Fehérvári Nándor
TESTVÉRISÉG-KÉTSÉG: Amikor a pánszlávizmus sem segít, avagy így távolodik egymástól Szerbia és Ukrajna

Több mint negyven állam, köztük Magyarország, valamint a NATO, az EU és az Európa Tanács állt ki Ukrajna szuverenitása és területi sérthetetlensége mellett, amikor hétfőn Kijevben megrendezték a Krími Platform nevű kezdeményezés első csúcstalálkozóját. A platform célja, hogy Ukrajna nemzetközi segítséget kapjon az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím visszaszerzéséhez. A találkozón ott voltak az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai is, kivételt csak a Moszkva-barát Szerbia és az ugyancsak egy oroszbarát entitással, a Szerb Köztársasággal „megáldott” Bosznia-Hercegovina jelentett.
Értékválasztás belgrádi módra
Hiába törekszik Szerbia EU-tagságra, amikor választania kell Brüsszel és Moszkva között, az ország rendre a Vlagyimir Putyin államfő nevével fémjelzett Oroszország mellett teszi le voksát.
Így volt ez 2020 decemberében, amikor az ENSZ-ben Szerbia egyike volt annak a 17 tagállamnak, amely nem szavazta meg a Moszkva felszólítására vonatkozó ENSZ-határozatot, hogy vonuljon ki a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetről. A 17-ek között Szerbia – Oroszország mellett – olyan országokkal találta magát egy platformon, mint például Észak-Korea, Fehéroroszország, Irán, Szudán, Szíria vagy Kína.
Amikor Szerbia rendre kiáll a Krímet elfoglaló Oroszország mellett, a szerb politikusok hangsúlyozzák is, nem azért voksolnak Moszkva mellett, mert annyira támogatnák a Kreml politikáját, hanem azért, mert nem akarják megrontani Moszkva és Belgrád jó kapcsolatait.
Persze, Szerbia attól is tart, ha Oroszország ellen szavazna, akkor ezt követően Moszkva kisebb elszántsággal támogatná az egykori dél-szerbiai tartomány, Koszovó függetlenségét ellehetetleníteni akaró Szerbia erőfeszítéseit.
Más lapra tartozik, hogy a Kreml már most sem áll ki mindig teljes mellszélességgel Koszovó függetlensége ellen, hiszen közben érdekelt két egykor Grúziához tartozó terület, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének bizonygatásában. A két térség 2008-ban, a grúz-orosz háború után szakadt el Grúziától, és gyakorlatilag csak Moszkva ismeri el.
Szerb önkéntesek Kelet-Ukrajnában
Szerbia és Ukrajna viszonya nem csak a Krím miatt van távol az ideálistól.
Szerb zsoldosok és önkéntesek nagy számban harcoltak 2014-ben Kelet-Ukrajnában az ukrán hadsereg ellen, a Moszkva-párti szakadárok oldalán. Idén tavasszal, amikor Oroszország ismét jelentős erőket vont össze az orosz-ukrán határon a szerb veteránok bejelentették, készek újra „Új-Oroszországba” utazni, hogy megint megvédjék a szakadárok által kikiáltott „népköztársaságokat”.
– mondta egy donyecki internetes hírportálnak az egyik szerb önkéntes, Dejan Berić.
Ukrajnát különösen bosszantja, hogy Szerbia nem különösebben foglalkozik azzal, hogy állampolgárai – a szerb törvényeket is megsértve – részt vesznek más államokban vívott katonai konfliktusokban.
Nem vagyunk elégedettek azzal, hogy Belgrád nem tesz eleget a zsoldosok megbüntetése érdekében. Nagyon sok van belőlük, több száz a háború kezdete óta, és sokan közülük mesterlövészként fenyegetik az ukrán katonák és polgári személyek életét
– jelentette ki Olekszandr Alekszandrovics, Ukrajna belgrádi nagykövete.
Meg nem erősített beszámolók szerint Szerbiában legfeljebb 30-40 szerb zsoldost vontak felelősségre a kelet-ukrajnai harcokban való részvétel miatt.
Szerbia Kelet, Ukrajna Nyugat felé tekint
Nem csak a nagypolitika szintjén felszülnek ellentétek Szerbia és Ukrajna között, a két ortodox keresztény ország lakosságának értékrendje is jelentősen eltér egymástól.
Szerbiában – amely hivatalos EU-tagjelölt – egyre népszerűtlenebbé válik az unió, s a Brüsszel népszerűségét a koronavírus-járvány is csökkentette.
Szerbiában ugyanis alapvetően orosz és kínai vakcinákkal érték el a lakosság viszonylag magas átoltottsági szintjét, s hiába lehet számokkal bizonyítani, hogy az EU is sokat segített Szerbiának a védekezésben, a köztudatban – és az óriásplakátokon – az a kép él, hogy ha nem lett volna a két nagy keleti testvér, akkor az ország sokkal mélyebbre süllyedt volna a pandémia mocsarában.
A legújabb közvélemény-kutatások szerint a szerbek 72, illetve 64 százaléka úgy véli, Kínában, valamint Oroszországban jól működik a politikai rendszer. Az EU-t illetően sokkal rosszabb a vélemény, csak 46 százalékos azok aránya, akik szerint az unió jó úton halad. Nem meglepő, hogy magas – 95 százalékos – azok aránya, akik szövetségesként tekintenek Oroszországra.
Ukrajnában pontosan fordított a kép: az ukránok az EU-t és az USA-t tartják szövetségesnek – és nem meglepő módon – a Krímet elcsatoló Oroszországot pedig 73 százalék ellenségként kezeli. Ukrajnában az EU-t és az USA-t tartják működőképesnek, míg Oroszországot a válaszolók 34 százaléka véli többé-kevésbé sikeres államnak.
Ukránok Szerbiában
Bár még a legjobb indulattal sem lehet jónak nevezni Szerbia és Ukrajna viszonyát, ez nem nyomja rá a bélyegét a Vajdaságban élő 5-10 ezer ukrán hétköznapjaira.
Az ukránok még akkor érkeztek a Vajdaságba, amikor a terület – hasonlóan a manapság Ukrajnához tartozó Kárpátaljához – Magyarországhoz tartozott, és viszonylag jelentős volt az országon belüli vándorlás.
A vajdasági ukránok – bár állítólag erős bennük a nemzeti érzés – már csak elvétve tudnak ukránul, és többségük sohasem járt a volt szovjet tagköztársaságban.
Korábban összetartás sem volt közöttük, a változást Miroslav Hočak, az Ukránok Európai Kongresszusának alelnöke hozta meg: amikor Újvidékre költözött, hogy a helyi rádió ukrán részlegén dolgozzon, és úgy döntött, hogy személyesen is megkeresi az ukránokat.
– mesélte Hočak.
Azóta viszonylag gyakoriak a szerbiai ukránok kulturális és egyéb rendezvényei.

Szerbia
A NYUGAT-BALKÁN ÉS A DEMOKRÁCIA: Az egyiknek sikerül, a másiknak nem

Egyre kevésbé egyformák a Nyugat-Balkán országai – Koszovó, Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, illetve Bosznia-Hercegovina – a gazdasági különbségek mellett a demokrácia fejlettsége is eltérő ezekben az államokban. A térséget legutóbb az International IDEA nevű intézet mérte fel, és meglepő eredményre jutott. Itt jegyezzük meg, hogy az International IDEA és a BALK véleménye nem minden kérdésben esik egybe – például a montenegrói demokráciát illetően – de tiszteletben tartjuk, hogy mások esetleg másként tekintenek a térségre, ezért nem zárkózunk el attól, hogy más véleményeknek is helyt adjunk.
Utolsókból elsők

A tanulmány szerint a Nyugat-Balkán országai részben ellentétes irányú utat tesznek meg. Koszovó például 2013-ig olyan hibrid rendszernek számított, ahol a demokratikus intézményrendszer működését autoriter elemek zavarták meg, most viszont közepesen teljesítő demokráciává vált. Szerbia viszont romlik.
– olvasható az elemzésben, amely megjegyzi, hogy miután 2000-ben Szerbiában eltávolították a hatalomból Slobodan Milošević szerb majd jugoszláv elnököt, az ország fejlődő demokráciává vált. A trend azonban a múlt évtized vége felé megfordult, s mára az Aleksandar Vučić államfő fémjelezte állam autoriter elemeket is mutató hibrid rendszerré vált.

Az International IDEA véleménye a Nyugat-Balkánról
Az International IDEA szerint a Nyugat-Balkánon jelenleg három, közepesen jól működő demokrácia van: Koszovó, Montenegró és Észak-Macedónia. Boszniában és Albániában gyengének nevezhető a demokrácia, ám a legrosszabb helyzet Szeriában alakult ki, ahol a már említett hibrid rendszer jellemzi az intézményeket.
Boszniában részben az okoz gondot, hogy a szerb entitás, a Szerb Köztársaság élén az a Milorad Dodik elnök áll, aki ugyancsak Oroszországot tartja szövetségesnek, és arra utal, hogy Boszniában is rendezhetnek olyan függetlenségi népszavazást, mint amilyennel Moszkva csatolt el egyes ukrajnai területeket.
Korrupció mindenhol
Míg Koszovóban és Montenegróban komoly fejlődést mértek az elemzők, a szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a korrupció valamennyi nyugat-balkáni országban komoly gondot jelent. A legsúlyosabb helyzet Boszniában alakult ki, de Szerbiában és Albániában sem sokkal jobbak a körülmények.
Ez már csak azért is gondot okoz, mert valamennyi térségbeli ország rá van szorulva a donor-országok segítségére, ám a korrupció magas szintje sokak kedvét elveszi az újabb támogatásoktól, vagy akár a komolyabb beruházásoktól.
Kapcsolódó cikk
– olvasható az elemzésben, amely szerint csak akkor maradhat fenn a stabilitás a térségben, ha megszűnik az ellentmondás a társadalmak óhaja és a vezetők politikája között. Ellenkező esetben folytatódni fognak a negatív tendenciák, egyebek mellett, a gazdasági pangás, az elvándorlás és az agyelszívás.
Ráadásul továbbra is lassú marad több ország EU-s integrációja: az elemzők arra számítanak, hogy a nagy oroszbarátság miatt Szerbia a korábban gondoltnál több évvel később csatlakozhat az unióhoz. Bosznia esetében még rosszabb a helyzet: a súlyos etnikai ellentétekkel terhelt ország integrációja gyakorlatilag leállt.

A reál GDP a Nyugat-Balkán országaiban (Forrás: IMF World Economic Outlook)
Betett a járvány
A Global Initiative Against Transnational Organized Crime nevű intézet által készített tanulmány szerint a 2020 óta tartó koronavírus-pandémia kezelése nem kedvezett a demokrácia nyugat-balkáni erősödésének: az elemzők szerint a nyugat-balkáni vezetők részben arra használták fel a világjárványt, hogy megerősítsék hatalmukat.
A tanulmány szerint miközben megerősödtek az állami intézmények, a járványellenes intézkedések következtében meggyengültek a civil szervezetek.
A térség államaiban – az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva – számos döntést hoztak a parlament megkerülésével és a társadalmi szereplőkkel való mindenféle konzultáció nélkül, a következmény pedig az lett, hogy tovább csökkent az emberek állami szervekbe vetett bizalma.
A Háború
FÉLNEK ÉS SEGÍTENEK: Moldova és az orosz-ukrán konfliktus

A Románia és Ukrajna közé ékelt Moldova fogadta be az ezer főre jutó legtöbb ukrajnai menekültet, s egyértelműnek tűnik, hogy a volt szovjet tagköztársaság egyedül képtelen lesz megküzdeni a válsággal. Különösen úgy nem, hogy Moldovának is van félnivalója Oroszországtól: már három évtizede orosz csapatok tarják hatalomban a Moldovából kiszakadt Dnyeszter menti Köztársaság Moszkva-párti rezsimjét.
Jön az összeköttetés?
Bár Moszkva azt ismételgeti, hogy nem támad meg újabb országokat – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyébként azt is közölte, hogy hazája Ukrajnát sem támadta meg – Moldovában komolyan tartanak attól, hogy az Ukrajna déli részén előretörő orosz csapatok végső célja az lehet, hogy közvetlen szárazföldi összeköttetést hozzanak létre Oroszország és a Dnyeszter menti Köztársaság között.
Ha ez megtörténik, aligha sikerül újraegyesíteni a kettészakadt Moldovát: Chisinauban már jó ideje az euróatlanti integrációt támogató kormányzat van hatalmon Maia Sandu állanfővel az élen, s Moszkva aligha tenné meg azt a szívességet, hogy kivonja csapatait a szakadárok kezén lévő területről. Különösen az után nem, hogy miután a megtámadott Ukrajna hivatalosan is felvételét kérte ez EU-ba, március 3-án pedig Moldova is bejelentette csatlakozási szándékát.
Az orosz „békefenntartók” egyébként a hivatalos indoklás szerint egy hatalmas fegyverraktárat őriznek Tiraspol közelében, ám a több évtizede ott lévő katonai felszerelések ma már aligha használhatóak, valószínűleg a megsemmisítés lenne a legjobb megoldás. Ha a most ott állomásozó 1500 orosz katona mellé megérkezne az Ukrajnát ostromló armada is, alighanem a tiraspoli rezsim is nagyon bátornak érezné magát a Chisinauval folytatott alkudozásban.
Kezelhetetlen áradat
Moldovába február 24-e óta már legalább 230 ezer ukrán állampolgár lépett be, s közülük még mintegy 120 ezren továbbra is az országban tartózkodnak. Chisinaunak az EU és Washington is segítséget ígért, Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, az USA gyorssegélyt küld Moldovának.
Blinken azt is közölte, 18 millió dollárral segítik a moldovai energiahálózat átalakítását. Erre azért van szükség, mert Moszkva – miután Moldova az EU felé fordult – az energiaszámlák kifizetetlenségére hivatkozva visszafogta energiahordozó-szállításait.
A döntés már csak azért is érdekes, mert a tartozás nagyobb részét a Dnyeszter mentiek halmozták fel, azaz Moszkva Chisinauval akarja kifizettetni szövetségesei számláit.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia16 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught