15 ÉVRE ÍTÉLTÉK: A koszovói miniszterelnök húsz évvel ezelőtt szabadult a niši börtönből

Húsz éve annak, hogy kiengedték a niši (Szerbia) börtönből Albin Kurti jelenlegi koszovói miniszterelnököt. Abban az időben Aleksandar Vučić jelenlegi szerbiai államfő tájékoztatási miniszter volt az akkori belgrádi kormányban. Kurti „már azidőtájt is izgatott”, igaz, nem személyesen Vučić, hanem a belgrádi kormány ellen, de kapott börtönbüntetést a „független Koszovóban” is.

Életrajz nem csak „enciklopédistáknak”

Albin Kurti politikai fogoly volt a koszovói háború alatt, és 2001. december 7-én szabadult, miután nemzetközi közösség nyomást gyakorolt a belgrádi kormányra a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében.

Kurti családja a jelenleg montenegrói Ulcinjból származik, innen költöztek Pristinába, ahol Kurti született.

Elemi és középiskolai tanulmányait ott végezte, 1993-ban a pedig felvették a pristinai egyetem műszaki karára, neki volt a legjobb eredménye, 100%-os teljesítményt nyújtott a felvételi vizsga során. 2003-ban szerzett diplomát távközlési és számítástechnikai szakon.

Kurti 1997-ben vált ismertté, mint a pristinai egyetem diákszövetségének alelnöke, valamint a koszovói erőszakmentes tüntetések fő szervezője 1997-ben és 1998-ban.

Az 1980-as, de még inkább az 1990-es éveket a koszovói albánok tiltakozói akció jellemezték a jugoszláv/szerb kormányok & rezsimek elnyomó magatartásával szemben, ez vezetett a külföldi albán emigráció & gasterbeiterek által pénzelt Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) létrejöttéhez, amit merényletek sora követett a szerbek ellen.

Végül az egész koszovói albánság szembekerült az egyre idegesebben és durvábban reagáló belgrádi vezetéssel, amely több évtizedes börtönbüntetésekre ítélte az ottani békés és kevésbé békés megmozdulások szervezőit, egyeseket meg is gyilkoltak.

Erre a sorsra jutott például Fehmi Agani, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) főideológusa, aki a passzív ellenállást hirdető Ibrahim Rugova helyettese volt.

Kurtit 1999. április 27-én tartóztatták le Pristinában – akkor már/még tartott a szerb/jugoszláv erők bosszúhadjárata a Koszovói Felszabadítási Hadsereg merényleteire válaszul.

Kurti pere 2000. március 9-én kezdődött, négy nappal később, március 13-án pedig 15 év börtönbüntetésre ítélték „Jugoszlávia területi integritása és szuverenitása megsértésének” vádjával.

1998 júliusában Kurti csatlakozott a Koszovói Felszabadító Hadsereghez Adem Demaçi politikai képviselő asszisztenseként. Emiatt vált a jugoszláv/szerb rendőrség célpontjává.

Újabb börtönbüntetés

Kurtit 2001 decemberében, vagyis 20 éve szabadon engedte a Milošević rezsimet követő Zoran Đinđić kormánya, miután Vojislav Koštunica elnök nemzetközi nyomásra megkegyelmezett neki.

Szabadulását követően a pártpolitikán kívül dolgozott Koszovóban, de szigorúan bírálta az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói misszióját (UNMIK), és az azon belül szerteágazó korrupciót. Erőszakmentes tüntetéseket is szervezett a háborúban eltűnt hozzátartozók családjainak támogatására.

2005. június 12-én aktivistaként és az AKN (Action for Kosovo Network) tagjaként graffitiket festett az UNMIK-épületek falaira, ezért a koszovói rendőrség az ENSZ-rendőrség segítségével több száz aktivistát tartóztatott le, börtönzött be, és ítélt el, köztük Kurtit is.

Az AKN ezután változtatta nevét Önrendelkezés Mozgalomra (Vetëvendosje). A Vetëvendosje népszavazást követelt Koszovó státusáról, kijelentve, hogy „csak népszavazás és önrendelkezés által valósulhat meg a demokratikus megoldás Koszovó számára a szabadságot veszélyeztető tárgyalások helyett”.

A 2017-es választásokon a Vetëvendosje megkétszereződött, a legnagyobb politikai párt lett Koszovóban, Albin Kurti pedig a legtöbb szavazatot kapott koszovói politikus lett.

Ebben a ciklusban Kurti volt az ellenzék vezetője, a Vetëvendosje pedig a másik ellenzéki párttal, az LDK-val együttműködve erős nyomást gyakorolt a kormányra. Ennek ellenére (vagy épp ezért) 2018. január 3-án Kurtit próbaidőre 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték egy 2015-ös „könnygázas parlamenti oszlatásban” játszott szerepéért, de voltak más barátságtalan cselekedetei is, például más képviselők szemközt löttyintése egy pohár vízzel.

Ramush Haradinaj miniszterelnök 2019 júliusában lemondott, így Koszovóban 2019 októberében előrehozott választásokat tartottak, amelyen Kurti és pártja, a Vetëvendosje szerezte meg a szavazatok legnagyobb részét.

2021. január 26-án Kurtit a koszovói választási panaszbizottság eltiltotta a 2021-es koszovói parlamenti választáson való indulástól, mivel kevesebb, mint három évvel a választások előtt elkövetett bűncselekmény (parlamenti könnygázazás) miatt ítélték el. Ennek ellenére a párt a szavazatok 50,28%-ával elsöprő győzelmet aratott, és Kurti újra kormányfő lett.

A jelenleg 46 éves koszovói albán politikus, korábbi aktivista, 2021. március 22. óta Koszovó miniszterelnöke, ezt megelőzően 2020 februárja és júniusa között már betöltötte ezt a tisztséget.

Érdekesség, hogy felesége, Rita Augestad Knudsen, norvég állampolgár, akiről elég keveset tudni. 2014. évtől élnek együtt, szakmáját tekintve a NUPI (Norvég Nemzetközi Ügyek Intézete) vezető kutatója, a Biztonsági és Védelmi Kutatócsoport tagja, és különösen a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem területén dolgozik, egy lányuk van.