Connect with us

Afganisztán

FEJLEMÉNY: Megyünk vissza Afganisztánba?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

 
Benkő Tibor honvédelmi miniszter megerősítette, hogy ha a közeljövőben úgy alakul a politikai helyzet, akkor a magyar katonák visszatérhetnek Afganisztánba. Ez annak ellenére előfordulhat, hogy a NATO-misszió szeptemberben véget ér az ázsiai országban. A BALK a közelmúltban többször is írt arról, hogy magyar katonák vehetnek részt a kabuli repülőtér őrzésében. Ennek lehetőségét Recep Tayyip Erdoğan török elnök vetette fel, amit magyar részről sohasem cáfoltak. Magyar politikai körökben attól tartanak, hogy ha nem sikerül stabilizálni Afganisztánt, akkor a migráció újabb lendületet vehet.

Lesz folytatás?

A honvédelmi miniszter meggyőződése, hogy lesz folytatása Magyarország afganisztáni szerepvállalásának. Benkő Tibor egy csütörtöki sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy a NATO-művelet ugyan befejeződött, de “a politikai helyzet alakulásának a függvénye”, hogy a jövőben mi történik.

Benkő emlékeztetett arra, hogy a magyar honvédek 2003-tól teljesítenek szolgálatot Afganisztánban, és hozzátette:

– Senki ne gondolja azt, hogy csak összepakolunk és mindent odaadunk a táliboknak, akik lemészárolnak mindenkit, aki a szövetségeseket segítette.


A honvédelmi miniszter megerősítette azokat az értesüléseket, hogy Magyarország valóban vizsgálta a kabuli reptér biztosításának lehetőségét, a magyar katonák ugyanis korábban már védték a repteret, így megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a feladat ellátásához.

– Meggyőződésem, hogy lesz folytatása ennek


– mondta az afganisztáni szerepvállalásról a honvédelmi miniszter.

Kabuli reptér

Ahogy halad előre a NATO-csapatok kivonása Afganisztánból, egyre inkább növekszenek az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy szeptember 1-e után mi lesz a kabuli repülőtérrel, amely a köldökzsinór a külföldiek számára.

Recep Tayyip Erdoğan török államfő a kabuli repülőtér őrzésének lehetőségét akkor vetette fel, amikor a NATO-csúcstalálkozó során megbeszélést folyatott Joe Biden amerikai elnökkel.

A BALK akkor azt írta, hogy nagy áttörés nem történt a találkozón, viszont Törökország szeretne jó pontokat szerezni a kabuli nemzetközi reptér jövőbeli, pakisztáni és magyar csapatokkal történő közös biztosításával (jelenleg is állomásoznak ott török csapatok),  amennyiben a NATO támogatja ezt .

Ezzel Ankara két legyet kíván ütni egy csapásra: egyrészt gesztust tesz a kivonuló amerikaiak felé, másrészt pedig próbálja erősíteni a helyi pozícióikat, vagyis a török érdek jól kitapintható.

A felvetést amerikai részről is komolyan vették, néhány nappal a török és az amerikai elnök találkozóját követően ugyanis amerikai delegáció utazott Ankarába, hogy tárgyaljon a török szerepvállalásról az kabuli repülőtér biztosításában.

Arról egyelőre nincsenek információink, hogy ezeken a tárgyalásokon szóba került-e a magyar szerepvállalás.

Veszélyes küldetés

Magyar részről nem utasították el a kabuli misszióban való részvételt, de feltételhez kötötték.

– Ha van NATO-misszió, készek vagyunk részt venni benne. Erről egyelőre egyeztetések zajlanak


– mondta Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter, aki tehát megerősítette a török elnök “elszólását”, miszerint a törökök pakisztáni és magyar katonákkal közösen folytatnák a kabuli reptér őrzését.

Nos, egyfelől szakmai berkekben régóta ismert volt, hogy Ankara annak ellenére kész vállalni a veszélyes szerepet, hogy az teljesen szembe menne az tálib-amerikai megállapodással, amely minden nyugati erő távozását írja elő.

Hogy ez Magyarország számára mekkora kihívást jelentene, azt mindenképpen érdemes mérlegelni!

A magyarok Kabulban már kétszer őrizték a repülőteret, de fontos hozzátenni, hogy mindkét alkalommal egy nagy nemzetközi gépezet részeként, ahol a védelem kritikus képességeit (például a felderítés, tűzerő, légierő) nem mi biztosítottuk.

A misszió természetesen veszélyes lenne, de ennek politikai kockázatait a politikusoknak, azaz a magyar kormánynak kell felmérnie, és eldöntenie, hogy megéri-e?

A magyar társadalom a korábbi tapasztalatok alapján nem tolerálja a hullazsákok látványát, ezért a szocialista és a fideszes kormányok eddig nem vállaltak jellemzően olyan missziókat, ahol a magyar katonák komolyan életveszélybe kerülhettek volna.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava