Connect with us

Bosznia

ÚJABB SZANKCIÓKAT VIZIONÁL: A bosznia-hercegovinai külügyminiszter Amerika bosnyák szócsöveként funkcionál

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

turkovic
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 7 perc

Bisera Turković boszniai külügyminiszter a Hayat TV-nek nyilatkozva a közelmúltban olyan kérdésekre adott konkrét válaszokat, amelyekben az illetékes külföldi tényezők diplomáciai okokból hallgatnak. A bosnyák származású külügyminiszter asszony a Hayat TV-nek nyilatkozva megemlítette Magyarországot is, ahol korábban, 1994 és 1996 között, nagykövetként szolgált. Turković az 1990-es évek elején a Hayat TV főszerkesztője volt, tehát bizonyos értelemeben “hazai pályán” játszott. Turković jelenleg több okból is kiemelt szereplője a bosznia-hercegovinai politikai életnek: külügyminiszteri pozíciója mellett a Miniszterek Tanácsának helyettes vezetője, és a legnagyobb bosnyák politikai szervezetként működő Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) egyik ideológiai oszlopa.

Kampányüzemmód

A Turković a közel 40 perces interjúban több olyan témát is feszegetett, amelyekben külföldi tárgyalópartnerei eddig nyilvánosan nem adtak hangot álláspontjuknak, de Turkovićtól közel sem szokatlan, hogy “kiénekel a kórusból”.

A legutóbbi példa “bárdolatlan őszinteségére” az az idő előtti nyilatkozat volt, amelyet az USA által 2022. január 5-én életbe léptetett szankcióval kapcsolatban tett.

Az említett napon Turković pontosan délben tartott egy élőben közvetített sajtótájékoztatót Gordan Grlić Radman külügyminiszterrel, amelynek zárásakor, teljesen eltérve a horvát kollégájával folytatott tárgyalások témájától, kijelentette, hogy a boszniai politikai helyzet stabilizálása érdekében az amerikai külügyminisztérium szankciókat fog közzétenni egyes boszniai politikai szereplőkkel szemben.

A szarajevói amerikai nagykövetség bejelentésére délután négy óráig kellett várni.

Azóta sem világos, hogy Turković rutinos diplomataként miért hozta az illetékes amerikai szervek előtt nyilvánosságra a szankciók életbe léptetésének tényét. Egyes magyarázatok szerint a korábbi washingtoni & budapesti (& more) nagykövet ezzel akarta a saját politikai szerepét „optikailag” növelni a közvélemény előtt.

Más vélemények szerint Turković így szerette volna elkerülni még a látszatát is annak, hogy az USA külügyi vezetése a vezető bosnyák párt tudta nélkül hoz ekkora horderejű döntéseket. Utóbbi amiatt látszik valószínűbbnek, mert Boszniában idén általános választások lesznek, a Demokratikus Akciópárt pedig nem teljesített fényesen a 2020. évi önkormányzati megmérettetésen, ezért most össze kellene kapnia magát.

A konzervatív bosnyák szavazók körében pedig pozitív értékelés alá esik minden olyan üzenet, ami arra utal, hogy a vezető bosnyák párt szorosan együttműködik a kulcsfontosságú szövetségesnek számító Egyesült Államokkal, illetve a State Departmenttel. A riport kampányjellegére utal az is, hogy a Hayat csatorna nézőközönségét pontosan ez a bosnyák szavazói réteg alkotja.

Ügyeletes bűnbakok

Turković miniszter asszony az említett interjúban több olyan megjegyzést is (elej)tett, ami kapcsán a vele együttműködő amerikai és uniós vezetés eddig hallgatott.

Előszöris kijelentette, hogy az uniós tagjelölti státusz elérésének feltételeként támasztott tizennégy európai prioritás/elvárás közül nyolc megvalósítása már a közeljövőben reálissá válhat, a maradék hat kapcsán pedig annyit jegyzett meg, hogy pártok közötti megegyezésre van szükség, és az annak meglététől számított hat hónap elteltével azok is teljesíthetők.

A Turković által a jámbor televíziónézőknek kínált “uniós mennybemenetellel” kapcsolatban csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a miniszter asszony nem sorolta fel, hogy melyik kritériumok teljesítése került reális közelségbe, és melyekhez kell pártok közötti konszenzus.

További megjegyzést a folyamatban lévő egyeztetések kapcsán csak annyiban tett, hogy, “mint minden bosnyák rémtörténetben”, az elhúzódásáért ebben az esetben is a (boszniai) szerb politikusok felelősek a 2021 nyara óta folytatott politikai bojkott miatt.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az EU 2021-es országértékelésében mind a 14 kritérium kapcsán komoly hiányosságokat állapított meg Bosznia-Hercegovina esetében, így a Turković által vízionált tagjelölti státusz nem pusztán politikai tárgyalások függvénye, illetve közeli realitás. Erre utal az is, hogy kitérő választ adott Bosznia uniós csatlakozásának várható időpontjára.

Amerika bosnyák szócsöve

Turković megerősítette, hogy a közeljövőben újabb szankciók bevezetésére kerül sor más boszniai politikusokkal szemben is, mivel a január 5-én életbe lépetetett amerikai szankciók csak korlátozottan érték el a céljukat. Ezek kapcsán a miniszter asszony annyit árult el, hogy az USA indokolt esetben újabb személyekre terjesztheti ki a korábban életbe léptett korlátozásokat.

Ezen felül további lehetőségként közölte, hogy azokat a cégeket és magánszemélyeket is szankciókkal sújthatja az USA, akik/amelyek olyan személyeket segítenek, akik a “daytoni koncepció” elleni fellépést támogatják, értsen is az említett koncepció alatt bárki bármit is. Vagyis Turković azt jósolja, hogy az amerikai külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok szélesíteni fogja a fókuszt, és akár más államokban lévő intézmények és személyek ellen is szankciókat léptethet életbe a jövőben.

Én ezt meghagynám az amerikai nagykövetségnek, hogy ők jelentsék be, én csak annyit mondhatok, hogy az ügy ezzel nem zárult le, de minden mást rájuk hagynék – mivel mindennek ők a szerzői – tehát én nem avatkoznék bele a dolgukba, illetve ennek bejelentésébe
Magyarországra csak legyintett

A bosznia-hercegovinai külügyminiszter egy diplomáciai körítésbe helyezett legyintéssel intézte el a kérdést, miszerint Magyarország megvétózza azokat az uniós kísérleteket, hogy szankciókat vezessenek be Milorad Dodik boszniai szerb politikai vezető ellen.

Magyarországon hamarosan választásokat tartanak, ezért előtérbe került a kampányretorika, ami a szavazatok növelését és a szimpatizánsok bevonzását szolgálja. Nem fordítanék én erre túl nagy figyelmet, mert nem igen fontos az a két-három ország, amely nem tanúsít megértést, és nem mutat teljes támogatást Bosznia-Hercegovina irányában, nem hiszem, hogy emiatt aggódnunk kellene

– szögezte le a bosznia-hercegovinai diplomácia vezetője, aki korábban maga panaszolta be Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az Európai Uniónál, valamint az Egyesült Államoknál és Franciaországnál.


– hárította el magától a lehetőséget a bosznia-hercegovinai külügyminiszter, miután már jól bemártotta az Egyesült Államok helyi képviseletét. De azért még elmondta/kifecsegte, hogy mi várható, és szépen sorba vette, hogy “kiknek is kell reszketniük”.

Turković szerint a következő szankciós körben elsősorban a boszniai Szerb Köztársaságban komoly befektetéseket végző orosz és szerb cégek jöhetnek számításba. Kérdéses, hogy az USA akar-e újabb konfrontációt az orosz féllel az ukrajnai helyzeten felül.

Ezzel kapcsolatban Turković megengedte magának annak a prejudikálását is, hogy további szankciók nem csak az USA, hanem az EU egyes tagállamai részéről is várhatók. Kizárta viszont annak lehetőségét, hogy az EU egységesen vessen ki szankciókat az Állam és Kormányfői Tanács által az ebben a tárgykörben megkövetelt egységes döntéshozatali mechanizmus miatt.

Ezt azzal magyarázta, hogy “az EU-ban is vannak problémák” és nyitott kérdések, amelyek közvetetten kapcsolódnak a boszniai helyzethez. A miniszter asszony példaként megemlítette, hogy Magyarország a tagállami vétó alkalmazását helyezte kilátásba.

A trükkös feladvány

A közel sem felhőtlen boszniai-orosz viszonyra kitérve Turković problémásnak minősítette, hogy a Boszniába akkreditált orosz, szerb és kínai nagykövet részt vett a boszniai Szerb Köztársaság “január 9-i entitási ünnepe” alkalmából rendezett ünnepségeken/eseményeken.

Ehhez kötődően megjegyezte, hogy “még az ilyen fontos államok nagyköveteinek is tiszteletben kell tartaniuk a boszniai törvényeket”, utalva arra, hogy a boszniai alkotmánybíróság a “január 9-i ünnepet” az alkotmánnyal össze nem férőnek minősítette egy korábbi döntésében.

Turković komoly lépéseket tett annak érdekében a közelmúltban, hogy Milorad Dodik boszniai-szerb vezető vitorlájából kifogja a szelet, vagy legalább annak egy részét. A Bosznia-Hercegovina mínusz szerb része számára kiemelten fontos szövetségesnek számító Berlin és Brüsszel után Moszkvába utazott, ahol 2021. december 21-én találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A találkozóról Turković annyit közölt a nyilvánossággal a most vele készült interjúban, hogy “orosz részről nem merült fel Bosznia-Hercegovina szuverenitásának és területi integritásának megkérdőjelezése”. A bosznia-hercegovinai külügyminiszter kizárta továbbá annak lehetőségét is, hogy Oroszország Dodik felhasználásával kísérli meg Bosznia-Hercegovina NATO-csatlakozásának megakadályozását.

Mindez azért is meglepő, mert 2021-ben Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövet egyértelművé tette, hogy Bosznia-Hercegovina NATO-hoz való közeledése további határozott lépésekre kényszeríti az orosz felet. Az orosz politikai vezetés ehhez való viszonyulása kapcsán Turković azzal akart pontot tenni a mondat/ügy végére, hogy állítása szerint “egy dokumentum van a birtokában, amelyet az orosz nagykövet írt alá, és amelyben az orosz fél arra tett vállalást, hogy nem akadályozza Bosznia-Hercegovina NATO-integrációját.

Röviden áttekintve Turković három perc alatt homlok egyenest ellentétes állításokat tett azzal kapcsolatban, amit az oroszok mondtak vagy tettek az elmúlt két évben, és aminek a megfejtését a konteogyártás helyett az olvasóra bízzuk. A megfejtéseket várjuk a cikk alatt lévő hozzászólás-panelen vagy a BALK Facebook-oldalán.

Boszniában általános a jólét

Az interjú utolsó kérdése vitte a miniszter asszonyt az olvadás alatt lévő jégmezőre. A kérdés mindössze annyi volt, hogy a korábbiak fényében “mikor várhatók jobb idők Bosznia-Hercegovinában?” Turković átsuhanó mosollyal az arcán megjegyezte, hogy az országban minden nap jobbá és jobbá válik a helyzet, mivel ma már nem ismétlődhetnek meg a ’92-es események, a körülmények ugyanis lényegesen megváltoztak.

Ezt követően monológba kezdett a nép által tett/elvárt áldozathozatalról, amivel öngólt is rúgott a hazai pályán, mivel a riporter azt találta megjegyezni, hogy a nép már megfáradt a harcban az előző harminc év alatt. Turković ekkor fegyelmezett, decens hangnemben közölte, hogy senkinek sincs joga ahhoz, hogy fáradtságra hivatkozzon.

A külügyminiszter szerint most nagyon jó élete van mindenkinek Bosznia-Hercegovinában. Meleg van az otthonokban, elérhető az áram, továbbá mindenkinek van mit ennie, amire még az annyira fejlett Egyesült Államokban sincs példa, mert ott is vannak hajléktalanok, akik az kormány vagy a parlament környékén sátoroznának, mint például az amerikai külügyminisztérium szomszédságában, vagy Ausztráliában, amely szintén “welfare state”. Turković a szóban forgó helyen azzal a megjegyzéssel folytatta a boszniai lakosság pellengérre állítását, hogy mi, vagyis az emberek “egy kicsit elkényelmesedtek”, miközben szolid életet élnek, de lehet, hogy ezt a kritikát nehéz elfogadni.

Kontaktlencse akció »

Mindezzel azt akarta mondani, hogy Bosznia-Hercegovinában jobb az élet, mint az előbb még szinte áhítattal emlegetett Egyesült Államokban & other welfare states.

Turković záró kijelentései indulatos kommentcunamit eredményeztek, melyekből azok digitális nyomdafestéket nem tűrő jellege miatt summázatul annyit emelnénk ki, hogy a válaszok alapján Bosznia-Hercegovina lakossága & a bosnyák nép tényleg megfáradt az előző 30 éves harcban az európai kontinens jelenleg harmadik legszegényebb államában, így nem elégszik meg olyan nagy ívű eredményekkel az uniós csatlakozás állítólagos küszöbén, hogy (még) van mit ennie.

i.trackmytarget

Bosznia

Okirati machináció és nacionalista karlendítés árnyékolja be a kormány munkáját

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Bűnözői miliő és okirathamisítás
CSODAORSZÁG: Állítólag bűnözői miliőből érkezett az új bosznia-hercegovinai biztonsági miniszter, az igazságügyi miniszterrel szemben pedig felmerült az okirathamisítás gyanúja. Balról a szerb Nenad Nešić, jobbról a horvát Davor Bunoza (Screenshot)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 5 perc

A horvát Davor Bunoza igazságügyi miniszter neve közokirat hamisítással kapcsolatban merült fel, míg a biztonsági miniszteri posztot nem kis meglepetésre elnyerő szerb Nenad Nešić a parlament előtt bemutatott nacionalista köszöntéssel került a helyi sajtó célkeresztjébe. Vagyis nem lehet okunk panaszra ami Bosznia-Hercegovinát illeti, biztosan nem fogunk a jövőben sem unatkozni. Az októberi választást követően szélsebesen összerakott kormánykoalíció a múlt héten már hivatalba is lépett ám – mint láthattuk – két miniszter alatt máris inog a szék, a pénzügyminiszteri tárcát megszerző, korábbi elnöklő minisztert, Zoran Tegeltiját pedig a pártja hívhatja vissza, hogy az adóhatóság vezetését vegye át.

Rekordgyorsan megalakult

A tavaly decemberben megalakult bosznia-hercegovinai kormánykoalíció az EU vezetőinek nyomására rekord gyorsasággal összeállította a kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsát.

Az előzetes elemzői várakozásokat erősítendő maga Milorad Dodik, a koalícióban résztvevő Független Szociáldemokrata Párt (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) elnöke is csak március végét jelölte meg az új kormány megalakulásának reális időpontjaként. Ezzel szemben a testület soraiba jelölt személyek a múlt heti eskütételt követően máris hivatalba léptek.

A sajtóban még decemberben kiszivárgott kormányzati névsor döntő többségében új neveket tartalmazott. A sokat látott boszniai oknyomozó újságírás a múlt héten sorra hozta nyilvánosságra a beiktatott kormánytagokkal kapcsolatos botrány-gyanús híreket.

Mostani írásunkban ezek közül azokat említjük meg, amelyek arra kényszeríthetik Borjana Krištot, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) soraiba tartozó kormányfőt, hogy idő előtt változtasson a kabinet összetételén.

Bunoza okiratokkal machinálhatott

A horvát nemzetiségű Davor Bunoza (HDZ BiH) újonnan kinevezett igazságügyi miniszter személye egy okirathamisítási ügyben merült fel a múlt héten.

Bunoza még a miniszteri szék elfoglalása előtt, ügyvédként praktizálva működött közre a bosnyák-horvát Föderáció autópálya kezelő cége (JP Autocesta FBiH) által kiírt, hatmillió euró értékű projektben.

Ennek keretében a Visoko és Podlugovi közti autópálya szakaszon kellett volna a nyertes cégnek zajvédőfalat építenie. A beszerzési eljárásban a Bunoza által képviselt čačaki () Unipromet doo mellett a fiumei (Rijeka, Horvátország) Fracasso Ridoo és a szarajevói Coning doo adtak be árajánlatot 2019 novemberében.

Bunoza 2020. szeptemberében e-mailben továbbított több dokumentumot a JP Autocesta cégnek a pályázattal kapcsolatban. Ezek között az egyik okirat a szomszédos Horvátország területrendezési, építésügyi és állami vagyonkezeléséért felelős minisztériuma által kiállított igazolást tartalmazott, amely szerint a Bumoza által képviselt Unipromet egyik versenytársának, a Coning doo-nak nincs érvényes tanúsítványa a munka elvégzésére.

A horvát területrendezés minisztérium megerősítette, hogy a Davor Bunoza által kiadott okirat hamisítvány (Forrás: Klix.ba)

A horvát területrendezés minisztérium megerősítette, hogy a Davor Bunoza által kiadott okirat hamisítvány (Forrás: Klix.ba)

Ugyanezen tenderhez kötődően Bunoza később az említett horvát minisztériumhoz köthető más okiratokat is csatolt a pályázati anyagokhoz. Ezek hamis jellegéről később maga a horvát államigazgatási csúcsszerv tájékoztatta a JP Autocesta FBiH céget megkeresés alapján.

Maga Bunoza eddig nem kommentálta a boszniai sajtóban csak „Bukobran”, vagyis zajvédő néven elhíresült esetet.

Nešić, a háromujjú miniszter

A Bunozához köthető okirati machináció alig ütötte meg a boszniai közvélemény ingerküszöbét, azonban a szerb nemzetiségű Nenad Nešićnek, a Demokratikus Nemzeti Közösség (Demokratski Narodni Savez, DNS) elnökének szélsőjobboldali szerb köszönése komoly vitákat generált a sajtóban.

Az esetet Nebojša Vukanović, a Jogért és Rendért (Za pravdu i red) ellenzéki párt elnöke hozta nyilvánosságra a közösségi oldalán.

Okirat nélkül is lerí róla

Nešić, a háromujjú miniszter, okirat nélkül is lerí róla (Forrás: Klix. ba )

Nešić valamilyen belső késztetés okán jónak látta széles mosollyal az arcán, a jobb karját lendítve, azon három ujját kinyújtva köszönteni régi politikai ellenfelét, akinek lehetősége volt egy gyors felvételt készíteni a karját lendítő biztonsági tárcavezetőről.

Az eset kapcsán Nešićet még a horvát–bosnyák Föderáció entitási köztelevíziójának esti műsorába is behívták, hogy tisztázza a vele szemben megfogalmazott szélsőjobbos vádat.

Persze Nešićet, az exzsarut és háborús veteránt nem olyan fából faragták, mint aki ellenállhatatlan késztetést érez a tettei magyarázására, így élő adásban gyorsan karlendített még egyet szerbesen, három ujját kinyújtva közben.

Nešić biztonsági miniszteri kinevezése amiatt is okozott komoly megütközést a boszniai belpolitikai boszorkánykonyhában nem könnyen törlendő intézményi memóriával megáldottak részére, mert alig másfél éve adott egy igencsak parázs hangulatú interjút az N1 tv boszniai fiókcsatornájának, amelyben az újságíró által feltett kérdés kapcsán teljes őszinteséggel fejtette ki akkor még a boszniai szerb entitás parlamentjének képviselőjeként, hogy nem érzi Bosznia-Hercegovinát a hazájának.

A riporter azon kérdésére, hogy akkor miért veszi fel a boszniai költségvetésből neki juttatott fizetést, pedig azt a rá jellemzően konkrét választ adta, hogy őt nem az állam, hanem a szerb entitás fizeti az elvégzett munkája után.

Ez az érvelés állami szinten tevékenykedő miniszterként nem mentette volna meg Nešićet, azonban szerencséjére a most vele szemben ülő riporter nem is tette fel ezt a kérdést.

Ehelyett Nešić dobott egy karlendítéssel egybekötött baráti csókot a bosnyák műsorvezetőnek demonstrálva a parlament előtt történteket, aki ezt kikérte magának. Majd azon kezdtek el szájkaratézni, hogy a Nešić által alkalmazott köszöntési mód a bosnyákokat a háborús rémtettekre emlékezteti, míg Nešić szerint azt ő nyugodt szívvel használhatja, mert nem tilos.

Az eset kapcsán a Nešićet miniszteri székbe juttató Milorad Dodik és Borjana Krišto kvázi miniszterelnök mély hallgatásba burkolództak. Nešić pártja, a DNS közleményben állt ki a pártelnök miniszter mellett, míg a kormánykoalíció többi tagja a fejét fogva próbált minél nagyobb távolságot felvenni az esettől anélkül, hogy azt nyíltan elítélné.

A bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) előterjesztése alapján Szarajevó Kanton törvényhozása határozatban ítélte el a Nešić által alkalmazott köszöntési módot, mint a délszláv konfliktus során a szerb paramilitáris erők által alkalmazott köszöntést.

Okirat nélkül is "bizonyítottak"

Arkan tigrisei 1992-ben egy bijeljinai dzsámiban (Forrás: Klix.ba)

Tegeltijat is lecserélhetik

A gyanútlan szombat esti hírfogyasztó mire azt hitte, hogy az okirathamisítás és a karlendítés után a sporthírekre kerül a sor, újabb szenzációs hírként futott be a mindig jól informált boszniai N1 tv-hez, hogy a Bunoza és Nešić személye körül kialakult turbulencia ellenére, lehet, hogy mégsem ők lesznek az elsők, akiket kénytelen lesz mellőzni Borjana Krišto a jövőben.

A korábbi ciklusban a kormány vezetéséért felelős elnöklő miniszteri posztot betöltő Zoran Telegtija a múlt héten vette át a pénzügyminiszteri tárcát.

A személycsere kapcsán egyelőre csak annyi biztos, hogy a Közvetett Adóügyek Hatsóságát (Upravaza Indirektno Porezivanje, UIP) – ami leginkább adó és illetékügyi hivatalnak feleltethető meg vezető Mirko Džakula (HDZ BiH) mandátuma lejár, és miután már nyolcadik éve ebben a pozícióban van, ezért nem választható újra.

A hírek szerint Milorad Dodik megállapodott a HDZ BiH vezetőivel, hogy az adóhatóság élére SNSD kádert, méghozzá a pénzügyi igazgatás terén igencsak jártas Tegeltiját ültetik, aki korábban a szerb entitás pénzügyminisztere is volt.

Sajtóhírek arról egyelőre nem szólnak, hogy a személycsere mikor zajlik le, és ki fogja Telegtijától átvenni a kormányzati beosztást.

Kézzel festett farmerek

A legesélyesebbnek Ljubiša Čosićot, kelet-szarajevói polgármestert tartják, ami azért szülhet feszültséget a kormányon belül, mert Čosić hosszú évek óta komoly ellenérzéssel van Nenad Nešić biztonsági miniszterrel szemben, akinek a kinevezése hallatán kisebbfajta patáliát csaptak az SNSD kelet-szarajevói választmányának tagjai Čosić vezetésével.

A helyzet annyira feszült volt, hogy magának Milorad Dodiknak kellett rendet raknia, mondván, hogy az SNSD támogatja a kormányt, és mivel a miniszterekről csomagban szavaznak, ez vonatkozott Nešićre is.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Bosznia

Megválasztotta a parlament az új bosznia-hercegovinai kormány tagjait

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány
Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány (Screenshot)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai parlament alsó háza szerdán (január 25-én) megszavazta a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben kormányfői tisztséget nyert Borjana Krišto által két hete beterjesztett miniszteri névsort. A kormányalakítással végképp kiszorult a hatalomból Bosznia-hercegovinában a bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt, amelyet az “államalapító” Alija Izetbegović fia, Bakir Izetbegović vezet. Ezzel együtt valószínűleg csökken a török befolyás is, főleg ha valami csoda folytán májusban megbukik a törökországi választásokon Recep Tayyip Erdoğan török államfő, alias Török Szultán.

Végleges a névsor

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Borjana Krišto már nem változtatott a bosznia-hercegovinai törvényhozásnak két hete beterjesztett kabinetlistáján. A korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Državna Agencija za Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a szavazást megelőző biztonsági ellenőrzést, és ennek során nem tárt fel semmilyen körülményt, ami a jelöltek parlament általi megerősítésének akadályát képezte volna. A meglehetősen atipikus bosznia-hercegovinai kormányalakítási szabályok miatt a mostani szavazás kiterjedt egyben miniszterhelyettesekre is.

A képviselő házi szavazáson a tavaly októberben megválasztott 42 régi/új honatya közül – tartózkodás és távollát hiányában – a kormánykoalíciót alkotó pártokhoz tartozó 23 képviselő támogatta, míg az ellenzéki blokk 19 tagja elutasította a jelölteket. Bár a biztonsági ellenőrzés kapcsán korábban írt cikkünkben szerepetek a nevek, indokoltnak tartjuk azonban a végleges névsort ismét közölni:

  • elnöklő miniszter, vagyis kormányfő: Borjana Krišto (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter: Davor Bunoza (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter helyettes: Elvir Mahmuzić (SDP)
  • civilügyi miniszter: Dubravka Bošnjak (HDZ BiH)
  • civilügyi miniszter-helyettes: Marijana Mojić (US)
  • külügyminiszter: Elmedin Konaković (NiP)
  • külügyminiszter-helyettes: Josip Brkić (HDZ BiH)
  • távközlési és közlekedési miniszter: Edin Forto (NasaStranka)
  • távközlési és közlekedési miniszter-helyettes: Ognjen Janjić (DEMOS)
  • védelmi miniszter: Zukan Helez (SDP)
  • védelmi miniszter 1. helyettese: Slaven Galić (HDZ BiH)
  • védelmi miniszter 2. helyettese: Aleksandar Goganović (SNSD
  • pénzügyminiszter: Zoran Tegeltija (SNSD)
  • pénzügyminiszter-helyettes: Muhamed Hasanović (SDP)
  • biztonsági miniszter: NenadN ešić (DNS)
  • biztonsági miniszter-helyettes: Ivica Bošnjak (HDZ BiH)
  • külkereskedelmi miniszter: Staša Košarac (SNSD)
  • külkereskedelmi miniszter-helyettes: Ljiljiana Lovrić (HNS)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter: Sevlid Hurtić (PokretzaDržavu)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter-helyettes: Duško Jurišić (független)

A horvát származású Borjana Krišto elnöklő miniszter első helyettese a bosnyák Zukan Helez védelmi miniszter, míg második helyettese a szerb Zoran Telegtija pénzügyminiszter lesz a következő ciklusban, az utóbbi az előző ciklusban a miniszterelnök posztot töltötte be.

Zoki és Plenki is örülhet

A lakosság 12%-át kitevő boszniai horvátság befolyásának megőrzésére tett zágrábi kísérlet eredményesen zárult a bosznia-hercegovinai kormány megalakulásával.

A horvátországi vezetés örülhet, mert a boszniai szerbség nacionalista politikai attitűdjét támogatva úthengerként söpörték le kart-karba öltve, a bosznia-hercegovinai alkotmánnyal kapcsolatban a bosnyák és a multietnikus erők által a választások előtt benyújtott módosításokat, amelyek ki akarták iktatni az etnikai alapú kvótákat.

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

Andrej ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

A horvát részről élet-halál harcként aposztrofált politikai ütközet a bosznia-hercegovinai nacionalista szerb és horvát politikai csoportok győzelmét hozta. Egyrészt kiszorították a kormányból a muszlim konzervatív Demokratikus Akciópártot (SDA), annak ellenére, hogy az nemigen vesztett a támogatottságából. A miniszteri helyek kapcsán pedig a horvát nemzetiség megszerezte a kormányfői pozíció mellett az igazságügyi és a civilügyi tárcákat is, amelyeknek komoly súlyuk van.

Emellett árnyék külügyminiszterként továbbra is stabilan tartja a pozícióját Josip Brkić miniszterhelyettes, aki a korábbi ciklusban is komoly ellensúlyt tudott képezni az SDA-s Bisera Turković miniszterasszonnyal szemben. Ugyanígy pozícióban maradt a külkereskedelmi miniszter helyetteseként Ljiljiana Lovrić is a HNS színeiben.

Várhelyi együtt szeretne lépdelni

A bosznia-hercegovinai kormányalakítás külön érdekessége, hogy ahhoz máris gratulált Várhelyi Olivér uniós bővítési és szomszédságpolitikai biztos, valamint Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai biztosa.

Várhelyi szerint a gyors kormányalakítás, illetve az új kabinet gyors parlamenti jóváhagyása újabb jele Bosznia-Hercegovina őszinte elköteleződésének az ország megváltoztatása és az Európai Unióhoz való közeledés mentén történő továbblépésnek.

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

A bővítési biztos “madárkás bejegyzése” végén arra szólított fel Krištót, hogy “tegyék meg ezt a lépést együtt”.

Josep Borrell szintén a kormány gyors megalakítását emelte ki gratulációjában.

Az uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos arról biztosította az új bosznia-hercegovinai miniszterelnököt, hogy számíthat az uniós támogatásra a kulcsfontosságú reformok végrehajtására irányuló “közös munka” során.

“Képesített üzenetben” gratulált Krištonka az új kormány megalakulásához az Európai Néppárt is.

Mit lép az SDA?

Kérdéses, hogy az ellenzékbe szorult nacionalista bosnyák szavazókat képviselő pártok – főként az SDA és az azzal a se veled, se nélküled viszonyt ápoló Stranka za BiH – mennyiben tudják megerősíteni a támogatottságukat a ciklus következő másfél évében, amikor önkormányzati választásra kerül sor a nyugat-balkáni csodaországban.

Elemzői vélemények sötét jövőt jósolnak, amit a jelenleg nyolc párt alkotta koalíció stabilitására, helyesebben annak hiányára alapoznak.

Kérdéses emellett, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben szükségszerűen meghozandó intézkedések kellő alapot és lendületet szolgáltatnak-e az SDA-nak és a Stranka za BiH formációnak, hogy utcára vigyék a szavazóik keménymagját, ami akár utca összetűzésekhez is vezethet.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Szerb Köztársaság

KALABUHOV: Oroszország győzni fog, hiszen a csevap is győzött a “big mac” felett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Igor Kalabuhov vezérével a háttérben (Forrás: Klix.ba)
Igor Kalabuhov vezérével, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnal a háttérben (Forrás: Klix.ba)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 8 perc

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció bosznia-hercegovinai nagykövete terjedelmes interjút adott a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek. A riport főként az orosz-ukrán konfliktus kapcsán enged mélyebb betekintést az orosz külügyben annak kapcsán kiérlelt kommunikációs panelekbe, de szóba került a boszniai szerb és orosz bilaterális kapcsolatok mellett Koszovó is. Az interjú szövege magáért beszél, annak tartalmát nem kommentáltuk, és csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció szarajevói nagykövete a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek adott interjút majd 40 perces interjút. Az orosz politikai vezetőket rendre kamera elé bíró Nada Veletić az illemtankönyvbe illő köszöntést követően egy hatalmas és erős ország nagykövetként hivatkozott Igor Kalabuhovra, aki egy olyan országot képvisel, amelyet a nyugat felelősnek tart az ukrajnai összecsapásokért.

Mi volt az orosz intervenció célja Ukrajnában?

Az orosz nagykövet szerint egy speciális katonai művelet zajlik Ukrajnában. Oroszország egy olyan állam, amelyik mindig arra törekedett, hogy eredményes és biztonságos együttműködést folytasson más államokkal. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az USA és az EU vezetői ignorálták az orosz fél által Ukrajna és Oroszország viszonya kapcsán 2022. előtt tett javaslatokat. Rá kellett, hogy jöjjenek, hogy a tárgyalásokkal töltött idő alatt a nyugati hatalmak Oroszország elleni támadást készítettek elő.

Kalabuhov ennek kapcsán ködösen, forrás megjelölése nélkül hivatkozott arra, hogy Angela Merkel korábbi német kancellár és Emmanuel Macron régi/új francia államfő már a Krím 2014-es annektálásakor arra irányuló kijelentéseket tettek, amelyek egy Oroszország elleni támadásra utaltak.

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven a boszniai szerb televízióban (Screenshot)

Így Oroszország kénytelen volt egy preventív akciót végrehajtani Ukrajna ellen tavaly. Azok, akik csak az Ukrajna elleni fellépésről beszélnek, nem beszélnek arról, mi történt az elmúlt nyolc évben a és Luhansk megyékben, ahol gyermekeket és békés polgárokat gyilkoltak meg. Így az Oroszországi Föderáció arra kényszerült, hogy megvédje ezeket az embereket. Kalabuhov szerint a jelenlegi katonai konfliktus ténylegesen nem Oroszország, hanem a nyugati államok politikája miatt robbant ki.

Mi a nyugat célja azzal, hogy támogatást ad Ukrajnának?

A nyugat célja, hogy vereséget mérjen az Oroszországi Föderációra. Amennyiben nem kapna Ukrajna nyugati katonai segítséget, már minden megoldódott volna. Oroszország mindig törekedett a nemzetközi jog betartására, azonban a mostani helyzetből azt a következtetést kellett levoniuk az oroszoknak, hogy a nemzetközi jog szabályai többé nem működnek. Példaként hozta fel a Krímben és a kelet-ukrajnai megyékben megtartott referendumokat, amelyeket a legtöbb ország nem ismer le, azonban a máshol, mások által kiírt szavazásokat a nyugat elismeri hasonló esetekben.

Az ukrajnai politikusok közül többen maguk is elismerik, hogy Ukrajna csak egy eszköz a nyugat kezében, hogy technikai és egzisztenciális vereséget mérjen az orosz félre. Ennek a célja pedig, hogy szétszakítsák az Oroszországi Föderációt, ami nem sikerült a 90-es években.

Lehetséges, hogy legyőzik Oroszországot?

Ez természetesen nem lehetséges. A XII. század óta nem ez az első összecsapás a nyugati és az orosz civilizáció között. Az első orosz győzelemként a Teutonok elleni győzelmet említette Kalabuhov. Majd megemlítette Napóleont, és Hitlert, mint az orosz nép által Párizsig, majd Berlinig visszavert hódítókat.

Milyennek látja az európai diplomáciát azok után, hogy kilenc szankciós csomagot bevezettek Oroszország ellen?

Kalabuhov kijavította a riportert, mert kihangsúlyozta, hogy csak az ENSZ BT és az ENSZ Közgyűlés hozhat nemzetközi szankciókat egyes államok ellen, míg az EU által bevezetett intézkedések kizárólag egyoldalú szigorításként, korlátozásként értelmezhetők. A korlátozásokat pedig kontraproduktívnak minősítette, amelyektől csak erősebb lesz Oroszország. A korlátozások életbe léptetésével az EU a saját lábába lőtt. A mostanra kialakult helyzetben megmutatkozott, hogy az EU az USA eszközévé vált. Jelentős mennyiségű pénz áramlik az EU-ból az USA-ba ebben a helyzetben. Németország, ami az olcsó orosz energiahordozók miatt válhatott ipari nagyhatalommá, jelenleg szenved.

Hogyhogy az EU nem látja, mik az amerikai célok?

Az USA elsődleges célja, hogy ne veszítse el a globális kontrollt. Mindent annak rendelnek alá az USA vezetői, hogy elsősorban Oroszországot meggyengítsék Ukrajnát, mint eszközt felhasználva. Emellett vannak arra utaló amerikai szakértői megjegyzések, hogy az USA a csendes-óceáni térségben Kínával való összecsapásra készül hibrid háború keretében.

Kalabuhov szerint az USA tudatosan törekszik a globális pénzügyi és finanszírozási rendszerek megváltoztatására, mert annyi pénz ment Oroszországba és Kínába a korábbi időszakban, hogy mostanra az USA globális dominanciáját biztosító technikai előnye jelentősen csökkent. Emiatt akarják rásózni az EU-ra az orosznál tízszer drágább amerikai gázt. Ezzel szemben Oroszország és előtte a Szovjetunió sohasem használta nyomásgyakorlási eszközként a gázfegyvert.

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb "állami" televíziónak

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb “állami” televíziónak (Screenshot)

Az EU magatartása kapcsán Kalabuhov egyfajta „mágneses vonzalmat” vél felfedezni az USA irányába. Az EU hanyatlásának a kezdetét jelentette szerinte, amikor az önálló nagyhatalmi külpolitikai szerepet kezdett követelni magának, és már túllépett azon, hogy a tagállamok gazdasága és lakossága közti egyenlőséget és jogokat biztosítsa.

Oroszosan megjegyezte, hogy a NATO már korábban elvesztette az eszét, de most az EU is elvesztette az eszét és a szívét is. Az unió mára egy túlbürokratizált intézmény lett, ami nem foglalkozik az átlagos emberek érdekeivel.

Az USA által generált globalizációs folyamatok veszélyeztetik a kis lélekszámú népek identitását. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Kalabuhov szerint a globalizációs gazdasági folyamatok és az ultraliberális ideológiák végső célja, hogy az egyes emberi csoportokból egy „masszát” hozzanak létre nem csak kulturális, hanem biológiai értelemben is. Erre ellenpéldaként hozta, hogy Bosznia-Hercegovinában is a hagyományos csevap győzött a big mac felett, utalva arra, hogy a bosnyák tulajdonosi kör pénzügyi machinációi miatt a közép-európai Mc’Donalds vezetése pár hete bezárta a boszniai éttermeit. Azonban a hasonlatot képes volt addig vinni, hogy a csevap egyfajta hagyományos történelmi sokszínűséget tükröz, hiszen van banjalukai, tuzlai, szarajevói, míg a big mac élettelen, íztelen és virtuális.

Putyin szerint a nyugat az összecsapással arra törekszik, hogy megőrizze a maga globális vezető szerepét. Hogyan lehet ellenállni ennek?

Nyugaton megjelentek a neokolonialista politikai törekvések. Ennek a hátterében az a felismerés áll, hogy a nyugat vagyona a világ többi részének kizsákmányolásából származik. Ezzel szemben Oroszország civilizációs ellenfél, aki védi a saját szuverenitását. Ennek megfelelően az orosz politika a multipoláris világképet támogatja, amiben valamennyi szereplőnek joga van az érdekei érvényestéséhez. Szerinte erre jó példa az orosz-kínai együttműködés és a BRICS szervezete.

Ön említette, hogy létező gyakorlat a nemzetközi egyezmények figyelmen kívül hagyása, elég csak Koszovó és Metohia esetére gondolni. Hogy lehetséges a XXI. században, hogy egyes nemzetközi szereplők ilyen fokban degradálják a nemzetközi intézményeket?

Kalabuhov szerint ez amiatt van, mert a történelem valójában nem tekinthető lineáris fejlődési pályának, ahogy azt sokan gondolják. Vagyimir Putyin maga fejtette ki, hogy Oroszországnak joga van az önrendelkezéshez és a területi integritáshoz. Amíg mi (orosz fél) almáról, addig ők (a Nyugat) narancsról beszélnek. Így lehetséges, hogy a Nyugat elismeri a Koszovó és Metohia ügyében hozott nemzetközi bírósági döntést, amit Kalabuhov jogellenes jelzővel illetett. Ezzel szemben a nyugat a Krímben és a Donbasban tartott népszavazások eredményét nem ismeri el.

Kalabuhov a továbbiakban Nagy-Britanniát külön kiemelet, mint olyan államot, amely elismeri a Koszovó önállósága kapcsán hozott nemzetközi bírósági döntést, azonban a saját skót lakossága körében nem hagyja, hogy népszavazást írjanak ki a függetlenségről. Majd költői kérdésként tette fel, hogy lehetséges a Brexit után, hogy Nagy-Britannia támogatja a nyugat-balkáni államok uniós integrációját.

Hogy lehetséges az, hogy a Pristina–Belgrád párbeszéd keretében elfogadott eddigi öt egyezmény után továbbra is nyomást gyakorolnak Aleksandar Vučić szerb államfőre?

Kalabuhov szerint minden népnek meg kell védeni a saját szuverenitását. Oroszország pontosan emiatt nem folytatott olyan politikát korábban, amivel befolyásolni akarta volna más államok külpolitikai céljainak meghatározását. Az EU és a NATO integráció kérdésében is az illetékes boszniai szervezeteknek kell döntést hozniuk. Az EU kapcsán mindenki azt gondolja, hogy csak pénzt adnak, azonban azt is megköveteik Kalabuhov szerint, hogy kinek hogy és mit kell tennie. Kalabuhov ekkor megjegyezte, hogy őszintén reméli, a jövőben nem fogja az uniós integráció negatívan érinteni Bosznia és Oroszország közti kapcsolatokat. Erre a stúdió csendjét elszántságtól duzzadó hanglejtéssel beközölte a “független” műsorvezető asszony, hogy „Az nem lehetséges!”

Hogy ítéli meg Oroszország, hogy Bosznia-Hercegovina nem vezetett be szankciós intézkedéseket?

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Oroszország Bosznia-Hercegovinát baráti államnak tekinti. Így Kalabuhov fel is szólította az adásban a boszniai politikusokat, hogy használják ki a lehetőségeiket a két ország közti együttműködés erősítésére. A boszniai és az orosz kapcsolatok a gazdasági területen túlmutatóan lelki közösségen is alapulnak, és az itteni lakosok szeretik az orosz kultúrát a nagykövet tapasztalata alapján. Ennek kapcsán említette meg, hogy nemrég az egyik orosz színtársulat lépett fel a banjalukai városi színházban.

Hogy lehetséges, hogy minden orosz megjelenés kapcsán már orosz befolyási kísérletet sejtenek nyugaton, amikor Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság csak megkísérel semleges státuszt kialakítani?

Ez Kalabuhov szerint a nyugati világban az orosz kultúra eltörlésére tett kísérlet egyik része. Pedig szerinte a nyugati kultúra is sokat köszönhet a korábbi évszázadokban oda emigrált oroszok tömegeinek. Emellett megemlítette, hogy sajnálatosan vannak olyan emberek, akik zsigerből gyűlölik az oroszokat, mert ruszofóbok. Ilyenek szerinte lényegesen többen vannak az angolszászok között, mint a szláv népek soraiban. A legjobb példa erre a nemrég közzé tett adat, miszerint az USA Kelet-Európában mintegy 80 millió USD összeget költött tavaly az orosz befolyás csökkentésére. Kalabuhov szerint ez is azt mutatja, hogy nyugaton az oroszokkal szembeni fellépés állami feladat. Ennek kapcsán közzé kellene tenni szerinte azt is, kik és milyen célból kapták meg ezt a pénzt.

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság január 9-i ünnepnapján kitüntette Vladimir Putyint, amire az EU Bizottság, az USA szarajevói nagykövetsége és az OHR felháborodottan és fenyegetéssel reagált. Kit akartak ezzel megfélemlíteni?

Kalabuhov szerint az a boszniai Szerb Köztáraság elnöke maga dönti el, hogy kinek adja az általa adományozható elismerést. Ebben is megnyilvánult a kettős mérce, mert aki Boszniába az amerikai érdekeket támogatja, az elfogadott és támogatandó, de ha valaki orosz érdekekkel teszi ugyanezt, az szörnyűséges és azonnal meg akarják büntetni. Ehelyett jobb lenne, ha a saját politikai tevékenységükkel foglalkoznának. Korábban az USA volt az, aki pumpálta a fegyvereket Ukrajnába. Láttuk a laborokat, amiket Ukrajnában megtaláltak, és az orosz genetikai állományt emberkísérletekre használták fel. Ezzel kapcsolatban szerintük nincs kifogásolni való.

Itt Kalabuhov történelmi távlatban vette elő az USA-t, amikor megemlítette, hogy érdemes megvizsgálni, min alapult az USA Jugoszláviával szembeni fellépése. Azon az alapon pusztították el Irakot szerinte, hogy Colin Powel az ENSZ közgyűlés ülésén megrázogatott egy fehér porral teli üvegecskét, majd ugyanígy elpusztították Líbiát. Ezek mind megfelelnek az USA-nak, mert az ő érdekeit fenyegették az említett szereplők.

Várható-e, hogy ebben az évben béke lesz?

Tudja, aki békét akar, annak készülnie kell a háborúra, tartja a régi latin mondás. Most a békéért harcolni kell. Az embereknek megértőknek kell lenniük, és mindenkinek segíteni kell, ahogy tud. Azonban ismerve a világtörténelmet, észben kell tartanunk, hogy van az emberiségben egy sajátos negatív potenciál, ami ki tud törni belőle ilyen időkben.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: