Connect with us

Bosznia

VÉGET ÉR EGY FOLYAMAT? A Balkán Merkel távozása után, avagy a szerelmes szavak
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

 
Szeptemberben távozik posztjáról a 16 éve hivatalban lévő német kancellár, Angela Merkel, s a Balkánon is találgatják, mi következik Európa egyik meghatározó személyiségének visszavonulása után.

Szerelmes szavak

– Angela Merkel mindig tisztességes volt Szerbiával, és ez annak ellenére is igaz, hogy a német kancellár Koszovó ügyében nem támogatja Belgrádot, mert úgy véli, hogy a Szerbiától elszakadt tartomány függetlensége végleges


– Vlagyimir Putyin orosz elnökön és Orbán Viktor magyar kormányfőn kívül kevés külföldi politikus kap ilyen szép szavakat Aleksandar Vučićtól.

A szerb elnök legutóbb tavaly ősszel dicsérte Merkelt, akkortájt, amikor Berlin rosszallása ellenére Donald Trump akkori amerikai elnök Washingtonban tárgyalóasztalhoz erőltette a szerb és a koszovói albán vezetőket, hogy aztán egy semmire sem jó megállapodást írasson alá velük.

A Balkán mellett

Vučić – aki korábban is jó viszonyt ápolt a német kereszténydemokrata vezetővel – igaza van, Merkel kancellársága éveiben folyamatosan foglalkozott a Balkán ügyeivel, és számtalan alkalommal megismételte, a Nyugat- Balkán országainak az EU-ban van a helyük.

Vučić annak ellenére nem neheztelt – vagy legalábbis nem mutatta ki ezt – Merkelre, hogy 2018-ban éppen a német kancellár volt az, aki a leghangosabban és leginkább egyértelműen foglalt állást az ellen, hogy Szerbia és Koszovó területcsere révén normalizálja kapcsolatait.

A csere – melynek értelmében Szerbia megkapta volna Koszovó északi, többségében szerbek lakta részét, viszonzásként pedig átadta volna Koszovónak a dél-szerbiai albán többségű körzeteket – Merkel szerint ismét beindította volna az egyszer már háborúba torkollott délszláv válságot: még erősebbé váltak volna például a boszniai szerb szeparatista törekvések.

Merkel legutóbb a napokban beszélt – Emmanuel Macron francia elnök és az EU nyugat-balkáni különképviselője, Miroslav Lajčák, társaságában – Vučićtyal és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel, és ugyan megerősítette, hogy már csak azért is van szükség a térség államainak EU-s integrációjára, hogy más hatalmak ne szerezhessenek döntő befolyást a Balkánon, a videókonferencia nem volt túl eredményes.

A szerbek és a koszovóiak ugyanis elbeszéltek egymás mellett: Hoti a kölcsönös elismerést sürgette, Vučić pedig azt ismételgette, hogy Szerbia nem enged az ultimátumoknak. És nem is túl finoman jelezte, hogy ő sem hajlandó kompromisszumra:

– A beszélgetés legalább arra jó volt, hogy megtanuljunk olyanokkal tárgyalni, akik nem a való világban élnek


– nyilatkozta Vučić.

A merkeli folyamat





A videókonferenciát a 2014-ben elsősorban német kezdeményezésre életre hívott Berlini Folyamat részeként tartották meg.

A kezdeményezés egyik célja, hogy a nyugat-balkáni államok csatlakozása előtti években folyamatos maradjon a párbeszéd a térség és az EU magas rangú politikusai között.

A másik pedig az, hogy különféle infrastrukturális projektek révén elmélyítsék a balkáni országok közötti integrációt, illetve gazdasági együttműködést. A folyamat részeként nem csak a magas rangú politikai vezetők találkoznak egymással, hanem a civil szervezetek képviselői és az üzletemberek is.

A projekt egyik jelentős eredménye a napokban életbe lépett távközlési egyezmény, melynek értelmében eltörlik a roaming díjakat a térség államai között. Ez akkor is nagy eredmény, ha a megállapodás hatálya nem terjed ki mindenre, az internethasználat például nem minden ügyfél számára roamingdíj-mentes.

A német kancellár – ellentétben sok európai kollégájával – Bosznia EU-csatlakozását is szorgalmazza, igaz, több nyilatkozatával egyértelművé tette, hogy minden bizonnyal a jelenleg is komoly belső nemzetiségi ellentétekkel küszködő volt jugoszláv tagállam lesz az utolsó, amely a térségből beléphet az unióba.

Merkel még a feszültségek levezetését is segítette: amikor 2015 elején komoly tüntetési hullám indult be Boszniában, a német kormány olyan határozatot fogadott el, amely jelentősen megkönnyítette a boszniaiak bejutását a német munkaerőpiacra. (Persze, Németországnak is szüksége van a német társadalomba való integrációra hajlandó vendég munkaerőre.)

Gazdaság és értékek





A szeptemberi választások az elemzők szerint ugyan nem megváltoztatják meg alapvetően Németország Balkán-politikáját, ám hangsúlyeltolódások könnyen bekövetkezhetnek.

Már a mostani koalícióban – ahol a szociáldemokratákkal kormányoz közösen Merkel CDU-ja, illetve a bajorországi CSU – akadnak különbségek: Heiko Maas szocdem külügyminisztertől több bírálat hangzott el a Balkán irányába, mint Merkeltől.

Ha pedig a választás után nem jön létre újra a nagykoalíció, és a megméretés fő esélyese, a CDU/CSU az erősödőben lévő zöldekkel működik majd együtt, akkor komolyabb változásokra is lehet számítani.

Ennek fő oka az, hogy míg Merkel számára a gazdasági kapcsolatok fenntartása volt talán a legfontosabb feladat – ez igaz Berlin Oroszország-politikájára is. Ezért tart ki a kancellár az Oroszországot és Németországok közvetlenül összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezése mellett is – a zöldek kevésbé pragmatikus, inkább értékalapú külpolitikát folytat(ná)nak, így több bírálat érheti majd a balkáni térség autokratáit, köztük “Merkel nagy barátját”, Aleksandar Vučićot is.

A német külpolitika alapjai – a nyers erő kerülése és a kompromisszumkeresés – azonban megmaradnak, így a Merkel utáni világban is kitart majd Berlin a Nyugat- Balkán európai integrációja mellett.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava