Horvátországban a kopt pápa, és a Hormuzi-szoros megkerülése

Horvátország nyertese lehet egy új kereskedelmi folyosónak

II. Tavadrosz alexandriai kopt pápa, Szent Márk székhelyének pátriárkája, szombaton megkezdte négy napos hivatalos horvátországi látogatását. Vasárnap Nazianzi Szent Gergely Liturgiája szerint szolgált misét a zágrábi Jézus Szent Szívének templomában. A misén mintegy 500 fiatal férfi gyűlt össze, kopt hívők, akik Horvátországban élnek és dolgoznak.

Ugyancsak vasárnap II. Tavadroszt fogadta Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter, míg hétfőn, az egyiptomi nagykövet kíséretében, Andrej Plenković miniszterelnökkel találkozott.

Hivatalos bla-bla

„Különleges megtiszteltetés volt találkozni II. Tavadrosz alexandriai pápával és a kopt ortodox egyház Szent Márk székhelyének pátriárkájával. Az ilyen találkozók megerősítik, mennyire fontos a kölcsönös tisztelet, a tolerancia és az egyetemes értékek iránti közös elkötelezettség a globális kihívások idején” – írta a horvát külügyér az X-en.

A főnök már konkrétabban fogalmazott, mondván, hogy a találkozó során megerősítették a jó és barátságos kapcsolatokat Horvátország és Egyiptom között, valamint közös elkötelezettséget a vallásközi párbeszéd, az ökumenizmus és a vallásszabadság előmozdítása iránt. Kiemelték, hogy Horvátország és Egyiptom, mint a Földközi-tenger országai, történelmi kapcsolatok és közös érdekek révén kapcsolódnak össze a Földközi-tenger stabilitása és biztonsága, valamint a béke, a párbeszéd és sz együttműködés iránt a szélesebb nemzetközi környezetben.

Megerősítettük Horvátország és Egyiptom baráti és partnerségi kapcsolatait, valamint a vallásközi párbeszéd, az ökumenizmus és a vallásszabadság előmozdítása iránti közös elkötelezettséget – írta a horvát miniszterelnök az X platformon (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

Plenković miniszterelnök hangsúlyozta a horvát kormány támogatását a vallások közötti párbeszéd iránt, valamint ennek szerepét a béke, a kölcsönös bizalom és a társadalmi stabilitás erősítésében.

Ebben az összefüggésben megvitatták a horvátországi kopt közösség helyzetét és tevékenységeit, amelyek hozzájárulnak a horvát társadalom vallási és társadalmi sokszínűségéhez, valamint további intézményi fejlődésének lehetőségeihez.

Szög, zsák, kibújik, stb.

A Hormuzi-szorosban kialakult válság, a tengeri útvonalak növekvő instabilitása és a hajók biztosítási költségeinek éles emelkedése miatt Egyiptom egy új stratégiai kereskedelmi útvonalat fejleszt, amely Egyiptomot és az olasz Triesztet köti össze – egy folyosót, amely közvetlen előnyökkel járhat Horvátország számára is ennek a közlekedési útvonalnak a részeként.

Kapcsolódó cikk

El Shatt: Jugoszláv falanszter az egyiptomi sivatag kellős közepén

A Perzsa-öböl régiójában növekvő feszültségek jelentősen megzavarták a globális áruáramlást. A Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom drasztikusan visszaesett – a szokásos 178 hajóról napi öt-hétre csökkent, míg a háborús kockázatokra vonatkozó biztosítási díjak 0,15%-ról akár 10%-ra is emelkedtek.

Egyiptom most kulcsfontosságú logisztikai központként pozícionálja magát Európa, Afrika és a Közel-Kelet között. Az új útvonal, az úgynevezett Ro-Ro (roll in-roll out) folyosó összeköti az egyiptomi Damietta kikötőjét az olasz Trieszt kikötőjével, írja a Business Insider Africa.

Triesztből az árukat tovább osztják Nyugat-, valamint Közép- és Délkelet-Európa felé – egy olyan területre, ahol Horvátország különösen kedvező geostratégiai helyzettel rendelkezik.

Horvátország számára ez az útvonal konkrét lehetőségeket nyit meg. Olyan kikötők, mint Rijeka és Ploče, szorosabban részt vehetnének az új logisztikai láncban, mint Trieszt kiegészítő pontjai – akár a rakomány egy részének átvételével, raktárkapacitás fejlesztésével, akár vasúton és közúton keresztül Európa belsejébe való kapcsolódással.

Különösen fontos a vasúti folyosók fejlesztése Magyarország, illetve, tovább Közép-Európa felé, ami Horvátországot fontos tranzit alternatívává teheti.

Safaga kikötője Egyiptomban, a Vörös‑tenger partján, nagyjából 60 km-rel Hurghadától délre (Forrás: X platform, Screenshot)

Ezzel szemben az európai árukat Triesztből Egyiptomba szállítják, majd szárazföldön Safaga kikötőjébe, a Vörös-tengeren, ahonnan nyergesvontatókkal viszik olyan Öböl-államokba, mint az Egyesült Arab Emírségek, Omán és Katar. Ez a tengeri és szárazföldi közlekedés kombinációja gyorsabb és biztonságosabb alternatívát kínál a Hormuzi-szoroson átvezető útvonalhoz képest.

A projekt, amelyet Egyiptom és Olaszország 2023-ban egyezett meg, már most is konkrét eredményeket mutat. 2024 végi bevezetése óta a kapacitás heti mintegy 420 nyergesvontatóra nőtt, és az exportőrök érdeklődése folyamatosan növekszik, különösen a szállítási időre érzékeny áruk tekintetében.

S végül, mi fán teremnek a koptok?

Az alexandriai patriarchátust, az öt ősi patriarchátus egyikét a hagyomány szerint Szent Márk evangélista alapította. A khalkédóni zsinat után bekövetkezett szakadás során a hívek nagy többsége (jellemzően a kopt nyelvűek) a kopt ortodox egyház híve lett, kisebb része (jellemzően a görög nyelvűek) pedig az ortodox irányzatú alexandriai ortodox egyházé; mindkét egyház az alexandriai patriarchátus örökösének tartja magát.

Az egyiptomi keresztényeket az arabok érkezésétől kezdve nevezték koptoknak – azaz egyiptomiaknak. Az arab uralom alatt elnyomásnak voltak kitéve, de mind a mai napig fennmaradtak.

Szent Márk kopt ortodox székesegyház Alexandriában (Forrás: X platform)

Templomaik négyszög alakúak, a szentélyt fából készült díszes fal választja el a templom többi részétől, melyben külön rész van fenntartva a papság, a férfiak és a nők számára.

Saját egyházi naptáruk van, melyet Diocletianus uralkodásának kezdetétől (284) számítanak és a vértanúk évszámításának neveznek. A 32 püspökségből 28 Egyiptomban, 2 Szudánban, 1 Kenyában, 1 pedig Izraelben van. 8 kolostoruk van, összesen kb. 400 szerzetessel. A kopt hívők számát világszerte 20 millióra becsülik, a koptok Egyiptom lakosságának 15 százalékát alkotják.
KALAPIS Rókus