Connect with us

Bosznia

BOSZNIA FELOSZTÁSA: Mintha Moszkva kottájából játszanának

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához


Oroszország, ha nem is mondja ki, minden bizonnyal támogatná, ha Bosznia- Hercegovinát felosztanák az állítólagos Janša-terv alapján. Moszkva ugyanis két legyet ütne egy csapásra: a boszniai Szerb Köztársasággal (RS) megnövelt Szerbia hosszú ideig hálás lenne a Kreml támogatásáért, s közben újabb válsággóc keletkezne az Európai Unióban, illetve a 27-ek közvetlen szomszédságában.

Figyelemkeltő nyilatkozat

– A Nagy- Albániával kapcsolatos nyilatkozatok provokatívak és elfogadhatatlanok. Ez egy nagyon veszélyes játék, még érvényes a 1244-es ENSZ BT határozat és egyetlen európai politikusnak sincs joga olyan ötletekkel előállni, amelyek a határozatot aláásnák

– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt az állítólag Janez Janša szlovén miniszterelnök által előterjesztett tervet kommentálva, melynek értelmében Bosznia szerb lakta entitása Szerbiához, a többségében horvátok lakta hercegovinai terület pedig Horvátországhoz kerülne, Koszovó viszont egyesülhetne Albániával. (A 1244-es határozat egyébként gyakorlatilag mára okafogyottá vált: a világszervezet ugyanis széleskörű, valódi autonómiát helyezett kilátásba az albán többségű szerbiai tartománynak, ám Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét és az új ország államiságát már több mint száz állam, köztük Magyarország is elismerte.)

A nyilatkozat, már csak azért is figyelemre méltó, hogy Lavrov – nem véletlenül – egy szóval sem ítélte el a boszniai Szerb Köztársaság (RS) és Szerbia esetleges egyesülését, azaz a (fél) Nagy- Szerbia létrehozását. A politikus egyben felhasználta az alkalmat arra, hogy ismét kettős mérce alkalmazásával vádolja a Nyugatot, amely szerinte csak akkor ellenzi az európai határok megváltoztatását, ha annak végrehajtására – Lavrov szavai szerint – állampolgárai és nemzettársai érdekében Oroszország kényszerül.

A külügyminiszteri nyilatkozat csak megerősíti azt, hogy Moszkva még fél szívvel sem támogatja az 1995-ös daytoni egyezmény alapján létrejött föderatív Bosznia fennmaradását. Az oroszok különleges kapcsolatot tartanak fenn az RS-szel, jó példa erre az is, hogy a boszniai szerbek különleges rendőri alakulatait – Jastrebi – Oroszországban képezték ki, és a testület orosz fegyverekkel látja el feladatait.

– Egyértelmű, hogy Oroszország érdekelt Bosznia ügyeiben. Egyrészt azért, mert az ország még nem tagja a NATO-nak, így Moszkvának nagyobb a mozgástere a térségben. E mellett az is fontos, hogy a boszniai szerbek is ortodox keresztények, Oroszországnak pedig gazdasági érdekei is vannak a Szerb Köztársaságban

– mondta az RS és az orosz belügyminisztérium együttműködését kommentálva Milos Solaja Banja Luka-i politológus.



Mentor és mentorált

Moszkva a fő külföldi mentora Milorad Dodiknak, a legismertebb boszniai szerb politikusnak, aki most éppen a boszniai országos elnökség soros elnökeként szorgalmazza a Republika Srpska függetlenedését.

– A Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció békés szétválása a jelenlegi helyzetből való egyetlen kivezető út. Boszniában azt mondják, ellenzik a határok megváltoztatását. Én is ellenzem, de a Föderáció és a Szerb Köztársaság határait nemzetközi szerződés rögzíti, és ez a határ meg is marad

– magyarázta Dodik, aki azonban arról nem beszélt, hogy az RS-hez olyan területek is tartoznak, mint például a kelet-boszniai Srebrenica, ahol azóta van szerb többség, hogy a boszniai szerb hadsereg katonái 1995 júliusában mintegy nyolcezer fegyvertelen muszlim férfit és fiút gyilkoltak le.

Az is figyelemre méltó, hogy a Janša-tervvel kapcsolatos Lavrov-nyilatkozat kevesebb, mint egy hónappal az után hangzott el, hogy a szarajevói orosz nagykövetség figyelmeztette a volt jugoszláv tagköztársaság vezetőit, gondolkodjanak el, mielőtt szorosabbra kívánják fűzni az ország és a NATO kapcsolatait.

– Kérjük, hogy boszniai barátaink gondolkodjanak el alaposan a NATO-tagság előnyeiről és hátrányairól, és vegyék figyelembe azt is, hogy a lakosságon belül távolról sincs egyetértés a kérdésben

– írta a nagykövetség arra utalva, hogy míg a horvátok – és legalábbis egyelőre – a bosnyákok tagság pártiak, a szerbek szinte egy emberként utasítják el az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozást.

Bosznia esetleges szétesése komoly következményekkel járna, és ezek egyike sem lenne Moszkva érdekei ellenére. Ha az RS csatlakozna Szerbiához, azt Belgrádban úgy értelmeznék, hogy abban meghatározó szerepet játszott Oroszország, így Szerbia minden bizonnyal tovább sodródba Moszkva irányába, és az ország NATO-tagsága valószínűleg hosszú időre, ha nem örökre, lekerülne a napirendről. A maradék, muszlim bosnyák többségű Bosznia pedig teljes bizonytalanságba süllyedne: a bosnyákok elárulva éreznék magukat, és aligha vágynának abba az európai közösségbe, amely véleményük szerint elárulta őket. És ha vágynának is, aligha lenne lehetőségük az euróatlanti integrációra.

Oroszország már vagy tíz éve Bosznia- Hercegovina feldarabolására törekszik. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis tudja, Bosznia, ahogy Ukrajna sem, addig nem csatlakozhat a NATO-hoz, amíg nem rendezett a határok ügye. A Szerb Köztársaság lenne a Balkán Dél- Oszétiája

– vélekedett Reuf Bajrović a boszniai USA- Európa Szövetség társelnöke, a horvát-bosnyák entitás egykori energiaügyi minisztere. Arra utalt, hogy a bosnyákok aligha fogadnák el az etnikai tisztogatások eredményeként kialakult határokat nemzetközi választóvonalnak, és olyan feszültség alakulni ki a térségben, mint a Grúziától 2008-ban orosz segítséggel elszakított Dél- Oszétiában és környékén. A dél-oszétiai és abháziai területi vita miatt Grúzia NATO-tagságának az ügye is lekerült a napirendről.
_______________________________________________________________________
Fotó: Varga Szilveszter – a képen a boszniai áramszolgáltató kiégett épülete 1995-ből

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia2 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava