...
Connect with us

Energia

NUKLEÁRIS ENERGIA: Szerbia nem épít atomerőművet, mert nincs rá pénze, avagy dicsekvés helyett ezúttal jött a szabadkozás

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

2021 10 13 202233 removebg preview
Olvasási idő: 2 perc

Szerbiában megint ezerrel gyártják a történelmet. Ilyenkor fordul elő, hogy a szerkesztőségek úgy dobják ki a lejárt szavatosságú híreket, hogy ki sem bontották őket. Ott álltak a hírek egy darabig a polcon, aztán mehetnek a szemétbe, pedig sok ember érdeklődését felkelthették volna, ha nem indul be megint, ismét és újfent a történelem futószalagon történő termelése. Ezt a hírt azonban nem akarjuk kidobni, mert ki tudja, hogy mikor húzza valaki elő a szemétből.

Ritkán fordul vele elő

Aleksandar Vučić szerb elnökkel ritkán fordul elő, hogy ne magasztalja saját magát, a hazáját vagy a népét: gyakori megnyilvánulásai alkalmával szinte csak azt hallani, hogy ő és Szerbia szinte mindenben az első, vagy ha még sem, a horvátokat és Horvátországot akkor is kenterbe verik, függetlenül attól, hogy számos, vagy inkább számtalan rosszakarója ezt másképp látja.

Most azonban csoda történt: a szerb elnök szabadkozott, amikor az energiahordozók kerültek szóba. Vučić úgy fogalmazott, hogy Szerbiában lesz elegendő olaj és gáz, de az ország folytatja a kutatást más energiaforrások után is. Így szóba került az is, hogy a mostani energiaválságból tanulva a horvátok atomerőművet építenének.

Ez a legokosabb, amit tehetnek. De ezt mi nem tehetjük meg, mert nincs rá pénzünk. Ők biztosan arra számítanak, hogy kapnak pénzt az Európai Uniótól, vagy mit tudom én kivel együtt építik. Nekünk nincs erre pénzünk

– vonta meg a vállát gondterhelten a szerb elnök, és ez most nem csak egy újságírói fordulat, majd elkezdődött a licitálás. A krškoi atomerőmű 1,1 ezer MW kapacitású második blokkja 5-6 milliárd euróba kerül, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ott már adott az infrastruktúra egy része.

A licitálás

Egy atomerőmű 12-13 milliárd euró. Most nem egy 300 MW-os erőműről beszélek, mire mennénk azzal, most a nagy erőművekről van szó, nekünk 650 MW-tunk lesz a TENT B1 (a Nikola Tesla hőerőmű) felújítását követően. Egy atomerőműhöz 10-11, esetleg 12 milliárd euróra van szükség

– mondta fanyalogva Vučić, aki megpróbálta a megújuló energia felé terelni a saját gondolatait, de ez nem sikerült.

Az atomerőmű kitűnő, de nincs pénzünk. Nem tudunk atomerőművet építeni. Most nem a horvátokról van szó, mindenki észbe kapott, csakhogy ők előbb eszméltek, mint mások

– jegyezte meg a szerb elnök, aki ezt követően felvázolta azt az apokalipszist, amely azokra az országokra vár, amelyeknek nincs atomerőművük.

Tegnap még arról volt szó, hogy nem jó az atomerőmű, hogy nem jó a szén, az emberek most nem tudják, hogy mit csináljanak, áramhiány lesz, abnormális mértékben emelkedik az áram és a gáz ára, mindennek megy fel az ára, az acélnak, az alumíniumnak, minden nyersanyagnak az ára a fellegekben van, amiből következik az élelmiszerárak, és minden más árának az emelkedése szerte Európában

– tette még hozzá Vučić, aki a kérdést azzal zárta, hogy majd harcolnak, és megtalálják a megoldást. Amikor ez a kijelentés elhangzott, akkor „a harcolást” még nem a szó szoros értelmében kellett érteni.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Románia

ROMÁN SAPKA: Három árkategóriára az áramra, miközben – Pakstól eltérően – amerikai pénzből bővül Csernavoda

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

sarm kerry iohannis gigapixel standard scale
Olvasási idő: 3 perc

Romániában a fogyasztás mértékét veszik alapul az árának kiszámításakor, és ezzel összefüggésben három árkategóriát szabtak meg. Egyúttal ideiglenesen központosított beszerzést vezettek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén (november 11-én) fogadta el a bukaresti kormány.

Fogyasztói sapka

Nicolae Ciucă miniszterelnök a pénteki kormányülésen is megerősítette: a bukaresti kormánykoalíció pártjai megegyeztek a villamos energia árának kategóriánkénti maximálásáról. A koalíciós megállapodás szerint a fogyasztás függvényében három árkategóriát szabtak meg.

A száz kilowattóra (kWh) alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt (55,87 forint), a 100 és 255 kWh közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt (65,73 forint) kell fizetniük egy kilowattóra villamos energiáért. A 255 kWh fölötti fogyasztásúaknak a küszöb alatti energia 0,8 lej, az azt meghaladó rész kilowattóránként 1,3 lej (106,80 forint).

Marian Neacșu kormányfőtitkár a pénteki kormányülést követő sajtóértekezleten elmondta: a központosított beszerzésre az energiaárak kompenzálását célzó kormányzati intézkedések fenntarthatósága érdekében volt szükség.

Újságírói kérdésre Neacșu elmondta: nem bocsátanak már ki új sürgősségi kormányrendeletet azért, hogy az áprilisban bevezetett, augusztusban módosított árplafon-rendszert a nagy ipari fogyasztókra is kiterjesszék. Ezt a döntést a parlament lépteti majd hatályba, amikor – módosításokkal – jóváhagyja a kormány augusztusi energiaársapka-rendeletét.

A koalíciós megállapodás értelmében jövő évtől a kis- és közepes vállalatoknak fennmarad az egy lejes (82,16 forint) ársapka, a nagy ipari fogyasztók pedig 1,3 lejt fizetnek majd Romániában egy kilowattóra villamos energiáért.

Termelői sapka

Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon. A román miniszterelnök szerint a jogszabály megteremti a feltételeket, hogy (az energiaárak drasztikus emelkedésétől) megvédjék a lakosságot és biztosítsák a román gazdaság versenyképességét.

A rendelet a központosított beszerzést a romániai nagybani földgáz- és villamosenergia-piacot működtető OPCOM állami vállalatra bízta. Az OPCOM 2023. január 1. és 2025. március 31. között megawattóránként 450 lejes (37 ezer forint) szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak.

A jogszabály a 10 megawattnál nagyobb névleges teljesítményű termelőkre vonatkozik, a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőkre és az új beruházásokra azonban nem.

Az indoklásban a román kormány egy uniós rendeletre hivatkozott, rámutatva, hogy a jogszabállyal ideiglenesen korlátozzák a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit.

Az indoklás kitér arra, hogy a nagybani átlagos energiaárak tavaly óta a korábbi történelmi csúcsok két-háromszorosára (megawattóránként 3970 lejig) emelkedtek, a román másnapi (spot) villamosenergia-piacon pedig, amely augusztusban a fogyasztás 52 százalékát fedezte, az árak megközelítették az 1000 eurót megawattóránként.

Két új reaktor

Az Egyesült Államok közben több mint hárommilliárd dolláros kölcsönt ad Romániának arra, hogy növelje az energiafüggetlenségét.

A román miniszterelnök csütörtökön (november 9-én) jelentette be, hogy két új atomreaktort építenek az ország délkeleti részén található csernavodai atomerőműben, amit amerikai hitelből finanszíroznak, a pénzt a US Exim Bank biztosítja a harmadik és negyedik blokk megépítéséhez.

Nicolae Ciucă közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az amerikai finanszírozás megközelítőleg a harmadrészét biztosítja a két új erőműblokk építési költségeinek, a fennmaradó kétharmad részt más forrásokból kell előteremteni.

A román miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a hitel újabb bizonyítéka annak a szoros kapcsolatnak, amely Románia és az Amerikai Egyesült Államok között a 25 éve tartó stratégiai partnerség során alakult ki.

A hitelnyújtással kapcsolatos szándéknyilatkozatokat az egyiptomi Sarm-es-Sejkben zajló klímakonferencián nyújtotta át még szerdán Reta Jo Lewis, az US Exim Bank elnöke Virgil Popescu román energiaügyi miniszternek. Az eseményen Klaus Iohannis román államfő, valamint az Egyesült Államok elnökének klímaügyi megbízottja, John Kerry volt amerikai külügyminiszter is részt vett.

Az egyik szándéknyilatkozat egy ötvenmillió dolláros hitelről szól, amelyből az előkészítési munkálatok második szakaszát finanszíroznák, a második egy hárommilliárd dolláros hitelről, amelyet az erőműbővítés harmadik szakaszára, a tényleges építkezésre fordítanának.

Szükségünk van az energiabiztonságra, de ez csakis akkor lehetséges, ha rendelkezésünkre áll az energia

– jelentette ki a román elnök. Iohannis hozzátette, hogy a beruházás lehetővé teszi Románia energiafüggetlenségét, és segíti az országot a zöld energiára való átállásban, hiszen lehetővé teszi a fosszilis üzemanyagok kiváltását.

John Kerry azt hangsúlyozta: nem lehet 2050-ig elérni a klímasemlegességet anélkül, hogy az atomenergia is része legyen az energiamixnek.

A tervek szerint a csernavodai atomerőmű bővítése három fázisban történik. Az első, előkészítő fázisnak a jövő év első negyedében kell befejeződnie. A második előkészítő szakasz 2023 márciusában-áprilisában kezdődik, és 2025 őszéig tart. A harmadik szakasz, amely során ténylegesen megépülnek az új blokkok, 2030-ban fejeződik be.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.