Connect with us

Bosznia

ÚJABB SZANKCIÓKAT VIZIONÁL: A bosznia-hercegovinai külügyminiszter Amerika bosnyák szócsöveként funkcionál

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A cikk meghallgatása

Bisera Turković boszniai külügyminiszter a Hayat TV-nek nyilatkozva a közelmúltban olyan kérdésekre adott konkrét válaszokat, amelyekben az illetékes külföldi tényezők diplomáciai okokból hallgatnak. A bosnyák származású külügyminiszter asszony a Hayat TV-nek nyilatkozva megemlítette Magyarországot is, ahol korábban, 1994 és 1996 között, nagykövetként szolgált. Turković az 1990-es évek elején a Hayat TV főszerkesztője volt, tehát bizonyos értelemeben “hazai pályán” játszott. Turković jelenleg több okból is kiemelt szereplője a bosznia-hercegovinai politikai életnek: külügyminiszteri pozíciója mellett a Miniszterek Tanácsának helyettes vezetője, és a legnagyobb bosnyák politikai szervezetként működő Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) egyik ideológiai oszlopa.

Kampányüzemmód

A Turković a közel 40 perces interjúban több olyan témát is feszegetett, amelyekben külföldi tárgyalópartnerei eddig nyilvánosan nem adtak hangot álláspontjuknak, de Turkovićtól közel sem szokatlan, hogy “kiénekel a kórusból”.

A legutóbbi példa “bárdolatlan őszinteségére” az az idő előtti nyilatkozat volt, amelyet az USA által 2022. január 5-én életbe léptetett szankcióval kapcsolatban tett.

Az említett napon Turković pontosan délben tartott egy élőben közvetített sajtótájékoztatót Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszterrel, amelynek zárásakor, teljesen eltérve a horvát kollégájával folytatott tárgyalások témájától, kijelentette, hogy a boszniai politikai helyzet stabilizálása érdekében az amerikai külügyminisztérium szankciókat fog közzétenni egyes boszniai politikai szereplőkkel szemben.

A szarajevói amerikai nagykövetség bejelentésére délután négy óráig kellett várni.

Azóta sem világos, hogy Turković rutinos diplomataként miért hozta az illetékes amerikai szervek előtt nyilvánosságra a szankciók életbe léptetésének tényét. Egyes magyarázatok szerint a korábbi washingtoni & budapesti (& more) nagykövet ezzel akarta a saját politikai szerepét “optikailag” növelni a közvélemény előtt.

Más vélemények szerint Turković így szerette volna elkerülni még a látszatát is annak, hogy az USA külügyi vezetése a vezető bosnyák párt tudta nélkül hoz ekkora horderejű döntéseket. Utóbbi amiatt látszik valószínűbbnek, mert Boszniában idén általános választások lesznek, a Demokratikus Akciópárt pedig nem teljesített fényesen a 2020. évi önkormányzati megmérettetésen, ezért most össze kellene kapnia magát.

A konzervatív bosnyák szavazók körében pedig pozitív értékelés alá esik minden olyan üzenet, ami arra utal, hogy a vezető bosnyák párt szorosan együttműködik a kulcsfontosságú szövetségesnek számító Egyesült Államokkal, illetve a State Departmenttel. A riport kampányjellegére utal az is, hogy a Hayat csatorna nézőközönségét pontosan ez a bosnyák szavazói réteg alkotja.

Ügyeletes bűnbakok

Turković miniszter asszony az említett interjúban több olyan megjegyzést is (elej)tett, ami kapcsán a vele együttműködő amerikai és uniós vezetés eddig hallgatott.

Előszöris kijelentette, hogy az uniós tagjelölti státusz elérésének feltételeként támasztott tizennégy európai prioritás/elvárás közül nyolc megvalósítása már a közeljövőben reálissá válhat, a maradék hat kapcsán pedig annyit jegyzett meg, hogy pártok közötti megegyezésre van szükség, és az annak meglététől számított hat hónap elteltével azok is teljesíthetők.

A Turković által a jámbor televíziónézőknek kínált “uniós mennybemenetellel” kapcsolatban csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a miniszter asszony nem sorolta fel, hogy melyik kritériumok teljesítése került reális közelségbe, és melyekhez kell pártok közötti konszenzus.

További megjegyzést a folyamatban lévő egyeztetések kapcsán csak annyiban tett, hogy, “mint minden bosnyák rémtörténetben”, az elhúzódásáért ebben az esetben is a (boszniai) szerb politikusok felelősek a 2021 nyara óta folytatott politikai bojkott miatt.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az EU 2021-es országértékelésében mind a 14 kritérium kapcsán komoly hiányosságokat állapított meg Bosznia- Hercegovina esetében, így a Turković által vízionált tagjelölti státusz nem pusztán politikai tárgyalások függvénye, illetve közeli realitás. Erre utal az is, hogy kitérő választ adott Bosznia uniós csatlakozásának várható időpontjára.

Amerika bosnyák szócsöve

Turković megerősítette, hogy a közeljövőben újabb szankciók bevezetésére kerül sor más boszniai politikusokkal szemben is, mivel a január 5-én életbe lépetetett amerikai szankciók csak korlátozottan érték el a céljukat. Ezek kapcsán a miniszter asszony annyit árult el, hogy az USA indokolt esetben újabb személyekre terjesztheti ki a korábban életbe léptett korlátozásokat.

Ezen felül további lehetőségként közölte, hogy azokat a cégeket és magánszemélyeket is szankciókkal sújthatja az USA, akik/amelyek olyan személyeket segítenek, akik a “daytoni koncepció” elleni fellépést támogatják, értsen is az említett koncepció alatt bárki bármit is. Vagyis Turković azt jósolja, hogy az amerikai külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok szélesíteni fogja a fókuszt, és akár más államokban lévő intézmények és személyek ellen is szankciókat léptethet életbe a jövőben.

– Én ezt meghagynám az amerikai nagykövetségnek, hogy ők jelentsék be, én csak annyit mondhatok, hogy az ügy ezzel nem zárult le, de minden mást rájuk hagynék – mivel mindennek ők a szerzői – tehát én nem avatkoznék bele a dolgukba, illetve ennek bejelentésébe

Magyarországra csak legyintett

A bosznia-hercegovinai külügyminiszter egy diplomáciai körítésbe helyezett legyintéssel intézte el a kérdést, miszerint Magyarország megvétózza azokat az uniós kísérleteket, hogy szankciókat vezessenek be Milorad Dodik boszniai szerb politikai vezető ellen.

– Magyarországon hamarosan választásokat tartanak, ezért előtérbe került a kampányretorika, ami a szavazatok növelését és a szimpatizánsok bevonzását szolgálja. Nem fordítanék én erre túl nagy figyelmet, mert nem igen fontos az a két-három ország, amely nem tanúsít megértést, és nem mutat teljes támogatást Bosznia- Hercegovina irányában, nem hiszem, hogy emiatt aggódnunk kellene

– szögezte le a bosznia-hercegovinai diplomácia vezetője, aki korábban maga panaszolta be Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az Európai Uniónál, valamint az Egyesült Államoknál és Franciaországnál.


– hárította el magától a lehetőséget a bosznia-hercegovinai külügyminiszter, miután már jól bemártotta az Egyesült Államok helyi képviseletét. De azért még elmondta/kifecsegte, hogy mi várható, és szépen sorba vette, hogy “kiknek is kell reszketniük”.

Turković szerint a következő szankciós körben elsősorban a boszniai Szerb Köztársaságban komoly befektetéseket végző orosz és szerb cégek jöhetnek számításba. Kérdéses, hogy az USA akar-e újabb konfrontációt az orosz féllel az ukrajnai helyzeten felül.

Ezzel kapcsolatban Turković megengedte magának annak a prejudikálását is, hogy további szankciók nem csak az USA, hanem az EU egyes tagállamai részéről is várhatók. Kizárta viszont annak lehetőségét, hogy az EU egységesen vessen ki szankciókat az Állam és Kormányfői Tanács által az ebben a tárgykörben megkövetelt egységes döntéshozatali mechanizmus miatt.

Ezt azzal magyarázta, hogy “az EU-ban is vannak problémák” és nyitott kérdések, amelyek közvetetten kapcsolódnak a boszniai helyzethez. A miniszter asszony példaként megemlítette, hogy Magyarország a tagállami vétó alkalmazását helyezte kilátásba.

A trükkös feladvány

A közel sem felhőtlen boszniai-orosz viszonyra kitérve Turković problémásnak minősítette, hogy a Boszniába akkreditált orosz, szerb és kínai nagykövet részt vett a boszniai Szerb Köztársaság “január 9-i entitási ünnepe” alkalmából rendezett ünnepségeken/eseményeken.

Ehhez kötődően megjegyezte, hogy “még az ilyen fontos államok nagyköveteinek is tiszteletben kell tartaniuk a boszniai törvényeket”, utalva arra, hogy a boszniai alkotmánybíróság a “január 9-i ünnepet” az alkotmánnyal össze nem férőnek minősítette egy korábbi döntésében.

Turković komoly lépéseket tett annak érdekében a közelmúltban, hogy Milorad Dodik boszniai-szerb vezető vitorlájából kifogja a szelet, vagy legalább annak egy részét. A Bosznia- Hercegovina mínusz szerb része számára kiemelten fontos szövetségesnek számító Berlin és Brüsszel után Moszkvába utazott, ahol 2021. december 21-én találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A találkozóról Turković annyit közölt a nyilvánossággal a most vele készült interjúban, hogy “orosz részről nem merült fel Bosznia- Hercegovina szuverenitásának és területi integritásának megkérdőjelezése”. A bosznia-hercegovinai külügyminiszter kizárta továbbá annak lehetőségét is, hogy Oroszország Dodik felhasználásával kísérli meg Bosznia- Hercegovina NATO-csatlakozásának megakadályozását.

Mindez azért is meglepő, mert 2021-ben Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövet egyértelművé tette, hogy Bosznia- Hercegovina NATO-hoz való közeledése további határozott lépésekre kényszeríti az orosz felet. Az orosz politikai vezetés ehhez való viszonyulása kapcsán Turković azzal akart pontot tenni a mondat/ügy végére, hogy állítása szerint “egy dokumentum van a birtokában, amelyet az orosz nagykövet írt alá, és amelyben az orosz fél arra tett vállalást, hogy nem akadályozza Bosznia- Hercegovina NATO-integrációját.

Röviden áttekintve Turković három perc alatt homlok egyenest ellentétes állításokat tett azzal kapcsolatban, amit az oroszok mondtak vagy tettek az elmúlt két évben, és aminek a megfejtését a konteogyártás helyett az olvasóra bízzuk. A megfejtéseket várjuk a cikk alatt lévő hozzászólás-panelen vagy a BALK Facebook-oldalán.

Boszniában általános a jólét

Az interjú utolsó kérdése vitte a miniszter asszonyt az olvadás alatt lévő jégmezőre. A kérdés mindössze annyi volt, hogy a korábbiak fényében “mikor várhatók jobb idők Bosznia- Hercegovinában?” Turković átsuhanó mosollyal az arcán megjegyezte, hogy az országban minden nap jobbá és jobbá válik a helyzet, mivel ma már nem ismétlődhetnek meg a ’92-es események, a körülmények ugyanis lényegesen megváltoztak.

Ezt követően monológba kezdett a nép által tett/elvárt áldozathozatalról, amivel öngólt is rúgott a hazai pályán, mivel a riporter azt találta megjegyezni, hogy a nép már megfáradt a harcban az előző harminc év alatt. Turković ekkor fegyelmezett, decens hangnemben közölte, hogy senkinek sincs joga ahhoz, hogy fáradtságra hivatkozzon.

A külügyminiszter szerint most nagyon jó élete van mindenkinek Bosznia- Hercegovinában. Meleg van az otthonokban, elérhető az áram, továbbá mindenkinek van mit ennie, amire még az annyira fejlett Egyesült Államokban sincs példa, mert ott is vannak hajléktalanok, akik az kormány vagy a parlament környékén sátoroznának, mint például az amerikai külügyminisztérium szomszédságában, vagy Ausztráliában, amely szintén “welfare state”. Turković a szóban forgó helyen azzal a megjegyzéssel folytatta a boszniai lakosság pellengérre állítását, hogy mi, vagyis az emberek “egy kicsit elkényelmesedtek”, miközben szolid életet élnek, de lehet, hogy ezt a kritikát nehéz elfogadni.

Mindezzel azt akarta mondani, hogy Bosznia- Hercegovinában jobb az élet, mint az előbb még szinte áhítattal emlegetett Egyesült Államokban & other welfare states.

Turković záró kijelentései indulatos kommentcunamit eredményeztek, melyekből azok digitális nyomdafestéket nem tűrő jellege miatt summázatul annyit emelnénk ki, hogy a válaszok alapján Bosznia- Hercegovina lakossága & a bosnyák nép tényleg megfáradt az előző 30 éves harcban az európai kontinens jelenleg harmadik legszegényebb államában, így nem elégszik meg olyan nagy ívű eredményekkel az uniós csatlakozás állítólagos küszöbén, hogy (még) van mit ennie.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava