MEGIJEDT A HORVÁT ELNÖK: Biztonsági okok miatt lemondta boszniai látogatását Zoran Milanović, ez lett a politikai hadoválás vége

Feltételezett biztonsági fenyegetések miatt Zoran Milanović horvát köztársasági elnök lemondta látogatását a boszniai Travnikba, ahol egy háborús megemlékezésen vett volna részt az ottani horvátok társaságában. A horvát elnöki hivatalának rövid közleménye nem tartalmaz utalást arra, hogy az államfő mit értett biztonsági fenyegetések alatt. Milanović nyilvános megjelenései és nyilatkozatai gyakran hordoznak kellemetlen vagy támadó jellegű megnyilvánulásokat, ezekről a BALK-on már többször is beszámolt. Legutóbb Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel kapcsolatban is állást foglalt, bohócnak nevezvén őt.

Titkosszolgálati jelentés

A horvát elnöki hivatal valóban rövid, és ennek folytán semmitmondó közleményt tett közzé azzal kapcsolatban, hogy Zoran Milanović az utolsó pillanatban elállt a látogatástól.

Az alább mellékelt közleményben egyetlen figyelemre méltó megjegyzés van, amely arra utal, hogy a horvát elnök az ottani titkosszolgálat, a Biztonsági-tájékoztató Ügynökség (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) ajánlása alapján mondta le boszniai útját.

A jelentést a horvát elnöki hivatal internetes oldalán is közzétette.

– Biztonsági okokból lemondták Zoran Milanović köztársasági elnök bosznia-hercegovinai látogatását, valamint a „Fehér út Nova Bilába és Bosna Srebrenába” humanitárius konvoj 28. évfordulója alkalmából meghirdetett utazását. A látogatás lemondására vonatkozó döntés a Horvát Köztársaság illetékes intézményeinek biztonsági értékelésén alapul.


Milanović elnök sajnálja, hogy nem vesz részt a Lašva-völgyi horvátok számára fontos megemlékezésén, a szervezőket azonban határozott támogatásáról biztosítja, és háláját fejezi ki a megemlékezés szervezőinek a „Fehér út Nova Bilába és Bosna Srebrenába” a humanitárius konvoj emlékének megőrzéséért.

A Jutarnji list horvát napilap/hírportál szerint a horvát titkosszolgálat arról tájékoztatta Milanovićot, hogy Bosznia- Hercegovinában nem fogadnák illő módon, és a bosznia-hercegovinai médiában uszító légkör uralkodik vele szemben. Más jelentések szerint ez leginkább a közösségi médiára vonatkozik.

Az említett horvát reggeli lap beszámolója szerint az utazás lemondásáról szóló döntést maga a horvát elnök hozta meg, bár módjában állt volna, hogy felvállalja a kockázatot.

Minek alapján döntött?

Ennek procedúrájáról Ante Letica, a SOA korábbi munkatársa beszélt a Nova TV esti híradójának. Ő is megerősítette, hogy ilyen esetekben a döntést maga az államfő hozza meg a rendelkezésre álló titkosszolgálati jelentés alapján, amelyet a horvát titkosszolgálat köteles elkészíteni az utat övező esetleges kockázatokról, és az adatok begyűjtésébe külföldi társzervezeteket is bevonhat.

Letica szerint ezek a jelentések pontokba foglalva tartalmazzák azokat a veszélyeket, amelyek a külföldre látogató horvát illetékest fenyegethetik, ebben az esetben a köztársasági elnököt, és az őt kísérő delegációt.

A jelentés végén található a végkövetkeztetés, amely például magas kockázatúnak, vagy alacsony kockázatúnak minősíti a látogatást, és felsorolja „azokat a tevékenységeket”, amelyek az államfő vagy a horvát delegáció ellen irányulhatnak.

– Az már az államfő dolga, hogy meghozza a döntést, amit ő meg is tett, és amire joga is van

– mondta a volt tikosszolgálati alkalmazott, aki szerint előfordulhat, hogy Milanović élete ugyan nem forgott veszélyben, de veszélybe kerülhetett ott-tartózkodása: ennek értelmében esetleg kővel, vagy más tárgyakkal dobálhatják meg, ami Letica szerint megengedhetetlen.

Boszniai jelentések szerint az ottani titkosszolgálatok nem rendelkeztek olyan „operatív értesülésekkel”, hogy bármiféle veszély fenyegette volna a horvát köztársasági elnököt.

Volt már rá példa Boszniában

Zoran Milanović megválasztása óta folyamatosan támadja a horvát kormányt, Andrej Plenković miniszterelnököt, és más kormányzati szerveket és személyeket.

„Verbális ámokfutása” ezt követően kiterjedt a különböző (nemzetiségű) boszniai politikai struktúrákra, az utóbbi napokban pedig nehezen értelmezhető fejtegetésekbe bocsátkozott a srebrenicai mészárlást illetően, majd annak az alaptalan, vagy éppen nem is annyira alaptalan fejtegetésébe kezdett, miszerint a bosnyák vezetők azon dolgoznak, hogy a „saját népüket nagyobb áldozatként tüntessék fel, mint amekkora áldozat valójában volt, és ezért licitálnak a halottak számával”.

A horvát elnök félelmét akár indokoltnak is tekinthetjük, a feldühödött tömeg 2015. július 11-én ugyanis kifütyülte, majd kövekkel és üvegekkel dobálta meg a mészárlás huszadik évfordulóján rendezett srebrenicai megemlékezésre érkező szerbiai elnököt, miközben nyomdafestéket és internetes megjelenést nem tűrő szavakkal illette őt.

Az akkori eseményeket a szerbiai kormánypárti média általában úgy tálalja, hogy annak idején Srebrenicában a szerb elnök életére törtek, ami jól beleillik az Aleksandar Vučić ellen tervezett állítólag merényletek sorába, de az már egy más történet.