Connect with us

Atomenergia

NUKLEÁRIS ENERGIÁVAL HÁZALNAK: Kis amerikai atomerőművek Romániában és Bulgáriában, korábban Szlovéniának is kínálták

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

acdc nu
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

Romániában és Bulgáriában épülhetnek meg az első olyan európai moduláris atomerőművek, amelyek több, kisteljesítményű reaktorból állnak. A románokkal és a bolgárokkal kötött megállapodások előtt az amerikaiak Szlovéniában is tárgyaltak.

Kicsi, de erős

Az amerikai-román megállapodás értelmében az amerikai NuScale Power és a román állami Nuclearelectrica cég megépít egy olyan modulokból álló erőművet, amelyben hat darab, egyenként 77 megawatt kapacitású minireaktor szolgáltatná az energiát. Az erőmű a tervek szerint 2027-re vagy 2028-ra készülhet el, s később kibővíthetik 12 modulosra is.

A balkáni nukleáris fejlesztéseket az EU is helyesli, a németekkel ellentétben Brüsszel ugyanis úgy látja, az atomerőműveknek is komoly szerepük van a klímaváltozás elleni harcban.

A többmilliárd dolláros projektet a két ország elnöke, Joe Biden és Klaus Johannis is támogatja, Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter szerint az USA a globális károsanyag-kibocsátás csökkentés és a klímaváltozás elleni harc legjobb módjának tekinti a nukleáris energia felhasználását. Romániában pedig, ahol jelenleg még hét nagy széntüzelésű erőmű működik, 2030-ra 55 százalékkal kívánják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, s ezt a célt atomenergia nélkül nem lehetne elérni.

Nem ez az első komoly atomipari megállapodás a két ország között: a román parlament júniusban ratifikálta azt a 2020-as egyezményt, amelynek értelmében az amerikaiak egy nyolcmilliárd dolláros ügylet keretében felépítik a cernavodăi atomerőmű harmadik és negyedik reaktorát, és felújítják az első blokkot. Az erőmű két blokkja jelenleg egyenként 706-706 megawatt teljesítményű, és ezzel az ország energiaigényének az ötödét biztosítja.

A NuScale által fejlesztett „törpereaktorok” – a paksi reaktorok teljesítménye jóval nagyobb, ezer megawatt körüli – energiatermelésen kívül használhatóak hidrogéngyártáshoz, a tengervíz sótalanításához, illetve városok fűtéséhez is. Az Oregon államban bejegyzett cég négy, hat, illetve 12 reaktorból álló erőműveket épít, azok gyakorlatilag félkész állapotban kerülnek leendő felhasználási helyükre, ahol csak az összeszerelést kell elvégezni.

Paksi öszvér

Ha az amerikai tervek megvalósulnak, az komoly győzelem lehet a kínai és orosz atomipari cégekkel vívott globális versenyben, hiszen a térség korábban – a szocialista időkben kialakult hagyományt folytatva – az orosz „érdekszférába” tartozott.

Pakson is az volt a fő érv amellett, hogy – versenyeztetés nélkül – az orosz Roszatomot kérjék fel az erőmű bővítésére, hogy az ott dolgozók már ismerik ezt a technológiát, s hogy nem célszerű keverni a különféle technikai megoldásokat.

Majd az EU-val folytatott vita után módosult a terv, s Paks építésében – például a turbinatelepítésben – már komoly szerephez jutnak a nyugati cégek is, s így végül egyfajta öszvérmegoldás születik majd, ha egyáltalán megépül az erőmű.

Bolgár csatlakozás

Romániához hasonlóan Bulgária is megállapodott az amerikaiakkal a kisreaktorok építéséről. A november elején aláírt szándéknyilatkozat szerint több ilyen objektum is épül az országban, s az elsők még ebben az évtizedben belépnek az energiahálózatba.

Egy másik szándéknyilatkozat szerint a bulgáriai rosszhírű Kozloduj atomerőmű területén is épülnének „törpereaktorok”.

Janez Janša egyik korábbi kormánya már 2006-ban belefoglalta a nemzeti fejlesztési projektbe a második atomerőművet, amely az akkori becslések szerint 2 milliárd euróba került volna, és 2015-ben kellett volna megkezdeni az építését

Kozlodujban eredetileg hat blokk termelt energiát, ám az EU-val kötött megállapodás értelmében az 1-4 blokkot 2004 után leállították. Nem véletlenül: egy 1995-ös jelentés szerint ezek a blokkok előkelő helyen szerepeltek a világ legveszélyesebb reaktorainak a listáján.

A románokkal és a bolgárokkal kötött megállapodások előtt az amerikaiak Szlovéniában is tárgyaltak, ahol az USA azért lobbizik, hogy az amerikai cégeket bízzák meg a krškói atomerőmű újabb blokkjának a felépítésével. A horvát-szlovén határ közelében lévő erőmű bővítéséről még nem született végleges döntés, ám a kérdés már évek óta napirenden szerepel.

Mindenhova beszállnának

Míg a Balkán országai, illetve a közelben lévő országok, köztük Magyarország is a már létező erőművek bővítését, illetve újabbak építését tervezi, Szerbia mindenhol be akart szállni.

A közelmúltban Aleksandar Vučić és Orbán Viktor arról tárgyalt, hogy Belgrád 10-12 százalékos részesedést vásárolna Paks II-ben, néhány nappal később pedig már arról beszélt a szerb államfő, hogy országa Bulgáriában is részvényes lenne az ott elkészülő újabb erőművekben.

Úgy tűnik, hogy a magyar vonal besült, a bulgáriai viszont talán még nyitva van.

Az ötlet már csak azért sem rossz, mert míg a balesetek veszélye Szerbia határán kívül borzolná a kedélyeket, a termelt energia Szerbiára eső része „háborítatlanul” érkezhetne az országba.

A részvényesi igyekezet másik oka az, hogy Szerbiának nincs pénze sem saját atomerőmű építésére, sem pedig a környezetszennyező szénerőművek más, környezetbarát megoldásokkal való felváltására.

Most úgy tűnik, hogy Szerbia váltana, Vučić Moszkvába utazik, hogy ott tárgyaljon egy orosz hitelből tervezett, saját atomerőműről.

Egyáltalán nem biztos, hogy az ötlet megvalósul, Oroszországban is sokan akadnak – például a gázlobbi befolyásos emberei – akiknek nem teszik az orosz atomerőműexport.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Atomenergia

MÁR NEM TÁMASZKODNA ORBÁNRA: Szerbia saját atomerőművet építene, a szerb elnök erről is tárgyal Szocsiban, avagy mire jó a „cicatánc”?

Közzététel:

a megjelenés dátuma

acdc vucic orosz
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 2 perc

Aleksandar Vučić oroszországi útja előtt jelezte, hogy már nem támaszkodna a szomszédos országokra, hanem saját atomerőművet építene. A szerb elnök erről is beszél egy orosz újságírónak nyilatkozva, aki az interjút YouTube csatornáján (Соловьёв LIVE) tette közzé. Ez a lehetőség azt követően merült fel, hogy Magyarország szerződési korlátokra hivatkozva kikosarazta Szerbiát, amelynek csak piaci áron adna áramot.

Gáz és atom

Vučić Szocsiba utazik, látogatásának elsődleges célja kezdetben az volt, hogy alacsony gázárakat biztosítson hazája számára, közben azonban felmerült, hogy Szerbia orosz támogatással saját atomprogramot indítana.

A szerb elnök október közepén egy interjúban kijelentette, hogy alacsony gázárakat kér Vlagyimir Putyintól.

Vučić azt szeretné elérni, hogy az oroszok legalább 3 hónapig, de inkább 6 hónapig – vagyis a fűtési szezon végéig – hosszabbítsák meg a jelenleg érvényben lévő árat, amely példátlanul alacsony a gáz világpiaci árához képest, Szerbia jelenleg naponta 6,5 millió köbméter gázt kap 270 dolláros áron ezer köbméterenként.

A szerb elnök ugyanebben az interjúban említette meg, hogy 5-10% százalékkal beszállna Paks 2-be, a licit később elérte a 12%-os részvételi arányt, amiről tárgyalni kívánt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Szerbia azért választotta ezt a megoldást, mert Vučić nyilatkozata szerint az országnak nincs pénze arra, hogy saját atomerőművet építsen, de szívesen csatlakozna egy magyar vagy egy bolgár projekthez.

Közben Magyarország minden bizonnyal nemet mondott a szerb elképzelésre, legalább is erre lehet következtetni a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter írásbeli válaszából, amelyet Szél Bernadett független képviselőnek kérdéséra adott egy parlamenti internetes bejegyzésben.

Süli János úgy fogalmazott, hogy Magyarország kétoldalú kormányközi megállapodás keretében bonyolítja a Paks II. projektet, és az új blokkokban termelt energiát a „magyar szervezett villamosenergia-piacon és az energetikai hivatal által felügyelt aukciókon értékesíti”.

Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy Szerbia kaphat ugyan áramot a paksi atomerőműből, de csak piaci feltételek között.

Ennek pedig az az oka, hogy a Paks II-es projektet az Európai Bizottság csak szigorú függetlenségi feltételek szerint hagyta jóvá, s az is feltétel, hogy az ott keletkező villamos energiát a tőzsdén értékesítheti az erőmű.

Mire jó a „cicatánc”?

Lehet, hogy Szerbia megsértődött, és bepanaszolta Magyarországot Putyinnál, de az sem kizárt, hogy az atomenergia körüli „cicatánc” eleve azt a célt szolgálta, hogy Moszkvát bevonják az atomenergia körüli játszmába, hogy ne hasson „túl direktnek” az oroszok feltűnése a porondon.

MÁR NEM TÁMASZKODNA ORBÁNRA: Szerbia saját atomerőművet építene, a szerb elnök erről is tárgyal Szocsiban, avagy mire jó a
A szerbek tehát „baráti segítséget” kérnek, amire Oroszország valószínűleg nem tud nemet mondani.

A történtek után hangzott el a szerb elnök legújabb nyilatkozata, amely szerint Belgrád saját atomerőmű építését fontolgatja, amiről Vučić mostani útja során már tárgyal is a Rosatom orosz állami atomenergetikai konszern vezetőivel.

Aleksandar Vučić az interjúban „kicsit szégyenlősen” úgy fogalmazott, hogy „Szerbia korábban nem gondolt erre, de most már komolyan kezdi foglalkoztatni a téma”.

Persze, azt most is megemlítette, hogy továbbra is problémát jelent a finanszírozás kérdése, amiből – a szerbiai, illetve a vučići mentalitást ismerve – arra lehet következtetni, hogy nem ugornának el, ha valaki hozzájuk vágna egy atomerőművet, vagyis legalább olyan olcsón megépítené nekik, mint amilyen olcsón a gázt kapják.

A szerb kérés az orosz vezetésnek is jól jönne, mert ezzel még inkább magához láncolná a „semleges Szerbiát”.

Ezek után pedig várjuk, hogy az amerikaiak felkínálják egy-két miniatomerőmű megépítését Szerbiában, és ezt viszonylag könnyen megtehetik, mert nem zárták be azt a nyugat-balkáni irodát, amelyet a washingtoni megállapodás alapján tavaly nyitottak Belgrádban.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Atomenergia

BOSNYÁK ATOMBOMBA: No, még csak ez hiányzott!

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

mukodesi elv
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A szarajevói Dnevni avaz napilap híradása szerint – amit átvettek a komoly horvát hírportálok is – a bosznia-hercegovinai Intellektuális Tulajdonok Intézete (Institut za intelektualno vlasništvo), azaz a szabadalmi hivatal, még 2019 májusában bejegyezte Nedžib Murtić szabadalmát „robbanó-reaktív szerkezet” néven. A bosnyák atombomba legnagyobb „előnye”, hogy a pusztító robbanást követően nincs radioaktív szennyeződés, csak éppen elegendő hulla, százezer lakosra tekintve.

A tisztán bosnyák atombomba

De fordítsuk komolyra a szót!

A szabadalmat 10 éves időtartamra adták ki, és lényegében egy „újfajta” atombombát takar, amely átmentet képez a fissziós és fúziós atombomba között. Az újfajta bomba legnagyobb „előnye”, hogy a pusztító robbanást követően állítólag nem hagy maga után radioaktív szennyeződést.

A szabadalmi leírás alapján a szerkezet három részből áll, ezt az Avaz leírása alapján közöljük. Vesd össze a fenti rajzzal.

Az első egy kémcső alakú, egyik oldalán nyitott ólomcső, radioaktív anyag és gamma-sugár.

A második egy pozitív elektromos töltésű elektromágnes, pozitív anód és levegő, oxigén és azót keveréke.

A harmadik pedig az ólom burkolat és egy elektromotor.

A miskulancia a feltaláló szavai szerint lényegében fúziós atomfegyver, amely az oxigén és az azót atommagjainak fúziója folyamán felszabaduló plazmát használja fel.

A nagy hőerejű neutronok áthaladnak a pozitív töltésű mágneses téren, fizikailag érintkezésbe kerülnek az elektromágnessel, amelyet megolvasztva plazma alakjában hagyják el a kamrát, amely érintkezésbe kerülve a nedves levegővel nagy területen a hidrogén begyulladását eredményezi sajátságos láncreakcióval

– állítja Nedžib Murtić.

(Szerkesztői megjegyzés: aki érti, hogy mi játszódik le, az a hozzászólásoknál világítsa meg a lényeget a bölcsészek és a gyalogosok számára.)

reaktivna naprava

Ne öntsd az öledbe a kólát!

A feltaláló ugyanakkor nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az újszerű bomba előállítása jóval egyszerűbb és olcsóbb, mint a mostaniak, amelyekkel az emberiség kollektív öngyilkosság végrehajtására készül, és ráadásul a robbanás után nem hagy maga után radioaktív szennyeződést. Így Angela Merkel azonnal megkezdheti a migránsok betelepítését a német gazdaság fellendítésére.

Mielőtt még a világvégétől való félelmében bárki is reszkető kézzel ölébe önti a kólát, sietve elmondjuk, hogy a bosnyák atombomba szemmel láthatólag humbug.

A Dnevni avaznak sürgősen szüksége volt valamilyen szenzációra, és valakinek eszébe jutott az immár szinte két éves sztori.

A „szabadalom” használati értékéről elég annyit mondani, hogy Nedžib Murtić még mindig nem tűnt el nyomtalanul, két évvel korszakalkotó találmányának bejegyzése óta sem rabolta el senki, de lehet, hogy ennek is a koronavírus-járvány az oka.

A Dnevni avaz elsősorban Bosznia-Hercegovina muzulmán vallású, bosnyák lakosságát igyekszik megszólítani a kilencvenes évek közepén történt megalakítása óta.

Amikor tizenegynéhány évvel ezelőtt látogatást tettem a szerkesztőségben, meglehetősen gyanakodva fogadtak (Szerbiából származom, Zágrábban élek), de később, mint kiderült, az akkori főszerkesztőjükkel, egy középkorú kollégával, voltak közös ismerőseink a Facebookon, mint például Joe Biden, így felengedett egy kicsit a fagyos légkör.

Ez olyan komoly, mint a bosnyák atombomba.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: