Connect with us

Bosznia

ÉLTANULÓBÓL SEREGHAJTÓ: Rövid helyzetkép Bosznia-Hercegovina NATO-hoz való közeledéséről, avagy a bombázásoktól napjainkig

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Bosznia- Hercegovina és a NATO szervezete több évtizedes közös múltat tudhat magáénak. Optimális esetben egy szuverén állam és egy jelentős érdekérvényesítő képességgel bíró nemzetközi szervezet közti tartós kooperáció előmozdítja a két érintett aktor közti közeledést. A NATO és Bosznia- Hercegovina kapcsolatának dinamikája ettől jelentősen eltérő képet mutat. A Daytoni Békeszerződés által adott lendület az ezredfordulón egyértelműen a NATO felé orientálta az országot, majd a csatlakozási folyamat lelassult. Mára a tárgyalások Bosznián belüli és külső szereplők politikai játszmájának eszközévé váltak, a NATO-hoz való csatlakozás kérdése pedig az egyike lett a boszniai társadalmat megosztó témáknak.

A közös múltból fakadó terhek

A NATO szervezetének „széles skálán mozgó politikai megítélése” az 1991. és 1995. közötti boszniai háborúba való beavatkozásra vezethető vissza. A boszniai szerb politikai kurzus pártállásra tekintet nélkül igyekszik kerülni a NATO-hoz való csatlakozás témáját, mivel ezek a politikai körök többségükben a jugoszláv katonai konfliktust külső beavatkozóként eldöntő szereplőként tekintenek az Észak Atlanti Szerződés Szervezetére. A Daytoni Békeszerződés aláírását követően egy évig az IFOR (Implementation Force), majd 1996-tól 2004-ig az SFOR (Stabilisation Force) erői állomásoztak Boszniábana NATO vezette többnemzeti békefenntartó erőként. Jelenleg az EUFOR Althea kontingens biztosítja a nemzetközi katonai jelenlétet.


A ’90-es évek politikai és gazdasági konszolidációs folyamata során a NATO-hoz való csatlakozás érzékeny témának számított a boszniai politikában. Érdemi áttörést a 2006-os év hozott, amikor az ország csatlakozott a Partnerség a Békéért (Partnership for Peace) programhoz, majd 2008-ban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások 2011-es céldátummal. A folyamat gyorsítása érdekében Bosznia 2008-ban csatlakozott az USA, Albánia és Horvátország között létrejött Adria Chartához (Adriatic Charter), aminek keretében az USA vállalta, hogy a szerződésben részes államok számára támogatást nyújt a NATO tagság elérésére.

Az ütemes kezdés után beköszöntött a meddő politikai viták időszaka. 2009 januárjában a bosnyák származású Selmo Cikotić akkori védelmi miniszter – aki jelenleg a biztonsági miniszteri posztot tölti be – szavazásra vitte a MAP (Membership Action Plan) nevű dokumentumot, azzal a meglehetősen optimista céllal, hogy 2012-ben lehetségessé válna az ország NATO tagsága. A tervezet kellő támogatás hiányában csak 2009 decemberében került elfogadásra hosszas politikai alkudozások eredményeként.

A három államalkotó nemzet vezetői közti tárgyalások előmozdításában az USA és Törökország játszott akkor kiemelt szerepet. Cikotić az eredeti tervezet kapcsán hivatkozott egy felmérésre, amely szerint a lakosság 70%-a támogatta volna egy esetleges népszavazáson a nyugati katonai tömbhöz való csatlakozást. A felmérés akkor a boszniai Szerb Köztársaság lakossága körében 44%-os, míg a bosnyák-horvát Föderáció lakosai esetében 89%-os támogatottságot jelzett.

Az impozáns támogatottsági adatok ellenére a Miniszterek Tanácsa 2009-ben nem kezdeményezte népszavazás kiírását a kérdésben. Ennek hátterében az állt, hogy a mély nemzetiségi megosztottság miatt Bosznia- Hercegovinában a népszavazás gyakorisága még a „közmondásos fehér hollóétól” is elmarad, mivel a Daytoni Egyezmény aláírása óta soha nem tartottak népszavazást semmilyen kérdésben. Ennek szofisztikált magyarázata, hogy a nemzetiségi alapon szerveződő pártok az össztársadalmi jelentőségű kérdések népszavazásra vitelét felhasználhatnák a nemzetiségi ellentétek szítására.

Az ANP, mint ütőkártya

A végül 2009 decemberében elfogadott MAP-terv alapján Miniszterek Tanácsának, a Boszniai Parlamentnek és az Államelnökségnek évente el kellene fogadnia az Éves Nemzeti Programot (Annual National Programme, ANP) a csatlakozási feltételek teljesítéséhez szükséges tárgyévi feladatokról. 2017-ben az ANP elfogadása már eredményezett Bosznia- Hercegovinában alkotmányos válságot. Akkor az ANP előirányozta a boszniai Szerb Köztársaság területén lévő katonai létesítmények szövetségi állami tulajdonba kerülését, amivel a szerb entitás vagyonkezelői joga megszűnt volna az érintett 23 ingatlan tekintetében. Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja akkor – a szerb nemzet vagyoni érdekeinek védelmére hivatkozva – egyet nem értését kifejezve megvétózta az ANP elfogadását az Államelnökségben.

Az így kialakult patthelyzet a csúcspontját akkor érte el, amikor a Dodik által vezetett Független Szociáldemokraták Pártja (Savez Nezavisnih Socialdemokrata, SNSD) a 2018. évi választásokat követően kormányalakítási bojkottot hirdetett az ANP tartalmára hivatkozva.

Az ezt követő eseményekre visszatekintve az ANP akkori vétója lényegében a miniszteri helyek elosztásánál biztosított az SNSD számára ütőkártyát. A 2019. évi kormányalakításkor – az ANP elfogadásáért cserébe – a Miniszterek Tanácsában az SNSD és a vele 2021. márciusági koalíciót alkotó Demokratikus Nemzeti Tanács (Demokratski Narodni Savez, DNS) a kilenctagú testületben olyan kulcspozíciókat szerzett, mint a Miniszterek Tanácsában elnöklő miniszteri poszt, a külkereskedelmi és külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri tisztség, a távközlési és közlekedési tárca, valamint az emberi jogi és belsőmenekültek helyzetével foglalkozó tárca.

Az akkor megkötött belpolitikai alku hosszú távon súlyos következményekkel járt, mivel világossá vált, hogy a NATO-csatlakozási folyamat bármilyen eszközzel történő megakasztása érdemi politikai alku megkötésére kényszerítheti a horvát és bosnyák politikai erőket.

Nem kell meglepődnünk azon, hogy a 2021 tavasza óta mélyülő politikai válságban Dodik újfent az ANP vétóját vette elő ütőkártyaként, csak jelen helyzetben a Miniszterek Tanácsa szintjén.

A meglehetősen fajsúlyos politikai lépés előzményeként a 2021 augusztusában Dodik által meghirdetett politikai bojkottot szolgált. A bojkott keretében a boszniai szerb politikusok az általuk betöltött közhivatalokban maradtak, azonban a pozíciójukból fakadó feladataikat nem látják el, gátolva ezzel az állam működését. A bojkott a NATO csatlakozási folyamatot két aspektusból érinti negatívan. Egyrészt Zoran Tegeltija a Miniszterek Tanácsának szerb származású elnöke, az SNSD tagjaként 2021. november 10-én kijelentette, hogy a testület csak a koronavírusjárvány kezelésével kapcsolatos döntéseket hoz meg, továbbá kizárólag a boszniai gazdaság működtetése által megkövetelt ügyekben jár el. Ebből következően a végrehajtóhatalom csúcsszerve továbbra sem fogadja el a tárgyévi ANP-t.

Okkal gondolhatnánk, hogy az egyéves program el nem fogadása a majd tizenhárom éve húzódó csatlakozási folyamatban nem eredményez ordas károkat. Azonban a szerb politikai nyomásgyakorlás ezzel párhuzamosan új szintre lépett, amikor Dodik felvetette annak a lehetőségét, hogy a boszniai Szerb Nemzeti Gyűlés (Narodna Skupstina Republike Srpske, NSRS) jogszabályt fog alkotni a boszniai Szerb Köztársaság saját hadseregének felállításáról, amennyiben Christian Schmidt, Bosznia- Hercegovina jogállami fejlődése felett őrködő ENSZ főképviselő nem vonja vissza az elődje által 2021 júliusában – a serbrenicai népírtás bűncselekménnyé nyilvánításáról – kiadott jogszabályt. Dodik a boszniai Szerb Köztársaság önálló hadseregének felállítására vonatkozó követelését azzal támasztotta alá, hogy jelenleg a boszniai védelmi erő állományában nem érvényesül maradéktalanul a nemzetiségi elv.

Létszámhiány és a politikai akarat

Az utánpótlási helyzetkép kapcsán közzétett adatok nem támasztják alá a Dodik által elmondottakat, tekintettel arra, hogy a szerb nemzetiségűek jelentkeznek a legnagyobb arányban a boszniai hadsereg soraiba. A második helyen a bosnyákok állnak, míg a horvát jelentkezők száma évek óta elmarad a nekik nemzetiségi kvótán biztosított helyektől. Az Államelnökség 2006. évi döntése alapján a beosztások elosztásánál a legutolsó népszámlálás eredményéhez (jelenleg a 2013. évihez) kell, igazodni, így a beosztások 46%-át a bosnyákok, 33%-át a szerbek, 21%-át horvátok tölthetik be. A hivatalos tájékoztatás szerint az előírt nemzetiségi hovatartozással bírók hiánya miatt üresen maradt státuszok betöltetlenek maradnak a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. Ezen beosztások további csökkentéséről 2021 szeptemberében jelentek meg újabb hírek.

Az utánpótlási helyzet mellett érdemes rövid kitekintést tenni a NATO népszerűségével kapcsolatos elemzésekre. 2008-ban a Cikotić által említett 70%-os támogatottság a legutóbbi reprezentatív közvélemény kutatások alapján csökkent. A Centar za lobiranje nevű Banja Luka-i civil szervezet által készített felmérés alapján a megkérdezettek 50%-a támogatja a NATO csatlakozást, 35,5% a katonai semlegességet támogatná, 14,5% a NATO-tól különböző katonai szövetséghez csatlakozást részesítene előnyben. A NATO megítélése továbbra is igazodik a nemzetiségi arányokhoz, mivel településre lebontva a NATO támogatottsága 74%-os a többségében bosnyák lakta Szarajevóban, 62%-os a horvát-bosnyák dominanciával bíró Mostarban. Ezzel szemben a szerbek lakta Banja Lukában csak a megkérdezettek 14,5%-a támogatná a NATO-ba való belépést, míg 69,5% a katonai semlegességet tartja kívánatosnak.

Mindezek alapján kérdéses, hogy a nyugati katonai tömbhöz való csatlakozás mellett már 2006-ban hitet tevő bosnyák és horvát politikai elit mennyiben tudja a NATO integráció irányába orientálni a boszniai szerb pártok vezetőit, akiknek a csatlakozás támogatása a politikai pozíciójuk veszélyeztetését jelentheti. Ez a belső megosztottság eredményezte, hogy Bosznia- Hercegovina a NATO csatlakozási folyamatban éltanulóból sereghajtóvá vált a térség országai között.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Mielőtt rátérnénk a Montenegró EU-csatlakozására, gyönyörködjünk ebben az autóban egy kicsit, amihez nem nehéz jutni, ha szemfüles az ember, merthogy ezúttal is bebizonyosodott a régi sületlenség, hogy alkalom szüli a tolvajt
Horvátország7 nap telt el azóta

Zágráb félhivatalos üzenete Podgoricának: ne számítsanak a német nyomás sikerére
Zágrábi figyelmeztetés Podgoricának, Karlo Ressler kemény szavai és egy eltűnt Bugatti szerencsés véget ért története

Őrizetbe vették Radivoje Stojkovićot, a valamikor jóhírű újvidéki Jovan Jovanović Zmaj Gimnázium igazgatója, mert gyanú szerint nem hajtotta végre azt a bírósági ítéletet, amely elrendelte egyik elbocsátott professzorának újbóli munkába helyezését
Szerbia5 nap telt el azóta

Már külön honlap számolja a lemondásokat és a letartóztatásokat Szerbiában
Még hivatalosan hatalomra sem került az Egyetemista lista, máris megkezdődött a harc az állami intézmények átalakításáért

Davor Macura bankját a Szerb Haladó Párt pörgette fel azzal, hogy Belgrádban az összes áram- és parkolási számla befizetését ehhez a bankhoz irányította át. Az ALTA bankautomatái megjelentek a rendőrkapitányságokon, a Szerb Autó-Motó Szövetség és számos más állami cég is üzleti kapcsolatban állt vele
Szerbia4 nap telt el azóta

Bedőlt az oroszok kedvenc bankja, őrizetben Davor Macura
A választási vereség után megindult a pénz kifelé Szerbiából, az Alta Bank elveszítette az engedélyét

A régi jó barátok tábortűznél danásztak (videó a cikk végén). A Viktorral kötött barátságunk tartós és őszinte. Az ilyen barátokkal mindig kellemes és vidám a társaság - írta az X platformon Milorad Dodik, boszniai szerb vezír
Szerbia6 nap telt el azóta

Vučić vendégül látja Orbánt, regionális árnyéktengely alakulhat ki
A választási vereség után Vučić már forradalmi terrort emleget, miközben Orbánnal készül találkozni

Orbán Viktor és Aleksandar Vučić is vereségből folytatja, hogy Pásztor Bálintról már ne is beszéljünk
Szerbia5 nap telt el azóta

A VESZTESEK VIADALA: Tovább tart Vučić, Dodik és Pásztor barátsága Orbánnal
Orbán belgrádi látogatása után Vučić ismét az SNS elnöki székét foglalná el a "megújhodás jegyében"

Dijana Hrkalović, a szerb belügyminisztérium egykori államtitkára, akinek büntetőeljárását a Vučić által búcsúzóul adott elnöki kegyelem szüntette meg. (BALK-montázs)
Szerbia3 nap telt el azóta

A kegyelem adományozása volt Vučić utolsó elnöki gaztette
A távozó szerb elnök búcsúajándékából jutott a tüntetők támadóinak és az alvilág egykori múzsájának is

Moszkvába indultak, de néhány órás repülés után Belgrádban kötöttek ki. Balról Aleksandar Vulin, majd Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója és Nenad Popović szerb tárca nélküli miniszter. A három oroszbarát szereplőt szállító Air Serbia-járatot Litvánia fölött visszafordították, mert az egyik utas biztonsági ellenőrzésével kapcsolatban szabálytalanság gyanúja merült fel. A gyanús személy Vulin volt. (BALK-montázs)
Szerbia3 nap telt el azóta

Félúton visszafordították a Moszkvába tartó szerb különítményt
Három oroszbarát szerb politikus indult Moszkvába állítólag külön-külön, de csak egyikük célja ismert és hihető

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

.
sitemap