ÚJ NÉMET POLITIKA A BALKÁNON: Növekvő figyelem, egyenlő bánásmód és az első teszt

A most hivatalba lépett új német kormánykoalíció, a szociáldemokraták, zöldek és liberálisok szövetsége változtat a 16 évig hivatalban volt kancellár, Angela Merkel Balkán-politikáján. Az viszont még nem biztos, hogy az új kancellár, Olaf Scholz országlása idején fel is gyorsul a nyugat-balkániak integrációja. Főként az után, hogy a boszniai szerbek megkezdik a boszniai föderáció lebontását.

Kivételezés nélkül

Németországnak támogatnia kell az EU-ba törekvő hat nyugat-balkáni állam – Szerbia, Montenegró, Albánia Koszovó, Bosznia és Észak- Macedónia integrációs törekvéseit – áll a pártok színei alapján jelzőlámpa-koalíciónak nevezett új berlini kormány együttműködési szerződésében.

A hármak ennek szellemében támogatják, hogy Brüsszel nyissa meg a tárgyalási fejezeteket Albániával és Észak- Macedóniával, gyorsítsa fel a Koszovóval folytatott vízum liberalizálási egyeztetéseket és folytassa a Montenegróval és Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat.

– Támogatjuk a térségbeli hat állam integrációját, és segítjük azon reformok végrehajtását, amelyek a koppenhágai feltételek teljesítéséhez szükségesek

– áll a koalíciós megállapodásban. A koppenhágai kritériumok szerint csak azok az államok csatlakozhatnak az unióhoz, amelyek megfelelnek a demokráciával, a jogállamisággal, az emberi jogokkal, illetve a kisebbségvédelemmel kapcsolatos EU-s követelményeknek.

A Scholz-kabinet e mellett kiemelt feladatának tartja a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd tartalommal való megtöltését, illetve Bosznia- Hercegovina egységének megőrzését.

Bár hivatalosan a konzervatívokból és szociáldemokratákból álló nagykoalíció élén álló Angela Merkel is a nyugat-balkáni államok EU-integrációjának elkötelezett híve volt – a kancellár nevéhez fűződik a térség integrációját célzó Berlini folyamat elindítása, és e mellett Merkel jó viszonyt ápolt Aleksandar Vučić szerb államfővel is – az utóbbi 16 év nem arról szólt, hogy a nyugat-balkániak sokkal közelebb kerültek volna az unióhoz.

Merkel 16 évnyi kancellársága idején egyetlen nyugat-balkáni állam, Horvátország csatlakozhatott az unióhoz – 2013-ban – s továbbra sem világos, mikor kerülhetnek be a többiek az EU-ba. Jellemző, hogy jelentősen csökkentek a 2014-ben megindított Berlini folyamattal kapcsolatos várakozások is.

– Nagyon komoly remények fűződtek a folyamathoz a 2014-es induláskor, ám az egymást követő csúcstalálkozók egyre kisebb érdeklődést váltottak ki a térség vezetőinek körében. Míg a kezdetekkor úgy tűnt, hogy a Berlini folyamat vezeti el a nyugat-balkáni országokat az EU-tagságig, most az az ember benyomása, hogy ez is egy újabb olyan kezdeményezés, amely végül nem túl sok eredménnyel járt

– vélekedett Luka Šterić, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ elemzője.

Várhelyi ellen

Míg Németország azt fogja hangsúlyozni, hogy egyenlő elbánás illeti a térség valamennyi államát – ezzel pedig Berlin szembe kerül a Szerbia felvételét kiemelten erőltető Magyarországgal és Várhelyi Olivér bővítési biztossal – egyáltalán nem biztos, hogy ez valamennyi nyugat-balkáni ország számára előnyt jelent majd.

Magyarország például igencsak hajlamos szemet hunyni a szerbiai demokrácia leépítése fölött, miközben a berlini koalíció legnagyobb tagja, a szociáldemokrata párt vezetői többször is bírálták emiatt Vučićot. Akit eddig leginkább az mentett meg a komolyabb következményektől, hogy Merkel tompította az ellentéteket.

Bár a hangsúlyok bizonyára változnak, a német Balkán-politika nem alakul át gyökeresen, amit az is jelez, hogy Olaf Scholz azt a Jens Plötnert nevezte ki kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójának, aki 2019 óta a külügyminisztérium politikai igazgatójaként tevékenykedett, s így közvetlen hatása volt a német külpolitikai irányvonal megszabására.

– A szocdemek és a zöldek vélhetően kritikusabbak lesznek a nyugat-balkáni autoriter rezsimekkel szemben, ám az alapvető irány aligha fog változni

– hangsúlyozta az előbb említett Šterić.

Boszniai teszt

Most, hogy a boszniai szerb állam, a Szerb Köztársaság parlamentje megszavazta, hogy az entitás megkezdi a közös boszniai intézményekből – egyebek mellett a hadseregből, a biztonsági szolgálatokból, az igazságszolgáltatási szervekből, illetve az adóhatóságból – való kivonulást, hamar kiderülhet, változik-e a német politika, s ha igen, akkor mennyire.

A nemzetközi közösség idén kinevezett új boszniai főképviselője – a német Christian Schmidt, akit még Merkel küldött Szarajevóba – ugyanis egyértelműen elutasítja a szerbek kezdeményezését, és különféle büntetéseket helyezett kilátásba.

A szerbek azonban már magát, a képviseletet sem ismerik el, s közölték, nem tartják magukra nézve kötelezőnek az iroda határozatait.

Németország még novemberben bejelentette, szankciókat tervez a boszniai szerb vezetők – elsősorban a boszniai közös elnökség szerb tagja, Milorad Dodik – ellen: a büntetőintézkedések komolyságán is már lemérhető lesz, hogy mennyire gondolják komolyan Berlinben a térség stabilitását fenyegető autoriter vezetők elleni fellépést.