VALLÁSHÁBORÚ: Konfiszkálhatják a Szerb Ortodox Egyház vagyonát Montenegróban

Utolsó módosítás:

Montenegróban január 8-án lépett hatályba a vallásszabadságról szóló törvény, amely a vallási közösségek jogi helyzetére vonatkozó, 1977-es keltezésű jogszabály helyébe lépett. A törvény miatt a Szerb Ortodox Egyház (SPC) hívei tiltakozó gyűléseket tartottak Montenegróban, valamint Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban (Republika Srpska) is. Az ortodox karácsony békésen telt Montenegróban, szinte minden montenegrói városban több tízezer hívő gyűlt össze. Az ország fővárosában, Podgoricában körülbelül 20 ezer ember ünnepelt együtt Amfilohije metropolitával, aki a montenegrói-tengerparti egyházmegye és a Szerb Ortodox Egyház legfontosabb egyházi elöljárója Montenegróban.

Megvertek egy püspököt

A fent említett törvény előkészítéséről hónapok óta tudott a közvélemény, a feszültség azonban tavaly decemberben tetőzött, amikor a törvényjavaslat a montenegrói parlament elé került.

Az ellenzéki pártok képviselői, akik elsősorban a szerb nemzetiségű montenegrói polgárokat képviselik, illetve mindazokat akik a Szerb Ortodox Egyház hívei, számos módosítást nyújtottak be az ellentmondásos törvényhez, de ezek mind elutasításra kerültek.

Pljevlja városának közelében a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, és a hírek szerint a rendőrök megverték Metodije püspököt.

Néhány nappal újév előtt a parlamenti többség a szerb Metropolitanátus tiltakozása ellenére elfogadta, Milo Đukanović montenegrói elnök pedig aláírta a törvényt.

A parlamentben tettlegességre került sor, ami számos ellenzéki képviselő letartóztatásához vezetett.

Az ellenzék panasszal fordult az alkotmánybírósághoz, Amfilohije metropolita pedig tárgyalt Duško Marković miniszterelnökkel, a törvényt azonban nem módosították, és nem is vonták vissza.

Minderre válaszul “úttorlaszok nőttek ki a földből” több észak-montenegrói városban, amelyekben erős a Szerb Ortodox Egyház támogatottsága.

Pljevlja városának közelében a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, és a hírek szerint a rendőrök megverték Metodije püspököt.

A helyzet azóta stabilizálódott, de a tüntetések folytatódnak, és az egyik oldal sem akar engedni. A montenegrói kormány ragaszkodik az új jogszabály szó szerinti végrehajtásához, miközben a törvény az ellenzői politikai harcot hirdettek.

Egy egyház, amelynek (még) nincsenek templomai

A montenegrói probléma lényege, hogy az új törvény 52. cikkelye lehetővé teszi a montenegrói államának, hogy lefoglalja a vallási közösségek minden vagyonát, ami 1918. december 1-én – amikor Montenegró a Jugoszlávia Királyság részévé vált – állami tulajdonban volt, vagy az addigi időpontig kormányzati pénzből vagy a polgárok adakozásából épült.

A törvény megtiltja a Montenegrón kívüli vallási közösségek hatáskörének kiterjesztését az országra, valamint a külföldi állampolgárok részvételét a vallási ügyekben, amit sokan úgy értelmeznek, hogy a montenegrói szerb Metropolitanátus ellen irányul.

A Szerb Ortodox Egyház – amely 1219-es megalakulása óta jelen van a jelenlegi Montenegrói Köztársaság területén – ezt a törvényt igazságtalannak és diszkriminatívnak tartja.

A papság és a hívők osztoznak a félelemben, hogy elveszik tőlük a templomokat és az egyéb kegytárgyakat.

Erre a félelemre különös az ad okot, hogy létezik a Montenegrói Ortodox Egyház (CPC), amely egy 1993-ban alapított vallási közösség.

Ezt az egyházat, amelyet egyetlen kanonikus ortodox egyház sem ismer el, Miraš Dedeić vezeti, akit a Szerb Ortodox Egyházban korábban kiközösítettek. 

A Szerb Ortodox Egyház hívei attól tartanak, hogy a montenegrói állam által esetleg elkobzásra kerülő vagyon a Montenegrói Ortodox Egyház tulajdonába megy át, vagy megkapja használatra, hiszen annak az egyháznak nincsenek saját templomai.

A Szerb Ortodox Egyház hívei attól tartanak, hogy a montenegrói állam által esetleg elkobzásra kerülő vagyon a Montenegrói Ortodox Egyház tulajdonába megy át.

Másrészt viszont a Montenegrói Ortodox Egyház hívei, valamint a jelenlegi montenegrói kormányzat és Milo Đukanović elnök támogatói úgy vélik, hogy Szerbia 1918-ban megszállta Montenegrót, eltörölte a korábbi montenegrói független egyházat, és megteremtette a Szerb Ortodox Egyház “vallási egyeduralmát”.

Az ehhez a kérdéshez történő hozzáállás a legnagyobb feszültségforrás Montenegróban az ország múltjának, jelenének és jövőjének értelmezése és megítélése során.

Egy etnikai és vallási szempontból megosztott országban, mint amilyen Montenegró, mindez csak fokozza az egyébként is meglévő problémákat.

Belügy vagy nem belügy?

Más vallási közösségek – a törvényt támogató Montenegrói Ortodox Egyház kivételével – egyelőre nem nyilvánultak meg ebben a kérdésben.

Amfilohije metropolita azonban támogatást kapott Belgrádból, ahol tiltakozó megmozdulások voltak a montenegrói nagykövetség előtt, karácsony napján pedig nagyobb embersereg gyűlt össze a Belgrád belvárosában tartott támogató “ima- és nagygyűlésen”.

A szerbiai politikai vezetés támogatásáról biztosította a montenegrói szerbeket és a Szerb Ortodox Egyház ottani híveit, de nem tett konkrét lépéseket, ami összhangban van Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentésével, miszerint nem akarnak beavatkozni a szomszédos független államok belügyeibe.

Montenegrónak egy éve van arra, hogy összeírja mindazt a vallási vagyont, amelyet elkobozhat.

Vučić eredetileg bejelentette, hogy a karácsonyt Montenegróban tölti, ahol magánlátogatást tesz az ottani szerb metropolitanátus támogatására, ám az Irinej szerb pátriárkával folytatott konzultációt követően a szerb elnök feladta ezt a tervét, hogy ne szítsa még inkább a kedélyeket.

Az új törvény értelmében Montenegrónak egy éve van arra, hogy összeírja mindazt a vallási vagyont, amelyet elkobozhat, és az eddigi eseményekből kiindulva aligha kétséges, hogy következetesen végre is hajtja a törvényt.

Ami a Szerb Ortodox Egyház híveit illeti, ők folytatják a tiltakozásokat, és nem adják fel a küzdelmet az egyházuk tulajdonában lévő templomok megőrzéséért.

A karácsonyi ünnepek szellemében a helyzet egyelőre ugyan nyugodt, de kérdés, hogy ez így marad-e, illetve hogy meddig marad így.

A nyitóképen Miraš Dedeić, vagyis Mihailo montenegrói metropolita, a Montenegrói Ortodox Egyház vezetője látható. Forrás: a CPC honlapja




Nikola Popov

Nikola Popov

A BALK belgrádi munkatársa. 1989-ben született Belgrádban, ahol ma is él. 2015-ben végzett a belgrádi Politikatudományi Egyetem politológia szakán, a mesterképzést 2018-ban szerzete meg a Belgrádi Egyetemen a Terrorizmus, szervezett bűnözés és biztonság témakörben. 2015 óta a Szerb Köztársaság Menekültügyi és Migrációs Hivatalában dolgozik terepi munkásként, fordítóként, koordinátorként és sajtóreferensként.

Mondd el a véleményedet!