Connect with us

Egyesült Államok

AMERIKA ISMÉT BELENYÚLT: Volt albán elnököt utasítottak ki az USA-ból, avagy Soros György kései bosszúja

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

 
Parlamenti választások, NATO-hadgyakorlat, belviták az ellenzéki Albán Demokrata Pártban, Sali Berisha visszatér, miközben az USA kiutasítja, Kurti és Berisha veszélyes összefonódása – ezeket a szálakat bogozgatjuk Albániával kapcsolatban, emlékeztetve rá, hogy a világon és a politikában semmi sem történik véletlenül. Szó lesz arról is, hogy egy amerikai magazin 26 évvel ezelőtt “egyszemélyes külpolitikai gépnek” nevezte Soros Györgyöt, aki 1992-ben hatalomra segítette Sali Berisha albán elnököt, de aztán csalódott benne.

Kezdjük a közepén!

Albániában az utóbbi napokban, illetve az utóbbi hetekben felpezsdült az élet, és igen érdekes események zajlanak, amelyek jóval túlmutatnak az országon, sőt a Balkánon is! Hogy érthető legyen, mi is a helyzet, a történetet a közepén kell kezdenünk.

Az Egyesült Államok a napokban korrupciós vádak miatt szankcionálta Sali Berisha volt albán elnököt és miniszterelnököt, s megtiltotta neki, valamint feleségének és gyermekeinek a belépést az USA-ba, azaz “persona non grata” lett ő is, és a családja is.


De ki is Sali Berisha? Elevenítsük fel egy kicsit a múltat, mert az sok mindenre magyarázatot adhat a jelenben.

A ma 76 éves politikus, ismert kardiológus, szívsebész, az északkelet-albániai Tropoja térségében született, egy hegyvidéki falucskában, a koszovói határ közelében.

Berisha a kommunista hatalom idején az orvosi egyetemen az Albán Munkapárt megbízható tagjaként a pártszervezetet vezette.

Ezt követően, mint “párthű elvtárs” a rendszerváltás során jutott szerephez, majd mint “kevésbé párthű elvtárs”, az 1990 decemberében létrejött Albán Demokrata Párt elnöke lett, és a mai napig, ha nem is mindig elnöke, de az első és legerősebb politikusa maradt. Nem ez volt az utolsó pálfordulása, de a cikket végigolvasva, ez világossá válik.

1992 és 1997 között Albánia elnökeként is tevékenykedett, de elnökségére nem vetett jó fényt, hogy egy piramisjátékban közel egymillió albán vesztette el összes megtakarítását, ami az anarchia szélére sodorta az országot.

Berisha és az anarchia

Április 25-én Albániában parlamenti választásokat tartottak, amelyen immár harmadik alkalommal maradtak alul Sali Berisha demokratái, egy nappal később, április 26-án pedig 30.000 katona érkezett számos NATO-tagállamból és Koszovóból, hogy részt vegyen a II. világháború óta tartott legnagyobb hadgyakorlaton, amely alapvetően az USA katonai jelenlétére támaszkodik, és azt hivatott még inkább megszilárdítani.

Berisha pártjának újabb választási veresége belvitákat okozott a demokrata párton belül. Az elégedetlen párttagok megnyugtatására Berisha bejelentette, hogy visszatér a politikába. Eddig is kemény háttérember volt, politikai erejével csak Edi Rama miniszterelnök és az államfő, Illir Meta konkurálhat.

És “itt szakadt el a cérna”, ami az USA politikai toleranciáját illeti, az amerikaiak szerint ugyanis “Berisha nem juthat a hatalom közelébe”! Ezért nemzetközi szinten megbélyegezték, korrupciós bűncselekményekkel vádolva meg, ami miatt kitiltották az USA-ból.

Ennek vitathatatlanul igen erős jogi és politikai üzenete van, azon túl, hogy Washington ott avatkozik be, ahol éppen kedve tartja. Mindennek hátterében érdemes Soros Györgyöt keresni. De erről majd lejjebb!

Albánia feltöltése

A történelmi tapasztalatok alapján ellenfelei azt terjesztik róla, hogy “Berisha, maga az anarchia”, mert attól tartanak, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Sali Berisha kemény és nemkívánatos szövetséget alakíthat ki, bármi legyen is annak a formája.

Az USA tulajdonképpen ezt akadályozta, vagy legalábbis ezt kívánja megakadályozni a jelenlegi lépéssel.

Ezzel szemben Albániában vannak, akik attól tartanak, hogy az amerikaiak a Soros György Albánia “elnéptelenítésével” kapcsolatos elképzeléseit hajtják végre, aminek lényege Albánia külföldiekkel történő feltöltése az “albánok menjenek nyugatra dolgozni, pótlásukra viszont jöjjenek bevándorlók a Közel- Keletről” elv alapján.

Komoly félelmek vannak azzal kapcsolatban, hogy egymillió arab és ázsiai áramlik majd be Albániába, aminek van is alapja, mert – bár Albániában igen alacsonyak a munkabérek – a kivándorló albánok helyét már mai is főleg egyiptomi munkások foglalják el. (Egyiptom komoly népességrobbanás előtt áll, aminek hatásait nem szabad lebecsülni, de ez más téma, és messzire vinne bennünket a címben foglalt mondandóktól.) AMERIKA ISMÉT BELENYÚLT: Volt albán elnököt utasítottak ki az USA-ból, avagy Soros György kései bosszúja

Ilir Meta albán elnök közben Sali Berisha oldalára állt, mondván, hogy a volt elnök és miniszterelnök felvétele az Egyesült Államok feketelistájára az albánellenes lobbi tevékenységének az eredménye, szégyenteljes és undorító cselekedet.

Soros György és Sali Berisha

Sokan azt sejtik, hogy Berisha kitiltása mögött Soros György áll, és valószínűleg nem is tévednek sokat. Ennek bizonyítására lapozzunk vissza egy kicsit a történelemben.

A The New Yorker című magazin 1995-ben a “Soros György szerint a világ” című cikkében foglalkozott a magyarországi származású milliárdossal, és felvetette, hogy ez a spekuláns és filantróp valójában egy “egyszemélyes külpolitikai gép, vagy egy megzabolázhatatlan milliárdos messianisztikus hajlakokkal”.

Az amerikai hetilap akkor Albánia esetén vezette le a Soros-alapítványok szerepével kapcsolatos dilemmákat.

– Soros jó kapcsolatot ápolt Albánia elnökével, Sali Berishával. Amikor Soros tiranai alapítványának igazgatója elkezdte vitatni Berisha politikáját, Soros elbocsátotta. Soros azonban csalódott Berishában, aki totalitárius tendenciákat mutatott, amelyeket Sorosnak, mint a nyílt társadalom bajnokának, elsőként kellett elítélnie. Berisha elnöksége alatt szigorú korlátozásokat bevezető sajtótörvényt fogadtak el, a kormánnyal szemben kritikus újságírókat börtönbe zárták, a görög kisebbség tagjait pedig hátrányos megkülönböztetésben részesítették


– írta akkortájt a The New Yorker, amely albániai tapasztalataival kapcsolatban magát Soros Györgyöt idézte, aki áttételesen beismerte, hogy belenyúltak az 1992-es albániai elnökválasztásokba:

– Segítettünk neki, (Berishának) a választásokon, ebben meglehetősen aktívak voltunk… Azután persze, Berihsa nem pont olyan lett, mint amire számítani lehetett, részben azért, mert az emberem nem építette fel a megfelelő alapot


– mondta Soros György azzal kapcsolatban, hogy mi vezetett Sali Berisha hűtlenségéhez.

Aligha titok, hogy a The New Yorker által “egyszemélyes külpolitikai gépnek” nevezett Soros György a Demokrata Párthoz kötődik az Egyesült Államokban, ahol a demokraták győzelmét követően megnövekedett a mozgástere.

Ezenkívül van egy politikai axióma is függetlenül attól, hogy melyik párt kormányoz Washingtonban: ahol egyszer belenyúltak, ott máskor is belenyúlnak.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava