Aleksandar Vučić a B92-es televízióban megismételte, hogy nem látta azt a dokumentumot, amelyet Janez Janša szlovén miniszterelnöknek tulajdonítanak. Kifogásolta viszont, hogy a non-paper elkészítését összefüggésbe hozták Szerbiával, például Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában vagy éppen Zágrábban. A szerb elnök hevesen reagált arra, hogy egy brit elemző szerint a Balkánnak nemzetállamokra van szüksége.

A Balkán blokkolásának feloldása

A szerb elnök ismételten kijelentette, hogy nem látott semmiféle térképet, és semmiféle tervet, ezért nem hajlandó „hamis vádakkal illetni” a szlovén miniszterelnököt azzal kapcsolatban, amit nem is látott.

Vučić azonban beszédesebb lett, miután ismertették vele, hogy mit mondott Timothy Less, a brit Geopolitikai Központ (Centre for Geopolitics) kutatója a Tanjug szerb hírügynökségnek nyilatkozva.

Less szerint a szlovén javaslat létezik, Szlovénia ugyanis nem kockáztatta volna meg a kérdés megnyitását, ha nem feltételezte volna, hogy a határmódosításoknak van támogatottsága a Balkánon.

– mondta Less, hozzátéve, hogy az európai vezetőknek valamit tenniük kell a Balkánnal azt követően is, hogy lemondtak a bővítési politikáról.

Less saját állítása szerint nem lepődött meg azon, hogy Szlovénia felvetette a határok megváltoztatásának gondolatát, elsősorban azért, mert a Balkán Szlovénia szomszédságában van, így a szlovénok jól ismerik az ottani gondolkodásmódot, mivel sokáig maguk is a volt Jugoszláviához tartoztak, és ennek okán látják, hogy a megoldatlan államiság a fejlődés és az integráció akadálya.

– mondta a brit Geopolitikai Központ kutatója, aki ennek részletezésére alább ki is tér.




Timothy Less szerint Washington valószínűleg „nem szereti” ezt az ötletet, mert mindent presztízst és tekintélyt Bosznia és Koszovó független államként történő fennmaradásába fektetett a meglévő határokon belül, és nem akarja, hogy az ebbe feccelt munka elvesszen. Szerinte hasonlóan vélekedik Németország is, ahol a vezetésnek „neuralgikus averziója” van mindennel szemben, ami a népeket és a nacionalizmusokat illeti.

Less szerint ez lehet az oka annak, hogy Janša megpróbálja inkább eltitkolni, mint védelmezni ezt az álláspontot, miután az nyilvánosságra került.

A brit kutató emlékeztet arra, hogy amikor 2018-ban szóba került Koszovó felosztása, azt akkortájt támogatta Ausztria, Bulgária és Magyarország konzervatív kormánya.

A brit szakértő szerint az európai kormányok többségét azonban nem igazán érdekli a Balkán, és nem akarnak nehéz kérdéseket feszegetni, ezért választották azt a „standard megfogalmazást”, hogy a határok nem módosíthatók, és hogy a régiónak az uniós csatlakozásra kell összpontosítania, és ez eredményezte azt, hogy kevés igazi vita alakul ki a Balkánnal kapcsolatos alternatívákról.

– jelentette ki Timothy Less.

A brit kutató szerint az általa militáns nacionalistának tartott Albin Kurti koszovói miniszterelnök csak a függetlenség elismerése révén látja a koszovói probléma megoldását, és ez megfelel-e a non-paper alapgondolatának.

Less úgy véli, hogy Kurtinak most nincs is más választása, mint Koszovó és Albánia egyesítésével véget vetni a jelenlegi helyzetnek.

A brit kutató szerint ugyanakkor Belgrádot jelenleg semmi sem ösztönzi Koszovó függetlenségének elismerésére, ellentétbe azzal, amikor három évvel ezelőtt a Trump-adminisztráció készen állt rá, hogy megfontolja a területcserét, és amikor lehetőség nyílt Szerbia csatlakozására az Európai Unióhoz.

– mondta Less, aki szerint mindennek az lesz a következménye, hogy ha a Koszovó kérdés megoldása nem megy párbeszéd útján, akkor jönnek az egyoldalú lépések.

A brit elemző hozzátette, hogy Szerbia akár el is fogadhatja, de ennek ára van.

– zárta a gondolatmenetet Less.

Vučić: Mi nem akarunk háborút!

Nos, miután erre, illetve az interjú más részeire a műsorvezető felhívta Vučić figyelmét, a szerb elnök rögtön beszédesebb, és láthatóan dühösebb is lett.

– nyilatkozta a szerb elnök, aki ezzel kapcsolatban a szerbiai ellenézi politikusokat, Rade Trajkovićot, Vuk Jeremićet és Dragan Đilast emlegette.

– mondta Aleksandar Vučić, aki úgy vélte, hogy a Nyugat nem egyforma mércét használt a volt Jugoszlávia esetében.

– kelt ki magából a szerb elnök, majd elkezdte sorolni, hogy mire van szüksége Szerbiának.

Vučić szerint Szerbiának mindenekelőtt arra van szüksége, hogy harcoljon, hogy tárgyaljon, hogy párbeszéddel jusson el a kompromisszumos megoldáshoz Pristinával, és hogy semmi más ne történjen.

A szerb elnök hangsúlyozta, hogy Szerbiának békére, stabilitásra, teljes stabilitásra van szüksége, amit gazdasági okokra vezetett vissza, és egy IMF-statisztikával támasztott alá, amely szerint 2020-ban a Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba, Macedóniába és Albániába beáramló összes külföldi tőke 1,7 milliárd euró volt, ugyanakkor csak Szerbiába összesen több mint 3 milliárd euró közvetlen befektetés történt.

– mondta eléggé indulatosan a szerb elnök, aki azt ígérte, hogy ezeket a kérdéseket ezek után is felteszik, és nem érdekli őket, hogy emiatt melyik nagyhatalom milyen nyomást gyakorol Szerbiára.