Connect with us

Bosznia

ÚJ NÉMET POLITIKA A BALKÁNON: Növekvő figyelem, egyenlő bánásmód és az első teszt

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

A most hivatalba lépett új német kormánykoalíció, a szociáldemokraták, zöldek és liberálisok szövetsége változtat a 16 évig hivatalban volt kancellár, Angela Merkel Balkán-politikáján. Az viszont még nem biztos, hogy az új kancellár, Olaf Scholz országlása idején fel is gyorsul a nyugat-balkániak integrációja. Főként az után, hogy a boszniai szerbek megkezdik a boszniai föderáció lebontását.

Kivételezés nélkül

Németországnak támogatnia kell az EU-ba törekvő hat nyugat-balkáni állam – Szerbia, Montenegró, Albánia Koszovó, Bosznia és Észak- Macedónia integrációs törekvéseit – áll a pártok színei alapján jelzőlámpa-koalíciónak nevezett új berlini kormány együttműködési szerződésében.

A hármak ennek szellemében támogatják, hogy Brüsszel nyissa meg a tárgyalási fejezeteket Albániával és Észak- Macedóniával, gyorsítsa fel a Koszovóval folytatott vízum liberalizálási egyeztetéseket és folytassa a Montenegróval és Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat.

– Támogatjuk a térségbeli hat állam integrációját, és segítjük azon reformok végrehajtását, amelyek a koppenhágai feltételek teljesítéséhez szükségesek

– áll a koalíciós megállapodásban. A koppenhágai kritériumok szerint csak azok az államok csatlakozhatnak az unióhoz, amelyek megfelelnek a demokráciával, a jogállamisággal, az emberi jogokkal, illetve a kisebbségvédelemmel kapcsolatos EU-s követelményeknek.

A Scholz-kabinet e mellett kiemelt feladatának tartja a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd tartalommal való megtöltését, illetve Bosznia- Hercegovina egységének megőrzését.

Bár hivatalosan a konzervatívokból és szociáldemokratákból álló nagykoalíció élén álló Angela Merkel is a nyugat-balkáni államok EU-integrációjának elkötelezett híve volt – a kancellár nevéhez fűződik a térség integrációját célzó Berlini folyamat elindítása, és e mellett Merkel jó viszonyt ápolt Aleksandar Vučić szerb államfővel is – az utóbbi 16 év nem arról szólt, hogy a nyugat-balkániak sokkal közelebb kerültek volna az unióhoz.

Merkel 16 évnyi kancellársága idején egyetlen nyugat-balkáni állam, Horvátország csatlakozhatott az unióhoz – 2013-ban – s továbbra sem világos, mikor kerülhetnek be a többiek az EU-ba. Jellemző, hogy jelentősen csökkentek a 2014-ben megindított Berlini folyamattal kapcsolatos várakozások is.

– Nagyon komoly remények fűződtek a folyamathoz a 2014-es induláskor, ám az egymást követő csúcstalálkozók egyre kisebb érdeklődést váltottak ki a térség vezetőinek körében. Míg a kezdetekkor úgy tűnt, hogy a Berlini folyamat vezeti el a nyugat-balkáni országokat az EU-tagságig, most az az ember benyomása, hogy ez is egy újabb olyan kezdeményezés, amely végül nem túl sok eredménnyel járt

– vélekedett Luka Šterić, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ elemzője.

Várhelyi ellen

Míg Németország azt fogja hangsúlyozni, hogy egyenlő elbánás illeti a térség valamennyi államát – ezzel pedig Berlin szembe kerül a Szerbia felvételét kiemelten erőltető Magyarországgal és Várhelyi Olivér bővítési biztossal – egyáltalán nem biztos, hogy ez valamennyi nyugat-balkáni ország számára előnyt jelent majd.

Magyarország például igencsak hajlamos szemet hunyni a szerbiai demokrácia leépítése fölött, miközben a berlini koalíció legnagyobb tagja, a szociáldemokrata párt vezetői többször is bírálták emiatt Vučićot. Akit eddig leginkább az mentett meg a komolyabb következményektől, hogy Merkel tompította az ellentéteket.

Bár a hangsúlyok bizonyára változnak, a német Balkán-politika nem alakul át gyökeresen, amit az is jelez, hogy Olaf Scholz azt a Jens Plötnert nevezte ki kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójának, aki 2019 óta a külügyminisztérium politikai igazgatójaként tevékenykedett, s így közvetlen hatása volt a német külpolitikai irányvonal megszabására.

– A szocdemek és a zöldek vélhetően kritikusabbak lesznek a nyugat-balkáni autoriter rezsimekkel szemben, ám az alapvető irány aligha fog változni

– hangsúlyozta az előbb említett Šterić.

Boszniai teszt

Most, hogy a boszniai szerb állam, a Szerb Köztársaság parlamentje megszavazta, hogy az entitás megkezdi a közös boszniai intézményekből – egyebek mellett a hadseregből, a biztonsági szolgálatokból, az igazságszolgáltatási szervekből, illetve az adóhatóságból – való kivonulást, hamar kiderülhet, változik-e a német politika, s ha igen, akkor mennyire.

A nemzetközi közösség idén kinevezett új boszniai főképviselője – a német Christian Schmidt, akit még Merkel küldött Szarajevóba – ugyanis egyértelműen elutasítja a szerbek kezdeményezését, és különféle büntetéseket helyezett kilátásba.

A szerbek azonban már magát, a képviseletet sem ismerik el, s közölték, nem tartják magukra nézve kötelezőnek az iroda határozatait.

Németország még novemberben bejelentette, szankciókat tervez a boszniai szerb vezetők – elsősorban a boszniai közös elnökség szerb tagja, Milorad Dodik – ellen: a büntetőintézkedések komolyságán is már lemérhető lesz, hogy mennyire gondolják komolyan Berlinben a térség stabilitását fenyegető autoriter vezetők elleni fellépést.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia8 óra telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia2 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava