Afganisztán
KÉTSÉGES MISSZIÓ: A törökök maradnának Kabulban, a tálibok viszont nem akarják
Recep Tayyip Erdoğan bejelentése a június 14-én a NATO-csúcs alkalmával, hogy Törökország Magyarországgal és Pakisztánnal együtt maradna, s biztosítaná a nemzetközi kabuli repteret, meglepetésként érte a nemzetközi közvéleményt. Benkő Tibor honvédelmi miniszter nem sokkal később megerősítette, hogy ha a közeljövőben úgy alakul a politikai helyzet, akkor a magyar katonák visszatérhetnek Afganisztánba. Benkő a hónap elején annak a meggyőződésének adott hangot, hogy lesz folytatása az afganisztáni missziónak.
A gyengéd erő
Történt mindez akkor, amikor a Biden-kormányzat mindent megtesz, hogy az amerikai katonákat hazavigyék Afganisztánból: 2021. május elsején elkezdték hivatalosan is a NATO-csapatok kivonását a sok harcot látott országból, az utolsó amerikai katonák a szimbolikus szeptember 11-én – pontosan húsz évvel a World Trade Center elleni terroristatámadás után – térnek haza.
A NATO 2015 óta az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű kiképzőmisszió keretében állomásoztatott 9600 fős kontingenst az ázsiai országban, amelyből mintegy 600 főt adott Törökország.
Ankara az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett az afganisztáni jelenlétének és kapcsolatainak kiépítésére.
A katonák állomásoztatása mellett (akik részben az előző években is ellátták a kabuli reptér biztosításának feladatát, tehát a mostani bejelentés jelentős újdonságot nem hozna) a Török Fejlesztési Segélyezési Ügynökség, a TİKA is megjelent az országban, miután Afganisztán sokáig a török fejlesztési segélyezés legfontosabb célországának számított.
Közben afgán diákok ezreinek adtak törökországi tanuláshoz ösztöndíjat.
Törökország azonban nem csak a máshonnan is ismert “soft power” képességeken keresztül invesztált, hanem a török cégek is megjelentek az afgán piacon. Ankara igyekezett mindent megtenni, hogy ne megszálló hatalomként, hanem partnerként jelenjen meg az országban.
Önbizalom és fenyegetés
Törökország ennek a tudatos építkezésből fakadó önbizalommal próbálta meg afganisztáni jelenlétét az amúgy elég problémás amerikai-török kapcsolatok javításának szolgálatába állítani.
Ennek kiváló eszköze lenne a nem túl nagy anyagi áldozatokkal járó misszió, amely a diplomáciai személyzet és a különböző NGO-k tagjainak esetleges kimenekítése szempontjából rendkívül fontos reptér ellenőrzésének fenntartását jelentené.
Erre azonban a tálib vezetés elég fenyegető közleményben reagált. A tálibok jelezték, hogy nem szívesen látják a törököket a nemzetközi reptéren, s a többi NATO-erővel együtt el kell hagyniuk az országot.
A törökök azonban a fenyegetést inkább szimbolikusnak tartják, amellyel a hatalma stabilizálására törekvő tálib vezetés a nemzetközi szereplőknek kíván üzenni, miszerint Afganisztánban az lesz, amit ők akarnak.
Ankara nyugodtságára nemcsak az eddigi jelenlét, de a pakisztániak támogatása is okot adhat.
A két ország közötti kiváló diplomáciai és katonai kapcsolatok miatt szoros együttműködés várható, s a tálib-pakisztáni kapcsolatok miatt pedig a török mozgástér is nagyobb lehet. Ankara azonban más országokkal is tárgyal, így később felmerült Katar is, illetve Kínával is folynak az egyeztetések.
A terv pontos kivitelezése kapcsán egyelőre sok a kérdőjel. Az eddigi hírek szerint a reptér korábbi NATO ellenőrzésének helyébe az irányítás a törökökhöz kerülne, s a török katonák immár saját zászlajuk alatt jelennének meg, miközben az amerikaiakkal való együttműködés megmaradna, azonban ennek pontos kivitelezéséről egyelőre még folynak a tárgyalások.
Egyúttal a jogi keretek kialakítása érdekében az afgán kormánnyal is tartanak az egyeztetések.
A szlovákok és az ukránok is otthon
Csaknem 20 éve jelenlét után a szlovák fegyveres erők 2021. június 16-án kivonultak Afganisztánból.
After almost 20 years, Slovak armed forces have withdrawn from Afghanistan on 16th June 2021. Since 2002, when the Slovak government decided to join Operation Enduring Freedom, more than 4 300 Slovak troops were deployed in Afghanistan, later in missions ISAF & Resolute Support. pic.twitter.com/nc9BMNIM9t
— isi. 🕊️🏳️🌈 (@jeestunautre17) June 18, 2021
2002 óta, amikor a szlovák kormány úgy döntött, hogy csatlakozik a Tartós Szabadság művelethez, több mint 4300 szlovák katonát vetettek be Afganisztánban, később az ISAF és az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) missziókban.
Az afganisztáni szerepvállalásban három szlovák katona vesztette életét, nyolc pedig megsebesült. Magyar részről heten haltak meg, kétszer ennyien pedig megsebesültek.
Közben az ukrán hadsereg közölte, hogy Ukrajna visszavonta minden katonáját Afganisztánból, ahol a NATO Eltökélt Támogatás missziójában tevékenykedtek. A 21 ukrán katona június 1-e és 5-e között tért haza.
Szíriai zsoldosok
Valószínűleg a 2019-ben a Tripoliban lévő líbiai Egységkormánnyal aláírt megállapodást ismételnék meg a helyi viszonyokra alkalmazva, s a török parlament felhatalmazása alapján maradnának a török katonák, akik viszont csak a reptér védelmét felügyelnék, harci tevékenységbe nem folynának bele.
A líbiai szcenárió megismétlődése viszont azt is jelentheti, hogy a török reguláris erők jelenléte mellett ismét bevetnek szíriai zsoldosokat. Arról már láttak napvilágot híradások, hogy megindult a szíriai felkelőcsoportok között harcosok verbuválása, azonban ennek valós súlyát majd a következő hónapok mutatják meg.
Az biztos, hogy a zsoldosok alkalmazása jelentős mértékben növelné Törökország afganisztáni mozgásterét, egyúttal csökkentené a potenciális török áldozatok számát, amit nehezebb lenne eladni a hazai közvéleménynek.
Török hivatalnokok arra figyelmeztetnek, hogy az afganisztáni helyzet fontos lesz a migráció szempontjából is.
A NATO-csapatok kivonása és a tálibok előretörése miatt már több mint 200 ezren hagyták el a lakhelyüket, s kézenfekvő, hogy megpróbáljanak nyugaton új életet kezdeni.
Az uniós határok előtt pedig Törökország az utolsó állomás, ahol már jelenleg is nagyjából 200 ezres afganisztáni (menekült) közösség él, amely a török törvények miatt nem számíthat állampolgárságra, így erőfeszítéseket fog tenni, hogy más, lehetőleg gazdagabb országba kerüljön.
Albánia
ÖNGÓL: Több, mint 150 afgán rekedt Albániában a nem hiteles kanadai dokumentumok miatt
2021 októberében a FIFA azt ünnepelte, hogy több, mint 150 embert menekített ki a tálibok által ellenőrzött Afganisztánból. A szervezet arra számított, hogy a sportolókból és emberi jogi aktivistákból álló afgán csoportot rövid idő alatt Kanadába telepítik át. A tálib hatalomátvételt követően az észak-amerikai ország több mint húszezer kiszolgáltatott afgán befogadását tervezte, köztük női vezetők, emberi jogi aktivisták és újságírók számára nyújtott volna védelmet, hogy megóvja őket a radikális iszlamista tálibok megtorlásától. Most viszont kiderült, hogy 150 afgán rekedt Albániában, mert nincsenek rendben a Kanadától kapott papírjaik.
Nem hamisak, de nem is hitelesek
A beutazáshoz szükséges dokumentumok Marilou McPhedran kanadai szenátor irodájából származnak. Ámbár McPhedran segítségével a csoport elhagyta Afganisztánt, most nem tudja megtenni a transzatlanti utat Kanadába, mert az ottawai szövetségi kormány szerint a dokumentumok nem hitelesek, és ezáltal érvénytelenek.
A hírt először a The Globe and Mail kanadai napilap közölte egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
A kanadai szenátor állítólag a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapott sablon alapján állította ki a dokumentumokat (Forrás: Twitter, Marilou McPhedran)
A FIFA korában arra számított, hogy a teljes csoportot, amelynek sportolók és emberi jogi aktivisták a tagjai, rövid időn belül Kanadába telepítik át, merthogy megkapták a kanadai úti okmányokat. A dokumentumokat McPhedran irodája küldte a FIFÁ-nak, amely aztán szétosztotta azokat az afgánok között.
Az afgánok nevét is tartalmazó okmányok alapján két évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a kanadai hatóságok, vagy éppenséggel az ottawai kormány engedélyezte az afgánok számára a beutazást, ez azonban azóta sem történt meg, az afgánok Albániában vesztegelnek.
Az eset nagy visszhangot váltott ki Albániában és Kanadában is. Az albán hatóságok folytatják a dokumentumok hitelességének vizsgálatát, miközben (vélhetően a FIFÁ-val karöltve) gondoskodnak az érintett afgánokról.
Kiszivárgó hírek szerint a FIFÁ-val kapcsolatban álló 163 afgán menekült, akiknek nem engedélyezték a Kanadába történő beutazást, az elmúlt másfél évet egy albániai szállodában töltötte.
Lényegében arról van szó, hogy a kérdéses okmányok bár nem hamisak, de nem is közhitelesek, és ezáltal érvénytelenek.
Egy kanadai szövetségi illetékes szerint, akit nem nevezett meg a Globe, összesen 228 afgán volt kapcsolatban a FIFÁ-val, és kapott okmányokat McPhedran irodájától.
Ezek az afgánok most két folyamatban lévő bírósági eljárásban próbálják kötelezni a kanadai kormányt, hogy fogadja el a dokumentumokat, és engedélyezze számukra a belépést Kanadába.
A meg nem nevezett kanadai illetékes szerint ugyanakkor az afgánok egyike sem nyújtott be hivatalos kérelmet, hogy az ottawai kormány afgán menekültekre vonatkozó különleges bevándorlási programjának keretében utazzon Kanadába.
Folyik a huzavona
Közben folyik a huzavona a kérdéses okmányok körül, mivelhogy az ügyben van egy jogértelmezési csavar, vagyis keletkezett egy hiátus, fekete lyuk, vagy nevezzük bárminek, a valódi közhiteles okmányokat ugyanis a kanadai törvények szerint vagy a szövetségi bevándorlási minisztérium, vagy a kanadai globális ügyek minisztériuma bocsátja ki, és nem egy szenátor irodája.
Ezek után aligha meglepő a kanadai kormánynak az álláspontja, miszerint a szenátor asszony irodájából származó dokumentumok nem közhitelesek, és az ügyet a rendőrséghez utalták, ami azt jelzi, hogy okirathamisításra gyanakodnak.
Afgán menekültek egy szerbiai befogadó központban (Forrás: BALK)
McPhedran ugyanakkor fenntartotta azt az álláspontját, hogy ő és irodája jóhiszeműen küldte ki a szenátori dokumentumokat, hogy segítsen a veszélyben lévő afgánokon, a dokumentumok kiállításához szükséges sablont pedig a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapta.
Egy bírósági beadványban McPhedran közölte, hogy irodája 640 ilyen levél kiadásában közreműködött, vagyis még előbukkanhatnak “nem közhiteles afgánok”.
A középutas vagy mérsékelten konzervatívnak tekinthető Globe and Mail az üggyel kapcsolatban megállapította, hogy Kanada és más NATO-szövetségesek nagyrészt kudarcot vallottak azoknak az afgánoknak a megmentésére tett erőfeszítésekben, akiknek a brutális fundamentalista tálib rezsim 2021. augusztusi hatlomátvételével párhuzamosan menedékjogot ígértek.
Azokban az időkben a FIFÁ-ra óriási nyomás nehezedett, hogy segítsen megmenteni a női sportolókat, mert fennállt a veszélye, hogy a tálibok esetleg üldözik őket.
A FIFA segít
A FIFA szóvivője az üggyel kapcsolatban a Globe-nak elmondta, hogy a csoport 2021. novemberben történt kimenekítése óta a nemzetközi labdarúgószövetség fedezi az afgán sportolók, a hozzájuk kapcsolódó személyek és a jogvédők költségeit, vagyis fizetik a számukra biztosított szállást, étkezést, egészségügyi ellátást és az egyéb felmerülő számlákat.
A csoport számára emellett tanácsadási támogatást, angolórákat és személyenként havi 50 dolláros ösztöndíjat is biztosítanak.
A BALK úgy tudja, hogy központi megbízás alapján Albániában egy magyar női festőművész segít a menekült nőknek és gyerekeknek, hogy a művészet segítségével dolgozzák fel a traumákat.
A FIFA-szóvivő elmondta, hogy a csoportba tartozó gyermekek iskoláztatását, óvodáját és egyéb gondozását az UNICEF és a Save the Children intézi, ezek a szervezetek a csoport tagjainak jogi támogatást nyújtanak az állandó lakóhely biztosításához.
Az előzményekhez tartozik, hogy miután az amerikai és a NATO-erők kivonulása után a tálibok 2021-ben visszaszerezték a hatalmat Afganisztán felett, Albánia beleegyezett, hogy legalább egy évre több ezer afgán menekültet fogad be.
Ez alapvetően azokra az Egyesült Államokba tartó afgánokra vonatkozott, akik vízumellenőrzés alatt álltak, és a vízumhoz szükséges átvilágítás befejezésére vártak.
Kapcsolódó cikk
Amikor 2021-ben világossá vált, hogy Kanada nem fogadja be az FIFA által kimenekített afgánokat, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azon kezdett dolgozni, hogy egy harmadik országot találjon nekik, ahol letelepedhetnek.
A forrás szerint a szervezet arra számít, hogy sikerül megoldást találni, ugyanakkor “alternatívaként” elvárja, hogy Kanada tartsa tiszteletben a McPhedran szenátor asszony által kiadott dokumentumokba foglalt kötelezettségvállalásokat.
Harmadik lehetőségként az is felmerülhet, hogy az afgánok Albániában maradnak, ha ebbe netalán beleegyeznek, merthogy nem ezt ígérték nekik, és “nem ilyen lóról álmodtak”.
-
Koszovó3 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Montenegró6 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
English6 nap telt el azóta
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent