A Háború
KIK NYERNEK A HÁBORÚN? Légi konjunktúra a Balkánon, aratnak a szerbek és a horvátok

Egy horvát légiforgalmi szakértő elemezte az orosz-ukrán háború várható következményeit. Szerinte a legnagyobb vesztesek értelemszerűen az Orosz Föderáció légiforgalmi vállalatai, de az európai szállítók is igencsak érintettek. A nyertesek között van viszont az Air Serbia, amely lényegében az egyedüli európai cég, amelynek a gépei továbbra is leszállhatnak az orosz repülőtereken, egy szerb szakértő szerint viszont a szerbek bevétel tekintetében messze a közel-keleti repülőtársaságok mögött lihegnek.
A horvátok is nyernek…
A horvát légiforgalmi szakértő a Finnairt hozta fel példaként, amely máris elveszítette részvényei értékének 23 százalékát az európai, illetve az orosz légtérzárlat következményeként.
A horvát szakértő az orosz vállalatok számára egyenesen katasztrofálisnak ítéli meg a helyzetet, véleménye szerint a következő időszakban elbúcsúzhatnak nemzetközi piacaik 75 százalékától.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a 980 orosz szállító által használt repülőgép közül 777 lízingben van, és a szankciók értelmében az európai vállalatoknak március 28-ig vissza kell vonniuk az összes lízingszerződés alatt álló gépet Oroszországból.
Ez elsősorban az Airbusra vonatkozik, amelynek helyzetét még inkább súlyosbítja, hogy a szankciók miatt sem repülőket, sem alkatrészeket nem adhat el az oroszoknak.
Miután az amerikai Boeing is hasonlóképpen jár el, az oroszok a polgári légiflotta jelentős részét elveszítik, és ezt sem hazai, sem külföldi (kínai) forrásból egyhamar nem tudják pótolni.
Viszont ahogy ezt a szláv mondás tartja: amikor valakinek beborul, akkor másnak kiderül az ég. A fenti szakértő véleménye szerint a Távol- Keletre irányuló forgalom java része átirányult Törökország és a Közel- Kelet felé, ami azt eredményezi, hogy a horvát légtérben lényegesen növekszik a forgalom, és ez komoly bevételt jelent a horvátok számára.
…hát még a szerbeknek
Az európai légitársaságok esetében a háborús felfordulás valódi nyertese azonban az Air Serbia, a szerb légitársaság lényegében az egyedüli európai szállítmányozó, amelynek a gépei továbbra is leszállhatnak az orosz repülőtereken, miután a szerbek átvették az orosz Aeroflot járatait, mert az Európai Unió tagállamai szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben az ukrajnai katonai akció miatt.
Sajtóértesülések szerint a szerb cég átirányította a különben Belgrád és New York között közlekedő, 257 utast befogadó Airbus A330-200 gépét a Belgrád- Moszkva vonalra.
Ezidáig a Belgrád- Moszkva vonalon a szintén Airbus gyártmányú A319 és A320 típusú gépek közlekedtek, 144, illetve 174 férőhellyel, de négy új járaton már az Airbus A330-200 gépek repülnek.
A háború kitörése előtt az Air Serbia hetente nyolc járatot tartott fenn a Belgrád- Moszkva- Belgrád vonalon, de ezek számát a napokban már heti 12-re emelték, a jövő héten pedig már 15 járat lesz, ami a forgalom megduplázódását jelenti.
A jegyek ára 500 euró között mozog egy irányba, de például az egyik szombati járatra a cikk keletkezésének időpontjában már csak két szabad hely volt.
A szerb és az orosz légitársaság együttműködésének köszönhetően Moszkva Isztambul érintésével is elérhető, de a két szombati járat szintén megtelt, már csak 4-4 jegy volt rá.
Az Air Serbia hetente 4600 utast tud szállítani a két főváros között, illetve tovább az európai úti célok irányába, ami az elkövetkező időkben tovább növekedhet. Hogy meddig tudják tartani ezeket a vonalakat kérdéses, ha sokáig, akkor biztosan nagyot kaszálnak.
Pláne miután kedvező feltételekkel lízingelhető repülőgép is akad majd jócskán március 28-a után…
Mások még többet nyernek
A belgrádi Politika hírportál szerint a szerb légitársaság nyeresége azonban elhanyagolható a Turkish Airlines, a Qatar Airways és az Emirates bevételeihez képest.
Petar Vojinović, a légi közlekedésre szakosodott a TangoSix szerbiai hírportál szerkesztője leszögezte: nem lehet azt állítani, hogy az Air Serbia profitál leginkább a jelenlegi helyzetből, és miután a világjárvány hatása pusztító volt a légi közlekedési ágazatban, így jelenleg semmilyen bevétel nem értelmezhető nyereségként.
– Az Air Serbia minden bizonnyal növeli Moszkvába irányuló forgalmát, de globális szinten ez elhanyagolható az orosz állampolgárok számára elérhető más alternatívákhoz képest. Aligha kétséges, hogy a három legnagyobb közel-keleti légitársaság, a Turkish Airlines, a Qatar Airways és az Emirates szerezi meg az orosz piac 90 százalékát
– nyilatkozta a belgrádi Politikának a szerb szakértő, aki hangsúlyozta, hogy a belgrádi repülőtér kapacitása nem hasonlítható össze Isztambul, Doha vagy Dubaj repülőtereinek kapacitásával, ami a szerb útvonal ellen szól.
Relatív előnynek számít viszont, hogy a Belgrád és Moszkva közötti repülési idő körülbelül három és fél óra az úgynevezett északi útvonalon keresztül, amely Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Litvánia és Lettország felett halad át, megkerülve az ukrán háborús gócpontot, ugyanakkor a közel-keleti versenytársak földrajzi helyzetük miatt hosszabb repülési idővel járnak.
Ennek köszönhetően Belgrád mindenképpen tranzitállomás lesz a Londonból vagy más európai célállomásokból Moszkvába tartó utasok számára, az Air Serbia pedig globálisan ugyan kis százalékban veszi át a forgalmat, ám Szerbia számára ez nagyon sokat jelent.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
English2 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia5 nap telt el azóta
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
-
Bosznia3 nap telt el azóta
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben