Határok
NON-PAPER: A Balkánnak nemzetállamokra van szüksége, avagy Szerbiában mindenki kretén?

Aleksandar Vučić a B92-es televízióban megismételte, hogy nem látta azt a dokumentumot, amelyet Janez Janša szlovén miniszterelnöknek tulajdonítanak. Kifogásolta viszont, hogy a non-paper elkészítését összefüggésbe hozták Szerbiával, például Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában vagy éppen Zágrábban. A szerb elnök hevesen reagált arra, hogy egy brit elemző szerint a Balkánnak nemzetállamokra van szüksége.
A Balkán blokkolásának feloldása
A szerb elnök ismételten kijelentette, hogy nem látott semmiféle térképet, és semmiféle tervet, ezért nem hajlandó „hamis vádakkal illetni” a szlovén miniszterelnököt azzal kapcsolatban, amit nem is látott.
Vučić azonban beszédesebb lett, miután ismertették vele, hogy mit mondott Timothy Less, a brit Geopolitikai Központ (Centre for Geopolitics) kutatója a Tanjug szerb hírügynökségnek nyilatkozva.
Less szerint a szlovén javaslat létezik, Szlovénia ugyanis nem kockáztatta volna meg a kérdés megnyitását, ha nem feltételezte volna, hogy a határmódosításoknak van támogatottsága a Balkánon.
– mondta Less, hozzátéve, hogy az európai vezetőknek valamit tenniük kell a Balkánnal azt követően is, hogy lemondtak a bővítési politikáról.
Less saját állítása szerint nem lepődött meg azon, hogy Szlovénia felvetette a határok megváltoztatásának gondolatát, elsősorban azért, mert a Balkán Szlovénia szomszédságában van, így a szlovénok jól ismerik az ottani gondolkodásmódot, mivel sokáig maguk is a volt Jugoszláviához tartoztak, és ennek okán látják, hogy a megoldatlan államiság a fejlődés és az integráció akadálya.
– mondta a brit Geopolitikai Központ kutatója, aki ennek részletezésére alább ki is tér.
Timothy Less szerint Washington valószínűleg „nem szereti” ezt az ötletet, mert mindent presztízst és tekintélyt Bosznia és Koszovó független államként történő fennmaradásába fektetett a meglévő határokon belül, és nem akarja, hogy az ebbe feccelt munka elvesszen. Szerinte hasonlóan vélekedik Németország is, ahol a vezetésnek „neuralgikus averziója” van mindennel szemben, ami a népeket és a nacionalizmusokat illeti.
Less szerint ez lehet az oka annak, hogy Janša megpróbálja inkább eltitkolni, mint védelmezni ezt az álláspontot, miután az nyilvánosságra került.
A brit kutató emlékeztet arra, hogy amikor 2018-ban szóba került Koszovó felosztása, azt akkortájt támogatta Ausztria, Bulgária és Magyarország konzervatív kormánya.
A brit szakértő szerint az európai kormányok többségét azonban nem igazán érdekli a Balkán, és nem akarnak nehéz kérdéseket feszegetni, ezért választották azt a „standard megfogalmazást”, hogy a határok nem módosíthatók, és hogy a régiónak az uniós csatlakozásra kell összpontosítania, és ez eredményezte azt, hogy kevés igazi vita alakul ki a Balkánnal kapcsolatos alternatívákról.
– jelentette ki Timothy Less.
A brit kutató szerint az általa militáns nacionalistának tartott Albin Kurti koszovói miniszterelnök csak a függetlenség elismerése révén látja a koszovói probléma megoldását, és ez megfelel-e a non-paper alapgondolatának.
Less úgy véli, hogy Kurtinak most nincs is más választása, mint Koszovó és Albánia egyesítésével véget vetni a jelenlegi helyzetnek.
A brit kutató szerint ugyanakkor Belgrádot jelenleg semmi sem ösztönzi Koszovó függetlenségének elismerésére, ellentétbe azzal, amikor három évvel ezelőtt a Trump-adminisztráció készen állt rá, hogy megfontolja a területcserét, és amikor lehetőség nyílt Szerbia csatlakozására az Európai Unióhoz.
– mondta Less, aki szerint mindennek az lesz a következménye, hogy ha a Koszovó kérdés megoldása nem megy párbeszéd útján, akkor jönnek az egyoldalú lépések.
A brit elemző hozzátette, hogy Szerbia akár el is fogadhatja, de ennek ára van.
– zárta a gondolatmenetet Less.
Vučić: Mi nem akarunk háborút!
Nos, miután erre, illetve az interjú más részeire a műsorvezető felhívta Vučić figyelmét, a szerb elnök rögtön beszédesebb, és láthatóan dühösebb is lett.
– nyilatkozta a szerb elnök, aki ezzel kapcsolatban a szerbiai ellenézi politikusokat, Rade Trajkovićot, Vuk Jeremićet és Dragan Đilast emlegette.
– mondta Aleksandar Vučić, aki úgy vélte, hogy a Nyugat nem egyforma mércét használt a volt Jugoszlávia esetében.
– kelt ki magából a szerb elnök, majd elkezdte sorolni, hogy mire van szüksége Szerbiának.
Vučić szerint Szerbiának mindenekelőtt arra van szüksége, hogy harcoljon, hogy tárgyaljon, hogy párbeszéddel jusson el a kompromisszumos megoldáshoz Pristinával, és hogy semmi más ne történjen.
A szerb elnök hangsúlyozta, hogy Szerbiának békére, stabilitásra, teljes stabilitásra van szüksége, amit gazdasági okokra vezetett vissza, és egy IMF-statisztikával támasztott alá, amely szerint 2020-ban a Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba, Macedóniába és Albániába beáramló összes külföldi tőke 1,7 milliárd euró volt, ugyanakkor csak Szerbiába összesen több mint 3 milliárd euró közvetlen befektetés történt.
– mondta eléggé indulatosan a szerb elnök, aki azt ígérte, hogy ezeket a kérdéseket ezek után is felteszik, és nem érdekli őket, hogy emiatt melyik nagyhatalom milyen nyomást gyakorol Szerbiára.

Európai Unió
VÉDEKEZÉS A MIGRÁNSOKTÓL: Szlovéniában új határrendészeti egység kezdte meg tevékenységét

A szlovén belügyminisztérium közlése szerint új különleges egység kezdte meg tevékenységét a szlovén határrendészet keretében kedden a horvát határhoz közeli Brežicében, ahol a legtöbb migráns lépi át illegálisan a határt.
A 23 rendőrből álló egység – amelyet a tervek szerint később 52 főre növelnek – az illegális migrációval és emberkereskedelemmel kapcsolatos műveletekben, valamint a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemben vesz részt. Járművekkel, éjjellátó kamerákkal és drónokkal ellenőrzi majd a határt.
Aleš Hojs belügyminiszter a helyszínen elmondta: bár a migráció látszólag csökkenő tendenciát mutat, a menekültkérdés globális alakulása arra utal, hogy ez megváltozik.
Hozzátette: az Európai Unióban tárgyalások folynak arról, hogyan lehet megfelelően ellenőrizni a schengeni külső határokat, és visszaküldeni a migránsokat a nem uniós országokba.
A szlovén rendőrség ez év első öt hónapjában 2440 illegális határsértőt tartóztatott fel, ami több mint 25%-kal kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában.
Határok
ÚJABB GÓCPONT: Ismét napirenden a határmódosítás?

A Balkánon, úgy látszik, nem élhetnek a határmódosítás gondolata nélkül: most Montenegró szeretné újratárgyalni Horvátországgal a szárazföldi határok ügyét. Mint ezt a zágrábi Večernji list külügyminiszteri forrásokra hivatkozva hírül adta, Zdravko Krivokapić új montenegrói miniszterelnök bejelentette a tárgyalások újraindítását, illetve a határügyekkel foglalkozó bizottság létrehozatalát.
Rossz helyen van a Prevlaka-félsziget
A montenegróiak véleménye szerint a Prevlaka-félsziget, illetve a Kotori-öböl (Boka Kotorska) bejáratát ellenőrző Oštro-fok kifejezetten rossz helyen van, miután Horvátország, és nem Montenegro területét képezi.
Podgorica továbbá a tengeri határt is vitatja, főként azért, mert esetleges kőolaj- és földgáz lelőhelyeket gyanít Horvátország legdélebbre fekvő vizei alatt.
A horvát fél kissé értetlenkedve, de meglehetősen nyugodtan fogadta a szomszédból érkező hírt, miután a két állam között 2002-ben aláírt protokoll értelmében a Prevlaka-félsziget a Horvát Köztársaság területét képezi.
A tengeri határ véglegesítése még várat magára, ezt a horvát diplomácia szerint vagy bilaterális megállapodással lehet rendezni, vagy a Hágai Nemzetközi Bíróságon.
A montenegrói miniszterelnök viszont elégedetlen a protokoll állításaival – a szövegben az áll, hogy a szárazföldi határ de facto megoldott -, véleménye szerint ugyanakkor mind a szárazföldi, mind a tengeri határról tárgyalásokat kell folytatni.
Reménykedni szabad, csak nincs miben
A horvát álláspont szerint a montenegrói elképzeléssel az a gond, hogy nem veszi figyelembe a realitásokat, a volt Jugoszlávia államai közötti határrendezés során ugyanis a kiindulópontok mindig a tagköztársaságok egykori határai voltak, amelyek a szövetségi állam szétesése után államhatárokká léptek elő.
Ezt az álláspontot támogatja a nemzetközi jog, és a mára szinte már elfeledett Badinter-féle bizottság állásfoglalása is.
Az említett nemzetközi bizottság 1992. január 11-én kelt, 3-as számú jelentésében megerősítette, hogy Jugoszlávia szétesését követően ezt az elvet kell alkalmazni.
A 2002-ből származó, említett protokoll értelmében az ideiglenes tengeri határt egy, a Konfin-foktól és az Oštro-foktól 555,6 méterre fekvő pont közötti egyenes vonal képezi.
A horvát partmenti vizeket itt zónaként tüntetik fel, amelyben külön jogrend van érvényben, és amelyben egyenjogúan járőrözhet mindkét állam.
A helyzetet némileg komplikálja, hogy Montenegró 2011-ben szénhidrogén-kutatási övezetként olyan blokkokat is megnevezett, amelyek átnyúlnak a horvát vizekre.
Bár valószínűleg a montenegrói javaslat sikertelenségre van ítélve, a két országnak előbb-utóbb rendezni kell a határkérdést, mert az EU már jó ideje megköveteli, hogy az unióhoz csatlakozni kívánó országok rendezzék szomszédjaikkal a vitás kérdéseket.
Mondani sem kell, hogy az EU-tag Horvátország ebben a tekintetben lépéselőnyt élvez, amit a hétvégén Podgoricába látogató Goran Grlić-Radman külügyminiszter személyesen is elmagyarázhat a montenegrói kormányfőnek.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Horvátország uniós csatlakozását Szlovénia éppen egy vitatott tengeri határ miatt késleltette.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia20 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Oroszország16 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught