Connect with us

Horvátország

KOHABITÁCIÓ HORVÁTORSZÁGBAN: Zajos együttélés várható, Milanović és Plenković aligha fekszik össze

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

milanovic nyert
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A hivatalos eredmények szerint Zoran Milanović, volt miniszterelnök, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás második fordulóját, és ezzel ő lett a Horvátország ötödik elnöke. A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján Milanović a szavazatok 52,7%-át, Kolinda Grabar- Kitarović távozó államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség jelöltje pedig 47,3%-át százalékát szerezte meg. Két héttel korábban, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött, de Grabar- Kitarović mégis jobb pozícióból indulhatott, mert számíthatott az első fordulóban kihulló, szintén jobboldali Miroslav Škoro szavazóira, de a jelek szerint nem sikerült megszólítania őket.

A bukás matematikája

A második fordulóban a szavazásra jogosultak 54,97 százaléka, mintegy 2 millió 29 ezer ember járult az urnák elé, a részvétel így több mint 3 százalékkal magasabb volt, mint az első fordulóban.

A papírforma szerint Grabar- Kitarovićnak biztosan nyernie kellett volna, hiszen az első fordulóban a két legerősebb jobboldali jelölt 51,1%-ot kapott.

Csakhogy a papírforma azért van, hogy felboruljon, és így történt ezúttal is.

A Szociáldemokrata Párt elnökjelöltjét valójában az “újonc” szavazók emelték trónra”.

A közvélemény kutatások szerint ez azért fordulhatott elő, mert a második fordulóra megváltozott az urnákhoz járuló szavazótábor összetétele, vagyis nem teljesen ugyanazok szavaztak, mint az első fordulóban.

Az IPSOS felmérése szerint az első fordulóban harmadik helyen végzett Mirolsav Škoro támogatóinak egyharmada, vagyis az összes szavazók mintegy 8%-a, a második fordulóban egyáltalán nem járult az urnákhoz. Grabar- Kitarović ezzel máris hátrányba került.

“Az elnökasszony” helyzetét tovább rontotta, hogy Mirolsav Škoro szavazóinak maradék kétharmada sem az utolsó emberig adta rá a voksát, közülük 32% ugyanis átszavazott Milanovićra.

Ez összességében újabb 5%-os veszteség volt Grabar- Kitarović számára, amivel a jobboldal több mint ötven százalékos előnye körülbelül 38%-ra csappant.

A rejtőzködő szavazók

Mirolsav Škoro absztinens szavazói miatt a részvételi aránynak a második fordulóban 43%-ra kellett volna visszaesnie, ezzel szemben az történt, hogy a részvétel 3%-kal magasabb volt, mint az első körben.

Az IPSOS adatai alapján ebből arra lehet következtetni, hogy elérte a 11%-ot azoknak a száma, akik az első fordulóban nem szavaztak, a második körben viszont leadták voksukat.

Milanović: Olyan Horvátországot szeretnék, amelyet nem szögesdrót vesz körül.

Milanovićnak többnyire ugyan sikerült begyűjtenie az első fordulóban kiesett, elsősorban a populista-centrista baloldali elnökjelöltekre leadott voksokat, ez azonban önmagában nem lett volna elegendő a győzelemhez.

A Szociáldemokrata Párt elnökjelöltjét valójában azok az “újonc szavazók emelték trónra”, akik az első fordulóban távol maradtak az urnáktól, vagyis a horvát elnökválasztás kimenetelét éppen ők döntötték el.

A felmérések szerint ezeknek a szavazóknak az 56%-a Milanovićra voksolt, és csak 44%-a támogatta Kolinda Grabar- Kitarovićot.

Ez új jelenség a demokratikus Horvátország történetében, ami miatt tévesnek bizonyult “az elnökasszony” választási stábjának stratégiája, amelyet a második forduló előtt Mirolsav Škoro szavazóinak megnyerésére alapoztak.

A felmérések szerint a baloldali Milanović az idősebb korosztály és az értelmiség körében népszerűbb, az utóbbiak körében majdnem kétharmados többsége van.

Kolindu Grabar- Kitarovićot a csak nyolc osztályt végzettek 59%-a támogatta, és pár százalékos többsége volt a 30 évnél fiatalabbak között.

A “hazug” és az “erkölcstelen”

Zoran Milanović győzelme a vártnál, vagy inkább a nem vártnál is meggyőzőbb volt, ami “erőteljes figyelmeztetés” a konzervatív kormánynak.

A horvát elnökválasztás kimenetele “a gondtalan kormányzás végét” jelenti a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) számára, a jobboldali kormány ugyanis kohabitációra kényszerül a baloldali elnökkel.

A horvát államfő tisztség ugyan protokolláris, Grabar- Kitarović idején pedig még inkább azzá vált, a kohabitáció során Zoran Milanović azonban minden kétséget kizáróan “kellemetlenkedni” fog. És nem csak azért, mert az ellentáborhoz tartozik, hanem azért is, mert “ő egy ilyen alak”.

A “mézeshetek” feszült hangulatát aligha enyhíti, hogy Plenković gratulált Milanovićnak a győzelemhez.

Kormányfői karrierjét korábban összetűzések jellemezték egyebek közt a katolikus egyházzal, a migrációs válság alatt pedig összeveszett az összes szomszédos országgal, beleértve Magyarországot is.

Milanović már a választási kampány legelején is beszólt Magyarországnak, amikor azt mondta, hogy olyan Horvátországot szeretne, amelyben nincs félelem, progresszív, és nem fél a másságtól. És amelyet nem szögesdrót vesz körül.

Ennél azonban sokkal aggasztóbb az a szóváltás, amely a média segítségével a választások második fordulója előtt zajlott le a miniszterelnök és az akkor még csak elnökjelölt Milanović között.

Plenković hazugságnak nevezte Milanovićnak azt a kijelentést, hogy neki rossz véleménye van az államalapító Franjo Tuđmanról. A horvát miniszterelnök hozzátette, hogy Milanović hazudik, és nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez a valaki akar államfő lenni.

Milanović válaszában úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök erkölcstelen, és egy kartell élén áll. Szerinte a jobboldali Horvát Demokrata Közösség harminc éve “politikai és szociális erőszakot” hajt végre Horvátországon.

Ezek után aligha hihető, hogy harmonikus lesz a kohabitáció Horvátországban, az pedig végképp nem valószínű, hogy Milanović összefekszik Plenkovićtyal bármilyen politikai kérdésben is.

A “mézeshetek” feszült hangulatát aligha enyhíti, hogy Plenković gratulált Milanovićnak a győzelemhez.

Fotó: sdp.hr




Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

regionális horvát
A kormányközeli Media Solutions hirtelen megtáltosodott, és elindult megmenteni a tönk szélén szédelgő horvát regionális lapokat
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Újságíró Egyesület (Hrvatsko novinarsko društvo, HND) november 23-án, szombaton nyilatkozatot kért a horvát Gazdasági Versenyhivataltól (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja, AZTN) a Glas Slavonije, a Novi list, a Glas Istre és a Zadarski List tulajdonjogának koncentrációjával kapcsolatban. Az újságírószövetség közlésének értelmében a versenyhivatal válaszolt az Istra24 portál megkeresésére, miszerint augusztus 4-én értesítést kaptak a vállalkozások összefonódásának megvalósítására irányuló szándékról, és felkérték a Media Solutionst, hogy egészítse ki a bejelentést, amelyet még nem nyújtottak be az AZTN-hez szeptember 18-án, amikor a regionális napilapok tulajdonjogának konszolidációjáról szóló szöveget közzétették”.

Mi itt a gond voltaképpen?

A Horvát Újságíró Egyesületet egyrészt a Media Solutions tulajdonosi szerkezete aggasztja – a tulajdonosok egyértelműen a kormánypárthoz kötődnek – másrészt az a tény, hogy annak ellenére, hogy a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért a Glas Slavonije dolgozóinak fizetése hónapokat késik, és a számlájuk blokkolva van -, most hirtelen terjeszkedésbe kezd.

Ez a horvát kollégák szerint politikai konnotációt kölcsönöz ennek az üzleti tranzakciónak. Arról nem is beszélve, hogy a fúziót a 2024-es szuperválasztási év előtt hajtják végre, amikor megválasztják a kormányt, a köztársasági elnököt és az európai parlamenti képviselőket.

horvát sajtó

Az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosa, Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert (Forrás: LiderMedia)

Gyors vizsgálódásunk eredményeként kiderítettük, hogy az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosai Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert dubrovniki ügyvéd/üzletember és Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának, Vladimir Šeksnek az unokaöccseként látta meg a világot.

A képet – nyilván szándékosan -, még egy kicsit homályosabbá teszi, hogy az üzletben társként rész vesz a szlovák JOJ Media House médiaholding is.

Persze, amíg a Horvát Újságíró egyesület sötét ármányt és cselszövést lát a dologban, Oleg Uskoković a Media Solutions vezérigazgatója egészen másként vélekedik.

Szerinte, a Media Solutions csupa szívjóságból és a polgárok minőségibb tájékoztatását szem előtt tartva vállalkozott a fúzióra.

Oleg Uskoković szerint az akvizíció és a Glas Slavonijevel való jövőbeli egyesülés célja, hogy konszolidálja a regionális napilapokat, miután az elmúlt években számos olyan válsághelyzeten mentek keresztül, amelyek erősen befolyásolták üzleti tevékenységüket, mint például a 2020-as Covid-válság, a papír árának 2021-es rendkívüli emelkedése, és végül az energiaárak 2022-es erőteljes növekedése kétségessé tette fennmaradásukat.

A Media Solutions vezetője valahol július végén, amikor a tranzakcióra sor került, és azt bejelentették a horvát Gazdasági Versenyhivatalnál, hangsúlyozta, hogy a fúzió lehetővé teszi a napilapok számára a gazdasági jövőt egy rendkívül versenyképes környezetben.

horvát sajtó

Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának az unokaöccseként látta meg a világot

Spekuláljunk egy kicsit horvát fejjel!

Minden esetleges félreértés elkerülése végett, a következőket nem tudjuk semmilyen dokumentummal vagy egyéb bizonyítékkal alátámasztani, így akár népmesének is felfogható, amit most mondunk, viszont egyike a valószínű forgatókönyveknek, amelyek szerint az egész lejátszódott.

Az írott sajtót sújtó válságok miatt a regionális lapok igencsak lerongyolódott állapotban voltak, így a választások előtt remek ötletnek tűnt ezek aprópénzért történő felvásárlása.

Erre bármely politikai párt szívesen vállalkozott volna, de Horvátországban az ilyesmit kizárólag csak a kormánypárt tudja végrehajtani.

Természetesen az ügylethez szükséges tőke semmiképpen sem követhető vissza a HDZ-hez, kis millió módja van annak, hogyan lehet pénzt juttatni valakinek akár az állami költségvetésből is, nem beszélve a szövevényes kompenzációkról, ahol valaki megelőlegezi a szükséges pénzt saját számlájáról, hogy máshol igen kedvező feltételek mellett kössön üzletet.

Meg aztán létezik burkolt, vagy szimpla zsarolás, donorhálózat, ígérgetés, fenyegetés, hogy ne soroljuk már tovább a politika eszköztárát.

Akárhogy is volt, az anyagi nehézségekkel küszködő Media Solutions egy pillanat alatt megtáltosodott, és elindult megmenteni – külföldi (szlovák) partnerével közösen :o) – a tönk szélén álló horvát regionális lapokat.

A kérdés most csak az, és lényegében ez áll a Horvát Újságíró Egyesület aggodalmának hátterében, hogy milyen sors vár a most “kézhez vett” regionális sajtóra.

A legjobb esetben hasznos kis fogaskeréknek bizonyulnak, ha a kormánypárt továbbélteti őket némi állami segéllyel, viszont az is előfordulhat, hogy a választások után a felszámolás vár rájuk, bár ez nem lenne bölcs dolog, lévén, hogy ezúton olyan területekre sikerült a kormánypártnak betörnie a Glas Istre és a Novi list révén, mint Fiume, vagy Isztria, ahol az ellenzék volt és van hatalmon.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava