Connect with us

Szlovénia

SZLOVÉN ATOM: Kis ország nagy atomfüggőséggel?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

nek krsko nuclear plant
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Könnyen előfordulhat, hogy Szlovénia újabb atomerőművet épít. Ez az ország új energiakoncepciójának kialakulása során dőlhet el. A második erőmű körülbelül tíz év múlva termel áramot, ha Szlovénia belátható időn belül a megépítése mellett dönt. Az amerikaiak erősen győzködik a szlovénokat, mert ők szeretnék megépíteni a második ottani atomerőművet.

Krško nem teljesen szlovén

Szlovéniában egyetlen egy atomerőmű van, de az sem teljesen szlovén, mert a horvátokkal osztoznak rajta.

A Szlovéniában előállított áram egyharmada származik az 1981-ben épült krškoi atomerőműből, amelyet a tervek szerint 2043-ban zárnak be.

– Eközben már 15 éve folyik a vita arról, hogy Szlovénia újabb atomerőművet építsen, vagy inkább mondjon le az atomenergiáról.

Janez Janša akkori kormánya már 2006-ban belefoglalta a fejlesztési projektbe a második atomerőművet, amely az akkori becslések szerint 2 milliárd euróba került volna, és 2015-ben kellett volna megkezdeni a megépítését

De ebből semmi nem lett.

A Marjan Šarec által vezetett jelenlegi kormány koalíciós megállapodása pedig csak a megújuló és megbízható energiaforrásokkal foglalkozik, és meg sem említi az atomenergiát vagy a második atomerőművet.

Az amerikai befolyásolási technika

Az Egyesült Államok arra szeretné rávenni Szlovéniát, hogy építsen még egy atomerőművet, és a kivitelezéssel az Egyesült Államokat bízza meg.

Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter júniusban részt vett a Három Tenger Kezdeményezés szlovéniai tanácskozásán, amit arra használt ki, hogy népszerűsítse az amerikai technológiát.

Ez ugyanis újabb terjeszkedési lehetőség lenne az Egyesült Államok és az amerikai cégek számára.

– Az Önök partnerei szeretnénk lenni. Lehet, hogy Szlovénia nem mindenkinek a radarján jelenik meg üzleti célként, de az Egyesült Államok számára fontos ország

– mondta az amerikai energiaügyi miniszter.

Arról nem szól a fáma, hogy Szlovénia azért került-e fel az amerikai radarokra, mert a „First Lady” szlovén származású.

Valószínűleg a kettőnek nincs köze egymáshoz, és ezúttal is a szokás erőteljes amerikai befolyásolási technika alkalmazásáról van szó a szövetségesi körben.

smr truck

Az SMR-technológia

Az Egyesült Államok „kis moduláris atomerőművet” (SMR) szeretne eladni Szlovéniának.

Az SMR-technológia előnye a modularitás. Ezek az erőművek gyári környezetben szerelhetők össze, és majdnem kész állapotban szállíthatók a helyszínre, ahol a végleges beépítés minimális munkát igényel.

A rugalmas telepítésnek köszönhetően távoli, elszigetelt helyen is megépíthetők. Emellett vagy nagyon ritkán vagy egyáltalán nem kell üzemanyagot cserélni bennük, így kevésbé sebezhetőek egy esetleges terrortámadással szemben.

Perry szerint Szlovénia kitűnő piac lehet az új technológia számára, amiben az Egyesült Államok Franciaország, Kína vagy Oroszország előtt jár, hiszen

-a Westinghouse a legjobb reaktorokat gyártja a világon.

A három pillér

A szlovén infrastrukturális minisztérium közölte a szlovén állami hírügynökséggel, hogy a kialakulóban lévő energiakoncepcióban és klímapolitikában az atomenergia több szempontból is előtérbe került.

– Amellett, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás, megbízható villamosenergia-ellátást biztosít versenyképes árakon, ezáltal javítva az energiabiztonságot.

A szlovénok eddig már 16 millió eurót költöttek a második szlovén atomerőművel kapcsolatos különböző tanulmányok kidolgozására az állami tulajdonban lévő GEN Group elnevezésű cégen keresztül.

A GEN csoport azt közölte a STA hírügynökséggel, hogy a szlovén energiapolitika három pillére épül. Ezek a fenntartható klímával kapcsolatos politika, a megbízhatóság és a versenyképes energiaellátás.

A GEN becslése szerint a beruházás 3,5-5 milliárd euróba kerülhet a választott technológiától és a reaktor méretétől függően, ami körülbelül a duplája a 15 ezelőtt megcélzott összegnek.

krsko suncokret

Éjjel-nappal áram

Leon Cizelj, a ljubljanai Jožef Stefan Tudományos Kutató Intézet reaktormérnöki osztályának vezetője úgy véli, hogy a szlovén államnak a lehető leghamarabb döntenie kell a második atomerőmű megépítéséről.

– A szlovén szakértő szerint a nukleáris energia az egyetlen nem fosszilis energiaforrás, amely éjjel-nappal és minden időjárási körülmények között működik.

Ráadásul megbízható, és ideális az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából is.

Ha a szlovén kormány a második atomerőmű megépítése mellett dönt, akkor mintegy 400–500 szakértőt kell felkészíteni az építés figyelemmel kísérésére, illetve az új létesítményben való munkára.

Körülbelül tíz évre lehet szükség ahhoz, hogy az új erőmű termelni kezdjen, ebből öt év telik el a szükséges engedélyek beszerzésével, további öt év pedig az építési és szerelési munkálatok befejezésével.

És csak ezután mondhatják el a szlovének, hogy a második erőműnek is köszönhető a világosság.

Fotók: GEN Group, illusztráció: ANS Nuclear Cafe

Horvátország

NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

rimac infobip
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szlovén Silicon Gardens kockázati tőkealap tanulmánya alapján, a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban a szlovén, horvát és szerbiai tech cégekbe irányuló befektetések erőteljesen növekedtek: a kezdeti 300 millió euróról a tavaly jegyzett 3,45 milliárd euróra. Azaz a vizsgált öt éves időszakban a befektetések összege 12 szeresére növekedett, a kezdeti értékhez viszonyítva.

Élen a horvát tech cégek

A részvények eladásából származó bevétel, az ún. exit összege is ötszörösére nőtt, 2022-ben 4,7 milliárd eurót tett ki. Mindez tükröződött az egész technológiai ökoszisztémában.

A régió három országában ma hat „egyszarvú” van, ebből kettő Horvátországban (Rimac és Infobip), négy pedig Szlovéniában (Outfit7, httpool, Sportradar és Outbrain).

Horvátország hajtotta végre a legtöbb beruházást 2021 és 2022 között – 1,86 milliárd eurót. A szlovén technológiai vállalatok 1,25 milliárd, a szerb vállalatok pedig 325 millió euró beruházást vonzottak be.

tech cégek, technológia

Horvátország nemcsak a régióban végrehajtott beruházások teljes összegét tekintve vezet, hanem a legnagyobb beruházásokat is itt hajtották végre.

A régió öt legnagyobb beruházása közül az első a Rimac Groupé, amely 690 millió eurót tett ki. Ezt követte az Infobip 545 millió euróval, míg a szlovén httpool, az Aleph Holding része, a harmadik 450 millió eurós befektetéssel.

Az elemzés azt is kimutatja, hogy az Adria régió – ami legalább ugyanolyan nyakatekert találmány, mint a Nyugat-Balkán – leggyakoribb és legnagyobb befektetői a kockázati tőkealapok.

2021-ben és 2022-ben összesen 1,9 milliárd eurót (a teljes beruházás 57%-át) fektettek be a régió három országában. Horvátországban ez az arány magasabb, 69%, és 1,2 milliárd eurót tesz ki.

Ráadásul a teljes beruházásnak csak egy százaléka származik Horvátországból. A térség induló vállalkozásai (startup) leggyakrabban az Egyesült Államokból és az EU-ból vonzzák a befektetőket. Ezért gyakran kénytelenek áthelyezni a cég székhelyét más országokba, figyelmeztetett a Silicon Gardens tanulmánya.

Az elemzés egyúttal arra is rámutatott, hogy döntő fontosságú a munkavállalói részvétel optimális adózási rendszerének létrehozása a térségben, mivel a jelenlegi adóstruktúra arra ösztönzi az alapítókat, hogy külföldre költözzenek”.

Horvát fejlődési stratégia

A fenti tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy mint a politika általában, a törvényhozók is kimondottan tájékozatlanok a technológiai fejlődés területén.

Így például a horvát parlamentben jelenleg az ország 2030-ig terjedő fejlődési stratégiájáról folyik a vita.

A kormánypárt nevében Šime Erlić regionális fejlesztésért és uniós forrásokért felelős válaszolt a képviselők kérdéseire, de ugyanakkor azt is elmondta, hogy 2030-ra Horvátországot a legfejlettebb uniós tagállamok között látja.

Erlić rámutatott, hogy a kormányt „objektív tényezők” ösztönzik ennek elérésére, tekintettel a várható nagy beruházási potenciálra és a beruházásokra olyan területeken, mint a zöld politika, a digitalizáció, a szociális jólét, az egészségügy és az oktatás.

– Hatalmas, soha nem látott beruházási ciklus zajlik jelenleg a Horvát Köztársaságban az uniós és egyéb alapok segítségével. Hinni kell abban, hogy ez versenyképesebb társadalmat teremt, még jobb feltételeket és olyan életszínvonalat, amellyel minden lakos elégedett lehet

– mondta a hosszú nevű tárca vezetője.

Összeszerelő üzemek helyett

Számunkra leginkább az érdekes, hogy a miniszter úr a választások előtti kötelező optimizmusával szemben az ellenzék még mindig régimódi paraméterek szerint igyekszik fogást találni a kormányon, teljesen szem elől tévesztve az új technológiákra alapuló fejlődést.

Így például Emil Daus, az isztriai IDS-ből (Istarski demokratski sabor), akit az érdekelt, hogy a miniszter általában hogyan látja Horvátországot 2030-ban, tekintettel arra, hogy Horvátország a kereskedelem és a szolgáltatások társadalmává vált, kevés termeléssel, ahol a GDP mintegy 20 százalékát a turizmus adja.

Itt a hangsúly az alacsony ipari termelésen van, és nyilvánvaló, hogy Daus úr, mint a politizáló polgárok többsége, akkor lenne boldog, ha megfelelő mennyiségű csavargyár vagy összeszerelő üzem működne az országban, kiegészítve némi könnyűiparral, hogy „az asszonyoknak is legyen hol dolgozniuk”.

Az hogy a szoftveripar repeszt, és százmilliókat exportál, akárcsak a Rimac-féle fejlett akkumulátoros technológiák, autóalkatrészek, vagy az olyan „gyerekes” dolgok, mint a számítógépes játékok ipara, az sokaknak nem számít.

A jaj-jaj akkor van, amikor ezek a hölgyek és urak meghozzák a gazdaságfejlesztési stratégiát egy olyan világban, és olyan körülmények között, amelyeket nem értenek. Vagy például, ha a mesterséges intelligencia szabályozásával kell foglalkozniuk.

Szerencsére, úgy tűnik, nem sokat tudnak ártani, és már ez is valami.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava