Olvasási idő: 7 perc

Totális fiaskóval zárultak az újabb közvetítési kísérletek a boszniai választási törvény reformjáról. A USA és az EU egyszer már hátra/visszalépett, képviselői azonban most újra próbálkoztak, 2022. január 30-án azonban érdemi eredmények nélkül ért véget a második tárgyalássorozat is. A 2022 októberében esedékes boszniai választások sorsa azonban nem került veszélybe, mivel Christian Schmidt, a nemzetközi közösség főképviselője kijelentette, hogy a voksolás idején hatályos jogszabályok alapján sor kerül a választásra, vagyis mindenképpen szavaznak, ha lesz új választási törvény, ha nem.

Törvénymódosítás nemzetközi gyámsággal

A boszniai választási törvény módosítását az tette indokolttá, hogy Bosznia- Hercegovina az EU tagság elnyerésére hajt, a jelenlegi választási rendszer azonban nem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió által követendőnek minősített választási alapelveknek.

A helyzet megoldása érdekében az EU és az USA 2021 nyara óta részt vesz a boszniai pártok között zajló egyeztetéseken a kompromisszum megszületése érdekében. A “nyugati jelenlétet” az tette indokolttá, hogy a szerb, horvát és bosnyák nemzetiségű lakosságot reprezentáló pártok homlokegyenest ellentétes módosításokat akartak keresztül vinni a reform keretében.

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a 2021. decemberében lefolytatott első tárgyalássorozat során a felek milyen jellegű változtatásokat akartak a törvénybe iktatni.

A most lezárult egyeztetés célja az volt, hogy a boszniai pártok álláspontjai találkozzanak egy minden érintett számára elfogadható koncepció elfogadása érdekében. Az EU és az USA képviselői által szorgalmazott megegyezés azonban elmaradt, csakúgy mint 2021. decemberében.

Lazuló nyugati gyámság

A 2021. decemberi tárgyalássorozat legjelentősebb eseménye az volt, amikor a nyugati közvetítők a múltkor ukmukfukk bedobták a törölközőt, ű Matthew Palmer, a State Department boszniai választási reform felügyeletéért megbízott diplomatája és Angelina Eichhorst, az EU Külügyi Szolgálat boszniai kapcsolatokkal foglalkozó vezetője ugyanis a boszniai közvélemény számára érthetetlen módon a tárgyalások harmadik napján előzetes bejelentés nélkül kiugrottak a diplomáciai szorítóból.

Palmer és Eichhorst távozásukat akkor azzal magyarázták, hogy a boszniai pártok álláspontjai a tárgyalások három napja alatt semmit sem közeledtek, visszatérésüket egyúttal attól tették függővé, hogy a boszniai, de főleg hercegovinai politikai elit közelebb tud gravitálni a közös nevezőhöz.

A gyámkodással az USA és az EU megbízottak csínján bántak: minden lehetséges fórumon hangsúlyozták, hogy nem hoztak sem Brüsszelből, sem Washingtonból semmilyen törvénytervezetet, és csak közvetítő szerepet játszanak.

Az uniós és amerikai delegáció ezzel akar(hat)ta elkerülni azt a helyzetet, hogy magas labdát adjon a szerb-orosz tandemnek, hogy azok bármilyen ürüggyel fellépjenek a boszniai-szerbek mellett a folyamatban. Ezzel a megközelítéssel viszont az EU és az USA rábízta a tárgyalások dinamikájának meghatározását a boszniai pártokra.

A 2022. január 27-e és 30-a közötti egyeztetés első napján világossá vált, hogy a nyugati diplomaták decemberi távozása óta az erőviszonyok nem változtak, és a koncepciók sem közeledtek. Az egyeztetés legitimitása is megkérdőjeleződött, miután a boszniai pártok közül a
a többségében bosnyák tagságú Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) és a bosnyákbarát Demokratikus Front (Demokratski Front, DF) távol maradtak az egyeztetésektől, mert azokat nem látták előre mutatónak.

Palmer és Eichhorst visszatérését a tárgyalóasztalhoz a “harcedzett” boszniai választók abban a hitben várták, hogy a nyugati megoldóemberek azért térnek vissza, mert megköttetik a megállapodás, ami alapján sort lehetne keríteni az uniós jogelveknek megfelelő választásokra.

Željko Bakalar, a boszniai Központi Választási Bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) elnöke már 2021 augusztusában kijelentette, hogy a 2022. őszi boszniai választás zavartalan lebonyolításához indokolt lenne az új választási törvény 2021. december 1. előtti elfogadása ahhoz, hogy fel tudjanak készülni annak alkalmazására.

A bosnyákok primátusa realitás

A boszniai médiában többször felmerült a “vád“, hogy a nagybetűs NYUGAT csak a három nagy párttal, vagyis a bosnyák Demokratikus Akció Pártjának (Savez Demokratske Akcije, SDA), a horvát Bosznia- Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösségének (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) és a szerb Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijalemokrata, SNSD) a vezetőivel tárgyal.

Meg kell azonban jegyezzük, hogy a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozásának valamennyi pártja jelen volt, horvát részről a boszniai horvát pártok ernyőszervezeteként működő Horvát Népi Gyűlés (Hrvatski narodni sabor, HNS) is képviseltette magát a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) mellett, így szerb és horvát részről nem volt hiányzó.

A teljes szerb-horvát politikai paletta jelenléte azzal magyarázható, a horvátok és a szerbek szerint ugyanis a bosnyákok a választási törvény módosításával akarják kivívni az államalapítóként emlegetett Alija Izetbegović volt bosnyák vezető Memorandumában megfogalmazott bosnyák politikai és kulturális fölény kiterjesztését az országra.

Ez a feltételezés a boszniai szerb és horvát vezetők részéről nem minden alapot nélkülöző, mivel a 2013-as népszámlálás adatai alapján a bosnyák nemzetiség aránya elérheti az 55%-ot. Vagyis a nemzetiségi kvóták eltörlése esetén kialakulhatna a bosnyák nemzeti dominancia.

Ennek a realitása miatt közeledtek egymáshoz a boszniai szerbek és horvátok, akik között alkalmi politikai együttműködést kezdődött, ami a jelenlegi alkotmányos jogaik megőrzését célozza.

Az EU keménykedik, vagy csak úgy csinál

Január 27-én és 28-án a tárgyalások Szarajevóban folytak, majd a résztevők a tengerparti Neumban kötöttek ki, ahol a világtól (és egymástól) távol “zárt ajtók mögött“ folytatták az egyeztetést.

A szarajevói tárgyalások során technikai módosításokban ugyan megállapodtak a felek, az olyan neuralgikus kérdésekben azonban, mint az államfői testület és a parlament tagjainak megválasztása, nem közeledtek az álláspontok.

Az első két tárgyalási megállapodtak például a választási bizottsági tagok megválasztásának módjában, a választás finanszírozásának módjáról a költségvetési törvény el nem fogadása esetén, a kampánycsend idejéről, valamint a negatív kampány és a gyűlöletbeszéd kapcsán tilalmáról, a választási körzetek kialakításának módjáról, a nagyobb transzparenciáról és ellenőrzés módjairól a választási névjegyzékek tekintetében, valamint átlátható kampányfinanszírozás.

Vagyis sok lényeges apróságról, a legfőbb kérdésekben azonban ismét elhasaltak.

A tárgyalások kezdetén Angelina Eichhorst átadta az EU Bizottság “szokatlanul kemény hangvátelű“ üzenetét, amelyben a brüsszeli bizottság felhívta a boszniai kormány funkcióját betöltő, és szerb vezetésű Miniszterek Tanácsát (Vijeća Ministara), hogy biztosítson félmillió eurót a Központi Választási Bizottság számára, mivel jelenleg nincs elfogadott költségvetési törvény Boszniában, amelyben a 2022. októberi választási kiadásokról rendelkezhettek volna.

A költségvetési törvény elfogadása a boszniai szerb pártok 2021 nyara óta tartó politikai bojkottja miatt maradt el.

Az EU a 2020. évi boszniai önkormányzati választás költségeit állta, mivel akkor annyira rossz volt a boszniai központi költségvetés helyzete, hogy saját forrásból nem tudták előteremteni a pénzt. Ezzel az üzenettel Ursula von der Leyen elébe ment annak, hogy az uniónak az energiaválság, az orosz válság, a migrációs válság és az egyéb válságok mellett a boszniai válságot, illetve a bosznia-hercegovinai választásokat is finanszíroznia kelljen.

Gyötrődés Neumban?

A sajtó kizárásával tartott neumi találkozóról nem tudunk a fentieken túl érdemi fejleménnyel szolgálni. Még pedig azért nem, mert nem történt érdemi megegyezés. Meglepő is lett volna, ha az érintettek nem hozzák eddigi formájukat.

A felek tovább gyötörték egymás és a választók idegrendszerét, a rövid sajtóközleményekben olyan “nagy ívű mondatokat” engedtek meg maguknak, hogy közeledtek az álláspontok, ám az áttörés elmaradt. A diplomáciai üvegházban a kudarcba fulladt tárgyalásokat azzal a szóvirággal helyettesítik, hogy “közeledtek az álláspontok”: ez a szinonimája.

Branislav Borenović, a boszniai szerb Demokratikus Fejlődés Pártja (Partija Demokratskog Progresa, PDP) elnöke megjegyezte, hogy a szerb pártok továbbra is egységesek, és csak a törvény technikai módosítását tartják elfogadhatónak, vagyis a boszniai szerbek nem engednek a ’95-ből, vagyis a daytoni szerződésből, amely szerint a szerb entitás választói közvetlenül választják meg a szerb elnökségi tagot.

A zágrábi kormányzat által patronált Dragan Čović, a HDZ BiH elnöke sejtelmesen annyit közölt, hogy “elillant az összes optimizmusa, és nem sok reményt fűz a megegyezés megszületéséhez.” Majd jó demokrata módjára gyorsan hozzátette, hogy ő természetesen nyitott a további egyeztetésre, vagyis mindaddig hajlandó tárgyalni, amig nem került bele az új választási törvénybe, hogy csakis ő képviselheti a boszniai horvátokat a bosznia-hercegovinai elnökségben.

Totális fiaskó?

Az eseményeket Milorad Dodik a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja a tőle megszokott humorérzékkel, illetve humorérzéletlenséggel foglalta össze egy január 30-án tartott sajtótájékoztatón.

Az esemény során Dodik telefonja “teljesen véletlenül” váratlanul megcsörrent, aki nem zavartatta magát, mint Angela Merkel, a sajtóesemény kellős közepén ugyanis felvette a készüléket, és boszniai HDZ elnökét, Dragan Čovićot köszöntötte. A fél perces beszélgetés során Čović hangja nem hallatszott, Dodik pedig csak arról érdeklődött, hogy a távollétében mi történt Neumban?

Čović válasza hallatán Dodik elégedett mosollyal az arcán annyit jegyzett meg, hogy “Totalni fiaško, nema dogovora!“ (magyarul: Totális fiaskó, nincs megegyezés!). Ezzel Dodik elégedetten nyugtázta a boszniai szerb-horvát tandem alkalmi győzelmét a nemzetiségi elv eltörlése mellett kardoskodó baloldali pártok, a bosnyák Demokratikus Akció Pártja és a nagybetűs NYUGAT felett.