Bosznia
BOSZNIA FELOSZTÁSA: Mintha Moszkva kottájából játszanának
Oroszország, ha nem is mondja ki, minden bizonnyal támogatná, ha Bosznia- Hercegovinát felosztanák az állítólagos Janša-terv alapján. Moszkva ugyanis két legyet ütne egy csapásra: a boszniai Szerb Köztársasággal (RS) megnövelt Szerbia hosszú ideig hálás lenne a Kreml támogatásáért, s közben újabb válsággóc keletkezne az Európai Unióban, illetve a 27-ek közvetlen szomszédságában.
Figyelemkeltő nyilatkozat
– A Nagy- Albániával kapcsolatos nyilatkozatok provokatívak és elfogadhatatlanok. Ez egy nagyon veszélyes játék, még érvényes a 1244-es ENSZ BT határozat és egyetlen európai politikusnak sincs joga olyan ötletekkel előállni, amelyek a határozatot aláásnák
– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt az állítólag Janez Janša szlovén miniszterelnök által előterjesztett tervet kommentálva, melynek értelmében Bosznia szerb lakta entitása Szerbiához, a többségében horvátok lakta hercegovinai terület pedig Horvátországhoz kerülne, Koszovó viszont egyesülhetne Albániával. (A 1244-es határozat egyébként gyakorlatilag mára okafogyottá vált: a világszervezet ugyanis széleskörű, valódi autonómiát helyezett kilátásba az albán többségű szerbiai tartománynak, ám Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét és az új ország államiságát már több mint száz állam, köztük Magyarország is elismerte.)
A nyilatkozat, már csak azért is figyelemre méltó, hogy Lavrov – nem véletlenül – egy szóval sem ítélte el a boszniai Szerb Köztársaság (RS) és Szerbia esetleges egyesülését, azaz a (fél) Nagy- Szerbia létrehozását. A politikus egyben felhasználta az alkalmat arra, hogy ismét kettős mérce alkalmazásával vádolja a Nyugatot, amely szerinte csak akkor ellenzi az európai határok megváltoztatását, ha annak végrehajtására – Lavrov szavai szerint – állampolgárai és nemzettársai érdekében Oroszország kényszerül.
A külügyminiszteri nyilatkozat csak megerősíti azt, hogy Moszkva még fél szívvel sem támogatja az 1995-ös daytoni egyezmény alapján létrejött föderatív Bosznia fennmaradását. Az oroszok különleges kapcsolatot tartanak fenn az RS-szel, jó példa erre az is, hogy a boszniai szerbek különleges rendőri alakulatait – Jastrebi – Oroszországban képezték ki, és a testület orosz fegyverekkel látja el feladatait.
– Egyértelmű, hogy Oroszország érdekelt Bosznia ügyeiben. Egyrészt azért, mert az ország még nem tagja a NATO-nak, így Moszkvának nagyobb a mozgástere a térségben. E mellett az is fontos, hogy a boszniai szerbek is ortodox keresztények, Oroszországnak pedig gazdasági érdekei is vannak a Szerb Köztársaságban
– mondta az RS és az orosz belügyminisztérium együttműködését kommentálva Milos Solaja Banja Luka-i politológus.
Mentor és mentorált
Moszkva a fő külföldi mentora Milorad Dodiknak, a legismertebb boszniai szerb politikusnak, aki most éppen a boszniai országos elnökség soros elnökeként szorgalmazza a Republika Srpska függetlenedését.
– A Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció békés szétválása a jelenlegi helyzetből való egyetlen kivezető út. Boszniában azt mondják, ellenzik a határok megváltoztatását. Én is ellenzem, de a Föderáció és a Szerb Köztársaság határait nemzetközi szerződés rögzíti, és ez a határ meg is marad
– magyarázta Dodik, aki azonban arról nem beszélt, hogy az RS-hez olyan területek is tartoznak, mint például a kelet-boszniai Srebrenica, ahol azóta van szerb többség, hogy a boszniai szerb hadsereg katonái 1995 júliusában mintegy nyolcezer fegyvertelen muszlim férfit és fiút gyilkoltak le.
Az is figyelemre méltó, hogy a Janša-tervvel kapcsolatos Lavrov-nyilatkozat kevesebb, mint egy hónappal az után hangzott el, hogy a szarajevói orosz nagykövetség figyelmeztette a volt jugoszláv tagköztársaság vezetőit, gondolkodjanak el, mielőtt szorosabbra kívánják fűzni az ország és a NATO kapcsolatait.
– Kérjük, hogy boszniai barátaink gondolkodjanak el alaposan a NATO-tagság előnyeiről és hátrányairól, és vegyék figyelembe azt is, hogy a lakosságon belül távolról sincs egyetértés a kérdésben
– írta a nagykövetség arra utalva, hogy míg a horvátok – és legalábbis egyelőre – a bosnyákok tagság pártiak, a szerbek szinte egy emberként utasítják el az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozást.
Bosznia esetleges szétesése komoly következményekkel járna, és ezek egyike sem lenne Moszkva érdekei ellenére. Ha az RS csatlakozna Szerbiához, azt Belgrádban úgy értelmeznék, hogy abban meghatározó szerepet játszott Oroszország, így Szerbia minden bizonnyal tovább sodródba Moszkva irányába, és az ország NATO-tagsága valószínűleg hosszú időre, ha nem örökre, lekerülne a napirendről. A maradék, muszlim bosnyák többségű Bosznia pedig teljes bizonytalanságba süllyedne: a bosnyákok elárulva éreznék magukat, és aligha vágynának abba az európai közösségbe, amely véleményük szerint elárulta őket. És ha vágynának is, aligha lenne lehetőségük az euróatlanti integrációra.
–Oroszország már vagy tíz éve Bosznia- Hercegovina feldarabolására törekszik. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis tudja, Bosznia, ahogy Ukrajna sem, addig nem csatlakozhat a NATO-hoz, amíg nem rendezett a határok ügye. A Szerb Köztársaság lenne a Balkán Dél- Oszétiája
– vélekedett Reuf Bajrović a boszniai USA- Európa Szövetség társelnöke, a horvát-bosnyák entitás egykori energiaügyi minisztere. Arra utalt, hogy a bosnyákok aligha fogadnák el az etnikai tisztogatások eredményeként kialakult határokat nemzetközi választóvonalnak, és olyan feszültség alakulni ki a térségben, mint a Grúziától 2008-ban orosz segítséggel elszakított Dél- Oszétiában és környékén. A dél-oszétiai és abháziai területi vita miatt Grúzia NATO-tagságának az ügye is lekerült a napirendről.
_______________________________________________________________________
Fotó: Varga Szilveszter – a képen a boszniai áramszolgáltató kiégett épülete 1995-ből
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is