Connect with us

A Háború

KIK NYERNEK A HÁBORÚN? Légi konjunktúra a Balkánon, aratnak a szerbek és a horvátok

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

belgrad maszkva
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Egy horvát légiforgalmi szakértő elemezte az orosz-ukrán háború várható következményeit. Szerinte a legnagyobb vesztesek értelemszerűen az Orosz Föderáció légiforgalmi vállalatai, de az európai szállítók is igencsak érintettek. A nyertesek között van viszont az Air Serbia, amely lényegében az egyedüli európai cég, amelynek a gépei továbbra is leszállhatnak az orosz repülőtereken, egy szerb szakértő szerint viszont a szerbek bevétel tekintetében messze a közel-keleti repülőtársaságok mögött lihegnek.

A horvátok is nyernek…

A horvát légiforgalmi szakértő a Finnairt hozta fel példaként, amely máris elveszítette részvényei értékének 23 százalékát az európai, illetve az orosz légtérzárlat következményeként.

A horvát szakértő az orosz vállalatok számára egyenesen katasztrofálisnak ítéli meg a helyzetet, véleménye szerint a következő időszakban elbúcsúzhatnak nemzetközi piacaik 75 százalékától.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a 980 orosz szállító által használt repülőgép közül 777 lízingben van, és a szankciók értelmében az európai vállalatoknak március 28-ig vissza kell vonniuk az összes lízingszerződés alatt álló gépet Oroszországból.

Ez elsősorban az Airbusra vonatkozik, amelynek helyzetét még inkább súlyosbítja, hogy a szankciók miatt sem repülőket, sem alkatrészeket nem adhat el az oroszoknak.

Miután az amerikai Boeing is hasonlóképpen jár el, az a polgári légiflotta jelentős részét elveszítik, és ezt sem hazai, sem külföldi (kínai) forrásból egyhamar nem tudják pótolni.

Viszont ahogy ezt a szláv mondás tartja: amikor valakinek beborul, akkor másnak kiderül az ég. A fenti szakértő véleménye szerint a Távol-Keletre irányuló forgalom java része átirányult Törökország és a Közel-Kelet felé, ami azt eredményezi, hogy a horvát légtérben lényegesen növekszik a forgalom, és ez komoly bevételt jelent a horvátok számára.

…hát még a szerbeknek

Az európai légitársaságok esetében a háborús felfordulás valódi nyertese azonban az Air Serbia, a szerb légitársaság lényegében az egyedüli európai szállítmányozó, amelynek a gépei továbbra is leszállhatnak az orosz repülőtereken, miután a szerbek átvették az orosz Aeroflot járatait, mert az Európai Unió tagállamai szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben az ukrajnai katonai akció miatt.

Sajtóértesülések szerint a szerb cég átirányította a különben Belgrád és New York között közlekedő, 257 utast befogadó Airbus A330-200 gépét a Belgrád-Moszkva vonalra.

Ezidáig a Belgrád-Moszkva vonalon a szintén Airbus gyártmányú A319 és A320 típusú gépek közlekedtek, 144, illetve 174 férőhellyel, de négy új járaton már az Airbus A330-200 gépek repülnek.

A háború kitörése előtt az Air Serbia hetente nyolc járatot tartott fenn a Belgrád-Moszkva-Belgrád vonalon, de ezek számát a napokban már heti 12-re emelték, a jövő héten pedig már 15 járat lesz, ami a forgalom megduplázódását jelenti.

A jegyek ára 500 euró között mozog egy irányba, de például az egyik szombati járatra a cikk keletkezésének időpontjában már csak két szabad hely volt.

A szerb és az orosz légitársaság együttműködésének köszönhetően Moszkva Isztambul érintésével is elérhető, de a két szombati járat szintén megtelt, már csak 4-4 jegy volt rá.

Az Air Serbia hetente 4600 utast tud szállítani a két főváros között, illetve tovább az európai úti célok irányába, ami az elkövetkező időkben tovább növekedhet. Hogy meddig tudják tartani ezeket a vonalakat kérdéses, ha sokáig, akkor biztosan nagyot kaszálnak.

Pláne miután kedvező feltételekkel lízingelhető repülőgép is akad majd jócskán március 28-a után…

Mások még többet nyernek

A belgrádi Politika hírportál szerint a szerb légitársaság nyeresége azonban elhanyagolható a Turkish Airlines, a Qatar Airways és az Emirates bevételeihez képest.

Petar Vojinović, a légi közlekedésre szakosodott a TangoSix szerbiai hírportál szerkesztője leszögezte: nem lehet azt állítani, hogy az Air Serbia profitál leginkább a jelenlegi helyzetből, és miután a világjárvány hatása pusztító volt a légi közlekedési ágazatban, így jelenleg semmilyen bevétel nem értelmezhető nyereségként.

Az Air Serbia minden bizonnyal növeli Moszkvába irányuló forgalmát, de globális szinten ez elhanyagolható az orosz állampolgárok számára elérhető más alternatívákhoz képest. Aligha kétséges, hogy a három legnagyobb közel-keleti légitársaság, a Turkish Airlines, a Qatar Airways és az Emirates szerezi meg az orosz piac 90 százalékát

– nyilatkozta a belgrádi Politikának a szerb szakértő, aki hangsúlyozta, hogy a belgrádi repülőtér kapacitása nem hasonlítható össze Isztambul, Doha vagy Dubaj repülőtereinek kapacitásával, ami a szerb útvonal ellen szól.

Relatív előnynek számít viszont, hogy a Belgrád és Moszkva közötti repülési idő körülbelül három és fél óra az úgynevezett északi útvonalon keresztül, amely Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Litvánia és Lettország felett halad át, megkerülve az ukrán háborús gócpontot, ugyanakkor a közel-keleti versenytársak földrajzi helyzetük miatt hosszabb repülési idővel járnak.

Ennek köszönhetően Belgrád mindenképpen tranzitállomás lesz a Londonból vagy más európai célállomásokból Moszkvába tartó utasok számára, az Air Serbia pedig globálisan ugyan kis százalékban veszi át a forgalmat, ám Szerbia számára ez nagyon sokat jelent.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

A Háború

PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dugin ujjaszuletes
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.

Őrült beszéd, de van benne rendszer

Hősies tett volt Szerbia részéről, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. Ez nagyon sokba fog kerülni Belgrádnak, ugyanúgy meg fogják büntetni az országot, mint 35 évvel ezelőtt tették. De hiszek abban, hogy Szerbia és Oroszország geopolitikai programja a szláv újjászültés lesz. Látni fogják, amint megfogalmazzuk a Balkánnal kapcsolatos programunkat. De előbb be kell fejeznünk azt, amit (Ukrajnában) elkezdtünk

– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.

Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.

A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.

Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.

Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.

Ha Szerbia elismeri Koszovó, akkor az ország megszűnik létezni, ezzel a lépéssel Belgrád lelki és erkölcsi öngyilkosságot követne el

– mondta Dugin, akit még hozzátette:

A Szerbia elleni NATO-támadás felébresztette a szerbeket, a szerbek pedig felébresztették Oroszországot, végül pedig Kína ébredt fel.

Délszláv turnék

Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.

2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.

A liberális eszme a valóságban totalitárius. El akarja pusztítani a hagyományokat. Egyre több ország akad, amely elveti ezt az eszmét, és lépéseket tesz nyelve, kultúrája és vallása megvédésére. Örülök annak, hogy ennek a folyamatnak Oroszország vált a jelképévé

– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.

Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a -macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.

Visszatérő befolyás

Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.

Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.

Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: