Bosznia
BYE-BYE DAYTON: A boszniai szerbek vezetője lázas diplomáciai tevékenységet folytat, avagy a negyedik nép, illetve „politikai massza”
Milorad Dodik boszniai szerb elnök lázas diplomáciai tevékenységet folytat, szombaton a magyar miniszterelnökkel, vasárnap pedig a szlovén kormányfővel tartott megbeszélést. A BALK a hétvégén azt írta, hogy az Európai Unió esetleg szankciókat vezethet be a boszniai szerbek vezetője ellen, nem kizárt azonban, hogy az Egyesült Államok is valami hasonlóra készül. A boszniai szerb diplomáciai rodeó másik oka az lehet, hogy az amerikaiak a bosznia-hercegovinai választási törvény jelentős átszabására készülnek, aminek kevesen örülnek, viszont a helyzet így sem maradhat sokáig.
Hétvégi műszak
Nagyon fontos kérdésről lehet szó, ha a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja annyira sürgősen kívánt tárgyalni Orbán Viktor magyar kormányfővel, és Janez Janša szlovén miniszterelnökkel, hogy azzal nem várhatott hétfőig. Milorad Dodik korábban megbeszélést folytatott Zoran Milanović horvát elnökkel is, bár akkor még más volt a politikai konstelláció.
Nem kizárt, hogy a boszniai szerb politikus megpróbálja megszerezni az „iliiberális világ” támogatását az esetleges uniós szankciókkal szemben, kiszivárgó hírek szerint ez ugyanis szóba kerülhet az uniós (külügy)miniszterei tanács jövő heti ülésén. Persze, a levegőben lógó amerikai döntés esetében – amire egy nemrég kiadott elnöki rendelet által van lehetőség – az említett politikusok is tehetetlenek.
– közölte Twitter-bejegyzésében a szlovén kormányfő, miután vasárnap hivatalában fogadta a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagját, a mostanában hírnevében méltatlanul „nagyra növesztett” Milorad Dodikot.
– tette még hozzá Janez Janša, aki egyben támogatásáról biztosította Bosznia-Hercegovinát az európai integrációs folyamatban.
Szlovénia „közvetlenül” ugyan nem lenne érintett a boszniai válság esetleges eszkalálódása esetén, de „szinte közvetlenül” viszont igen, mert rengeteg szerb és bosnyák vendégmunkás dolgozik Szlovéniában, hosszú hétvégén vagy ünnepek idején Velika Kladušában például több a szlovén rendszámú autó, mint a boszniai.
Dayton szinonimái
A daytoni szerződésnek bizonyára sok szinonimája van, ahány politikus, annyiféleképpen értelmezi, miközben azonban Dayton felett is elszáll az idő, és a Wright-féle légibicikli, ezért modernebb, a jelenlegi körülményeket figyelembe vevő szerződésre lenne szükség, hiszen hibáival már történtek visszaélések.
Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a boszniai szerb politika is „nagyobb sebességre kapcsolt,” és olyan jogszabályok kidolgozásához látott, amellyel kiléptetik a boszniai Szerb Köztársaságot a közös adóügyi igazgatásából, igazságszolgáltatásból, és létrehozzák a boszniai szerbek saját hadseregét (amit éppen most ismert el/erősített meg Dodik), amennyiben a nemzetközi közösség jelenlegi képviselője nem vonja vissza az elődje által a srebrenicai vérengzés megítéléséről hozott törvényt.
A daytoni szerződésnek egyetlen elvitathatatlan érdeme van, az pedig nem más, minthogy megteremtette Bosznia-Hercegovina békéjét, ám ugyanakkor hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához, természetesen csak a bosnyák, horvát, de mindenekelőtt a boszniai szerb közösség romboló tevékenysége után.
Mondjuk már ki végre, hogy ilyen Bosznia-Hercegovinát, mint amilyen a jelenlegi, senki sem akar.
A kilencvenes évek második felében a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) boszniai szervezetének vezetése tele sírta a mikrofonomat azzal, hogy a daytoni szerződés mennyire igazságtalan, mivel nekik nem juttatott olyan „kvázi államot”, mint a boszniai szerbeknek, hiszen az lehetett volna az ő útjuk (is) az önállósulás felé.
Ugyanakkor az első pillanattól világos volt, hogy a boszniai Szerb Köztársaság létrehozása a daytoni szerződés által egy olyan taposóakna, amely előbb vagy utóbb felrobbantja Bosznia-Hercegovinát, és ennek az ideje igencsak közeleg.
A mai napig azonban nincs az a politikus vagy újságíró, aki esetleg sejtetni merné, hogy a daytoni szerződés megőrzése, és a benne foglalt rendszer fenntartása a békeegyezmény megszületésének pillanatától kezdve csak erő: katonai, rendőri és a daytoni intézményi rendszerből fakadó politikai erő(szak) segítségével valósulhat meg.
A „háromnép” + egy „politikai massza”
Tegyük félre azt a tévhitet is, hogy a bosnyákok a jelenlegi Bosznia-Hercegovina megőrzését óhajtják. Szó sincs róla. A Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) két évvel ezelőtt tartott kongresszusán jelezte, hogy átrajzolnák a belső határok, ami akár a „nulladik non-paper” lehetne, az átrajzolás pedig egészen pontosan azt jelentené, hogy a bosnyákok felszámolnák a jelenlegi belső közigazgatási egységeket, vagyis megszüntetnék a bosznia Szerb Köztársaságot, amelyet Republika Srpska néven is szokás emlegetni, mindaddig, amíg lesz ilyen.
Tehát nem csak arról van szó, hogy a boszniai szerbek szeretnének kiválni a daytoni Bosznia-Hercegovinából, hanem arról is, hogy a legbefolyásosabb bosnyák párt úgy írná felül a daytoni szerződést, hogy elsöpri a boszniai szerb bábállamot, amelyet Belgrádból mozgatnak, és teljesen mindegy, hogy a legfőbb bábot Milorad Dodiknak hívják, vagy éppen másképp.
Ugyanez a helyzet a horvátok esetében is, csak náluk a szálak Zágrábba vezetnek, a horvát politikai elit pedig egész „Brüsszelig és Washingtonig szaladt”, mert nem a neki tetsző horvát vezető került be a boszniai hármas elnökségbe, ami jelenlegi összetételét illetően önmagában is kimeríti a vicc kategóriáját.
A bosnyák politikai vezetésnek tehát nem a jelenlegi Bosznia-Hercegovina kell, hiszen ők olyan országról álmodnak, amelyet ők irányítanak, amelyben ők dominálnak, a szerbek és horvátok pedig a szükséges vagy éppen hogy csak elviselhető rossznak számítanak, és addig jó, amíg nem köpnek bele a gőzölgő csorbába (çorba).
Az említett kongresszus szerint a bosnyákok elsődleges és hosszú távú célja, hogy olyan alkotmányt fogadjanak el, amely Bosznia-Hercegovinát demokratikus, régiókra osztott, jog- és szociális államként határozza meg Bosznia-Hercegovina Köztársaság néven.
Ez így elég „eurokonformul hangzik”, csak hát egy új alkotmány meghozásáról van szó, amely az eddig alkotmány helyébe lép, ami pedig a „daytoni alkotmány”, vagyis ismét csak „bye-bye Dayton”.
És akkor van egy negyedik tényező is, ami „daytoni értelemben” nem létezik.
Ezúttal nem egy népről vagy egy nemzetről van szó, ezért használom a „politikai massza” fogalmát, mert ebben az esetben ez a kifejezés fedi leginkább az igazságot.
Volt egy kedves szarajevói ismerősöm, akinek az anyja bosnyák, az apja pedig szerb volt, ő végül „Londonig szaladt”.
A hasonszőrűek hada, akik a vegyesházasságok révén nem tartoztak sem ide, sem oda – sokfelé szaladt: mentek a „nemzetileg nem behatárolható” emberek oda, ahova tudtak. Ráadásul léteznek más népek is Bosznia-Hercegovinában, akikről a daytoni szerződés említést sem tesz, és ezáltal ők semmilyen tisztséghez nem jutahatnak.
Ugyanez vonatkozik azokra a szerb, horvát és bosnyák emberekre is, akik szerbek, bosnyákok vagy horvátok ugyan, de számukra nem a nemzeti, hanem a polgári attribútum a legfontosabb, és akik eddig saját népükben nemzetárulónak számítottak, a másik nép szemében viszont gyanús alakoknak az eltérő „nemzeti jellemző” alapján.
Aligha kétséges, hogy az amerikaiak az úgynevezett „polgári Bosznia” létrehozására törekszenek, és ők is eltörölnék az etnikai határokat – lehet, hogy másképp, mint a bosnyákok – de alkotmányjogi szempontból ugyanott lyukadunk ki, mint a bosnyákok esetében, vagyis ismét csak „bye-bye”.
Mindebből következik, hogy Dayton a jelenlegi formájában tarthatatlan, más formájában pedig nem Dayton. Az egyelőre nem világos, hogy az amerikaiak most éppen kinek kedveznek, és milyen kompromisszumokra hajlanak, de az már most biztos, hogy sem a szerbek, sem a horvátok, az viszont már most biztos, hogy a (Közel-)Keletről is, Nyugatról is szponzorált bosnyákok sem olyan Bosznia-Hercegovinát akarnak, mint amilyet az Egyesült Államok akar nekik.
Szarajevó Kanton közigazgatási felügyelete és a kantonális bíróság is vizsgálja a Sebija Izetbegović diplomájának és magisztrátusi fokozatának megszerzése körüli vitatott állításokat. A legfőbb bosnyák vezető feleségének zágrábi lakhatását biztosító Muradif Pajt azt állítja, hogy Sebija nem szerzett semmilyen végzettséget a horvát fővárosban. Sebija „nemcsak feleség”, hanem a férje, Bakir Izetbegović által vezetett nagyon bosnyák Demokratikus Akciópárt főbizottságának a tagja, tehát politikus is.
Az ügyészség és a felügyelet is vizsgálódik
A szokásos belpolitikai műbalhétól mentesnek ígérkező szarajevói hétvégét a közigazgatási szervek törvényes működését ellenőrző, misztikus nevű Kantonális Ellenőrzési Hivatal (Kantonalna Uprava za Inspekcijske Poslove Kanton Sarajevo, KUIP KS) zavarta meg, amikor bejelentette, hogy a Sebija Izetbegović magisztártusi címének megvonásával kapcsolatos döntést vizsgálja a szarajevói egyetemen.
A KUIP vezetője, Vildana Brdarić az üggyel kapcsolatban mindössze annyit árult el a sajtónak, hogy egy feljelentés érkezett Sebija Izetbegović ellen, miután a rektori tanács visszavonta a magisztrátusi címét.
Az ellenőrzés eredményéről pedig kizárólag az állami egyetem (Univerzitet u Sarajevu, UNSA) vezetése kap majd tájékoztatást, ami annak fényében további lépést tesz az ügyben.
Annyi sejthető a korábbi cikkünkben megírtak alapján, hogy Izetbegović asszonynak az alap orvosi diplomája körül is lehetnek kérdőjelek, vagyis elképzelhető, hogy nem csak az egyetemi tanári címe forog veszélyben, hanem a szülész-nőgyógyászi végzettsége is.
A KUIP vizsgálatát megelőzően jelent meg a sajtóban, hogy Sebija Izetbegović – pestiesen szólva – visszadobta a labdát, amikor az egyetemet azzal vádolta meg, hogy az ott lefolytatott belső vizsgálat során egyes dokumentumainak lába kélt.
Így a vele szemben meghozott egyetemi döntés ellen feljelentést tett Szarajevó Kanton ügyészségénél, ami szerint jogellenesen vonták meg a magisztrátusi címét. Az ügyben mostanra a kantonális bíróság vizsgálódik, azonban annak kapcsán teljes a hírzárlat.
Az egyre szövevényesebbé váló esettel összefüggésben nyilatkozott Asim Kurjak professzor, aki a kilencvenes években a zágrábi egyetemen vezette a Sebija Izetbegović által látogatott, vagy éppenséggel nem látogatott képzést.
Kurjak ennek kapcsán kijelentette, hogy Sebija nem tanult az intézményben, így nem végezhette el az UNSA-n utóbb elfogadtatott képzést a magisztrátusi cím elnyeréséhez.
Megszólalt a „koronatanú”
Kurjak nyilatkozata után az ügyészségi eljárás és a közigazgatási felügyelet vizsgálata mellett a boszniai sajtó apraja-nagyja elkezdte felszántani Sebija Izetbegović meglehetősen ködös élettörténetét a kilencvenes évek első felére fókuszálva.
A boszniai viszonyokról mindig jól értesült Face televízió ikonikus jelzővel illethető Centralni Dnevnik nevű esti, „központi riportműsorában” sikerült megszólaltatni az ügy egyik lehetséges koronatanúját, Muradif Pajtot, aki azzal állt elő majd harminc év távlatából, hogy Sebija Izetbegović nála lakott a zágrábi tartózkodása alatt.
Pajt a műsorban elmondta, hogy ő maga külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet végzett a boszniai háború alatt a boszniai „államalapító”, Alija Izetbegović kormányának megbízásából. Ez idő alatt többek között Zágrábban lakott az első feleségével, aki szintén szülész-nőgyógyász végzettséggel rendelkezett.
Pajt azt nem fejtette ki, miért pont nála szállásolták el a bosnyák állami vezető sógornőjét a háborús viszonyok közepette, azonban kijelentette, hogy Sebija Izetbegovićnak nem volt lehetősége elvégezni a Kurjak által vezetett posztgraduális képzést, mert csak 1992. júniusától ugyanazon év december elejéig lakott náluk.
Sebija, az „államalapító” após társaságában (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović )
Emlékei szerint Sebija már a nyári szabadságát is náluk töltötte, és az egyetemi oktatatás a háborús viszonyok között is októberben kezdődött. Vagyis Sebijanak nem volt lehetősége befejezni a vizsgaidőszakot, mert elhagyta Zágrábot a szorgalmi időszak végén.
Pajt azt is megszellőztette, hogy ő maga fizette be az adott félévre Sebija tandíját, azonban azt kizártnak minősítette, hogy a nő rendszeresen bejárt volna az egyetemre.
Pajt ezt azzal magyarázta, hogy tudomása szerint Sebija a horvát fegyveres szervek védelme alatt ált napi 24 órában, és mindenhová vele kellett menjen a bosnyák sofőrje, elvégre a boszniai „államalapító” volt az apósa.
A doktori fokozat megszerzése és a magisztrátusi értekezés eredete kapcsán Pajt azzal a magyarázattal állt elő, hogy az ő előző felesége is szülész orvos volt. Ő pedig tudott arról, hogy Sebija a házukban lévő orvosi szakkönyveket olvasta, azokból jegyzeteket készített.
Arra határozottan emlékezett, hogy ezek közé tartozott a felesége magisztrátusi értekezése, ami ugyanabban a témában íródott, amit Sebija később feldolgozott. Pajt azt ugyan nem látta, hogy Sebija másolatot készített volna a volt felesége dolgozatából, azonban azt elképzelhetőnek tartotta.
Utóbbinak amiatt nincs jelentősége, mert a Sebija Izetbegović által említett magisztrátusi értekezés sincs meg, így azt nem lehet összevetni Pajt volt feleségének a dolgozatával.
Pajt elmondta azt is, hogy 1992. decembere után „a nő nem volt ott náluk, hanem Isztambulban tartózkodott”, amikor el kellett volna végeznie a posztgraduális képzést.
A zágrábi szállásadó hangsúlyozta, hogy ő maga nem akar bosszút állni az Izetbegović családon, neki semmi köze a családhoz, és nem velük, hanem a boszniai állammal szemben van egy bírósági ügye.
A boldog férj és pártvezér, Bakir Izetbegović, „Büszke vagyok minden szavára!” – fűzte hozzá a képhez Sebija (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)
A több évtizedes hallgatása kapcsán pedig elmondta, hogy 2013-ban már jelezte más boszniai csatornáknak, hogy tudomása van az Izetbegović asszony diplomáival kapcsolatos problémákról, de akkor a média ez iránt nem mutatott érdeklődést.
Ezt követően visszaköltözött az USA-ba, és csak pár éve tért ismét vissza Bosznia-Hercegovinába. Eddig amiatt nem jelezte sehol, hogy milyen visszaélés gyanús ügyekről van tudomása, mert nem volt tisztában azzal, mi zajlik az országban.
Továbbá azt sem tudta, hogy Izetbegović neje a szarajevói kórház igazgatója lett. Megemlítette azt is, hogy eddig a boszniai ügyészség nem kereste meg, hogy tanúként meghallgassa.
Ezzel szemben a Demokratikus Akciópárthoz (Stranka demokratske akcije, SDA) köthető média már a riport elkészítése előtt célkeresztbe vette Pajt pajtit.
A Stav nevű hetilap Pajt személye kapcsán bizonyítékok bemutatása nélkül leközölte, hogy orosz provokátor, aki a nyolcvanas években Moszkvában kapott KGB kiképzést. Sőt azt követően a jugoszláv rettegett polgári titkosszolgálatnak, az UDBÁ-nak, és ezzel egyidejűleg a KOS-nak is dolgozott, vagyis a katonai elhárításnál is tevékenykedett.
Pajt ennek kapcsán megjegyezte, hogy minden ellene felhozott vádból annyi igaz, hogy három évig valóban Moszkvában tartózkodott, mint egyetemi hallgató, de nincs arról tudomása, hogy valaha szovjet állami szervekkel került volna kapcsolatba.
Sőt, kellően maliciózusan megjegyezte, hogy Sebijaval ellentétben neki viszont van indexe az ottani tanulmányai igazolására.
Pajt úr a riportban még egy érdekességet megosztott a sokat látott boszniai nézőkkel, miszerint jelenleg mintegy 824.000,- USD összegű követelése áll fent a boszniai bíróságon az állammal, mint alperessel szemben.
A követelést Pajt a kilencvenes években szerződés alapján teljesített kereskedelmi ügynöki tevékenységre vezeti vissza. Állítása szerint az akkori állami vezetés egy boszniai pfenniget sem fizetett neki az általa átadott áruk egy részéért.
Az áru kapcsán jelezte, hogy azok nagyértékű technikai eszközök, rádiók, antennák és telefonok voltak. A háború után kérte a boszniai vezetést, hogy fizessék ki neki a tartozást, azonban az máig nem történt meg.
Bakir Izetbegović körül szorul a hurok
A boszniai politikai élet zavaros viszonyaiban jártas elemzők korszakváltást jósolnak, a korábbiakban ugyanis az sohasem fordult elő, hogy a boszniai baloldali pártok és a nemzetközi közösség illetékes szervei egyszerre essenek neki a legnagyobb bosnyák nacionalista politikai szervezetnek számító SDA-nak.
A politikába is beszállt a férje pártjában
A párt a 2022-es választáson jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, azonban a pártvezetéssel kapcsolatos visszaélések és a nacionalista bosnyák politikai irányvonal miatt a szervezet teljesen elszigetelődött a boszniai politikai palettán.
Bakir Izetbegović komoly vereséget szenvedett Denis Bečirovićtyal (SDP) szemben a bosnyák államelnökségi helyért vívott harcban, ráadásul az SDA kiesett a boszniai kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) mögötti koalícióból.
A Sebija Izetbegovićtyal szembeni vádak csak egy szeletét alkotják az SDA fontosabb funkcionáriusaival szemben a korábbi években indult büntetőeljárásoknak.
Fadil Novalić föderációs miniszterelnök egy időben több büntetőügy miatt rendszeresen járt a szarajevói bíróságra, míg az SDA elnökségéből több személyt is amerikai szankciós listára tettek visszaélésszerű politikai magatartásuk miatt.
Bakir Izetbegović a nacionalista „egy a tábor, egy a zászló” frazeológiát előrántva, mindezeket a bosnyák nemzet elleni támadásnak minősítette.
Kapcsolódó cikk
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
A korrupciós tevékenység és hivatali visszaélés miatt USA-szankciók alá vont korábbi titkosszolgálati vezető, Osman Mehmedagić kapcsán kijelentette, hogy egy megbízható tiszteletreméltó rendőr. Az USA vádjait pedig akkor hiszi el vele kapcsolatban, ha látja azokra a bizonyítékokat.
Izetbegović a Sebija elleni vádakat úgy foglalta össze, hogy a bosnyák veteránok és a reis ulema (szarajevói főmufti) után most a neje elleni támadás zajlik, ami valójában az egész nemzet ellen irányul.
Bakir Izetbegović szorult helyzetében nem tehetett mást, mint hogy a pártjának idén májusban esedékes tisztújító közgyűlést őszre tette át, vélhetően abban bízva, hogy addigra minden családja és bizalmasai körüli médiahadjárat kifullad. Ami aligha fordulhat elő, mert vannak befolyásos ellenségei a médiában.
A boszniai önjáró tarack után elkészült az első tisztán elektromos autó is Travnikban, amelyre rákerülhet a felirat, hogy „Made in BiH”. Travnikban, ahol a járművet gyártják, azt remélik, hogy az EVO névre keresztelt járgány lesz a boszniai járműgyártás egyik lényeges exportcikke a jövőben a szigorodó nyugat-európai környezetvédelmi előírások miatt. A gyártó 2024-ben akarja beindítani az akkumulátoros furgon sorozatgyártását.
Elektromos autó: 100%-ban „Made in BiH”
A Travnikban működő GS TMT cég bejelentette, hogy a tavalyi évben befejezett fejlesztések eredményeként jövőre megindulhat a teljesen elektromos meghajtású kistehergépjárművük sorozatgyártása.
Az EVO névre keresztelt járműipari csoda az első elektromos autó, ameky Bosznia-Hercegovinában készült. A tervezés és az építés több mint két évet vett igénybe a travniki üzem mérnökeinek.
A kormányából ítélve az első boszniai elektromos autó leginkább egy felfejlesztett motorbiciklire hasonlít (Forrás: YouTube)
A gyártó a jármű jövőjével kapcsolatban elárulta, hogy 2024-ben várják az áttörést, amikor már kellő számú megrendelésük lesz ahhoz, hogy sorozatban, futószalagon készítsék az EVO-t.
A legtöbb megrendelést Németországból és Ausztriából várják, ahol az ipari szektorban és a kiskereskedelemben egyaránt igény mutatkozik az EVO-hoz hasonló, kis teherbírósású, de elektromotorral működtetett szállító járművekre.
A GS gyár a korábbi években az elektromos kerékpárok és rollerok gyártása terén szerezte meg a szükséges tapasztalatot, ami az EVO tervezését megkönnyítette.
A gyártó arra a legbüszkébb, hogy a jármű nem csak a tervezés és összeszerelés helyét tekintve kötődik a nyugat-balkáni csodaországhoz, hanem az összes komponensén keresztül, mert azok mind a hazai piacon készülnek, vagyis a legtöbb autóipari fejlesztéssel szemben ez valóban „100%-ban made in BiH”.
A biciklis futárok rémálma lehet
Az EVO műszaki paraméterei kapcsán a gyártó jelezte, hogy a két akkumulátor mintegy 100 kilométeres hatótávot biztosít. Ezek feltöltése pedig 45 percet vesz igénybe.
A tetején napelemek vannak, így menet közben képes saját akkumulátorának a töltésére (Forrás: YouTube)
A jármű hatékonyabb üzemleltetése érdekében annak tetejét napelemmel látták el, ami menet közben képes saját akkumulátorának töltésére. A maximális teherbírása 300 kilogramm, míg a maximális sebessége 45 km/h.
A raktér térfogata mintegy 1700 liter. A gyártó nagy reményeket fűz az EVO nyugat-európai exportjához.
A biciklis és motoros futárok jövőbeli rémálmának erőssége a városi kisteherforgalom lebonyolítása.
Így az export piac bővülését főként azokban a nagyvárosokban várják, ahol már most is vannak tervek a robbanó motorral hajtott járművek egyes városrészekből való kitiltására.
Az első megrendelések eddig németországi ipari szereplőktől érkeztek, akik vélhetően a saját ipari üzemükben fogják teherfuvarozásra használni a jövő boszniai elektromos igáslovát.
Travnik, mint innovációs központ
A közép-boszniai Travnik a kilencvenes évek háborús pusztításának kiheverését követően, mostanra a boszniai jármű és gépipari innováció központja lett.
A jugoszláv érából örökölt nehézipari szerep ismét fellendülőben van a város térségében.
A civil gépgyártás mellett a katonai eszközök fejlesztése és gyártása is egyre nagyobb szerepet kap Travnikban, aminek szintén komoly hagyományai vannak a szocialista évtizedekből.
Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy szintén Travnikban működik az BNT fegyvergyár, ami a tavalyi évben jelentette be az elsődlegesen közel-keleti exportra készülő M10 önjáró löveg fejlesztését, amiből azóta másfél millió euró értékben rendelt az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma.
Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története
Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
Montenegró3 nap telt el azótaNincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azótaOVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Szerbia1 nap telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English6 nap telt el azótaArrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
