A Háború
ÚJ KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR: Az azeriek és az örmények szerb fegyverekkel (is) ölik egymást

Újabb háború van kibontakozóban a hegyi-karabahi régióban, ahol heves összecsapások folynak az örmény és az azeri erők között. Az azerbajdzsáni média szerint az örmény hadsereg szerb gyártmányú G-2000 rakétákat használ, legalábbis erre utaló jelekre bukkantak a Fizuli régióban. A szerbek azonban nemcsak az örményeknek adtak el fegyvereket, hanem az azerieknek is.
Sok fegyver ment Örményországnak
Az örmények Szerbiától vásárolt rakétákkal támadták meg településeinket – ezzel a címmel jelent meg egy beszámoló az Azeri Defence címet viselő katonai portálon, amely több fotót is közzétett a becsapódott rakétákról, illetve azok maradványiról. (Lásd lejjebb!)
A G2000-es rakétákat a szerbiai EDePro cég állítja elő.
A fegyvergyár szerint a G2000 jelenleg a legnagyobb hatótávolságú rakéta a piacon a maga nemében. Kompatibilis a BM-21 Grad és a PM-70 rakétavetővel.
A rakéta össztömege 69 kilogramm, a robbanófej súlya 19,1 kilogramm, maximális repülési sebessége 1100 méter másodpercenként, hatótávolsága 40 kilométer.
A belgrádi NIN hetilap írása szerint a fegyverszállítást a Vectura trans bonyolította le, amely a valjevói Krušikból, a trsteniki Prva petoletkából és a kragujevaci Zastava oružjeból küldött fegyvereket Jerenvánba.
A NIN úgy tudja, hogy a fent említett Vectura trans Slobodan Tešić tulajdonában van, aki a Szerb Haladó Párt pénzügyi támogatója, és akit az amerikai pénzügyminisztérium 2017 decemberében fekete listára tett libériai ügyletei miatt.
Hivatalos szerb adatok szerint a Vectura trans 15, a Partizan tech három a Zastava oružje pedig egy engedélyt kapott arra, hogy fegyvereket szállítson Örményországba összesen 120 ezer euró értékben.
Rasim Ljajić szerb kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter szerint az Örményországba történő fegyverexport jogi szempontból nem aggályos, mivel az örmények ellen semmiféle nemzetközi szankció sincs érvényben.
Hegyi-Karabah Azerbajdzsán Koszovója
Azerbajdzsán és Örményország között július 12-én összecsapások robbantak ki, a niši Konstantin Veliki repülőtérről pedig állítólag július 14-én és 15-én újabb fegyverszállítmányok indultak Jereván felé.
A bakui hatóságok azt közölték, hogy a július 12-én történt támadásokban az örmények azokat a szerb aknavetőket használták, amelyek Grúzia érintésével érkeztek Örményországba.
Egyes hírek szerint 2019-ben a niši és a belgrádi repülőtérről a szerbek 16 alkalommal küldtek fegyvereket Örményországba.
– mondta Rasim Ljajić a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva.
A szerb ellenzék szerint a fegyverszállítási ügyben azonban nem Ljajić a legfontosabb figura, mert a fegyverexportról szóló döntéseket valójában Aleksandar Vučić államfő, a szerbiai titkosszolgálat (BIA) vezetője, valamint a belügy- és a külügyminiszter hozza meg.
Ljajić a bólogató János, aki aláírja a szükséges dokumentumokat.
Minden barát kezébe fegyvert nyomnak
Nem titok, hogy a szerbiai hadiipar évek óta ad el fegyvereket és technológiákat Azerbajdzsánnak is.
A belgrádi Danas napilap szerint 2018 első felében a Zastava oružje többéves több tízmillió dolláros üzleti megállapodást kötött Azerbajdzsánnal a puska- és géppuskacsövek gyártására szolgáló technológia átadására.
Az azeriak vásároltak technológiát a čačaki Slobodától, valamint a bariči Prva iskratól és a trsteniki Prva petoletkától is.
– tette fel a szerb elnök a költő kérdést nemrégiben.
Aleksandar Vučić hozzátette, hogy a szerb hadiiparban tizenhétezer ember dolgozik, és meg kell őrizni a munkahelyüket, nem zárhatják be az üzemeket.
– nyilatkozta a szerb elnök egy pártrendezvény után.
Aleksandar Vučić szeptember 29-én ismét visszatért a témához, miután a fent említett azeri katonai hírportál közzétette a szerb G2000 rakéták maradványairól készült képeket.
Vučić közlése szerint Szerbia csak lőszert adott el az háborúzó feleknek, a többi szerbiai származású fegyver harmadik fél vagy felek által kerülhetett a kaukázusi hadszintérre.
Elvben az örmények és az azeriek orosz, amerikai, török vagy francia közvetítéssel is szerezhettek be szerb fegyvereket, de mint a szerb elnök fogalmazott “senki sem gondolta, hogy a két ország egymás ellen fordítja azokat”.
Vajon miből is gondolhatták volna?
De ezen lépjünk túl, a cikk címét egyelőre nem kell módosítani.
Egyébként nem egyedülálló eset, hogy a nagy fegyvergyártó országok vásárolnak szerb fegyvereket, és azokat harmadik országok felé értékesítik, így jutott például az iraki hadsereg korábban amerikai közvetítéssel szerb katonai repülőgépekhez.
A követett példa
A szerb politika hozzáállása az azeri-örmény válsághoz nem egyedi, akár azt is mondhatnánk, hogy Belgrád a moszkvai példát másolja.
Oroszország egyaránt stratégiai partneri viszonyban van az azeriekkel és az örményekkel is, ami a fegyverexportra is vonatkozik. Ez magyarán azt jelenti, hogy mindkét ország legnagyobb fegyverbeszállítója.
Azerbajdzsán az olajból származó bevételek jelentős részét költi fegyvervásárlásra.
Az örmények azonban némi előnyt élvez(het)nek, miután Örményország tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, amelynek az élén Oroszország áll.
Ráadásul Örményországban van egy orosz bázis is, ezért egyes források szerint az örmények az orosz fegyverekhez nem a kiviteli, hanem az orosz belföldi áron jutnak hozzá.
Mindebből az látszik, hogy az örmények és az azeriek nem csak szerb, hanem orosz fegyverekkel is ölik egymást.
Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
A Háború
PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.
Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.
A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.
– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.
Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.
Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.
– mondta Dugin, akit még hozzátette:
Délszláv turnék
Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.
2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.
– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.
Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.
Visszatérő befolyás
Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.
Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.
Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország2 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia2 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország2 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Szerbia7 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szlovénia4 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Albánia23 óra telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Koszovó4 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le