FEJLEMÉNY: Megyünk vissza Afganisztánba?

 
Benkő Tibor honvédelmi miniszter megerősítette, hogy ha a közeljövőben úgy alakul a politikai helyzet, akkor a magyar katonák visszatérhetnek Afganisztánba. Ez annak ellenére előfordulhat, hogy a NATO-misszió szeptemberben véget ér az ázsiai országban. A BALK a közelmúltban többször is írt arról, hogy magyar katonák vehetnek részt a kabuli repülőtér őrzésében. Ennek lehetőségét Recep Tayyip Erdoğan török elnök vetette fel, amit magyar részről sohasem cáfoltak. Magyar politikai körökben attól tartanak, hogy ha nem sikerül stabilizálni Afganisztánt, akkor a migráció újabb lendületet vehet.

Lesz folytatás?

A honvédelmi miniszter meggyőződése, hogy lesz folytatása Magyarország afganisztáni szerepvállalásának. Benkő Tibor egy csütörtöki sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy a NATO-művelet ugyan befejeződött, de „a politikai helyzet alakulásának a függvénye”, hogy a jövőben mi történik.

Benkő emlékeztetett arra, hogy a magyar honvédek 2003-tól teljesítenek szolgálatot Afganisztánban, és hozzátette:

– Senki ne gondolja azt, hogy csak összepakolunk és mindent odaadunk a táliboknak, akik lemészárolnak mindenkit, aki a szövetségeseket segítette.

A honvédelmi miniszter megerősítette azokat az értesüléseket, hogy Magyarország valóban vizsgálta a kabuli reptér biztosításának lehetőségét, a magyar katonák ugyanis korábban már védték a repteret, így megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a feladat ellátásához.

– Meggyőződésem, hogy lesz folytatása ennek

– mondta az afganisztáni szerepvállalásról a honvédelmi miniszter.

Kabuli reptér

Ahogy halad előre a NATO-csapatok kivonása Afganisztánból, egyre inkább növekszenek az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy szeptember 1-e után mi lesz a kabuli repülőtérrel, amely a köldökzsinór a külföldiek számára.

Recep Tayyip Erdoğan török államfő a kabuli repülőtér őrzésének lehetőségét akkor vetette fel, amikor a NATO-csúcstalálkozó során megbeszélést folyatott Joe Biden amerikai elnökkel.

A BALK akkor azt írta, hogy nagy áttörés nem történt a találkozón, viszont Törökország szeretne jó pontokat szerezni a kabuli nemzetközi reptér jövőbeli, pakisztáni és magyar csapatokkal történő közös biztosításával (jelenleg is állomásoznak ott török csapatok),  amennyiben a NATO támogatja ezt .

Ezzel Ankara két legyet kíván ütni egy csapásra: egyrészt gesztust tesz a kivonuló amerikaiak felé, másrészt pedig próbálja erősíteni a helyi pozícióikat, vagyis a török érdek jól kitapintható.

A felvetést amerikai részről is komolyan vették, néhány nappal a török és az amerikai elnök találkozóját követően ugyanis amerikai delegáció utazott Ankarába, hogy tárgyaljon a török szerepvállalásról az kabuli repülőtér biztosításában.

Arról egyelőre nincsenek információink, hogy ezeken a tárgyalásokon szóba került-e a magyar szerepvállalás.

Veszélyes küldetés

Magyar részről nem utasították el a kabuli misszióban való részvételt, de feltételhez kötötték.

– Ha van NATO-misszió, készek vagyunk részt venni benne. Erről egyelőre egyeztetések zajlanak

– mondta Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter, aki tehát megerősítette a török elnök „elszólását”, miszerint a törökök pakisztáni és magyar katonákkal közösen folytatnák a kabuli reptér őrzését.

Nos, egyfelől szakmai berkekben régóta ismert volt, hogy Ankara annak ellenére kész vállalni a veszélyes szerepet, hogy az teljesen szembe menne az tálib-amerikai megállapodással, amely minden nyugati erő távozását írja elő.

Hogy ez Magyarország számára mekkora kihívást jelentene, azt mindenképpen érdemes mérlegelni!

A magyarok Kabulban már kétszer őrizték a repülőteret, de fontos hozzátenni, hogy mindkét alkalommal egy nagy nemzetközi gépezet részeként, ahol a védelem kritikus képességeit (például a felderítés, tűzerő, légierő) nem mi biztosítottuk.

A misszió természetesen veszélyes lenne, de ennek politikai kockázatait a politikusoknak, azaz a magyar kormánynak kell felmérnie, és eldöntenie, hogy megéri-e?

A magyar társadalom a korábbi tapasztalatok alapján nem tolerálja a hullazsákok látványát, ezért a szocialista és a fideszes kormányok eddig nem vállaltak jellemzően olyan missziókat, ahol a magyar katonák komolyan életveszélybe kerülhettek volna.