Connect with us

Afganisztán

KÉTSÉGES MISSZIÓ: A törökök maradnának Kabulban, a tálibok viszont nem akarják

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

puma 3
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

 
Recep Tayyip Erdoğan bejelentése a június 14-én a NATO-csúcs alkalmával, hogy Törökország Magyarországgal és Pakisztánnal együtt maradna, s biztosítaná a nemzetközi kabuli repteret, meglepetésként érte a nemzetközi közvéleményt. Benkő Tibor honvédelmi miniszter nem sokkal később megerősítette, hogy ha a közeljövőben úgy alakul a politikai helyzet, akkor a magyar katonák visszatérhetnek Afganisztánba. Benkő a hónap elején annak a meggyőződésének adott hangot, hogy lesz folytatása az afganisztáni missziónak.

A gyengéd erő

Történt mindez akkor, amikor a Biden-kormányzat mindent megtesz, hogy az amerikai katonákat hazavigyék Afganisztánból: 2021. május elsején elkezdték hivatalosan is a NATO-csapatok kivonását a sok harcot látott országból, az utolsó amerikai katonák a szimbolikus szeptember 11-én – pontosan húsz évvel a World Trade Center elleni terroristatámadás után – térnek haza. KÉTSÉGES MISSZIÓ: A törökök maradnának Kabulban, a tálibok viszont nem akarják

A NATO 2015 óta az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű kiképzőmisszió keretében állomásoztatott 9600 fős kontingenst az ázsiai országban, amelyből mintegy 600 főt adott Törökország.

Ankara az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett az afganisztáni jelenlétének és kapcsolatainak kiépítésére.

A katonák állomásoztatása mellett (akik részben az előző években is ellátták a kabuli reptér biztosításának feladatát, tehát a mostani bejelentés jelentős újdonságot nem hozna) a Török Fejlesztési Segélyezési Ügynökség, a TİKA is megjelent az országban, miután Afganisztán sokáig a török fejlesztési segélyezés legfontosabb célországának számított.

Közben afgán diákok ezreinek adtak törökországi tanuláshoz ösztöndíjat.

Törökország azonban nem csak a máshonnan is ismert „soft power” képességeken keresztül invesztált, hanem a török cégek is megjelentek az afgán piacon. Ankara igyekezett mindent megtenni, hogy ne megszálló hatalomként, hanem partnerként jelenjen meg az országban.

Önbizalom és fenyegetés





Törökország ennek a tudatos építkezésből fakadó önbizalommal próbálta meg afganisztáni jelenlétét az amúgy elég problémás amerikai-török kapcsolatok javításának szolgálatába állítani.

Ennek kiváló eszköze lenne a nem túl nagy anyagi áldozatokkal járó misszió, amely a diplomáciai személyzet és a különböző NGO-k tagjainak esetleges kimenekítése szempontjából rendkívül fontos reptér ellenőrzésének fenntartását jelentené.

Erre azonban a tálib vezetés elég fenyegető közleményben reagált. A tálibok jelezték, hogy nem szívesen látják a törököket a nemzetközi reptéren, s a többi NATO-erővel együtt el kell hagyniuk az országot.

A törökök azonban a fenyegetést inkább szimbolikusnak tartják, amellyel a hatalma stabilizálására törekvő tálib vezetés a nemzetközi szereplőknek kíván üzenni, miszerint Afganisztánban az lesz, amit ők akarnak.

Ankara nyugodtságára nemcsak az eddigi jelenlét, de a pakisztániak támogatása is okot adhat.

A két ország közötti kiváló diplomáciai és katonai kapcsolatok miatt szoros együttműködés várható, s a tálib-pakisztáni kapcsolatok miatt pedig a török mozgástér is nagyobb lehet. Ankara azonban más országokkal is tárgyal, így később felmerült Katar is, illetve Kínával is folynak az egyeztetések.

A terv pontos kivitelezése kapcsán egyelőre sok a kérdőjel. Az eddigi hírek szerint a reptér korábbi NATO ellenőrzésének helyébe az irányítás a törökökhöz kerülne, s a török katonák immár saját zászlajuk alatt jelennének meg, miközben az amerikaiakkal való együttműködés megmaradna, azonban ennek pontos kivitelezéséről egyelőre még folynak a tárgyalások.

Egyúttal a jogi keretek kialakítása érdekében az afgán kormánnyal is tartanak az egyeztetések.

A szlovákok és az ukránok is otthon

Csaknem 20 éve jelenlét után a szlovák fegyveres erők 2021. június 16-án kivonultak Afganisztánból.


2002 óta, amikor a szlovák kormány úgy döntött, hogy csatlakozik a Tartós Szabadság művelethez, több mint 4300 szlovák katonát vetettek be Afganisztánban, később az ISAF és az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) missziókban.

Az afganisztáni szerepvállalásban három szlovák katona vesztette életét, nyolc pedig megsebesült. Magyar részről heten haltak meg, kétszer ennyien pedig megsebesültek.

Közben az ukrán hadsereg közölte, hogy Ukrajna visszavonta minden katonáját Afganisztánból, ahol a NATO Eltökélt Támogatás missziójában tevékenykedtek. A 21 ukrán katona június 1-e és 5-e között tért haza.

Szíriai

Valószínűleg a 2019-ben a Tripoliban lévő líbiai Egységkormánnyal aláírt megállapodást ismételnék meg a helyi viszonyokra alkalmazva, s a török parlament felhatalmazása alapján maradnának a török katonák, akik viszont csak a reptér védelmét felügyelnék, harci tevékenységbe nem folynának bele.

A líbiai szcenárió megismétlődése viszont azt is jelentheti, hogy a török reguláris erők jelenléte mellett ismét bevetnek szíriai zsoldosokat. Arról már láttak napvilágot híradások, hogy megindult a szíriai felkelőcsoportok között harcosok verbuválása, azonban ennek valós súlyát majd a következő hónapok mutatják meg.

Az biztos, hogy a zsoldosok alkalmazása jelentős mértékben növelné Törökország afganisztáni mozgásterét, egyúttal csökkentené a potenciális török áldozatok számát, amit nehezebb lenne eladni a hazai közvéleménynek.

Török hivatalnokok arra figyelmeztetnek, hogy az afganisztáni helyzet fontos lesz a migráció szempontjából is.

A NATO-csapatok kivonása és a tálibok előretörése miatt már több mint 200 ezren hagyták el a lakhelyüket, s kézenfekvő, hogy megpróbáljanak nyugaton új életet kezdeni.

Az uniós határok előtt pedig Törökország az utolsó állomás, ahol már jelenleg is nagyjából 200 ezres afganisztáni (menekült) közösség él, amely a török törvények miatt nem számíthat állampolgárságra, így erőfeszítéseket fog tenni, hogy más, lehetőleg gazdagabb országba kerüljön.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Afganisztán

VÉDELMI PÉNZ: Az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

szijjarto es a tobbiek
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében. Ezt Szijjártó Péter jelentette ki a Törökország-V4 (visegrádi négyek) külügyminiszteri találkozója után.

Szijjártó…

A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább erősödik. Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső száma pedig elérte a négymilliót

Szijjártó kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal. Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében.

Magyarország déli határának megvédése Törökországban és Törökországgal kezdődik

– fogalmazott a tárcavezető, aki ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy 40 milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására.

Szijjártó szerint az EU-nak emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának.

Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény “az ENSZ globális migrációs paktumának a kistestvére”.

Az EU-nak nem arról kellene megállapodnia Afrikával, hogy a helyiek hogyan jöjjenek a kontinensre, hanem arról, hogy miként maradhatnak a lakóhelyükön

– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül megemlítette, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára.

…és a többiek

Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.

Jan Lipavsky új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot. Valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.

Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta.

Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková szlovák külügyi államtitkár is. Majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Afganisztán

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

Közzététel:

a megjelenés dátuma

aiba
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Félnek a táliboktól, ezért nem mennek haza a belgrádi világbajnokságon résztvevő afgán ökölvívó válogatott tagjai, akik a versenyen nem hazájukat, hanem önmagukat képviselték. A ma már hontalan ökölvívó legények ugyanakkor nem kimondottan szorgalmazták, hogy Szerbiában maradjanak, elvégre ha egyszer már “emigrálásra adták a fejüket”, akkor inkább “szerencsésebb és gazdagabb befogadó országot” keresnek maguknak. Ez nem egyedi eset, mert korábban három afrikai bokszoló, és két szintén afrikai birkózó használta ki a belgrádi sportversenyek által kínálkozó alkalmat, hogy lelépjen, ők azóta inkognitóban utaznak.

Kilenc bokszoló országot keres

A belgrádi Prva TV a napokban számolt be arról, hogy a nemrég befejeződött ökölvívó világbajnokságot követően még mindig a szerb fővárosban tartózkodik az afgán ökölvívó válogatott, edzőstől, bokszolóstól, mindenestül, mert a táliboktól tartva nem mernek visszatérni hazájukba.

A tudósítás szerint kilenc afgán bokszoló, egy edző és egy kísérő maradt Szerbiában, vagyis előre kitervelt, csoportos szökést követtek el, aminek epilógusa egyelőre nem ismert. A visszatéressel kapcsolatos aggodalmaik nem mondhatók indokolatlanoknak, mert a tálib rezsim megtiltotta számukra, hogy készüljenek a világbajnokságra, vagy hogy részt vegyenek rajta.

Miattuk nincs jövőnk, és nem valósíthatjuk meg a céljainkat, és azért hagytuk el Afganisztánt, hogy oda menjünk, ahol bokszolhatunk és dolgozhatunk

– mondta az egyik öklöző, aki az arcát ugyan vállalta, de a nevét nem.

Afganisztánból emberek tízezrei menekültek el az augusztusi tálib halomátvételt követően, miután az amerikai és egyéb nyugati erők kivonultak az ázsiai országból.

Nyugati vízumra várnak

Az afganisztáni ökölvívó szövetség főtitkára, ha egyáltalán létezik még ez a szövetség, a belgrádi Prvának úgy nyilatkozott, hogy a csapat tagjainak esélyük sincs arra, hogy folytassák a karrierjüket a hazájukban.

Önök is tudják, hogy a helyzet Afganisztánban igencsak súlyos. A tálibok azt sem engedélyezték nekünk, hogy edzéseket tartsunk

– mondta egy már valószínűleg nem létező szervezet főtitkára, akinek a nevét szintén nem adta meg a belgrádi csatorna.

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

A befogadó országot kereső afgán válogatott (Screenshot: Prva)

Az edző szerint Afganisztánban egy földalatti “edzőtermet” találtak, és ott készültek a világversenyre, vagyis szó szerint földalatti válogatottba mentek át, mielőtt iráni vízumot szereztek, hogy végül Iránból jussanak el Szerbiába.

Esetében a hazatérés különösen megfontolandó – apját ugyanis – aki az afganisztáni ökölvívó válogatott elnöke volt – két évvel ezelőtt ismeretlen támadók ölték meg, alapos a gyanú, hogy a mögött a tálibokat kell keresni.

A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (International Boxing Association) alig egy hónappal a belgrádi világverseny előtt vezette be a “team fair chance” fogalmát, amelynek köszönhetően a “hontalan afganisztáni öklözők” részt vehettek a küzdelmekben, bár nem sok sikerrel.

Egy küzdelem azonban még vár rájuk, befogadó országot kell ugyanis találniuk, és ezzel kapcsolatban már több nagykövetséget megkerestek Belgrádban – de mint a Prva TV megjegyezte – Szerbiától nem kértek menedéket. Nem tudni, hogy most milyen sikerrel járnak ebben a migránsokkal teli világban.

Nem csak “hontalan bokszolók” migránskodnak

A belgrádi Blic napilap honlapján november közepén arról számolt be, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság ökölvívó szövetségének közlése szerint három bátor harcosuk eltűnt.

Mivel nekik nevük is van, és bejelentett sportolóként érkeztek Belgrádba, a szerb rendőrség a nyomukba eredt, legalább is ezt közölte az említett ország szövetsége.

Az nem világos, hogy rájuk mi vár, ha ezek után netalán hazatérnek, ne feledjük, hogy a demokratikus Kongóban még nem is olyan régen állítólag embert is ettek.

Egy nappal később a marokkói birkózó szövetség elnöke a Facebookon közölte, hogy rögtön a belgrádi leszállást követően nyoma veszett a válogatott két tagjának, akik a 23 év alatti birkózók világbajnokságán léptek volna szőnyegre, amelyet szintén a szerb fővárosban tartottak november első hetében, a fiatal marokkói birkózók azonban ehelyett a lelépést választották.

A Blicnek nyilatkozó szerb szakértők szerint az ilyen esetek nem ritkák a sportban, az elkövetkező időkben pedig még gyakoribbak lesznek, mert Afrikából és Ázsiából egyre több ember menekül a szegénység és a háborúk elől, ami alól a sportolók sem számítanak kivételnek.

Miután bokszolók és birkózók illantak el a belgrádi versenyekről, ezért nem árt vigyázni a magyar határon, mert a migránsok között lehetnek, akik esetleg az “átlagosnál gyorsabban földre viszik” azt, aki megpróbálja útjukat állni.


grecso krisztian lanyos apa 728 nagy ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Afganisztán

BIZTONSÁGI FENYEGETÉS? Az Egyesült Államok titokban 30 afgánt különített el a koszovói Bondsteel bázison

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

afghans Kosovo 05
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A New York Post arról ír, hogy az amerikai hadsereg körülbelül 30 afgánt különített el, akiket korábban Afganisztánból evakuált. Az amerikai konzervatív napilap/hírportál beszámolója szerint az elkülönített afgánokat családtagjaikkal együtt a Bondsteel támaszpontra szállították.

“Technikai értelemben” nem rabok

Az Egyesült Államok több mint ötvenezer afgánt fogad be azok közül, akik Afganisztán amerikai és NATO-megszállása/felszabadítása alatt együttműködtek a külföldi erőkkel. Néhány ezer a Balkán érintésével juthat el Amerikába, egy részüket az amerikaiak Koszovóban “tárolják”, erre egy évig kaptak lehetőséget a pristinai kormánytól.

A New York Post hírügynökségi és segélyszervezeti forrásokra hivatkozva most arról számolt be, hogy amerikaiak az utóbbi hat hétben “több mint két tucat”, vagyis körülbelül 30 áttelepítésre váró afgánt különített el, őket mintegy 170 családtagjával együtt a Ferizaj (szerbül: Uroševac) közelében lévő amerikai támaszpontra vitték.

Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő/tisztségviselő szerint a szóban forgó afgánokat a biztonsági ellenőrzések során választották külön, és titokban szállították a Bondsteel támaszpontra.

A bázisra áttelepített afgánok jelenlegi száma nem ismert, mivel a biztonsági problémák megoldódását követően egyesek távoznak, miközben új emberek is érkeznek.

A magát megnevezni nem kívánó amerikai informátor szerint a Bondsteelre szállított menekültek “technikai értelemben” nem számítanak fogolynak, de a koszovói kormány által megfogalmazott elvárásokkal összhangban nem hagyhatják el szabadon a bázist.

Nem küldik őket vissza Afganisztánba

Az elkülönített személyeket az Egyesült Államok evakuálta Afganisztánból, de átszállításuk során az egyik ellenőrzőponton biztonsági aggodalmak merültek fel velük kapcsolatban. A megjelölt problémák egy része a hiányzó dokumentumokkal kapcsolatos.

A BALK nem sokkal az afganisztáni hatalomátvételt követően beszélt afganisztáni menekültekkel Szerbiában, akik elmondták, hogy a kabuli nagykövetség elhagyásakor az alkalmazottak a dokumentumok egy részét elégették, hogy azok ne kerüljenek a tálibok kezébe. Az amerikaiaknak jelentős dokumentációjuk volt Kabulban, ennek jelentős részét azonban kénytelenek voltak “feltüzelni”.

A New York Post beszámolójában megjegyezte, hogy az utóbbi hetekben sok republikánus törvényhozó vetett fel kérdéseket az Egyesült Államok átvilágítási rendszerével kapcsolatban, jelezve aggodalmait az országba belépő “potenciális biztonsági fenyegetésekkel” kapcsolatban, Emily Horne, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azonban védelmébe vette a rendszert.

Maga a tény, hogy a terrorelhárítással, hírszerzéssel vagy bűnüldözéssel foglalkozó szakembereink további átvilágításra jelöltek meg egyes embereket, azt jelzi, hogy a rendszerünk működik

– nyilatkozta az esettel kapcsolatban Horne, aki ezáltal elismerte, hogy valóban merültek fel biztonsági problémák egyes emberekkel szemben.

A Bondsteel bázisra szállított személyekről nyilatkozó amerikai hírforrás azt mondta, hogy az oda küldött menekültek esetében „további jelentős megfontolásra” kell számítani, mielőtt beléphetnek az Egyesült Államokba.

Az amerikai konzervatív lap/hírportál arról ír, hogy az elkülönített személyek egy részét a velük kapcsolatban elvégzett elemzést követően “az Egyesült Államokba való továbbutazásra alkalmasnak” minősítették, míg mások átvilágítása még folyamatban van. A tisztviselő nem árulta el, hány Koszovóba szállított afgánt engedtek be eddig az Egyesült Államokba.

A rendelkezésre álló információk szerint az elkülönített személyek közül senkit sem küldtek/küldenek vissza Afganisztánba. Aki nem kap belépési engedélyt az Egyesült Államokba, annak a sorsa „individuális” alapon dől el, ami magyarán szólva azt jelenti, hogy egyeseket más országokba telepíthetnek át.

Bondsteel, a zárt tábor

A katonai kérdésekben erőteljesen Oroszországhoz kötődő Szerbia közvetlen szomszédságába telepített Bondsteel zárva van a kívülállók előtt, beleértve a humanitárius szervezetek ügyvédeit is.

A magát az emberi jogok szószólójának tekintő Amnesty International egyik munkatársa éppen a hozzáférés hiányát sérelmezte.

Nincs valós hozzáférés a táborhoz. Nincs nyilvános vagy független vizsgálat arról, hogy mi történik ott benn

– jelentette ki Jelena Sesar, az Amnesty International egyik kutatója az AP hírügynökségnek.

Nyilvánvalóan aggódunk amiatt, hogy mi történik ezekkel az emberekkel, különösen azokkal, akik nem mennek át a biztonsági átvilágításon? Letartóztatják őket? Hozzáférhetnek-e bármilyen jogi segítséghez? És mi a terv velük? Fennáll-e a veszély, hogy végül visszakerülnek Afganisztánba?

– tette fel kérdéseit Sesar a Koszovóban elkülönített afganisztániakkal kapcsolatban.

Augusztus közepe óta több mint 66 000 afgán érkezett az Egyesült Államokba, közülük körülbelül 55 000 embert katonai támaszpontokon helyeztek el az ország ország különböző pontjain, ahol továbbra is folyik az átvilágításuk. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szerint körülbelül 5000 Afganisztánból evakuált személy maradt a Közel-Keleten és európai tranzitpontokon.


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: