A vártnál jelentősen magasabb a részvétel a montenegrói parlamenti választásokon. A valamivel több mint 540 ezer szavazásra jogosult állampolgár 7 és 20 óra között dönt arról, hogy ki kerüljön be a 81 fős parlamentbe. Az utóbbi harminc évben először lehet nagyon szoros a küzdelem a Milo Đukanović vezette párt, valamint a szerbbarát ellenzék között, amely máris választási csalással vádolja a montenegrói köztársasági elnököt.
A fele már szavazott
A választási bizottság adatai szerint 13 óráig a szavazásra jogosultak 54,1 százaléka adta le voksát, vagyis az érintettek több mint fele már szavazott.
Ebből is látszik, hogy mekkora a tét.
A négy évvel ezelőtti választáson 13 órakor 20,7 százalékos volt a részvétel, 2012-benpedig 18,2 százalékos.
A valamivel több mint 540 ezer szavazásra jogosult állampolgár 7 és 20 óra között arról dönt, hogy ki kerüljön be a 81 fős parlamentbe.
A parlamenti választáson tizenegy párt és koalíció indult.
A várakozások szerint ismét a kormányzó, Nyugat-barát szocialisták alakíthatnak kormányt, viszont az utóbbi harminc évben először lehet nagyon szoros a küzdelem a Milo Đukanović vezette párt, valamint a szerbbarát ellenzék között, amely szerint a montenegrói vezetés Albániából és Koszovóból importál szavazókat.
A területi megoszlást illetően a részvételi arány nagy eltéréseket mutatott, és jóval magasabb volt az észak-montenegrói, erősen szerb többségű településeken.
Az egyházügyi törvény hatása
A legnagyobb vitát a kampány során a tavaly decemberben elfogadott egyházügyi törvény váltotta ki.
Eszerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz.
A szerb ortodox egyház saját állítása szerint jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthet el.
Szerintük a Nyugat-barát montenegrói kormány így akarja háttérbe szorítani a szerb egyházat.
A kormány szerint viszont erről nincs szó, bár az ország vezetői többször bírálták az egyházat, mondván, nem a montenegrói, hanem a szerb érdekek mellé álltak.
A jogszabály elfogadását követően hónapokig ezrek tüntettek Montenegró utcáin, a tiltakozásoknak a koronavírus-járvány, illetve a bevezetett gyülekezési és kijárási tilalom vetett végett.
Montenegró lakosságának mintegy egyharmada vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámláláson, és a lakosság kétharmada ortodox szerb vallású, ezért a konzervatív elveket valló országban éppen egy vallási kérdés miatt inoghat meg a három évtizede kormányzó politikai elit hatalma.
