A Háború
KIK NYERNEK A HÁBORÚN? Légi konjunktúra a Balkánon, aratnak a szerbek és a horvátok

Egy horvát légiforgalmi szakértő elemezte az orosz-ukrán háború várható következményeit. Szerinte a legnagyobb vesztesek értelemszerűen az Orosz Föderáció légiforgalmi vállalatai, de az európai szállítók is igencsak érintettek. A nyertesek között van viszont az Air Serbia, amely lényegében az egyedüli európai cég, amelynek a gépei továbbra is leszállhatnak az orosz repülőtereken, egy szerb szakértő szerint viszont a szerbek bevétel tekintetében messze a közel-keleti repülőtársaságok mögött lihegnek.
A horvátok is nyernek…
A horvát légiforgalmi szakértő a Finnairt hozta fel példaként, amely máris elveszítette részvényei értékének 23 százalékát az európai, illetve az orosz légtérzárlat következményeként.
A horvát szakértő az orosz vállalatok számára egyenesen katasztrofálisnak ítéli meg a helyzetet, véleménye szerint a következő időszakban elbúcsúzhatnak nemzetközi piacaik 75 százalékától.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a 980 orosz szállító által használt repülőgép közül 777 lízingben van, és a szankciók értelmében az európai vállalatoknak március 28-ig vissza kell vonniuk az összes lízingszerződés alatt álló gépet Oroszországból.
Ez elsősorban az Airbusra vonatkozik, amelynek helyzetét még inkább súlyosbítja, hogy a szankciók miatt sem repülőket, sem alkatrészeket nem adhat el az oroszoknak.
Miután az amerikai Boeing is hasonlóképpen jár el, az oroszok a polgári légiflotta jelentős részét elveszítik, és ezt sem hazai, sem külföldi (kínai) forrásból egyhamar nem tudják pótolni.
Viszont ahogy ezt a szláv mondás tartja: amikor valakinek beborul, akkor másnak kiderül az ég. A fenti szakértő véleménye szerint a Távol-Keletre irányuló forgalom java része átirányult Törökország és a Közel-Kelet felé, ami azt eredményezi, hogy a horvát légtérben lényegesen növekszik a forgalom, és ez komoly bevételt jelent a horvátok számára.
…hát még a szerbeknek
Az európai légitársaságok esetében a háborús felfordulás valódi nyertese azonban az Air Serbia, a szerb légitársaság lényegében az egyedüli európai szállítmányozó, amelynek a gépei továbbra is leszállhatnak az orosz repülőtereken, miután a szerbek átvették az orosz Aeroflot járatait, mert az Európai Unió tagállamai szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben az ukrajnai katonai akció miatt.
Sajtóértesülések szerint a szerb cég átirányította a különben Belgrád és New York között közlekedő, 257 utast befogadó Airbus A330-200 gépét a Belgrád-Moszkva vonalra.
Ezidáig a Belgrád-Moszkva vonalon a szintén Airbus gyártmányú A319 és A320 típusú gépek közlekedtek, 144, illetve 174 férőhellyel, de négy új járaton már az Airbus A330-200 gépek repülnek.
A háború kitörése előtt az Air Serbia hetente nyolc járatot tartott fenn a Belgrád-Moszkva-Belgrád vonalon, de ezek számát a napokban már heti 12-re emelték, a jövő héten pedig már 15 járat lesz, ami a forgalom megduplázódását jelenti.
A jegyek ára 500 euró között mozog egy irányba, de például az egyik szombati járatra a cikk keletkezésének időpontjában már csak két szabad hely volt.
A szerb és az orosz légitársaság együttműködésének köszönhetően Moszkva Isztambul érintésével is elérhető, de a két szombati járat szintén megtelt, már csak 4-4 jegy volt rá.
Az Air Serbia hetente 4600 utast tud szállítani a két főváros között, illetve tovább az európai úti célok irányába, ami az elkövetkező időkben tovább növekedhet. Hogy meddig tudják tartani ezeket a vonalakat kérdéses, ha sokáig, akkor biztosan nagyot kaszálnak.
Pláne miután kedvező feltételekkel lízingelhető repülőgép is akad majd jócskán március 28-a után…
Mások még többet nyernek
A belgrádi Politika hírportál szerint a szerb légitársaság nyeresége azonban elhanyagolható a Turkish Airlines, a Qatar Airways és az Emirates bevételeihez képest.
Petar Vojinović, a légi közlekedésre szakosodott a TangoSix szerbiai hírportál szerkesztője leszögezte: nem lehet azt állítani, hogy az Air Serbia profitál leginkább a jelenlegi helyzetből, és miután a világjárvány hatása pusztító volt a légi közlekedési ágazatban, így jelenleg semmilyen bevétel nem értelmezhető nyereségként.
– nyilatkozta a belgrádi Politikának a szerb szakértő, aki hangsúlyozta, hogy a belgrádi repülőtér kapacitása nem hasonlítható össze Isztambul, Doha vagy Dubaj repülőtereinek kapacitásával, ami a szerb útvonal ellen szól.
Relatív előnynek számít viszont, hogy a Belgrád és Moszkva közötti repülési idő körülbelül három és fél óra az úgynevezett északi útvonalon keresztül, amely Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Litvánia és Lettország felett halad át, megkerülve az ukrán háborús gócpontot, ugyanakkor a közel-keleti versenytársak földrajzi helyzetük miatt hosszabb repülési idővel járnak.
Ennek köszönhetően Belgrád mindenképpen tranzitállomás lesz a Londonból vagy más európai célállomásokból Moszkvába tartó utasok számára, az Air Serbia pedig globálisan ugyan kis százalékban veszi át a forgalmat, ám Szerbia számára ez nagyon sokat jelent.
Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
A Háború
PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.
Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.
A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.
– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.
Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.
Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.
– mondta Dugin, akit még hozzátette:
Délszláv turnék
Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.
2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.
– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.
Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.
Visszatérő befolyás
Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.
Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.
Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Az Australian Opennek megint meggyűlt a baja Novak Đoković szerb teniszezővel
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A szerb elnök fejében megfordult, hogy pénteken kidobja a nyugati közvetítőket
-
Szerb Köztársaság5 nap telt el azóta
KALABUHOV: Oroszország győzni fog, hiszen a csevap is győzött a “big mac” felett
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van
-
Szerbia3 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Elutasították a feljelentéseket az orosz nagykövet, a BIA igazgatója és a Népi Járőrség ellen
-
Migráció2 nap telt el azóta
BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve
-
Horvátország1 nap telt el azóta
IRINA VU: Négy horvát tengerész ellen tettek feljelentést az orosz jacht miatt