Connect with us

A Háború

NYUGATI KUDARC: Több lesz-e az afgán migráns, és őrzik-e magyar katonák a kabuli repteret az amerikai kivonulás után?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

talib preview
A cikk meghallgatása

 
2021 szeptemberéig az utolsó nyugati katona is elhagyja Afganisztánt. A kivonulás hatásait még csak találgatja a nemzetközi közösség, de jogosnak tűnnek-e a félelmek, amelyek a migráció és a terrorizmus megnövekedésétől is tartanak? Az is felvetődött, hogy török, pakisztáni és magyar katonák őrzik a kabuli repteret az amerikai kivonulás után. Van-e ennek valóságalapja?

Amiről nem illett beszélni

Államfőnek kijáró tisztelettel fogadták Asráf Gáni afgán elnököt a múlt héten Washingtonban. A közép-ázsiai országot 2014 vezető, egykor az USA-ban dolgozó, világbanki közgazdászból lett államfő következő éve a túlélésről fog szólni. A trendek aggasztóak, az USA és a NATO erőinek távozásával párhuzamosan az ellenzéki tálibok újabb és újabb járásokat foglalnak el, az afgán biztonsági erők több helyen megadták magukat, vagy harc helyett a visszavonulást választották. Kiszivárgott amerikai hírszerzési jelentések szerint a washingtoni elemzők már csak 6-8 hónapot adnak az afgán kormánynak az összeomlásig.

20 év amerikai és NATO-missziói hiábavalók voltak, az elköltött dollár százmilliárdokból nem lehetett nyugati mintájú stabil és fenntarthatóan működő afgán rendszert felépíteni.

Nyilvánvaló vált az, amiről az elmúlt években nem illet egyenesen beszélni: az Egyesült Államok államépítési tervei kudarcot vallottak, a 20 év amerikai és NATO-missziói hiábavalók voltak, az elköltött dollár százmilliárdokból nem lehetett nyugati mintájú stabil és fenntarthatóan működő afgán rendszert felépíteni. Persze, valahol épp ennek beismerése volt, ahogy 2020 februárjában az USA megegyezett a tálibokkal a kivonulásról: Donald Trump vállalta a kivonulást, cserébe csak ígéretet kapott a konzervatív mozgalomtól, hogy azok 2021 után megszakítanak minden kapcsolatot a nyugatra veszélyes szélsőséges terrorszervezetekkel.

Az elmúlt egy év trendjeit figyelve már nem az a kérdés, hogy nyernek-e a tálibok ebben a polgárháborúban, hanem az, hogy ez idén következik be, vagy csak jövőre. Éppen ezért egyre többen gondolkodnak azon, hogy milyen lehet majd a talibán mozgalom alatt Afganisztán jövője, és ez miként hat a nemzetközi kapcsolatokra. Ezek azok a kérdések, ahol élesen elválnak a szakértők becslései.

Elfogadható a tálib uralom(?)

A közép-ázsiai ország az 1979-es szovjet bevonulás után vált kibocsátó országgá, miután a 40. hadsereg légiereje szőnyegbombázásokkal büntette azokat a falvakat, ahol ellenállók működtek. Több milliós menekült táborok jöttek létre Pakisztánban és Iránban, miközben afgán vendégmunkások millióit szívják fel a mai napig az Perzsa-, más néven Arab Öböl térségének olajmonarchiái.

A menekülő nyugatos afgán értelmiség tagjai elsősorban Nagy- Britanniában, Németországban és az Egyesült Államokban kezdtek el nagyobb közösségeket alkotni.

A nyugat a 2014-2015-ös migrációs hullám idején találkozott utoljára az afgán menekültekkel nagy számban. Az Europába érkező majd kétmilliós migránshullámban a szíriaiak után az afgánok alkották a második legnagyobb közösséget mintegy 150.000 fővel. Bár ebben az időben Afganisztánból is sokan nekivágtak, többségük a mintegy kétmilliós iráni menekült közösségből került ki, az ezt alkotók egy része egyébként már korábban útra kelt, de megrekedt Törökországban.

Miért fontos ez az előtörténet?

Egyrészt azért, hogy lássuk: attól, hogy Afganisztánban polgárháború van 1979 óta, a most 36-40 milliós országból még nem indulnak, menekülnek az emberek tömegesen. Természetesen mindig lesznek, akik útra kelnek, de újabb százezrek, milliók elindulására nem kell számítani.

A tálibok várható hatalomátvételének hatását latolgatva érdemes tudni, hogy ma is afgánok milliói élnek a fundamentalista szervezet “kormányzása” alatt. afganok talibok

Talán elsőre furcsán hangzik ez, de a tálibok az elmúlt évtizedben hatalmas vidéki területeket vontak ki az kormány ellenőrzése alól, sőt az elmúlt években már kisebb városokat is elfoglaltak, ahol zavartalanul folyik az élet azóta is, iskolával, rendelőkkel, mobiltelefon-üzletekkel.

Az afgán emberek tömegei számára elfogadhatónak tűnik a tálibok uralma, a szervezet nem csak képes biztosítani az alapszolgáltatásokat, de még biztonságot is ad, amire az afgán kormány és nemzetközi szövetségesei képtelenek voltak.

Az afganisztáni kivonulás hatása a Balkánra és Közép- Europára

Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy bár a migrációs nyomás továbbra is fennmarad a jövőben, az afgán vagy közel-keleti menekültekre nem azért kell számítani, mert Afganisztánban változás lesz, hanem azért, mert a Indiától/Pakisztántól a Nyugat- Balkánig húzódó útvonalon továbbra is menekültek milliói vannak, akik már útrakeltek. Közülük mindig lesznek, akik saját élethelyzetük változása miatt úgy döntenek, hogy nekivágnak Iránból Törökországnak, a görög szigeteknek, vagy tovább Szerbiának.

Európa számára a legfontosabb “védvonalnak” továbbra is Törökország számít, hiszen Ankara több millió főként szíriai, de sok más nemzet menekültjeinek ad otthont és segítséget évek óta.

Ebben az értelemben tehát az amerikai/nyugati kivonulás jelentős hatással nem lesz a Balkánra és Közép- Európa menekültügyi helyzetére. Lesznek, akik az esetleges tálib hatalomváltás miatt elhagyják hazájukat, de jelentős számban olyan nyugatos afgánokra számíthatunk, akik már most is vagy rendelkeznek nyugati állampolgársággal, vagy beszélnek idegen nyelveket, és van már rokonságuk, családjuk Europában vagy az USA-ában.

Újabb magyar szerepvállalás Kabulban?

A nemzetközi erők kivonulása kapcsán érdekes mellékzöngének számított az a hír, hogy Törökország ott marad Afganisztánban, sőt a 2021 júniusi NATO-csúcs idején Recep Tayyip Erdoğan államfőnek volt egy olyan elszólása is, miszerint a törökök pakisztáni és magyar katonákkal közösen folytatnák a kabuli reptér őrzését.

Hogyan lehet értelmezni ezt a hírt? – tették fel a kérdést sokan.

Nos, egyfelől szakmai berkekben régóta ismert volt, hogy Ankara annak ellenére kész vállalni ezt a veszélyes szerepet, hogy ez teljesen szembe menne az tálib-amerikai megállapodással, amely minden nyugati erő távozását írja elő.

Miért fontos ez?

Mert a nemzetközi közösség, beleérve az európai országokat, féltik a Kabulban maradó diplomáciai és segélyezési munkatársaikat egy várható átmenettől, és a főváros repülőterének “biztos kezekben (azaz nem afgán) tudása” fontos tényező a kockázat elemzések készítése során.


Magyarország számára katonai értelemben nem jelentene kihívást részt venni a misszióban, Kabulban már kétszer őrizték magyarok a repülőteret. Persze, fontos azt is hozzátenni, hogy mindkét alkalommal egy nagy nemzetközi gépezet része voltunk, ahol a védelem kritikus képességeit (pl felderítés, tűzerő, légierő) nem mi biztosítottuk, és ez most is így lenne.

A misszió természetesen veszélyes lenne, de ennek politikai kockázatait a politikusoknak, azaz a magyar kormánynak kell felmérnie, és eldöntenie, hogy megéri-e? A magyar társadalom a korábbi tapasztalatok alapján nem tolerálja a hullazsákok látványát, ezért a szocialista és a fideszes kormányok sem vállaltak jellemzően olyan missziókat, ahol a magyar katonák komolyan életveszélybe kerülhettek volna.

Hogy pontosan mi a magyar szándék, vagy egyáltalán volt-e magyar szándék a részvételre, azt nem tudjuk, hiszen a felvetés az egyébként is erős kijelentéseiről elhíresült török államfő szájából hangzott el. Az viszont biztos, hogy Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos csütörtöki kormányinfón később az mondta szó szerint:

– Ha van NATO-misszió, készek vagyunk részt venni benne. Erről egyelőre egyeztetések zajlanak.


Nos, ez szerintem kihátrálásként értelmezhető, mert a NATO éppen kivonulóban van, és nem szivárogtak ki arról hírek, hogy az észak-atlanti szervezet épp most készülne egy újabb misszióval bent maradni Afganisztánban, amikor annyi más oka van kijönni. Kudarc, Kína és COVID-járvány, hogy csak néhányat említsünk.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

The great mountain robber, the Slovak Robin Hood, Juraj Jánosík, came to mind because, according to the report of the Croatian national news agency, HINA, his descendants found refuge in Bosnia-Herzegovina The great mountain robber, the Slovak Robin Hood, Juraj Jánosík, came to mind because, according to the report of the Croatian national news agency, HINA, his descendants found refuge in Bosnia-Herzegovina
English4 hét telt el azóta

Jánosík in Bosnia, more precisely in Herzegovina

TartalomjegyzékAmiről nem illett beszélniElfogadható a tálib uralom(?)Az afganisztáni kivonulás hatása a Balkánra és Közép- EuropáraÚjabb magyar szerepvállalás Kabulban? A cikk...

Sportosan, de az évszaknak megfelelő öltözékben: Marko Đurić amerikai nagykövet és Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban / Sporty, but dressed for the season: US Ambassador Marko Đurić and Serbian President Aleksandar Vučić in New York Sportosan, de az évszaknak megfelelő öltözékben: Marko Đurić amerikai nagykövet és Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban / Sporty, but dressed for the season: US Ambassador Marko Đurić and Serbian President Aleksandar Vučić in New York
English1 hónap telt el azóta

Returning from America: Will the Ambassador become the Minister of Foreign Affairs or the Prime Minister?

TartalomjegyzékAmiről nem illett beszélniElfogadható a tálib uralom(?)Az afganisztáni kivonulás hatása a Balkánra és Közép- EuropáraÚjabb magyar szerepvállalás Kabulban? A cikk...

war hysteria or reality war hysteria or reality
English2 hónap telt el azóta

War Hysteria: Croatians Also Joining the Race

TartalomjegyzékAmiről nem illett beszélniElfogadható a tálib uralom(?)Az afganisztáni kivonulás hatása a Balkánra és Közép- EuropáraÚjabb magyar szerepvállalás Kabulban? A cikk...

The Serbian president shows where the gas enters Serbia, and the new gas pipeline starts from there The Serbian president shows where the gas enters Serbia, and the new gas pipeline starts from there
English2 hónap telt el azóta

New Gas Pipeline Under Construction Towards Hungary Between Niš and Horgos, Plans Underway

TartalomjegyzékAmiről nem illett beszélniElfogadható a tálib uralom(?)Az afganisztáni kivonulás hatása a Balkánra és Közép- EuropáraÚjabb magyar szerepvállalás Kabulban? A cikk...

ARCore searched for lithium in the Lopare area of ​​the Republika Srpska in Bosnia ARCore searched for lithium in the Lopare area of ​​the Republika Srpska in Bosnia
English2 hónap telt el azóta

Lithium was also found in the Republika Srpska in Bosnia, which is likely to go to Mercedes

TartalomjegyzékAmiről nem illett beszélniElfogadható a tálib uralom(?)Az afganisztáni kivonulás hatása a Balkánra és Közép- EuropáraÚjabb magyar szerepvállalás Kabulban? A cikk...

Egy hét legjava