Bosznia
BEFAGYOTT, MINT A MILJACKA: Ki a hibás azért, hogy az USA és az EU nem közvetít a boszniai választási reform ügyében?

A Szarajevót átszelő folyó összehasonlítása a boszniai választási törvénnyel meglehetősen sommás összefoglalás az eseményeknek, amelyek végkifejlete 2021. december 16-ra datálható, amikor a szarajevói amerikai nagykövetség és az EU külképviselete közös nyilatkozatot adott ki. Ennek lényege, hogy a választási törvénnyel kapcsolatos egyeztetést koordináló amerikai diplomata Matthew Palmer és Angelina Eichhorst uniós megbízott december 18-án nem utaznak Szarajevóba. A nyilatkozat tartalmát korábbi írásunkban teljes terjedelemben közöltük. Az USA és az EU képviseletei a döntés fő okaként a korábbi egyeztetésen résztvevő nyolc párt álláspontjai közötti áthatolhatatlan távolságot, a vita meddő jellegét és a boszniai Szerb Köztársaság vezetésének teljes rugalmatlanságát nevezte meg. A két főtárgyaló az újbóli színrelépést a pártok álláspontjainak érdemi közeledésétől tették függővé.
Ide-oda mutogatás
A korábbi egyeztetés bonyolításában élharcos boszniai Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Savez, HNS), mint az ottani horvát pártokat összefogó ernyőszervezet, közleményében kimondta, hogy a tárgyalások elakadásáért a szarajevói bosnyák pártokat terheli elsődlegesen a felelősség. Ők egy megbízható és működőképes Bosznia- Hercegovina létrehozásán munkálkodnak, ami szembe megy a bosnyák unitárius politikai törekvésekkel, és a bosnyákok diszkriminatív elképzeléseivel.
Željka Cvijanović, a szerb entitás elnöke a korábban bevált szerb taktikát vette elő ismét a fiókból, és a két entitás közötti különbségeket emelte ki. A közleménye szerint „olcsó trükk a szerb entitásra mutogatni, mivel a bosnyák-horvát föderációban nem sikerült megalakítani három év az új kormányt.” Az elnök asszony azzal egyetértett, hogy a választási törvényt módisítani kell a visszaélések megelőzése érdekében olyan módon, ami legitim és, a horvát félnek is megfelel.
Az utóbbi kijelentéssel kapcsolatban hívnánk fel a figyelmet, hogy ez a szerb és horvát pártok vezetői közötti esetleges politikai háttéralkura enged következtetni, mivel a boszniai szerb politikus az elmúlt 25 évben közszereplőként élő horvát ember érdekében nem nyilvánult meg. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy 2021. december 16-án Mostarban Dragan Čović, a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska ZajednicaBiH, HDZ BiH) elnöke vendégül látta Milorad Dodikot, a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagját, hogy egyeztessenek a kialakult helyzetről.
A rendezvény előtt Dodik rá nem jellemző szerénységgel és higgadtsággal mindössze annyiban kommentálta az eseményeket, hogy ő maga továbbra is nyitott az egyeztetésre valamennyi eddigi szereplővel, a jelen helyzetben azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya részt vegyen a meddő vitában, ami a daytoni rendszer lebontására irányul.
A bosnyák politikai elit hozta a korábbi években tőle megszokott szakmai szintet, és jobb ötlet hiányában a lerágott csontnak is csak soványan beillő, 30 éves lemezt játszotta újra a teljesen kiábrándult szavazóknak, miszerint „mindenről a boszniai Szerb Köztársaság vezetése tehet. Tudni illik ők veszélyeztetik Bosznia szuverenitását”. Ennek ellenére – természetesen – ők is nyitottak a további tárgyalásra.
Hallgat, mint a sváb kanalas fánk
Joggal adódik a kérdés, hogy miért nem említettük eddig a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének munkásságát az egyeztetésekhez kötődően.
A válasz egyszerűségében magasztos. A választási törvény kapcsán kialakult totális patthelyzet ellenére Christian Schmidt, a 2021. szeptember 1-el hivatalba lépett főképviselő hallgat, és kivár. Kérdés, hogy mire?
A boszniai (értsd: bosnyák) médiában újfent széles körben követelték, hogy éljen az ún. bonni felhatalmazásokkal, amelyek eredményeként elmozdíthatja tisztségéből az alkotmányos rendet veszélyeztető politikai szereplőt.
Aligha kell külön ellaborálni, hogy a bosnyák média és a bosnyák politikai elit elvárja Christian Schmidttől, hogy takarítsa el az útból Milorad Dodikot, de a német kormányváltást követően a főképviselő hasonló nyomásnak lehet az őt delegáló Németország részéről is, amelynek új külügyminisztere már az EU külügyi tanácsában tapogatódzott Dodik szankcionálása iránt.
Kis túlzással kijelenthetjük, hogy Schmidt nincs egyszerű helyzetben, mivel nem sokan maradnának állva, ha valamennyi politikust felmentene közfunkciójából, akik Bosznia belső egysége, területi integritása elleni lépést emlegettek az elmúlt 25 évben, vagy csak egyszerűen képtelenek a másik nép képviselőjével a párbeszédre.
A sor végére olyan nagyívű nyilatkozattevők maradtak, mint „a polgári demokrácia élharcosaként” ismert orosz külügyminisztérium, amelynek állásfoglalása szerint nem a választási reformmal kellene Boszniában foglalkozni, hanem azzal, hogy Christian Schmidt főképviselő kinevezését nem szavazta meg az ENSZ BT, így annak minden jövőbeli lépését továbbra is illegitimnek fogja Oroszország minősíteni.
Ez részben magyarázat lehet a főképviselő konfrontálódást megelőző/kerülő hallgatására, annak ellenére, hogy jogtechnikai szempontból az övé az egyetlen funkció, amely beindíthatná a boszniai alkotmányos motort.
Horvát horvátnak kivájja a szemét?
A boszniai politikai abuszrditás nem csak átvitt értelemben „nem ismer határokat”, mivel a Bosznia- Hercegovinában zajló választási reform élénk szópárbajra adott lehetőséget az arra mindig nyitott, vagy az azt gyakran kiprovokáló Zoran Milanović horvát államfő és ezúttal Gordan Grlić Radman külügyminiszter között.
Milanović az EU tanácsi ülésre utazó miniszterelnökhöz, Andrej Plenkovićhoz már nem először intézett „szigorú hangvételű intenciót”, miszerint a horvát érdekekkel ellentétes lenne, ha Plenković Brüsszelben eltérne a Horvát Nemzetbiztonsági Tanács ülésén elfogadott állásfoglalásoktól.
A mindenbe beleokoskodó Milanović szerint a horvát miniszterelnöknek ilyen esetekben meg kell vétóznia az Európai Tanács döntéseit, mert Plenkovićnak az a feladata, hogy kompromisszum nélkül védje a boszniai horvátok jogait és Horvátország érdekeit. Az államfő kijelentésére röviden, de velősen reagált Radman horvát külügyminiszter, aki azt „rosszindulatúnak és az országra ártalmasnak” minősítette.
Milanović az utóbbi napokban a bosnyákok haragját is kivívta, mert nem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy Srebrenicában népírtás történt, hanem a szerbek által elkövetett bűncselekmény súlyát kezdte összevetni más hasonló gaztettekkel.
Bosznia- Hercegovina regionális szinten megkerülhetetlen ország soknemzetiségű összetétele és centrális földrajzi helyzete miatt. A brüsszeli bürokrácia, és egyes európai vezetők számára azonban csak egy a zavaros berendezkedésű balkáni államok közül.
Olaf Scholz újonnan kinevezett német kancellár a december 16-án kezdődő tanácsülés előtt adott interjúban az Ukrajna és Oroszország közi feszültséget, az energiaválságot és a koronavírus járvány hatékonyabb kezelését nevezte a legfontosabb kérdéseknek.
A balkáni bővítés nagy jóindulattal is csak a negyedik a dobogóra felkerülő három tárgykört követően, amelyekben a németek komoly és egységes fellépést követelnek meg az EU-tól. Mindezzel összevetve már nem is olyan meglepő, hogy az amerikai & uniós közvetítők visszaléptek a boszniai választások újraszabályozásának ügyében.
Bosznia- Hercegovina regionális szinten megkerülhetetlen ország soknemzetiségű összetétele és centrális földrajzi helyzete miatt. A brüsszeli bürokrácia, és egyes európai vezetők számára azonban csak egy a zavaros berendezkedésű balkáni államok közül.
Olaf Scholz újonnan kinevezett német kancellár a december 16-án kezdődő tanácsülés előtt adott interjúban az Ukrajna és Oroszország közi feszültséget, az energiaválságot és a koronavírus járvány hatékonyabb kezelését nevezte a legfontosabb kérdéseknek.
A balkáni bővítés nagy jóindulattal is csak a negyedik a dobogóra felkerülő három tárgykört követően, amelyekben a németek komoly és egységes fellépést követelnek meg az EU-tól. Mindezzel összevetve már nem is olyan meglepő, hogy az amerikai & uniós közvetítők visszaléptek a boszniai választások újraszabályozásának ügyében.

Bosznia
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia7 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt