Koszovó
15 ÉVRE ÍTÉLTÉK: A koszovói miniszterelnök húsz évvel ezelőtt szabadult a niši börtönből
Húsz éve annak, hogy kiengedték a niši (Szerbia) börtönből Albin Kurti jelenlegi koszovói miniszterelnököt. Abban az időben Aleksandar Vučić jelenlegi szerbiai államfő tájékoztatási miniszter volt az akkori belgrádi kormányban. Kurti „már azidőtájt is izgatott”, igaz, nem személyesen Vučić, hanem a belgrádi kormány ellen, de kapott börtönbüntetést a „független Koszovóban” is.
Életrajz nem csak „enciklopédistáknak”
Albin Kurti politikai fogoly volt a koszovói háború alatt, és 2001. december 7-én szabadult, miután nemzetközi közösség nyomást gyakorolt a belgrádi kormányra a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében.
Kurti családja a jelenleg montenegrói Ulcinjból származik, innen költöztek Pristinába, ahol Kurti született.
Elemi és középiskolai tanulmányait ott végezte, 1993-ban a pedig felvették a pristinai egyetem műszaki karára, neki volt a legjobb eredménye, 100%-os teljesítményt nyújtott a felvételi vizsga során. 2003-ban szerzett diplomát távközlési és számítástechnikai szakon.
Kurti 1997-ben vált ismertté, mint a pristinai egyetem diákszövetségének alelnöke, valamint a koszovói erőszakmentes tüntetések fő szervezője 1997-ben és 1998-ban.
Verve igen, törve nem
– nyilatkozta húsz évvel ezelőtti szabadulását követően Albin Kurti, majd hozzátette, hogy társait ennek ellenére az „erős tartás” jellemezte morális és pszichológiai értelemben is. Egyúttal kihasználta az alkalmat arra, hogy bírálja a szerb/jugoszláv igazságszolgáltatást, amely „önmaga ellentéte”, a szerb „pszeudo-demokratikus rezsimet” pedig azzal vádolta meg, hogy az ő szabadon engedését eszközként használta fel a többiek további fogva tartásának leplezésére.
Végül az egész koszovói albánság szembekerült az egyre idegesebben és durvábban reagáló belgrádi vezetéssel, amely több évtizedes börtönbüntetésekre ítélte az ottani békés és kevésbé békés megmozdulások szervezőit, egyeseket meg is gyilkoltak.
Erre a sorsra jutott például Fehmi Agani, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) főideológusa, aki a passzív ellenállást hirdető Ibrahim Rugova helyettese volt.
Kurtit 1999. április 27-én tartóztatták le Pristinában – akkor már/még tartott a szerb/jugoszláv erők bosszúhadjárata a Koszovói Felszabadítási Hadsereg merényleteire válaszul.
Kurti pere 2000. március 9-én kezdődött, négy nappal később, március 13-án pedig 15 év börtönbüntetésre ítélték „Jugoszlávia területi integritása és szuverenitása megsértésének” vádjával.
1998 júliusában Kurti csatlakozott a Koszovói Felszabadító Hadsereghez Adem Demaçi politikai képviselő asszisztenseként. Emiatt vált a jugoszláv/szerb rendőrség célpontjává.
Újabb börtönbüntetés
Kurtit 2001 decemberében, vagyis 20 éve szabadon engedte a Milošević rezsimet követő Zoran Đinđić kormánya, miután Vojislav Koštunica elnök nemzetközi nyomásra megkegyelmezett neki.
Szabadulását követően a pártpolitikán kívül dolgozott Koszovóban, de szigorúan bírálta az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói misszióját (UNMIK), és az azon belül szerteágazó korrupciót. Erőszakmentes tüntetéseket is szervezett a háborúban eltűnt hozzátartozók családjainak támogatására.
2005. június 12-én aktivistaként és az AKN (Action for Kosovo Network) tagjaként graffitiket festett az UNMIK-épületek falaira, ezért a koszovói rendőrség az ENSZ-rendőrség segítségével több száz aktivistát tartóztatott le, börtönzött be, és ítélt el, köztük Kurtit is.
Az AKN ezután változtatta nevét Önrendelkezés Mozgalomra (Vetëvendosje). A Vetëvendosje népszavazást követelt Koszovó státusáról, kijelentve, hogy „csak népszavazás és önrendelkezés által valósulhat meg a demokratikus megoldás Koszovó számára a szabadságot veszélyeztető tárgyalások helyett”.
A 2017-es választásokon a Vetëvendosje megkétszereződött, a legnagyobb politikai párt lett Koszovóban, Albin Kurti pedig a legtöbb szavazatot kapott koszovói politikus lett.
Parlamenti „füstölés”
A felvételen jól látható, hogy Albin Kurti hozza működésbe az első könnygázgránátot. (Forrás: The Guardian)
Ramush Haradinaj miniszterelnök 2019 júliusában lemondott, így Koszovóban 2019 októberében előrehozott választásokat tartottak, amelyen Kurti és pártja, a Vetëvendosje szerezte meg a szavazatok legnagyobb részét.
2021. január 26-án Kurtit a koszovói választási panaszbizottság eltiltotta a 2021-es koszovói parlamenti választáson való indulástól, mivel kevesebb, mint három évvel a választások előtt elkövetett bűncselekmény (parlamenti könnygázazás) miatt ítélték el. Ennek ellenére a párt a szavazatok 50,28%-ával elsöprő győzelmet aratott, és Kurti újra kormányfő lett.
A jelenleg 46 éves koszovói albán politikus, korábbi aktivista, 2021. március 22. óta Koszovó miniszterelnöke, ezt megelőzően 2020 februárja és júniusa között már betöltötte ezt a tisztséget.
Érdekesség, hogy felesége, Rita Augestad Knudsen, norvég állampolgár, akiről elég keveset tudni. 2014. évtől élnek együtt, szakmáját tekintve a NUPI (Norvég Nemzetközi Ügyek Intézete) vezető kutatója, a Biztonsági és Védelmi Kutatócsoport tagja, és különösen a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem területén dolgozik, egy lányuk van.
Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.
Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
MADE IN BiH: Elkészült az első teljesen boszniai gyártású elektromos autó
The center-left opposition would bring Serbia into the EU by 2030, but would not recognize Kosovo
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
Szerb elnöki közlés szerint közös Stratégiai Tanácsot hoz létre Szerbia és Magyarország
A balközép ellenzék 2030-ig bevinné Szerbiát az EU-ba, de Koszovót nem ismerné el
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást
Vučić gyújtóhangú beszédet mondott, Orbánt ismét saját politikai céljaira használta
A balközép ellenzék 2030-ig bevinné Szerbiát az EU-ba, de Koszovót nem ismerné el
-
Szerbia7 nap telt el azótaVilágháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azótaA horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
B A Balkanac4 nap telt el azótaIsten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Montenegró4 nap telt el azótaPotyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
