Franciaország
MACRON ZÁGRÁBBAN: A francia elnök már csak két uniós országban nem járt, illetve most már csak egyben: Magyarországon
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tegnap a V4-ek budapesti ülése után megérkezett Horvátországba, ahol Andrej Plenković horvát kollégájával megtárgyalták a biztonsági helyzetet a lengyel-belarusz határon, illetve Délkelet-Európában. Morawiecki Zágrábban is elmondta, hogy Fehéroroszország Lengyelország, Litvánia és Lettország destabilizációjára használja fel a migránsokat.
Biztosították egymást
A horvát miniszterelnök hazája támogatásáról biztosította a lengyel kormányfőt, mondván, hogy teljességében megérti a helyzetet, mivel Horvátország is nagy migrációs nyomásnak van kitéve elsősorban a Bosznia-Hercegovinán át vezető balkáni útvonalon zajló forgalom miatt.
De ha már témánál voltak, a horvát miniszterelnök könnyedén odavettette, hogy a szomszédos köztársaságban fokozatosan romló biztonsági helyzet nem lesz megoldható a választási törvény megváltoztatása nélkül, amely a bosznia-hercegovinai horvátokat visszahelyezné jogaikba, amely államalkotó nemzetként megilleti őket.
Morawiecki ugyanakkor arról biztosította házigazdáját, hogy Lengyelország támogatni fogja Horvátország csatlakozását a schengeni-övezethez.
A horvát főváros átjáróház jellegét jól jellemzi, hogy Morawiecki Párizsba sietett, ahol tárgyalt Macron francia elnökkel, aki viszont már Zágrábban van, hogy személyesen is jelen legyen a horvát-francia kormányközi szerződés aláírásán, amelyen a védelmi miniszter, Florance Parly és Mario Banožić megerősíti a Rafale harci gépek vásárlását.
A horvát média nem minden malícia nélkül hangoztatja, hogy ezidáig Macron elnök csak két EU országban nem járt lassacskán lejáró megbízatási ideje alatt, Horvátországban és Magyarországon.
A nagy eseményről, vagyis Macron horvátországi látogatásáról csütörtökön külön is beszámolunk, a francia elnök magyarországi útjával kapcsolatban azokhoz kell fordulni, akik tudnak a jövőben olvasni, mi viszont kárpótlásul röviden áttekintjük az egyéb horvátországi eseményeket.
Milanović ebéd nélkül marad
Ez a nap sem múlott el a miniszterelnök-köztársasági elnök közötti embert és ideget próbáló vita újabb felvonása/eposzi fejezete/éneke nélkül.
Milanović nehezményezte, hogy nem kapott meghívást a díszebédre, amire Plenković hűvösen rendre utasította, hogy a kormányhivatal felszólította az elnöki hivatalt, hogy vegyen részt a szervezésben, így az elnöki hivatal választhatott volna, hogy ebédet, vagy vacsorát kíván-e adni a francia elnök tiszteletére.
A miniszterelnök szerint a köztársasági elnök hivatala nem élt a felkínált lehetőséggel. Milanović természetesen válaszolt, de ez nem érdekes, a végeredmény az, hogy holnap a délelőtti órákban a francia elnök látogatást tesz a horvát köztársasági elnöknél, miután a kormánnyal fog tárgyalni érdemi dolgokról.
Bár nyilván okosabb dolga is lett volna, a kötelesség azonban tegnap a parlamentbe szólította a miniszterelnököt, aki a december 15-ig tartó ülésszak kezdetén a képviselők kérdéseire válaszolt.
Az ellenzéki képviselők a játékszabályok szerint fogást igyekeztek keresni a kormányon, de Plenković nem hagyta magát és a kormány jó eredményeit hangoztatva védte ki a jobbról-balról érkező támadásokat.
Ha valaki azt hiszi, hogy a csatározás után volt ideje hazamenni, ebédelni, megpihenni egy kicsit az illusztris francia vendég érkezése előtt, az csalódik, mert a parlamenti csatározás után a délutáni órákban még kormányülés is volt, melynek keretében a kormány hivatalosan is megszavazta a harci repülők vásárlásáról szóló határozatot.
Hogy ne legyen minden ilyen komoly, arról a Split-Dalmácia megyei rendőrkapitányság gondoskodott.
A rend derék őrei így nyomozásuk eredményeként bűnvádi eljárást kezdeményezetek egy 47 éves magyar állampolgár ellen, aki 2018-ban és 2019-ben „elfelejtette” elkönyvelni Horvátországban bejegyzett cégében az EU országaiba irányuló forgalmat, és így 1.905.467,90 kuna (kb. 270 ezer euró) ÁFÁ-t „takarított meg” a horvát költségvetés kárára.
Aranyos, nem?
Görögország
FÉLIG HÁBORÚS VISZONY: A görög-török kapcsolatokban továbbra sincs nyugalom, Micotákisz Párizsban
Az utóbbi hetekben sikerült még jobban felkavarni az amúgy sem állónak mondható görög-török kapcsolatok vizét. Recep Tayyip Erdoğan török államfő múlt heti kijelentése, miszerint a török csapatok egy éjszaka alatt megjelenhetnek a görög szigeteken, ismét felborzolta a görögök, de a szoros európai szövetségeseik kedélyeit is.
Ki provokál?
Az ilyen kijelentések egyáltalán nem számítanak szokatlannak a török vezetőtől, s az egyre nehezebb gazdasági helyzetben lévő, ugyanakkor a jövő nyári választásokra készülő országban vélhetően elő is fogják húzni még a görög kártyát a politikusok a következő hónapokban.
Devlet Bahçeli, a kormánnyal szövetséges nemzeti radikális párt, a Nemzeti Mozgalom Pártjának vezetője a görög provokációkat (légtérsértéseket, területi vitákat, a sort még folytathatnánk) ítélte el, de közben nem volt rest megemlíteni, hogy semmiség lenne a törököknek elérni az Anatóliához közeli szigeteket.
A görögök persze, visszautasítják a török vádakat, és egyúttal provokációval gyanúsítják meg a törököket. Bár mindkét állam NATO-tagállam, ami a múltban már többször is megakadályozta, hogy fegyveres konfliktussá mélyüljön a két fél elmérgesedett viszonya, ez nem jelenti azt, hogy ne készüljenek egy lehetséges összetűzésre.
A görögök a közelmúltban lendületesen építették nemzetközi kapcsolataikat, s jó viszonyt alakítottak ki Franciaországgal, amely támogatta őket 2020-ban is, amikor igazán kiéleződött a görög-török viszony a piciny, Antalyától nem messze lévő görög sziget, Kastellorizzo közelében.
Kapcsolódó cikk
GÖRÖG-AMERIKAI KÖZELEDÉS: A görögök erős barátokat keresnek, hogy elriasszák a törököket
De talán legalább ennyire nagy nyereség az amerikaiakkal a védelmi együttműködés felújítása és több katonai bázis rendelkezésükre bocsátása, amit Ankarában kifejezetten nehezményeztek, de a török-amerikai viszony jelenlegi állapotában nem nagyon van ráhatásuk. S persze, az egyre jobbá váló görög-izraeli és görög-egyiptomi viszony mellett a görögöknek volt egyéb fricskára is erejük: augusztus elején a szaúdi koronaherceg Athénba látogatott; ez volt az első európai útja a Hasogdzsi-gyilkosság óta.
Ennek ügyét pár hónapja az illetékes török bíróság ejtette, ezzel lehetővé téve az Ankara és Rijád közötti békülést, ami Erdoğan látogatásához vezetett, de úgy tűnik, egyelőre elmaradt a nagy egymásra borulás és a még jobban óhajtott pénzeső.
Francia barát
Ha már szövetségeseknél tartunk: Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök Franciaországba látogatott hétfőn, ahol a francia államfővel folytatott megbeszélésén Macron nem is késlekedett kiemelni, hogy országa kiáll Athén mellett, teljes mértékben támogatja Görögország szuverenitását, a két állam közötti stratégiai partnerség pedig hozzájárul a régió békéjéhez.
A találkozót bírálta a török honvédelmi miniszter, Hulusi Akar, aki szerint Görögország hamis képet fest a nemzetközi porondon Törökországról. Minden esetre a franciák eltökéltnek látszanak, s Macron szép szavainak komolyabb súlyt ad, hogy pár éve folyamatosan bővül a katonai együttműködés köztük: Athén 2021-ben 18 Rafale vadászgépet vásárolt Franciaországtól, s 2022-ben további hatot. A gépek egy része már meg is érkezett a görögökhöz, ezzel erősítve a légierőt, amelyet saját, az izraeliek támogatását élvező drónprogramjuk fog még ütőképesebbé tenni.
Persze, a törökök ezt sem nézik jó szemmel, s mivel a fegyvervásárlás könnyen (geo)politikai tőkévé változtatható, emiatt a nyáron Erdoğan már jelezte, hogy esetleg hajlandó lenne repülőgépeket vásárolni Franciaországtól – ha már az amerikaiak 2020-ban kitették a törökök szűrét az ötödik generációs F-35-ös vadászgép beszerzési programjából.
Mi több, a török cégek a nagypolitika bábáskodása mellett szívesen visszatérnének az olasz-francia rakétarendszer fejlesztési projektbe, amiből a rossz nyelvek szerint a franciák éppen a kelet-mediterráneumi akcióik miatt rakták ki az országot.
Tehát a feszültség nem csökken Görögország és Törökország között, provokációk vagy legalábbis annak kikiáltható akciók kölcsönösen tetten érhetők mindkét fél részéről. Mivel belföldön a görög miniszterelnök épp egy lehallgatási botránnyal kénytelen szembenézni, Erdoğan pedig komoly gazdasági nehézségekkel, emiatt a jövő évi választások előtt nem valószínű, hogy a két fél békén hagyná az állóvizet.
- Szerbia7 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Ukrajna6 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó5 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia7 nap telt el azóta
A belgrádi orosz nagykövetség az Európából kiutasított orosz diplomaták gyűjtőhelye