A cikk meghallgatása

Több mint negyven állam, köztük Magyarország, valamint a NATO, az EU és az Európa Tanács állt ki Ukrajna szuverenitása és területi sérthetetlensége mellett, amikor hétfőn Kijevben megrendezték a Krími Platform nevű kezdeményezés első csúcstalálkozóját. A platform célja, hogy Ukrajna nemzetközi segítséget kapjon az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím visszaszerzéséhez. A találkozón ott voltak az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai is, kivételt csak a Moszkva-barát Szerbia és az ugyancsak egy oroszbarát entitással, a Szerb Köztársasággal “megáldott” Bosznia- Hercegovina jelentett.

Értékválasztás belgrádi módra

Hiába törekszik Szerbia EU-tagságra, amikor választania kell Brüsszel és Moszkva között, az ország rendre a Vlagyimir Putyin államfő nevével fémjelzett Oroszország mellett teszi le voksát.

Így volt ez 2020 decemberében, amikor az ENSZ-ben Szerbia egyike volt annak a 17 tagállamnak, amely nem szavazta meg a Moszkva felszólítására vonatkozó ENSZ-határozatot, hogy vonuljon ki a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetről. A 17-ek között Szerbia – Oroszország mellett – olyan országokkal találta magát egy platformon, mint például Észak- Korea, Fehéroroszország, Irán, Szudán, Szíria vagy Kína.

Amikor Szerbia rendre kiáll a Krímet elfoglaló Oroszország mellett, a szerb politikusok hangsúlyozzák is, nem azért voksolnak Moszkva mellett, mert annyira támogatnák a Kreml politikáját, hanem azért, mert nem akarják megrontani Moszkva és Belgrád jó kapcsolatait.

Persze, Szerbia attól is tart, ha Oroszország ellen szavazna, akkor ezt követően Moszkva kisebb elszántsággal támogatná az egykori dél-szerbiai tartomány, Koszovó függetlenségét ellehetetleníteni akaró Szerbia erőfeszítéseit.

Más lapra tartozik, hogy a Kreml már most sem áll ki mindig teljes mellszélességgel Koszovó függetlensége ellen, hiszen közben érdekelt két egykor Grúziához tartozó terület, Abházia és Dél- Oszétia függetlenségének bizonygatásában. A két térség 2008-ban, a grúz-orosz háború után szakadt el Grúziától, és gyakorlatilag csak Moszkva ismeri el.

Szerb önkéntesek Kelet- Ukrajnában

Szerbia és Ukrajna viszonya nem csak a Krím miatt van távol az ideálistól.

Szerb zsoldosok és önkéntesek nagy számban harcoltak 2014-ben Kelet- Ukrajnában az ukrán hadsereg ellen, a Moszkva-párti szakadárok oldalán. Idén tavasszal, amikor Oroszország ismét jelentős erőket vont össze az orosz-ukrán határon a szerb veteránok bejelentették, készek újra “Új- Oroszországba” utazni, hogy megint megvédjék a szakadárok által kikiáltott “népköztársaságokat”.

– A zsebemben van a Donyecki Népköztársaság útlevele. Ez nem csak egy papír, az állampolgárság kötelezettségeket is jelent. Ez az én államom is és kötelességem megvédeni

– mondta egy donyecki internetes hírportálnak az egyik szerb önkéntes, Dejan Berić.

Ukrajnát különösen bosszantja, hogy Szerbia nem különösebben foglalkozik azzal, hogy állampolgárai – a szerb törvényeket is megsértve – részt vesznek más államokban vívott katonai konfliktusokban.

Nem vagyunk elégedettek azzal, hogy Belgrád nem tesz eleget a zsoldosok megbüntetése érdekében. Nagyon sok van belőlük, több száz a háború kezdete óta, és sokan közülük mesterlövészként fenyegetik az ukrán katonák és polgári személyek életét

– jelentette ki Olekszandr Alekszandrovics, Ukrajna belgrádi nagykövete.

Meg nem erősített beszámolók szerint Szerbiában legfeljebb 30-40 szerb zsoldost vontak felelősségre a kelet-ukrajnai harcokban való részvétel miatt.

Szerbia Kelet, Ukrajna Nyugat felé tekint

Nem csak a nagypolitika szintjén felszülnek ellentétek Szerbia és Ukrajna között, a két ortodox keresztény ország lakosságának értékrendje is jelentősen eltér egymástól.

Szerbiában – amely hivatalos EU-tagjelölt – egyre népszerűtlenebbé válik az unió, s a Brüsszel népszerűségét a koronavírus-járvány is csökkentette.

Szerbiában ugyanis alapvetően orosz és kínai vakcinákkal érték el a lakosság viszonylag magas átoltottsági szintjét, s hiába lehet számokkal bizonyítani, hogy az EU is sokat segített Szerbiának a védekezésben, a köztudatban – és az óriásplakátokon – az a kép él, hogy ha nem lett volna a két nagy keleti testvér, akkor az ország sokkal mélyebbre süllyedt volna a pandémia mocsarában.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint a szerbek 72, illetve 64 százaléka úgy véli, Kínában, valamint Oroszországban jól működik a politikai rendszer. Az EU-t illetően sokkal rosszabb a vélemény, csak 46 százalékos azok aránya, akik szerint az unió jó úton halad. Nem meglepő, hogy magas – 95 százalékos – azok aránya, akik szövetségesként tekintenek Oroszországra.

Ukrajnában pontosan fordított a kép: az ukránok az EU-t és az USA-t tartják szövetségesnek – és nem meglepő módon – a Krímet elcsatoló Oroszországot pedig 73 százalék ellenségként kezeli. Ukrajnában az EU-t és az USA-t tartják működőképesnek, míg Oroszországot a válaszolók 34 százaléka véli többé-kevésbé sikeres államnak.

Ukránok Szerbiában

Bár még a legjobb indulattal sem lehet jónak nevezni Szerbia és Ukrajna viszonyát, ez nem nyomja rá a bélyegét a Vajdaságban élő 5-10 ezer ukrán hétköznapjaira.

Az ukránok még akkor érkeztek a Vajdaságba, amikor a terület – hasonlóan a manapság Ukrajnához tartozó Kárpátaljához – Magyarországhoz tartozott, és viszonylag jelentős volt az országon belüli vándorlás.

A vajdasági ukránok – bár állítólag erős bennük a nemzeti érzés – már csak elvétve tudnak ukránul, és többségük sohasem járt a volt szovjet tagköztársaságban.

Korábban összetartás sem volt közöttük, a változást Miroslav Hočak, az Ukránok Európai Kongresszusának alelnöke hozta meg: amikor Újvidékre költözött, hogy a helyi rádió ukrán részlegén dolgozzon, és úgy döntött, hogy személyesen is megkeresi az ukránokat.

– Fogtam egy telefonkönyvet és felhívtam azokat, akiknek ukrán hangzású nevük volt

– mesélte Hočak.

Azóta viszonylag gyakoriak a szerbiai ukránok kulturális és egyéb rendezvényei.