NUKLEÁRIS ENERGIA: Szerbia nem épít atomerőművet, mert nincs rá pénze, avagy dicsekvés helyett ezúttal jött a szabadkozás

A cikk meghallgatása

Szerbiában megint ezerrel gyártják a történelmet. Ilyenkor fordul elő, hogy a szerkesztőségek úgy dobják ki a lejárt szavatosságú híreket, hogy ki sem bontották őket. Ott álltak a hírek egy darabig a polcon, aztán mehetnek a szemétbe, pedig sok ember érdeklődését felkelthették volna, ha nem indul be megint, ismét és újfent a történelem futószalagon történő termelése. Ezt a hírt azonban nem akarjuk kidobni, mert ki tudja, hogy mikor húzza valaki elő a szemétből.

Ritkán fordul vele elő

Aleksandar Vučić szerb elnökkel ritkán fordul elő, hogy ne magasztalja saját magát, a hazáját vagy a népét: gyakori megnyilvánulásai alkalmával szinte csak azt hallani, hogy ő és Szerbia szinte mindenben az első, vagy ha még sem, a horvátokat és Horvátországot akkor is kenterbe verik, függetlenül attól, hogy számos, vagy inkább számtalan rosszakarója ezt másképp látja.

Most azonban csoda történt: a szerb elnök szabadkozott, amikor az energiahordozók kerültek szóba. Vučić úgy fogalmazott, hogy Szerbiában lesz elegendő olaj és gáz, de az ország folytatja a kutatást más energiaforrások után is. Így szóba került az is, hogy a mostani energiaválságból tanulva a horvátok atomerőművet építenének.

– Ez a legokosabb, amit tehetnek. De ezt mi nem tehetjük meg, mert nincs rá pénzünk. Ők biztosan arra számítanak, hogy kapnak pénzt az Európai Uniótól, vagy mit tudom én kivel együtt építik. Nekünk nincs erre pénzünk

– vonta meg a vállát gondterhelten a szerb elnök, és ez most nem csak egy újságírói fordulat, majd elkezdődött a licitálás. A krškoi atomerőmű 1,1 ezer MW kapacitású második blokkja 5-6 milliárd euróba kerül, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ott már adott az infrastruktúra egy része.

A licitálás

– Egy atomerőmű 12-13 milliárd euró. Most nem egy 300 MW-os erőműről beszélek, mire mennénk azzal, most a nagy erőművekről van szó, nekünk 650 MW-tunk lesz a TENT B1 (a Nikola Tesla hőerőmű) felújítását követően. Egy atomerőműhöz 10-11, esetleg 12 milliárd euróra van szükség

– mondta fanyalogva Vučić, aki megpróbálta a megújuló energia felé terelni a saját gondolatait, de ez nem sikerült.

– Az atomerőmű kitűnő, de nincs pénzünk. Nem tudunk atomerőművet építeni. Most nem a horvátokról van szó, mindenki észbe kapott, csakhogy ők előbb eszméltek, mint mások

– jegyezte meg a szerb elnök, aki ezt követően felvázolta azt az apokalipszist, amely azokra az országokra vár, amelyeknek nincs atomerőművük.

– Tegnap még arról volt szó, hogy nem jó az atomerőmű, hogy nem jó a szén, az emberek most nem tudják, hogy mit csináljanak, áramhiány lesz, abnormális mértékben emelkedik az áram és a gáz ára, mindennek megy fel az ára, az acélnak, az alumíniumnak, minden nyersanyagnak az ára a fellegekben van, amiből következik az élelmiszerárak, és minden más árának az emelkedése szerte Európában

– tette még hozzá Vučić, aki a kérdést azzal zárta, hogy majd harcolnak, és megtalálják a megoldást. Amikor ez a kijelentés elhangzott, akkor “a harcolást” még nem a szó szoros értelmében kellett érteni.