KÉTSÉGES MISSZIÓ: A törökök maradnának Kabulban, a tálibok viszont nem akarják

 
Recep Tayyip Erdoğan bejelentése a június 14-én a NATO-csúcs alkalmával, hogy Törökország Magyarországgal és Pakisztánnal együtt maradna, s biztosítaná a nemzetközi kabuli repteret, meglepetésként érte a nemzetközi közvéleményt. Benkő Tibor honvédelmi miniszter nem sokkal később megerősítette, hogy ha a közeljövőben úgy alakul a politikai helyzet, akkor a magyar katonák visszatérhetnek Afganisztánba. Benkő a hónap elején annak a meggyőződésének adott hangot, hogy lesz folytatása az afganisztáni missziónak.

A gyengéd erő

Történt mindez akkor, amikor a Biden-kormányzat mindent megtesz, hogy az amerikai katonákat hazavigyék Afganisztánból: 2021. május elsején elkezdték hivatalosan is a NATO-csapatok kivonását a sok harcot látott országból, az utolsó amerikai katonák a szimbolikus szeptember 11-én – pontosan húsz évvel a World Trade Center elleni terroristatámadás után – térnek haza.

A NATO 2015 óta az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű kiképzőmisszió keretében állomásoztatott 9600 fős kontingenst az ázsiai országban, amelyből mintegy 600 főt adott Törökország.

Ankara az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett az afganisztáni jelenlétének és kapcsolatainak kiépítésére.

A katonák állomásoztatása mellett (akik részben az előző években is ellátták a kabuli reptér biztosításának feladatát, tehát a mostani bejelentés jelentős újdonságot nem hozna) a Török Fejlesztési Segélyezési Ügynökség, a TİKA is megjelent az országban, miután Afganisztán sokáig a török fejlesztési segélyezés legfontosabb célországának számított.

Közben afgán diákok ezreinek adtak törökországi tanuláshoz ösztöndíjat.

Törökország azonban nem csak a máshonnan is ismert “soft power” képességeken keresztül invesztált, hanem a török cégek is megjelentek az afgán piacon. Ankara igyekezett mindent megtenni, hogy ne megszálló hatalomként, hanem partnerként jelenjen meg az országban.

Önbizalom és fenyegetés

Törökország ennek a tudatos építkezésből fakadó önbizalommal próbálta meg afganisztáni jelenlétét az amúgy elég problémás amerikai-török kapcsolatok javításának szolgálatába állítani.

Ennek kiváló eszköze lenne a nem túl nagy anyagi áldozatokkal járó misszió, amely a diplomáciai személyzet és a különböző NGO-k tagjainak esetleges kimenekítése szempontjából rendkívül fontos reptér ellenőrzésének fenntartását jelentené.

Erre azonban a tálib vezetés elég fenyegető közleményben reagált. A tálibok jelezték, hogy nem szívesen látják a törököket a nemzetközi reptéren, s a többi NATO-erővel együtt el kell hagyniuk az országot.

A törökök azonban a fenyegetést inkább szimbolikusnak tartják, amellyel a hatalma stabilizálására törekvő tálib vezetés a nemzetközi szereplőknek kíván üzenni, miszerint Afganisztánban az lesz, amit ők akarnak.

Ankara nyugodtságára nemcsak az eddigi jelenlét, de a pakisztániak támogatása is okot adhat.

A két ország közötti kiváló diplomáciai és katonai kapcsolatok miatt szoros együttműködés várható, s a tálib-pakisztáni kapcsolatok miatt pedig a török mozgástér is nagyobb lehet. Ankara azonban más országokkal is tárgyal, így később felmerült Katar is, illetve Kínával is folynak az egyeztetések.

A terv pontos kivitelezése kapcsán egyelőre sok a kérdőjel. Az eddigi hírek szerint a reptér korábbi NATO ellenőrzésének helyébe az irányítás a törökökhöz kerülne, s a török katonák immár saját zászlajuk alatt jelennének meg, miközben az amerikaiakkal való együttműködés megmaradna, azonban ennek pontos kivitelezéséről egyelőre még folynak a tárgyalások.

Egyúttal a jogi keretek kialakítása érdekében az afgán kormánnyal is tartanak az egyeztetések.

Szíriai zsoldosok

Valószínűleg a 2019-ben a Tripoliban lévő líbiai Egységkormánnyal aláírt megállapodást ismételnék meg a helyi viszonyokra alkalmazva, s a török parlament felhatalmazása alapján maradnának a török katonák, akik viszont csak a reptér védelmét felügyelnék, harci tevékenységbe nem folynának bele.

A líbiai szcenárió megismétlődése viszont azt is jelentheti, hogy a török reguláris erők jelenléte mellett ismét bevetnek szíriai zsoldosokat. Arról már láttak napvilágot híradások, hogy megindult a szíriai felkelőcsoportok között harcosok verbuválása, azonban ennek valós súlyát majd a következő hónapok mutatják meg.

Az biztos, hogy a zsoldosok alkalmazása jelentős mértékben növelné Törökország afganisztáni mozgásterét, egyúttal csökkentené a potenciális török áldozatok számát, amit nehezebb lenne eladni a hazai közvéleménynek.

Török hivatalnokok arra figyelmeztetnek, hogy az afganisztáni helyzet fontos lesz a migráció szempontjából is.

A NATO-csapatok kivonása és a tálibok előretörése miatt már több mint 200 ezren hagyták el a lakhelyüket, s kézenfekvő, hogy megpróbáljanak nyugaton új életet kezdeni.

Az uniós határok előtt pedig Törökország az utolsó állomás, ahol már jelenleg is nagyjából 200 ezres afganisztáni (menekült) közösség él, amely a török törvények miatt nem számíthat állampolgárságra, így erőfeszítéseket fog tenni, hogy más, lehetőleg gazdagabb országba kerüljön.