Horvátország
IDŐ KÉRDÉSE: Zoki Bond levadássza a védelmi minisztert, avagy külpolitika kicsit másképp

Horvátországban sok minden megtörténik, amire más országokban nemigen akad példa, viszont az enyhe Trump-szindrómával küszködő Zoran Milanović (Zoki Bond) köztársasági elnök ismét valami újat produkált. Az ország fennállásának 30 éve alatt még egyszer sem fordult elő, hogy a köztársasági elnök kerek perec megvádolta volna a honvédelmi minisztert, hogy hazudik. Pedig 30 év nagy idő.
Háború 75 nap miatt
A cirkusz akkor kezdődött, amikor Mario Banožić védelmi miniszter nyugdíjazta Elvis Burćul brigadérost (a horvát hadseregben ez az ezredesnél magasabb, de a vezérőrnagynál alacsonyabb rang, némileg hasonlít a dandártábornoki tisztségre, de ezzel szemben nem jelöl tábornoki rangot – nem egycsillagos tábornok), az elnöki díszszázad parancsnokát.
Milanovićot erre elfutotta a pulykaméreg, és szokásos stílusában mindennek elmondta Banožićot. Ami a tényállást illeti, annyit lehet kibogozni, hogy a köztársasági elnök, Robert Hranj tengernagy, horvát vezérkari főnök javaslatára két és fél hónappal, azaz az év végéig meghosszabbította Burćul megbízatási idejét.
Burćult még Kolinda Grabar Kitarović nevezte ki a díszszázad élére 2016-ban – de erre a törvények értelmében nem volt joga, ehhez ugyanis szükség lett volna a védelmi miniszter hozzájárulására is, ami Burćul esetében elmaradt.
A védelmi minisztérium eközben azt állítja, hogy a tárca vezetője nem értesült időben Hranj tengernagy javaslatáról, a köztársasági elnök viszont ezt simán hazugságnak tekinti:
– A (védelmi) miniszter azt állítja, hogy az utolsó pillanatban, egy nappal a határidő lejárta előtt kapta kézhez a javaslatot, hogy (Burćul) megbizatási idejét két és fél hónappal, azaz 2021 végéig hosszabbítsa meg. A honvédelmi miniszter hazudik. A miniszter a vezérkari főnök, Robert Hranj tengernagy írásbeli javaslatát október 11-én megkapta
– áll az elnöki iroda közleményében, ezért Zoki Bond akcióba léphet.
Mi állhat a háttérben?
Bár de jure a köztársasági elnök békeidőben is a hadsereg főparancsnoka, e funkciója jobbára protokolláris jellegű. A hadsereg polgári irányítás alatt van, és a kormány, vagyis a honvédelmi miniszter dönt minden fontosabb ügyben.
Az összeütközés így egyértelműen politikai jellegű, és vajmi kevés köze van a fegyveres erőkhöz, miként a derék brigadéros „együttjáró áldozat” (collateral damage) a köztársasági elnök és a miniszterelnök, illetve a kormány között kirobbanó villongásokban.
Nyilván nem a 75 napos hosszabbítás miatt hazudtolták meg a védelmi minisztert, ami minden kétséget kizáróan semmiség, az igazság és a kutya nem itt van elásva.
Az első dolog, ami az egészben szemet szúr, hogy a miniszter/kormány semmibe vette a vezérkari főnök javaslatát, amelynek értelmében Burćul megbízatási idejének meghosszabbítására „a szolgálat szempontjából szükséges, és a Horvát Köztársaság fegyveres erők érdekét szolgálja”. Ez viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a hadsereg és a miniszter viszonya nem lehet éppen felhőtlen.
Milanović, aki állandó készenléti állapotban van megbízatási idejének kezdetétől, egyszerűen nem szalaszthatta el az alkalmat, hogy ne üldözze a „szép Máriót”, vagy hogy közvetve ne rúgjon bele a kormányba, amivel tovább erősíti népszerűségét a jobboldalon, ahol a hadsereg védelmezőjeként emelkedik az ázsiója.
Még csábítóbbá tette a lehetőséget, hogy Banožić szlavóniai káder – igaz a HDZ a helyhatósági választásokon némileg leszerepelt kelet-szlavóniai vonulatából – és hogy a jobboldal alig várja, hogy Andrej Plenković miniszterelnököt újabb nemzetietlen árulással vádolja meg. Elvis Burćul ugyanis végigharcolta a honvédő háborút, és elmozdítása nyilván még egy inzultus a veteránok irányába.
Plenković jelenleg még megingathatatlannak látszik a védelmi miniszternek nyújtott támogatásában, de kérdés, hogy meddig hajlandó elmenni Banožić esetében. Mario Banožić ugyanis annakidején a kelet-szlavóniai HDZ-vel kötött kompromisszum eredményeként került a védelmi minisztérium élére, az azóta felszámolt állami ingatlanügyi minisztériumból, és egyáltalán nem ért semmihez, aminek köze lenne a fegyveres erőkhöz – mondhatni „miniszteri fogalma” sincs.
A szép Marióként is emlegetett Banožić azt követően pottyant a védelmi miniszteri székbe, hogy egy két katona életét követelő légiszerencsétlenséget követően Damir Krstićević tábornok lemondott a védelmi tárca vezetéséről.
Miután már szárnyra kaptak olyan mendemondák, hogy Krstićević tábornok visszatér a védelmi minisztérium élére, feltételezni lehet, hogy sem a hadsereg, sem a politika berkeiben nem kevés azoknak a száma, akik elégedetlenek Banožić kinevezésével és eddigi tevékenységével.
Amennyiben a köztársasági elnök eléggé nagy nyomás alá tudja helyezni a kormányt – már tett is néhány nyilatkozatot ebben az értelemben, vagyis mindent megtesz, hogy a jogkörében lévő eszközök felhasználásával borsot törjön a kormány orra alá -, elképzelhető, hogy a miniszterelnök leváltja Banožićot.
Más megközelítésből viszont akár azt is feltételezhetjük, hogy Zoki Bond hozzásegíti Plenkit (Andrej Plenkovićot) ahhoz, hogy menessze a szép Mariót, aki mintha már menekülőre fogta volna a dolgot.

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English7 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt