ELLENÁLLNAK: Belgrád óriási nyomás alatt áll, de nem vezet be szankciókat Oroszország ellen

A cikk meghallgatása

A szerb elnök szerint a helyzet Európában és a világban egyre rosszabb. Aleksandar Vučić ezért hangsúlyozta, hogy Szerbia vezetése minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az ország lakossága számára normális életet biztosítson. A szerb államfő úgy véli, hogy Szerbia megőrzi a stabilitást, a békét, valamint a jólétet állampolgárai számára, fontos azonban, hogy pánikmentesen reagáljon.

Szerbia nyomás alatt

Aleksandar Vučić televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.

A szerb elnök szerint hazája egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz.

– Szerbia rendkívül nehéz helyzetben van, és nehéz elmagyarázni, hogyan kötődik egymáshoz a politika és a gazdaság, milyen a politika hatása a gazdaságra, és milyen nyomás alatt áll hazánk

– fogalmazott a szerb államfő, aki szerint egy hét alatt óriásit változott a világ, mert tektonikus erejű mozgások történtek, és ma már semmi sem olyan, mint azelőtt. Vučić azonban hangoztatta, hogy hazája szeretne semleges maradni.

– Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe. Szerbia a térség békéjének megőrzése mellett áll ki

– húzta alá a szerb államfő televíziós beszédében.

Némi ellentmondás

A szerb elnök annak a félelmének adott hangot, hogy ha kizárják Oroszországot az ENSZ-ből, akkor lehetővé válhat az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovóra, illetve Szerbia területi egységére vonatkozó 1244-es határozatának módosítása.

Oroszország kiáll amellett, hogy Koszovó annak ellenére nem önálló állam, hogy 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, hanem Szerbia déli tartománya, és Belgrádnak ez a határozott különösen fontos, mert nem akar lemondani Koszovóról.

Szerbia nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát, amiről részletekbe menően itt írtunk.

Szerbia 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor sem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, ugyanakkor el sem ismerte a Krím elcsatolását, ezzel ugyanis Belgrád koszovói követelései kerültek volna veszélybe.

Az orosz politika kétarcúságára utal viszont, hogy Moszkva annak ellenére elismerte a két ukrajnai szakadár “népköztársaság” függetlenségét, hogy ezt Koszovó esetében mindeddig nem tette meg, és a jelek szerint a továbbiakban sem kívánja megtenni.