Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

A boszniai (értsd: bosnyák) diaszpóra Bosznia-Hercegovina egységének megőrzéséért tüntetett szombaton Bonnban. A megmozdulás egyik szervezője szerint Bosznia-Hercegovina nem az 1990-es években keletkezett, hanem ezer éve létezik, és továbbra is fenn kell maradnia (Kép forrása: N1infoBA)

Bosznia

ÚJ NÉMET POLITIKA A BALKÁNON: Növekvő figyelem, egyenlő bánásmód és az első teszt

Olvasási idő: 3 perc

A most hivatalba lépett új német kormánykoalíció, a szociáldemokraták, zöldek és liberálisok szövetsége változtat a 16 évig hivatalban volt kancellár, Angela Merkel Balkán-politikáján. Az viszont még nem biztos, hogy az új kancellár, Olaf Scholz országlása idején fel is gyorsul a nyugat-balkániak integrációja. Főként az után, hogy a boszniai szerbek megkezdik a boszniai föderáció lebontását.

Kivételezés nélkül

Németországnak támogatnia kell az EU-ba törekvő hat nyugat-balkáni állam – Szerbia, Montenegró, Albánia Koszovó, Bosznia és Észak-Macedónia integrációs törekvéseit – áll a pártok színei alapján jelzőlámpa-koalíciónak nevezett új berlini kormány együttműködési szerződésében.

A hármak ennek szellemében támogatják, hogy Brüsszel nyissa meg a tárgyalási fejezeteket Albániával és Észak-Macedóniával, gyorsítsa fel a Koszovóval folytatott vízum liberalizálási egyeztetéseket és folytassa a Montenegróval és Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat.


Támogatjuk a térségbeli hat állam integrációját, és segítjük azon reformok végrehajtását, amelyek a koppenhágai feltételek teljesítéséhez szükségesek

– áll a koalíciós megállapodásban. A koppenhágai kritériumok szerint csak azok az államok csatlakozhatnak az unióhoz, amelyek megfelelnek a demokráciával, a jogállamisággal, az emberi jogokkal, illetve a kisebbségvédelemmel kapcsolatos EU-s követelményeknek.

A Scholz-kabinet e mellett kiemelt feladatának tartja a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd tartalommal való megtöltését, illetve Bosznia-Hercegovina egységének megőrzését.

Bár hivatalosan a konzervatívokból és szociáldemokratákból álló nagykoalíció élén álló Angela Merkel is a nyugat-balkáni államok EU-integrációjának elkötelezett híve volt – a kancellár nevéhez fűződik a térség integrációját célzó Berlini folyamat elindítása, és e mellett Merkel jó viszonyt ápolt Aleksandar Vučić szerb államfővel is – az utóbbi 16 év nem arról szólt, hogy a nyugat-balkániak sokkal közelebb kerültek volna az unióhoz.

Merkel 16 évnyi kancellársága idején egyetlen nyugat-balkáni állam, Horvátország csatlakozhatott az unióhoz – 2013-ban – s továbbra sem világos, mikor kerülhetnek be a többiek az EU-ba. Jellemző, hogy jelentősen csökkentek a 2014-ben megindított Berlini folyamattal kapcsolatos várakozások is.

Nagyon komoly remények fűződtek a folyamathoz a 2014-es induláskor, ám az egymást követő csúcstalálkozók egyre kisebb érdeklődést váltottak ki a térség vezetőinek körében. Míg a kezdetekkor úgy tűnt, hogy a Berlini folyamat vezeti el a nyugat-balkáni országokat az EU-tagságig, most az az ember benyomása, hogy ez is egy újabb olyan kezdeményezés, amely végül nem túl sok eredménnyel járt



– vélekedett Luka Šterić, a belgrádi Biztonságpolitikai Központ elemzője.

Várhelyi ellen

Míg Németország azt fogja hangsúlyozni, hogy egyenlő elbánás illeti a térség valamennyi államát – ezzel pedig Berlin szembe kerül a Szerbia felvételét kiemelten erőltető Magyarországgal és Várhelyi Olivér bővítési biztossal – egyáltalán nem biztos, hogy ez valamennyi nyugat-balkáni ország számára előnyt jelent majd.

Magyarország például igencsak hajlamos szemet hunyni a szerbiai demokrácia leépítése fölött, miközben a berlini koalíció legnagyobb tagja, a szociáldemokrata párt vezetői többször is bírálták emiatt Vučićot. Akit eddig leginkább az mentett meg a komolyabb következményektől, hogy Merkel tompította az ellentéteket.

Bár a hangsúlyok bizonyára változnak, a német Balkán-politika nem alakul át gyökeresen, amit az is jelez, hogy Olaf Scholz azt a Jens Plötnert nevezte ki kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójának, aki 2019 óta a külügyminisztérium politikai igazgatójaként tevékenykedett, s így közvetlen hatása volt a német külpolitikai irányvonal megszabására.

A szocdemek és a zöldek vélhetően kritikusabbak lesznek a nyugat-balkáni autoriter rezsimekkel szemben, ám az alapvető irány aligha fog változni

– hangsúlyozta az előbb említett Šterić.



Boszniai teszt

Most, hogy a boszniai szerb állam, a Szerb Köztársaság parlamentje megszavazta, hogy az entitás megkezdi a közös boszniai intézményekből – egyebek mellett a hadseregből, a biztonsági szolgálatokból, az igazságszolgáltatási szervekből, illetve az adóhatóságból – való kivonulást, hamar kiderülhet, változik-e a német politika, s ha igen, akkor mennyire.

A nemzetközi közösség idén kinevezett új boszniai főképviselője – a német Christian Schmidt, akit még Merkel küldött Szarajevóba – ugyanis egyértelműen elutasítja a szerbek kezdeményezését, és különféle büntetéseket helyezett kilátásba.

A szerbek azonban már magát, a képviseletet sem ismerik el, s közölték, nem tartják magukra nézve kötelezőnek az iroda határozatait.

Németország még novemberben bejelentette, szankciókat tervez a boszniai szerb vezetők – elsősorban a boszniai közös elnökség szerb tagja, Milorad Dodik – ellen: a büntetőintézkedések komolyságán is már lemérhető lesz, hogy mennyire gondolják komolyan Berlinben a térség stabilitását fenyegető autoriter vezetők elleni fellépést.


A KOCKA: Négy oldalú találkozó Madridban Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke, miután a felek aláírták az erről ...
Bővebben…
SREBRENICA: Minden évben felforrósul a hangulat július 11-e környékén
Miután hazatért Közel-Keleti és egyéb keleti portyázásáról, a bosznia-hercegovinai talpig bosnyák külügyminiszter rögtön beszállt a belpolitikába. Bisera Turković azt javasolta, ...
Bővebben…
VÍZBE MENT TERV: Így nézne ki a medence a Palicsi-tóban (Forrás: Subotica.com)
A BALK-on B.A. Balkanac a múlt év végén tette fel a kérdést, vagy inkább állapította meg a Palicsi-tóval kapcsolatban, hogy ...
Bővebben…
Zöldülő természet, zöldülő csevapok
Az első megbetegedések akkor történtek, amikor 137 belgrádi diák nem politikai értelemben vett "zöld" csevapot evett a közismert turisztikai központnak ...
Bővebben…
SOKRÉTŰ: Szerbia Románia irányában is erősíti kapcsolatait, nem kicsit
Szerbia átadja Romániának a verseci Luceafărul épületkomplexum tulajdonjogát, hogy a románok főkonzulátust nyithassanak benne. Erről hétfőn írt alá megállapodást Bukarestben ...
Bővebben…
TONHALBÁR: Hol ér véget a szatíra, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd?
Körülbelül egy hónappal ezelőtt, Horvátországban rossz néven vették, hogy Orbán Viktor az olajembargó körül folytatott vita során olyasmit talált kijelenteni, ...
Bővebben…
EBÉDIDŐ: A belgrádi egyetemi városba látogató szerb belügyminiszter a menzát is felkereste
Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy amíg Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke, addig Szerbiában nem legalizálják a marihuánát ...
Bővebben…
SZÁRNYAT KAPOTT: A vasárnapi műszakot is vállaló Aleksandar Vučić megnyitotta a Kruševac melletti Rosulje repülőteret
A szerb elnök nem annyira optimista az ország uniós csatlakozását illetően, mint Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter, aki a napokban ...
Bővebben…
UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…

Értesítések

Face – Insta

Napi hírlevél





Naptár

2021. december
h K s c p s v
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031