Horvátország
KOHABITÁCIÓ HORVÁTORSZÁGBAN: Zajos együttélés várható, Milanović és Plenković aligha fekszik össze

A hivatalos eredmények szerint Zoran Milanović, volt miniszterelnök, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás második fordulóját, és ezzel ő lett a Horvátország ötödik elnöke. A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján Milanović a szavazatok 52,7%-át, Kolinda Grabar-Kitarović távozó államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség jelöltje pedig 47,3%-át százalékát szerezte meg. Két héttel korábban, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött, de Grabar-Kitarović mégis jobb pozícióból indulhatott, mert számíthatott az első fordulóban kihulló, szintén jobboldali Miroslav Škoro szavazóira, de a jelek szerint nem sikerült megszólítania őket.
A bukás matematikája
A második fordulóban a szavazásra jogosultak 54,97 százaléka, mintegy 2 millió 29 ezer ember járult az urnák elé, a részvétel így több mint 3 százalékkal magasabb volt, mint az első fordulóban.
A papírforma szerint Grabar-Kitarovićnak biztosan nyernie kellett volna, hiszen az első fordulóban a két legerősebb jobboldali jelölt 51,1%-ot kapott.
Csakhogy a papírforma azért van, hogy felboruljon, és így történt ezúttal is.
A közvélemény kutatások szerint ez azért fordulhatott elő, mert a második fordulóra megváltozott az urnákhoz járuló szavazótábor összetétele, vagyis nem teljesen ugyanazok szavaztak, mint az első fordulóban.
Az IPSOS felmérése szerint az első fordulóban harmadik helyen végzett Mirolsav Škoro támogatóinak egyharmada, vagyis az összes szavazók mintegy 8%-a, a második fordulóban egyáltalán nem járult az urnákhoz. Grabar-Kitarović ezzel máris hátrányba került.
„Az elnökasszony” helyzetét tovább rontotta, hogy Mirolsav Škoro szavazóinak maradék kétharmada sem az utolsó emberig adta rá a voksát, közülük 32% ugyanis átszavazott Milanovićra.
Ez összességében újabb 5%-os veszteség volt Grabar-Kitarović számára, amivel a jobboldal több mint ötven százalékos előnye körülbelül 38%-ra csappant.
A rejtőzködő szavazók
Mirolsav Škoro absztinens szavazói miatt a részvételi aránynak a második fordulóban 43%-ra kellett volna visszaesnie, ezzel szemben az történt, hogy a részvétel 3%-kal magasabb volt, mint az első körben.
Az IPSOS adatai alapján ebből arra lehet következtetni, hogy elérte a 11%-ot azoknak a száma, akik az első fordulóban nem szavaztak, a második körben viszont leadták voksukat.
Milanovićnak többnyire ugyan sikerült begyűjtenie az első fordulóban kiesett, elsősorban a populista-centrista baloldali elnökjelöltekre leadott voksokat, ez azonban önmagában nem lett volna elegendő a győzelemhez.
A Szociáldemokrata Párt elnökjelöltjét valójában azok az „újonc szavazók emelték trónra”, akik az első fordulóban távol maradtak az urnáktól, vagyis a horvát elnökválasztás kimenetelét éppen ők döntötték el.
A felmérések szerint ezeknek a szavazóknak az 56%-a Milanovićra voksolt, és csak 44%-a támogatta Kolinda Grabar-Kitarovićot.
Ez új jelenség a demokratikus Horvátország történetében, ami miatt tévesnek bizonyult „az elnökasszony” választási stábjának stratégiája, amelyet a második forduló előtt Mirolsav Škoro szavazóinak megnyerésére alapoztak.
A felmérések szerint a baloldali Milanović az idősebb korosztály és az értelmiség körében népszerűbb, az utóbbiak körében majdnem kétharmados többsége van.
Kolindu Grabar-Kitarovićot a csak nyolc osztályt végzettek 59%-a támogatta, és pár százalékos többsége volt a 30 évnél fiatalabbak között.
A „hazug” és az „erkölcstelen”
Zoran Milanović győzelme a vártnál, vagy inkább a nem vártnál is meggyőzőbb volt, ami „erőteljes figyelmeztetés” a konzervatív kormánynak.
A horvát elnökválasztás kimenetele „a gondtalan kormányzás végét” jelenti a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) számára, a jobboldali kormány ugyanis kohabitációra kényszerül a baloldali elnökkel.
A horvát államfő tisztség ugyan protokolláris, Grabar-Kitarović idején pedig még inkább azzá vált, a kohabitáció során Zoran Milanović azonban minden kétséget kizáróan „kellemetlenkedni” fog. És nem csak azért, mert az ellentáborhoz tartozik, hanem azért is, mert „ő egy ilyen alak”.
Kormányfői karrierjét korábban összetűzések jellemezték egyebek közt a katolikus egyházzal, a migrációs válság alatt pedig összeveszett az összes szomszédos országgal, beleértve Magyarországot is.
Milanović már a választási kampány legelején is beszólt Magyarországnak, amikor azt mondta, hogy olyan Horvátországot szeretne, amelyben nincs félelem, progresszív, és nem fél a másságtól. És amelyet nem szögesdrót vesz körül.
Ennél azonban sokkal aggasztóbb az a szóváltás, amely a média segítségével a választások második fordulója előtt zajlott le a miniszterelnök és az akkor még csak elnökjelölt Milanović között.
Plenković hazugságnak nevezte Milanovićnak azt a kijelentést, hogy neki rossz véleménye van az államalapító Franjo Tuđmanról. A horvát miniszterelnök hozzátette, hogy Milanović hazudik, és nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez a valaki akar államfő lenni.
Milanović válaszában úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök erkölcstelen, és egy kartell élén áll. Szerinte a jobboldali Horvát Demokrata Közösség harminc éve „politikai és szociális erőszakot” hajt végre Horvátországon.
Ezek után aligha hihető, hogy harmonikus lesz a kohabitáció Horvátországban, az pedig végképp nem valószínű, hogy Milanović összefekszik Plenkovićtyal bármilyen politikai kérdésben is.
A „mézeshetek” feszült hangulatát aligha enyhíti, hogy Plenković gratulált Milanovićnak a győzelemhez.
Fotó: sdp.hr

Horvátország
Fiuméban új kikötőt épít az INA, miközben dúl a nyugati kikötődaru-para

„Új fiumei kikötő építése” címmel készítette el az INA új kikötői projektjét, amelyet a gazdasági és fenntartható fejlődési minisztérium ökológiai szempontból elfogadhatónak értékelt. Ez az első lépés a beruházás előkészítésében, amit az INA január elején indított el a Bakar-öböl délnyugati részén, de a fiumei olajfinomító határain belül tervezett beruházás dokumentációjának csatolásával. A helyszín a minisztérium döntése szerint magában foglalja a meglévő finomítói tárolóterület előtti szárazföldi és tengeri részt, a bakari kikötő három működő mólóval történő bővítését. A projekt a tervek szerint összesen közel 65 000 négyzetméteren valósul meg, amelyből mintegy 17 000 négyzetméter a szárazföldön található.
Jöhetnek a Panamaxok
A Poslovni dnevnik üzleti hetilap az említett minisztériumtól úgy értesült, hogy az új kikötő építésének célja az akár 80 000 tonna teherbírású és legfeljebb 230 méter hosszúságú, 12,9-14,9 méter maximális merülésű hajók fogadása.
Ezek a legnagyobb méretű hajók, amelyek áthaladhatnak a Panama-csatornán, az úgynevezett Panamax hajók.
A Panamaxok mellett a „kisebb hajók” számára is új kikötőgátat terveznek. Ezeknek a – feltételesen szólva – kisebb hajóknak a hossza meghaladja a 90 métert.
A meglévő kikötőgátak közül az új kikötőben csak a korszerűsített 5-ös gát marad meg, ahol a 20 000 t teherbírású, legfeljebb 180 m hosszú és 9-9,5 méteres maximális merülésű hajókat fogadják.

Légifelvétel az INA fiumei finomítójáról (Forrás: Twitter, Pixsell)
A projekt befejezése után – a becslések szerint – az INA-kikötő 236 hajót tudna fogadni évente. Ezek közül 144 legfeljebb 20 ezer tonna teherbírású lenne a meglévő, már felújított 5-ös gáton, míg az új gát 92 nagy, 80 ezer tonna teherbírású hajót tudna fogadni évente.
Az ebbe az ágazatba és az INA-ba történő beruházásokat mindig nagy figyelemmel követik a gazdasági elemzők, akik szerint az INA a kikötő korszerűsítése után növekednie kell a fiumei finomítóba és finomítóból történő szállítás kapacitásának, miközben meg kell erősítenie a származékos termékek mozgatásának és a belföldi piac ellátásának biztonságát.
Az ékes angolsággal „Rijeka Oil Refinery Upgrade Project”-re keresztelt beruházás időkereteit még nem határozták meg. Az INA szerint „a beruházásról szóló végső határozatot az előkészítő tevékenység befejezése után hozzák meg”, és ennek értéke, nem hivatalosan, 10 millió euró körül mozoghat.
Nyugati kikötődaru-para
Ahelyett, hogy ismét a „magyar kikötővel” ízetlenkednénk, valamint a Vitéz Bélaváry Töhötöm csatacirkálóval, amit Piszkos Fred jóvoltából tudhatunk magunkének, arról az olvasói élményünkről számolunk be, hogy az USA-ban és ezzel egyetemben nyilván az egész „szabad világban” kitört a kikötődaru-para.

Az amerikaiak félnek a kínai daruktól (Forrás: Twitter)
Az árgusszemű léggömb, a Huawei, és a Tik-Tok után ugyanis a kínai ZPMC is felkerült a listára, a Pentagon szerint ugyanis ez a cég olyan intelligens érzékelőkkel büszkélkedhet, amelyek könnyen regisztrálhatják és nyomon követhetik a konténerek eredetét és rendeltetési helyét, ennek segítségével pedig Kína képes információkat gyűjteni a különböző országokba be- vagy kiszállított anyagokról, beleértve a katonai szállítmányokat is.
A bökkenő pedig az, hogy az Egyesült Államok kikötőinek 80 százaléka éppen a kérdéses kínai kikötődarukkal van felszerelve.
A kínaiak nonszensznek minősítették az ügyet, illetve újabb, a Kínai Népköztársaság ellen irányuló ármánykodásnak, de esetemben teljesen mindegy kinek van igaza.
Jómagam csendesen azon derülök, hogy a veremásásról szóló ősrégi maxima itt is bejött: az ügyeskedést ugyanis még annó maguk az amerikaik kezdték a CISCO távközlési kütyüket gyártó óriáscég termékeibe beépített backdooral, amit utána a techóriások követtek előzékenyen biztosítva az (amerikai) titkosszolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférést.
Most, mikor a fagyi visszanyal, nagy a ricsaj, pedig csak az adjonisten és a fogadjisten közötti korrelációról lenne szó.
Mostanára elérkeztünk oda, hogy bármilyen elektronikus kommunikáció lehallgatható, Bözse ángyom facebookjától kezdve Angela Merkel telefonjáig.
Biztonság szempontjából így az utóbbi időben ismét felértékelődött a papírra rögzített, futárral kézbesített üzenetek szerepe, és ha ez így folytatódik, nem lepne meg a lovasfutárok, vagy a postagalamb-szolgálat visszaállítása.
Persze az is elképzelhető, hogy nagy áttörésnek leszünk szemtanúi a quantumelvű titkosítás terén, és akkor egy ideig megint lehet majd számítani az internetre, elektronikára. De, de, de: itt is van egy gubanc.
Ha igaz, ezen a téren is a kínaiak vezetnek.
Szerbia
Radioaktív anyagot akartak kicsempészni Szerbiából, lehet-e belőle piszkos bomba?

Radioaktív anyagot csempésző férfiakat kaptak el a szerb-horvát határ szerbiai oldalán lévő Bezdánnál, a szerb rendőrség utóbb közölte, hogy három horvát állampolgár van szó, akik villámhárítófejet akartak átcsempészni a határon Horvátország irányába. Az eset még szombaton este történt, de a hír csak kedden szivárgott ki. A jelentések szerint a radioaktív anyag jelenlétét a műszerek mutatták ki a bezdáni átkelőnél, merthogy a villámhárítófej is szivárgott, ezért a határátkelő térségében is nagyobb értékeket mértek. Egyelőre nem tudni, hogy a csempészeknek mi volt a céljuk, így az újságíró fantázia elkezdett „szabadon szárnyalni”.
Sugárzó autó
A műszerek jelzését követően a szerb határőrök egy német rendszámot viselő Audi csomagtartójában, a pótkerék számára fenntartott helyen egy villámhárítófejet találtak, amelyre az ionizáló sugárzást mérő kézi detektor „gerjedt”.
Szerbiai sajtójelentések szerint rögtön kihívták a vinčai Nukleáris Tudományok Intézetének szakértőit, akik megerősítették a radioaktivitás fokozott jelenlétét az autóban
A helyszínre érkező szakemberek állítólag a határállomás dolgozóinál ruhacserét és egészségügyi vizsgálatokat rendeltek el, amelyeket követően az orvosi ellenőrzésen átesett kilenc rendőrt hazaengedték.

Kihelyezett radioaktív villámhárító a szerbiai Borčában (Forrás: Twitter)
Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy milyen egészségi károsodást szenvedtek a „sugárzó autó” utasai, akiket 30 napos őrizetbe helyeztek.
Ezzel kapcsolatban egy horvát szakértő úgy nyilatkozott az Index.hr hírportálnak, hogy az ő számukra a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy szerencsétlen flótásokról van szó.
Az autóban ülő három horvát férfit veszélyes anyagok szállításának, valamint feldolgozásának és tárolásának a gyanújával őrizetbe vették Szerbiában, ahol ügyükkel a zombori ügyészség foglalkozik.
A Soinfo zombori hírportál értesülései szerint a radioaktív anyag és az azt szállító autó egy napig a bezdáni határátkelő közelében volt, így a környéken megnövekedett a radioaktív anyagok jelenléte a levegőben, ezt más forrás nem erősítette meg.
A villámhárítófejet a szerb hatóságok azóta átadták tárolásra a Szerbiai Nukleáris Létesítmények nevet viselő cégnek, amelynek a közleménye szerint az „objektum már nem jelent veszélyt” a környezetre.
A radioaktív villámhárítók még az ezredfordulót követően is használatban voltak a délszláv térségben, de 15-20 évvel ezelőtt ott is kivonták őket az „égi csapás elleni harcból”, leszerelésük és eltávolításuk az épületek tetejéről vagy azok környékéről azonban sem Szerbiában, sem Horvátországban nem történt meg teljes mértékben.
Korábban úgy vélték, hogy a kobaltot vagy európiumot tartalmazó villámhárítók bevonzzák az „istennyilát”, ami azonban nem állta meg a helyét, mert a villám inkább a magasság miatt csapott bele ezekbe az eszközökbe, és nem a levegőt ionizáló anyag jelenléte miatt.
További problémát jelentett az is, hogy „sikeres találatok” estén a villámcsapás határa az épület környékén megnövekedett a radioaktivitás.
A belgrádi Blic értesülései szerint Szerbiában 66 lakóépületen találhatók radioaktív villámhárítók, a legtöbb a Belgrádhoz közeli Mladenovacban, Novi Pazarban, Pribojban és Paraćinban van, Szabadkán hat, Zomborban pedig négy található belőlük.
Hivatalos közlés szerint Szerbiában 570 ilyen eszköz van, amelyek használatát 2009-ben tiltották be, sajtóértesülések szerint Horvátországba is körülbelül ugyanennyit tartanak nyilván, és ott is be van tiltva.
Mennyire volt veszélyes radioaktivitás?
Egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mekkora veszélyt jelentetett a megtalált radioaktív anyag, és hogy milyen károsodást okozhatott.
A horvát Nova TV egészen addig ment, hogy akár „piszkos bombát” is lehetett volna belőle készíteni, miközben még a horvát és szerb kollégáknak sem volt könnyű tisztázniuk, hogy a fent említett „szerencsétlen flótások” valójában melyik irányba mentek.
Slavko Dimović, a vinčai Nukleáris Tudományok Intézetének helyettes vezetője a belgrádi Prva TV műsorában végül azzal oszlatta el a bizonytalanságot, hogy a radioaktív anyagot szállító autó utasai kilépésre jelentkeztek a bezdáni átkelőnél, amikor a berendezések jelezni kezdtek.

Radioaktív villámhárítófej (Forrás: Screenshot)
Dimović elmondása szerint ötezerszeres kontaktértéket mérteket mértek az autó csomagtartójában, ami 8000 mikrosievertet jelent, és ez egy körömnagyságú európiumalapú forrásból származott, amelyet egy speciális autóval, úgynevezett ólomkonténerbe zárva szállítottak el a helyszínről.
Az igazgató szerint a csempészek azért választották Bezdánt, mert a nagy forgalmú átkelőket a vinčai intézet folyamatosan ellenőrzi.
Dimović szerint ez a sugárzó anyag valójában csak azokat veszélyeztette, akik az autóban tartózkodtak, ennek mértéke attól függ, hogy mennyit tartózkodtak a járműben, ezért a környéken élőknek nem kell semmiféle következményektől tartaniuk.
Dr. Bratislav Trifunović onkológus sebészprofesszor a műsorban elmondta, hogy a radioaktív villámhárítók leginkább akkor veszélyesek, amikor valamilyen okból kidőlnek, vagy a földre esnek, mert akkor megváltozik a sugárzás iránya, amely horizontális lesz, és az egész környéket teríti.
Az orvosprofesszor szerint ezúttal nem lehet halált okozó sugárzásról beszélni, és az egészségi károsodás mértéke pedig attól függ, hogy a csempészek mibe csomagolták, a vinčai intézet illetékese erre úgy reagált, hogy semmiképpen sem lehet szakszerű csomagolásról beszélni.
Piszkos bomba előállításáról ugyanakkor senki sem beszélt, az egyelőre csak az újságírói fantázia szüleményének tekinthető.
Horvátország
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni

Horvátországban elfogyott a gyógyszertárakból az Ozempic gyógyszer, amelyet elsősorban cukorbetegeknek szánnak, de irigylésre méltó eredményeket ér el azoknál is, akik fogyni akarnak. Ezért beindult a gyógyszerturizmus: a horvátok a szomszédos Szlovéniába mennek egy „fogyókúrára” való Ozempic-adagért. Ott állítólag egyelőre nincs hiány, nyilván a bolondéria nem harapózott el annyira, mint Horvátországban.
Az elmebaj genezise

Sok ember – és a fél Hollywood – hirtelenjében vékonyabb lett, miután lecserélte régi diétáját egy adag Ozempicre (Forrás: New York Magazine)
Szóval az eredetileg a II-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszer azért fogyott el, mert Horvátországban, bármely szakorvos, szakterületétől függetlenül, gyakorlatilag bármilyen gyógyszert felírhat „fehér receptre”, függetlenül attól, hogy a hozzá forduló betegnek van-e olyan betegsége, amelyre a gyógyszert kiadják neki, vagy sincs.
Egy ilyen recept alapján a beteg megvásárolhatja a szóban forgó gyógyszert a gyógyszertárban, ahol egyhavi adag 150 euróba kerül.
Egy kifejezetten sógor-koma alapon működő országban, mint Horvátország, ahol egy csomó dolgot csak úgy lehet ésszerű időkeretben elintézni, ha az ember ismer valakit, vagy ismer valakit, aki ismer valakit, és így tovább, szinte mindenki beszerezheti a fehér vényt, és minden arra utal, hogy be is szerezte.
– mondta Ana Soldo, a Horvát Gyógyszerész Kamara elnöke a zágrábi Jutarnji listnek.
A kollégák megkérdezték néhány ismerősüket gyógyszertárakban – ez a második horvát specialitás, hogy Horvátországban gyakorlatilag semmit sem lehet titokban tartani – akik, megerősítették, hogy a kiadott gyógyszerek legnagyobb részét pontos diagnózis nélküli „fehér receptre” vették fel.
– mondta egy nevenincs ismerős az újságíróknak. Az információt több forrásból is megerősítették azzal, hogy a gyógyszer forgalmazásáról nem vezetnek hivatalos nyilvántartást, így kizárólag saját tapasztalataik alapján szolgáltatnak adatokat.
Az Ozempic azért vált népszerűvé fogyókúrás gyógyszerként, mert eredményesnek bizonyult, és szinte nincs mellékhatása. Az eset szépséghibája, hogy az új „divat” miatt a cukorbetegségben szenvedők gyógyszer nélkül maradnak.
Azért olyan nagy baj nincs
A közvéleményt Dr. Tomas Matić, endokrinológus és diabetológus igyekezett megnyugtatni, mondván, hogy az Ozempic hiánya nem sodor senkit sem veszélybe, mert létezik helyettesítő gyógyszer.

ELHÍZÁSI ARÁNY: Az Egyesült Államok a világ egyik „legkövérebb országa”, de Európa ott liheg a nyomában. (Forrás: WHO)
A helyettesítő gyógyszer, Dr. Matić szerint, ugyanúgy működik, a különbség csak az alkalmazásában van. Az Ozempic esetében a hetente egyszer beadott injekció helyett a másik gyógyszert naponta kell bevenni, tabletta formájában.
Mindazonáltal ez nem a legkedvezőbb megoldás a cukorbetegek számára, mert a helyettesítő gyógyszer esetében a biztosító nem fedezi a gyógyszer teljes költségét, a különbözetet a betegnek kell állniuk.
Csapongó gondolatok
Mint fentebb már mondtam, Horvátország jobbára úgy működik, mint egy nagyobbacska falu, mindenki mindenkit ismer, és nemegyszer féltve őrzött államtitkokról is tudomást szerezhet az ember a csapszékben.

A horvátok most Ukrajnának adják azokat a helikoptereket, amelyeket a kilencvenes években az oroszoktól szereztek be (Forrás: Twitter)
A legutóbbi eset is ilyen, a Večernji list ugyanis exkluzív cikkben számolt be a tételesen Ukrajnának nyújtott katonai segélyről annak apropóján, hogy a horvát légierő kiöregedő 14 darab Mi-8-as helikopterét Horvátország átengedi az ukránoknak. Mellékesen szólva ezt a BALK négy hónappal ezelőtt már megírta!
A titkosított adatok ilyen fajta megszellőztetése szerte a világon nagy botrányt váltott volna ki, de nem Horvátországban. Itt senki a füle botját sem mozdította, pedig a horvát média más esetekben már-már szinte hisztérikusan harap rá mindenféle vélt vagy valós disznóságra.
Kapcsolódó cikk
NYÍLT TITOK: A horvátok 14 orosz helikoptert adományoznak az ukránoknak, de mi marad nekik?
Nyilván azért nem volt reakció, mert ezeket – az ismétlem: titkosított adatokat – már minden szerkesztőség ismeri, így a kollégák egy része esetleg azon füstölgött, hogy a Večernji „lelőtte” a témát, és így elverte előlük a harmatot.
Viszont az ilyen komoly témákon túl, a horvát valóság nem várt csemegékkel is bőven ellátja a hírlapíró közösséget.
Például, a mi toronyházunkban lakik egy kedves hölgy, aki gyermekkorában elfenekelte az aktuális miniszterelnököt, Andrej Plenkovićot.
A történet értelmében a kis Andrej aranyos, de rendkívül élénk, vállalkozó szellemű gyermek volt, aki azért részesült testi fenyítésben, mert a vidámparkban megszökött tőle.
A hölgyet persze kitörte a frász, hogy lesz az országnak így miniszterelnöke! – ezért, miután a rakoncátlan csemete előkerült, minden idegességét levezette a kicsi Andrej alfelén.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni