ERŐSÍTÉS BOSZNIÁBAN: Az EUFOR létszámának növeléséről született döntés az orosz-ukrán háború miatt

Az ukrajnai háború még inkább összekomplikálta az amúgy sem egyszerű boszniai helyzetet. Az EUFOR Althea misszió vezetése a nemzetközi kontingens Bosznia- Hercegovinában állomásozó létszámának növeléséről növeléséről döntött az ukrajnai konfliktus miatt. A tervezett erősítés létszámát 500 főben határozták meg. A hivatalos tájékoztatók alapján a létszám növelésére pontosan meg nem határozott szeparatista tevékenységek veszélyének növekedése miatt került sor. Az erősítés 2022. március 10-ig érkezik meg Bosznia- Hercegovinába.

Időzített Ukrajna a Balkánon

A csapaterősítést bejelentő EUFOR-közlemény Bosznia- Hercegovina belső stabilitásának és szuverenitásának védelmével indokolta a külföldi katonai erő növelését arra való hivatkozással, hogy Boszniában instabillá vált a politikai helyzet a korábbi hónapokban.

Miközben a nemzetközi közösség komoly figyelmet szentelt a boszniai helyzet rendezésének, egyszer csak kirobbant az orosz-ukrán háború, aminek kapcsán rögtön felvetődött a harcok Nyugat- Balkánra történő eszkalációjának veszélye.

A 2021. júliusa óta fokozódó boszniai belpolitikai huzavona eredményeként 2022. január 5-én az USA szankciókat vezetett be egyes boszniai szerb politikusokkal szemben, majd az EU és az Egyesült Királyság is azonos/hasonló lépéseket helyezett kilátásba. Mindezek a politikai akciók a boszniai szerbeket Szerbia és Oroszország, Banja Luka két stabil külpolitikai szövetségesének irányába orientálták. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy Oroszország karjai közé lökték.

Bár a közelmúltban szinte valamennyi boszniai politikai vezető igyekezett a sajtóban hangsúlyozni, hogy „nem lesz háború Bosznia- Hercegovinában”, ennek alátámasztására azonban nem tudtak komoly érvekkel szolgálni. A szerb, horvát és bosnyák politikai erők közti kommunikáció beszűkült január 1. óta, és egyik fél sem mutat hajlandóságot az álláspontja megváltoztatására.

Kétszeresére duzzadó misszió

A daytoni békeszerződés aláírását követően egy évig az IFOR (Implementation Force), majd 1996-tól 2004-ig az SFOR (Stabilisation Force) erői állomásoztak Boszniában a NATO vezette többnemzeti békefenntartó erőként.

Az EUFOR Althea műveletben 2004. óta 3500 fős kontingens vesz részt, azonban a boszniai helyzet stabilizálódása miatt a korábbi években a nemzetközi misszió boszniai létszáma 600 főre csökkent. A fennmaradó 2900 fő a saját honossága szerinti államban állt rendelkezésre ahhoz, hogy egy lehetséges boszniai krízis során beavatkozzon a béke megőrzése érdekében.

A korábbi évek gyakorlatával szemben teljes irányváltást jelent, hogy a jelenlegi 600 főt 1100 főre növelik. A csapaterősítésre osztrák, román, szlovák és bolgár egységek Boszniába vezénylésével kerül sor.

A kontingens jelentős része továbbra is a Szarajevói Nemzetközi Repülőtér szomszédságában lévő butmiri bázison kerül elhelyezésre. A hivatalos tájékoztatók alapján a misszió vezetése mostani a létszám majd 100%-os növelését követően is folyamatosan elemzi a boszniai helyzetet, és indokolt esetben a létszám további növeléséről dönt.

Bár az EUFOR vezetői hallgatnak az erősítés konkrét indokáról, szakértői vélemények szerint a jelenlegi létszámnövelés már 2021. októbere óta váratott magára, amikor Milorad Dodik a boszniai államelnökség szerb tagja a boszniai szerb pártok támogatásával kilátásba helyezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság létrehozza saját adóhatóságát, igazságszolgáltatási csúcsszervét és hadseregét.

A boszniai szerb politikusok szecessziós lépéseire válaszul egyes bosnyák félkatonai csoportok válaszlépéseket helyeztek kilátásba. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a jugoszláv konfliktusban Szarajevó védelmében is komoly szerepet vállaló bosnyák Zöldsapkások (Zelene Beretke) Facebook-csoportja tagtoborzásba kezdett.

Az EUFOR erők növelését mindezen túl az is indokolttá tette, hogy a rendkívül érzékeny költségvetési helyzetben lévő Bosznia- Hercegovina számára a saját 16.000 fős hadseregének fenntartása is komoly kihívást jelent. Ráadásul a boszniai hadsereg vezetése 2021-ben személyügyi reformprogramot dolgozott ki, mivel hosszú évek óta problémát okoz számukra a hadsereg létszámának feltöltése.

Veszélyes orosz kapcsolatok

2021-ben Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentette, hogy Oroszország fel fog lépni azzal szemben, ha a NATO folytatja a Nyugat- Balkánon a bővítési folyamatot.

Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövet Bosznia NATO csatlakozási törekvései kapcsán fogalmazott meg éles kritikát a tavalyi évben, mivel szerinte Bosznia NATO csatlakozása megbontaná a régió érzékeny egyensúlyát.

Milorad Dodik, a boszniai szerbek amerikai szankciók által immár kétszeresen sújtott vezetője, kifejezetten jó viszonyt tart fent Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és azt legalább olyan fontos szövetségesnek tekinti, mint Aleksandar Vučić szerb elnököt.

Dodik éppen a napokban – már jóval a háború kitörését követően – beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és megértéssel fogadt az az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz indoklást, amely orosz megfogalmazás szerint tartalmazta a moszkvai vezetés által hozott releváns döntések okait.

Ezek után érdéses, hogy a korábbi években az orosz fél által a boszniai Szerb Köztársaságba öntött eurómilliók milyen formában találhatnak viszonzásra a jelenleg is zajló orosz-ukrán katonai konfliktusban az oroszok oldalán.