Bosznia
ERŐSÍTÉS BOSZNIÁBAN: Az EUFOR létszámának növeléséről született döntés az orosz-ukrán háború miatt
Az ukrajnai háború még inkább összekomplikálta az amúgy sem egyszerű boszniai helyzetet. Az EUFOR Althea misszió vezetése a nemzetközi kontingens Bosznia- Hercegovinában állomásozó létszámának növeléséről növeléséről döntött az ukrajnai konfliktus miatt. A tervezett erősítés létszámát 500 főben határozták meg. A hivatalos tájékoztatók alapján a létszám növelésére pontosan meg nem határozott szeparatista tevékenységek veszélyének növekedése miatt került sor. Az erősítés 2022. március 10-ig érkezik meg Bosznia- Hercegovinába.
Időzített Ukrajna a Balkánon
A csapaterősítést bejelentő EUFOR-közlemény Bosznia- Hercegovina belső stabilitásának és szuverenitásának védelmével indokolta a külföldi katonai erő növelését arra való hivatkozással, hogy Boszniában instabillá vált a politikai helyzet a korábbi hónapokban.
Miközben a nemzetközi közösség komoly figyelmet szentelt a boszniai helyzet rendezésének, egyszer csak kirobbant az orosz-ukrán háború, aminek kapcsán rögtön felvetődött a harcok Nyugat- Balkánra történő eszkalációjának veszélye.
A 2021. júliusa óta fokozódó boszniai belpolitikai huzavona eredményeként 2022. január 5-én az USA szankciókat vezetett be egyes boszniai szerb politikusokkal szemben, majd az EU és az Egyesült Királyság is azonos/hasonló lépéseket helyezett kilátásba. Mindezek a politikai akciók a boszniai szerbeket Szerbia és Oroszország, Banja Luka két stabil külpolitikai szövetségesének irányába orientálták. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy Oroszország karjai közé lökték.
Bár a közelmúltban szinte valamennyi boszniai politikai vezető igyekezett a sajtóban hangsúlyozni, hogy “nem lesz háború Bosznia- Hercegovinában”, ennek alátámasztására azonban nem tudtak komoly érvekkel szolgálni. A szerb, horvát és bosnyák politikai erők közti kommunikáció beszűkült január 1. óta, és egyik fél sem mutat hajlandóságot az álláspontja megváltoztatására.
Kétszeresére duzzadó misszió
A daytoni békeszerződés aláírását követően egy évig az IFOR (Implementation Force), majd 1996-tól 2004-ig az SFOR (Stabilisation Force) erői állomásoztak Boszniában a NATO vezette többnemzeti békefenntartó erőként.
Az EUFOR Althea műveletben 2004. óta 3500 fős kontingens vesz részt, azonban a boszniai helyzet stabilizálódása miatt a korábbi években a nemzetközi misszió boszniai létszáma 600 főre csökkent. A fennmaradó 2900 fő a saját honossága szerinti államban állt rendelkezésre ahhoz, hogy egy lehetséges boszniai krízis során beavatkozzon a béke megőrzése érdekében.
A korábbi évek gyakorlatával szemben teljes irányváltást jelent, hogy a jelenlegi 600 főt 1100 főre növelik. A csapaterősítésre osztrák, román, szlovák és bolgár egységek Boszniába vezénylésével kerül sor.
A kontingens jelentős része továbbra is a Szarajevói Nemzetközi Repülőtér szomszédságában lévő butmiri bázison kerül elhelyezésre. A hivatalos tájékoztatók alapján a misszió vezetése mostani a létszám majd 100%-os növelését követően is folyamatosan elemzi a boszniai helyzetet, és indokolt esetben a létszám további növeléséről dönt.
Bár az EUFOR vezetői hallgatnak az erősítés konkrét indokáról, szakértői vélemények szerint a jelenlegi létszámnövelés már 2021. októbere óta váratott magára, amikor Milorad Dodik a boszniai államelnökség szerb tagja a boszniai szerb pártok támogatásával kilátásba helyezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság létrehozza saját adóhatóságát, igazságszolgáltatási csúcsszervét és hadseregét.
A boszniai szerb politikusok szecessziós lépéseire válaszul egyes bosnyák félkatonai csoportok válaszlépéseket helyeztek kilátásba. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a jugoszláv konfliktusban Szarajevó védelmében is komoly szerepet vállaló bosnyák Zöldsapkások (Zelene Beretke) Facebook-csoportja tagtoborzásba kezdett.
Az EUFOR erők növelését mindezen túl az is indokolttá tette, hogy a rendkívül érzékeny költségvetési helyzetben lévő Bosznia- Hercegovina számára a saját 16.000 fős hadseregének fenntartása is komoly kihívást jelent. Ráadásul a boszniai hadsereg vezetése 2021-ben személyügyi reformprogramot dolgozott ki, mivel hosszú évek óta problémát okoz számukra a hadsereg létszámának feltöltése.
Veszélyes orosz kapcsolatok
2021-ben Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentette, hogy Oroszország fel fog lépni azzal szemben, ha a NATO folytatja a Nyugat- Balkánon a bővítési folyamatot.
Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövet Bosznia NATO csatlakozási törekvései kapcsán fogalmazott meg éles kritikát a tavalyi évben, mivel szerinte Bosznia NATO csatlakozása megbontaná a régió érzékeny egyensúlyát.
Milorad Dodik, a boszniai szerbek amerikai szankciók által immár kétszeresen sújtott vezetője, kifejezetten jó viszonyt tart fent Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azt legalább olyan fontos szövetségesnek tekinti, mint Aleksandar Vučić szerb elnököt.
Dodik éppen a napokban – már jóval a háború kitörését követően – beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és megértéssel fogadt az az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz indoklást, amely orosz megfogalmazás szerint tartalmazta a moszkvai vezetés által hozott releváns döntések okait.
Ezek után érdéses, hogy a korábbi években az orosz fél által a boszniai Szerb Köztársaságba öntött eurómilliók milyen formában találhatnak viszonzásra a jelenleg is zajló orosz-ukrán katonai konfliktusban az oroszok oldalán.
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is