Connect with us

Koszovó

15 ÉVRE ÍTÉLTÉK: A koszovói miniszterelnök húsz évvel ezelőtt szabadult a niši börtönből

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

kurti eles
Olvasási idő: 3 perc

Húsz éve annak, hogy kiengedték a niši (Szerbia) börtönből Albin Kurti jelenlegi koszovói miniszterelnököt. Abban az időben Aleksandar Vučić jelenlegi szerbiai államfő tájékoztatási miniszter volt az akkori belgrádi kormányban. Kurti „már azidőtájt is izgatott”, igaz, nem személyesen Vučić, hanem a belgrádi kormány ellen, de kapott börtönbüntetést a „független Koszovóban” is.

Életrajz nem csak „enciklopédistáknak”

Albin Kurti politikai fogoly volt a koszovói háború alatt, és 2001. december 7-én szabadult, miután nemzetközi közösség nyomást gyakorolt a belgrádi kormányra a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében.

Kurti családja a jelenleg montenegrói Ulcinjból származik, innen költöztek Pristinába, ahol Kurti született.

Elemi és középiskolai tanulmányait ott végezte, 1993-ban a pedig felvették a pristinai egyetem műszaki karára, neki volt a legjobb eredménye, 100%-os teljesítményt nyújtott a felvételi vizsga során. 2003-ban szerzett diplomát távközlési és számítástechnikai szakon.

Kurti 1997-ben vált ismertté, mint a pristinai egyetem diákszövetségének alelnöke, valamint a koszovói erőszakmentes tüntetések fő szervezője 1997-ben és 1998-ban.

Verve igen, törve nem
A barátaimat még mindig fogva tartják a szerb börtönökben, és sokan közülük szörnyű állapotban vannak, vagy sérültek, vagy a kettő együtt

– nyilatkozta húsz évvel ezelőtti szabadulását követően Albin Kurti, majd hozzátette, hogy társait ennek ellenére az „erős tartás” jellemezte morális és pszichológiai értelemben is. Egyúttal kihasználta az alkalmat arra, hogy bírálja a szerb/jugoszláv igazságszolgáltatást, amely „önmaga ellentéte”, a szerb „pszeudo-demokratikus rezsimet” pedig azzal vádolta meg, hogy az ő szabadon engedését eszközként használta fel a többiek további fogva tartásának leplezésére.


Az 1980-as, de még inkább az 1990-es éveket a koszovói albánok tiltakozói akció jellemezték a jugoszláv/szerb kormányok & rezsimek elnyomó magatartásával szemben, ez vezetett a külföldi albán emigráció & gasterbeiterek által pénzelt Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) létrejöttéhez, amit merényletek sora követett a szerbek ellen.

Végül az egész koszovói albánság szembekerült az egyre idegesebben és durvábban reagáló belgrádi vezetéssel, amely több évtizedes börtönbüntetésekre ítélte az ottani békés és kevésbé békés megmozdulások szervezőit, egyeseket meg is gyilkoltak.

Erre a sorsra jutott például Fehmi Agani, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) főideológusa, aki a passzív ellenállást hirdető Ibrahim Rugova helyettese volt.

Kurtit 1999. április 27-én tartóztatták le Pristinában – akkor már/még tartott a szerb/jugoszláv erők bosszúhadjárata a Koszovói Felszabadítási Hadsereg merényleteire válaszul.

Kurti pere 2000. március 9-én kezdődött, négy nappal később, március 13-án pedig 15 év börtönbüntetésre ítélték „Jugoszlávia területi integritása és szuverenitása megsértésének” vádjával.

1998 júliusában Kurti csatlakozott a Koszovói Felszabadító Hadsereghez Adem Demaçi politikai képviselő asszisztenseként. Emiatt vált a jugoszláv/szerb rendőrség célpontjává.

Újabb börtönbüntetés

Kurtit 2001 decemberében, vagyis 20 éve szabadon engedte a Milošević rezsimet követő Zoran Đinđić kormánya, miután Vojislav Koštunica elnök nemzetközi nyomásra megkegyelmezett neki.

Szabadulását követően a pártpolitikán kívül dolgozott Koszovóban, de szigorúan bírálta az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói misszióját (UNMIK), és az azon belül szerteágazó korrupciót. Erőszakmentes tüntetéseket is szervezett a háborúban eltűnt hozzátartozók családjainak támogatására.

2005. június 12-én aktivistaként és az AKN (Action for Network) tagjaként graffitiket festett az UNMIK-épületek falaira, ezért a koszovói rendőrség az ENSZ-rendőrség segítségével több száz aktivistát tartóztatott le, börtönzött be, és ítélt el, köztük Kurtit is.

Az AKN ezután változtatta nevét Önrendelkezés Mozgalomra (Vetëvendosje). A Vetëvendosje népszavazást követelt Koszovó státusáról, kijelentve, hogy „csak népszavazás és önrendelkezés által valósulhat meg a demokratikus megoldás Koszovó számára a szabadságot veszélyeztető tárgyalások helyett”.

A 2017-es választásokon a Vetëvendosje megkétszereződött, a legnagyobb politikai párt lett Koszovóban, Albin Kurti pedig a legtöbb szavazatot kapott koszovói politikus lett.

Parlamenti „füstölés”

A felvételen jól látható, hogy Albin Kurti hozza működésbe az első könnygázgránátot. (Forrás: The Guardian)


Ebben a ciklusban Kurti volt az vezetője, a Vetëvendosje pedig a másik ellenzéki párttal, az LDK-val együttműködve erős nyomást gyakorolt a kormányra. Ennek ellenére (vagy épp ezért) 2018. január 3-án Kurtit próbaidőre 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték egy 2015-ös „könnygázas parlamenti oszlatásban” játszott szerepéért, de voltak más barátságtalan cselekedetei is, például más képviselők szemközt löttyintése egy pohár vízzel.

Ramush Haradinaj miniszterelnök 2019 júliusában lemondott, így Koszovóban 2019 októberében előrehozott választásokat tartottak, amelyen Kurti és pártja, a Vetëvendosje szerezte meg a szavazatok legnagyobb részét.

2021. január 26-án Kurtit a koszovói választási panaszbizottság eltiltotta a 2021-es koszovói parlamenti választáson való indulástól, mivel kevesebb, mint három évvel a választások előtt elkövetett bűncselekmény (parlamenti könnygázazás) miatt ítélték el. Ennek ellenére a párt a szavazatok 50,28%-ával elsöprő győzelmet aratott, és Kurti újra kormányfő lett.

A jelenleg 46 éves koszovói albán politikus, korábbi aktivista, 2021. március 22. óta Koszovó miniszterelnöke, ezt megelőzően 2020 februárja és júniusa között már betöltötte ezt a tisztséget.

Érdekesség, hogy felesége, Rita Augestad Knudsen, norvég állampolgár, akiről elég keveset tudni. 2014. évtől élnek együtt, szakmáját tekintve a NUPI (Norvég Nemzetközi Ügyek Intézete) vezető kutatója, a Biztonsági és Védelmi Kutatócsoport tagja, és különösen a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem területén dolgozik, egy lányuk van.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: