Bosznia
TOTÁLIS FIASKÓ: Megint pofára esett az USA és az EU Boszniában
Totális fiaskóval zárultak az újabb közvetítési kísérletek a boszniai választási törvény reformjáról. A USA és az EU egyszer már hátra/visszalépett, képviselői azonban most újra próbálkoztak, 2022. január 30-án azonban érdemi eredmények nélkül ért véget a második tárgyalássorozat is. A 2022 októberében esedékes boszniai választások sorsa azonban nem került veszélybe, mivel Christian Schmidt, a nemzetközi közösség főképviselője kijelentette, hogy a voksolás idején hatályos jogszabályok alapján sor kerül a választásra, vagyis mindenképpen szavaznak, ha lesz új választási törvény, ha nem.
Törvénymódosítás nemzetközi gyámsággal
A boszniai választási törvény módosítását az tette indokolttá, hogy Bosznia- Hercegovina az EU tagság elnyerésére hajt, a jelenlegi választási rendszer azonban nem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió által követendőnek minősített választási alapelveknek.
A helyzet megoldása érdekében az EU és az USA 2021 nyara óta részt vesz a boszniai pártok között zajló egyeztetéseken a kompromisszum megszületése érdekében. A “nyugati jelenlétet” az tette indokolttá, hogy a szerb, horvát és bosnyák nemzetiségű lakosságot reprezentáló pártok homlokegyenest ellentétes módosításokat akartak keresztül vinni a reform keretében.
Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a 2021. decemberében lefolytatott első tárgyalássorozat során a felek milyen jellegű változtatásokat akartak a törvénybe iktatni.
A most lezárult egyeztetés célja az volt, hogy a boszniai pártok álláspontjai találkozzanak egy minden érintett számára elfogadható koncepció elfogadása érdekében. Az EU és az USA képviselői által szorgalmazott megegyezés azonban elmaradt, csakúgy mint 2021. decemberében.
Lazuló nyugati gyámság
A 2021. decemberi tárgyalássorozat legjelentősebb eseménye az volt, amikor a nyugati közvetítők a múltkor ukmukfukk bedobták a törölközőt, ű Matthew Palmer, a State Department boszniai választási reform felügyeletéért megbízott diplomatája és Angelina Eichhorst, az EU Külügyi Szolgálat boszniai kapcsolatokkal foglalkozó vezetője ugyanis a boszniai közvélemény számára érthetetlen módon a tárgyalások harmadik napján előzetes bejelentés nélkül kiugrottak a diplomáciai szorítóból.
Palmer és Eichhorst távozásukat akkor azzal magyarázták, hogy a boszniai pártok álláspontjai a tárgyalások három napja alatt semmit sem közeledtek, visszatérésüket egyúttal attól tették függővé, hogy a boszniai, de főleg hercegovinai politikai elit közelebb tud gravitálni a közös nevezőhöz.
A gyámkodással az USA és az EU megbízottak csínján bántak: minden lehetséges fórumon hangsúlyozták, hogy nem hoztak sem Brüsszelből, sem Washingtonból semmilyen törvénytervezetet, és csak közvetítő szerepet játszanak.
Az uniós és amerikai delegáció ezzel akar(hat)ta elkerülni azt a helyzetet, hogy magas labdát adjon a szerb-orosz tandemnek, hogy azok bármilyen ürüggyel fellépjenek a boszniai-szerbek mellett a folyamatban. Ezzel a megközelítéssel viszont az EU és az USA rábízta a tárgyalások dinamikájának meghatározását a boszniai pártokra.
A 2022. január 27-e és 30-a közötti egyeztetés első napján világossá vált, hogy a nyugati diplomaták decemberi távozása óta az erőviszonyok nem változtak, és a koncepciók sem közeledtek. Az egyeztetés legitimitása is megkérdőjeleződött, miután a boszniai pártok közül a
a többségében bosnyák tagságú Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) és a bosnyákbarát Demokratikus Front (Demokratski Front, DF) távol maradtak az egyeztetésektől, mert azokat nem látták előre mutatónak.
Palmer és Eichhorst visszatérését a tárgyalóasztalhoz a “harcedzett” boszniai választók abban a hitben várták, hogy a nyugati megoldóemberek azért térnek vissza, mert megköttetik a megállapodás, ami alapján sort lehetne keríteni az uniós jogelveknek megfelelő választásokra.
Željko Bakalar, a boszniai Központi Választási Bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) elnöke már 2021 augusztusában kijelentette, hogy a 2022. őszi boszniai választás zavartalan lebonyolításához indokolt lenne az új választási törvény 2021. december 1. előtti elfogadása ahhoz, hogy fel tudjanak készülni annak alkalmazására.
A bosnyákok primátusa realitás
A boszniai médiában többször felmerült a “vád“, hogy a nagybetűs NYUGAT csak a három nagy párttal, vagyis a bosnyák Demokratikus Akció Pártjának (Savez Demokratske Akcije, SDA), a horvát Bosznia- Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösségének (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) és a szerb Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijalemokrata, SNSD) a vezetőivel tárgyal.
Meg kell azonban jegyezzük, hogy a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozásának valamennyi pártja jelen volt, horvát részről a boszniai horvát pártok ernyőszervezeteként működő Horvát Népi Gyűlés (Hrvatski narodni sabor, HNS) is képviseltette magát a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) mellett, így szerb és horvát részről nem volt hiányzó.
A teljes szerb-horvát politikai paletta jelenléte azzal magyarázható, a horvátok és a szerbek szerint ugyanis a bosnyákok a választási törvény módosításával akarják kivívni az államalapítóként emlegetett Alija Izetbegović volt bosnyák vezető Memorandumában megfogalmazott bosnyák politikai és kulturális fölény kiterjesztését az országra.
Ez a feltételezés a boszniai szerb és horvát vezetők részéről nem minden alapot nélkülöző, mivel a 2013-as népszámlálás adatai alapján a bosnyák nemzetiség aránya elérheti az 55%-ot. Vagyis a nemzetiségi kvóták eltörlése esetén kialakulhatna a bosnyák nemzeti dominancia.
Ennek a realitása miatt közeledtek egymáshoz a boszniai szerbek és horvátok, akik között alkalmi politikai együttműködést kezdődött, ami a jelenlegi alkotmányos jogaik megőrzését célozza.
Az EU keménykedik, vagy csak úgy csinál
Január 27-én és 28-án a tárgyalások Szarajevóban folytak, majd a résztevők a tengerparti Neumban kötöttek ki, ahol a világtól (és egymástól) távol “zárt ajtók mögött“ folytatták az egyeztetést.
A szarajevói tárgyalások során technikai módosításokban ugyan megállapodtak a felek, az olyan neuralgikus kérdésekben azonban, mint az államfői testület és a parlament tagjainak megválasztása, nem közeledtek az álláspontok.
Az első két tárgyalási megállapodtak például a választási bizottsági tagok megválasztásának módjában, a választás finanszírozásának módjáról a költségvetési törvény el nem fogadása esetén, a kampánycsend idejéről, valamint a negatív kampány és a gyűlöletbeszéd kapcsán tilalmáról, a választási körzetek kialakításának módjáról, a nagyobb transzparenciáról és ellenőrzés módjairól a választási névjegyzékek tekintetében, valamint átlátható kampányfinanszírozás.
Vagyis sok lényeges apróságról, a legfőbb kérdésekben azonban ismét elhasaltak.
A tárgyalások kezdetén Angelina Eichhorst átadta az EU Bizottság “szokatlanul kemény hangvátelű“ üzenetét, amelyben a brüsszeli bizottság felhívta a boszniai kormány funkcióját betöltő, és szerb vezetésű Miniszterek Tanácsát (Vijeća Ministara), hogy biztosítson félmillió eurót a Központi Választási Bizottság számára, mivel jelenleg nincs elfogadott költségvetési törvény Boszniában, amelyben a 2022. októberi választási kiadásokról rendelkezhettek volna.
A költségvetési törvény elfogadása a boszniai szerb pártok 2021 nyara óta tartó politikai bojkottja miatt maradt el.
Az EU a 2020. évi boszniai önkormányzati választás költségeit állta, mivel akkor annyira rossz volt a boszniai központi költségvetés helyzete, hogy saját forrásból nem tudták előteremteni a pénzt. Ezzel az üzenettel Ursula von der Leyen elébe ment annak, hogy az uniónak az energiaválság, az orosz válság, a migrációs válság és az egyéb válságok mellett a boszniai válságot, illetve a bosznia-hercegovinai választásokat is finanszíroznia kelljen.
Gyötrődés Neumban?
A sajtó kizárásával tartott neumi találkozóról nem tudunk a fentieken túl érdemi fejleménnyel szolgálni. Még pedig azért nem, mert nem történt érdemi megegyezés. Meglepő is lett volna, ha az érintettek nem hozzák eddigi formájukat.
A felek tovább gyötörték egymás és a választók idegrendszerét, a rövid sajtóközleményekben olyan “nagy ívű mondatokat” engedtek meg maguknak, hogy közeledtek az álláspontok, ám az áttörés elmaradt. A diplomáciai üvegházban a kudarcba fulladt tárgyalásokat azzal a szóvirággal helyettesítik, hogy “közeledtek az álláspontok”: ez a szinonimája.
Branislav Borenović, a boszniai szerb Demokratikus Fejlődés Pártja (Partija Demokratskog Progresa, PDP) elnöke megjegyezte, hogy a szerb pártok továbbra is egységesek, és csak a törvény technikai módosítását tartják elfogadhatónak, vagyis a boszniai szerbek nem engednek a ’95-ből, vagyis a daytoni szerződésből, amely szerint a szerb entitás választói közvetlenül választják meg a szerb elnökségi tagot.
A zágrábi kormányzat által patronált Dragan Čović, a HDZ BiH elnöke sejtelmesen annyit közölt, hogy “elillant az összes optimizmusa, és nem sok reményt fűz a megegyezés megszületéséhez.” Majd jó demokrata módjára gyorsan hozzátette, hogy ő természetesen nyitott a további egyeztetésre, vagyis mindaddig hajlandó tárgyalni, amig nem került bele az új választási törvénybe, hogy csakis ő képviselheti a boszniai horvátokat a bosznia-hercegovinai elnökségben.
Totális fiaskó?
Az eseményeket Milorad Dodik a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja a tőle megszokott humorérzékkel, illetve humorérzéletlenséggel foglalta össze egy január 30-án tartott sajtótájékoztatón.
Čović válasza hallatán Dodik elégedett mosollyal az arcán annyit jegyzett meg, hogy “Totalni fiaško, nema dogovora!“ (magyarul: Totális fiaskó, nincs megegyezés!). Ezzel Dodik elégedetten nyugtázta a boszniai szerb-horvát tandem alkalmi győzelmét a nemzetiségi elv eltörlése mellett kardoskodó baloldali pártok, a bosnyák Demokratikus Akció Pártja és a nagybetűs NYUGAT felett.
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság