hogy ezt Koszovó esetében mindeddig nem tette meg, és a jelek szerint a továbbiakban sem kívánja megtenni.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország24 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught