HUSZADIK ÉVFORDULÓ: A “tuđmani úton” halad-e Horvátország?

Utolsó módosítás:

AlbanianArabicBelarusianBosnianBulgarianCatalanChinese (Simplified)CroatianCzechDanishDutchEnglishEstonianFinnishFrenchGeorgianGermanGreekHungarianIndonesianItalianJapaneseKoreanMacedonianPolishRomanianRussianSerbianSlovakSlovenianSpanishSwedishTeluguThaiTurkishUkrainian

Néhány nap múlva lesz Franjo Tuđman halálának huszadik évfordulója óta. Az első horvát államfő megítélése igencsak ellentmondásos volt a valamikori Jugoszláviában. Horvátországban általában pozitív személyiségnek tekintik, de azért vannak, akik másképp gondolnak rá. Az évforduló közeledtével az utóbbi napokban sokan és gyakran hivatkoztak Franjo Tuđman politikájára. A horvát miniszterelnök szerint például a jelenlegi horvát elnökasszony a “tuđmani úton” halad, de vajon így gondolják-e a választók? A zágrábi Nova TV által kezdeményezett nagyobb felmérés azt igyekezett kideríti, hogy a horvátországi polgárok hogyan vélekednek az ország első elnökéről, és hogy ki képviseli leginkább azt, ami „tuđmani politikának” nevezhető. A közvéleménykutatást az IPSOS készítette november 15-e és 18-a között 600 személy megkérdezésével, a hibahatár +/- 4%.

Tito vagy Tuđman?

A politikusok általában a nagy ősökkel igyekeznek magukat legitimálni vagy népszerűsíteni, ezáltal a karizmatikus vezetők haláluk után is még jó ideig segítik követőiket és volt pártjukat.

A “túlvilági politizálásra” a forradalmárok, az államalapítók vagy éppenséggel a filozófusok a legalkalmasabbak, szerencsés egybeesés, ha az éppen szóban forgó személyek mindhárom csoportba besorolhatók.

A horvátok és Horvátország esetében két ilyen személyről is beszélhetünk, az egyik Josip Broz Tito, a másik pedig az 1999 decemberében elhunyt Franjo Tuđman.

Tito ma már nem a legkedveltebb horvát politikus, de még mindig jelentős népszerűségnek örvend.

A mostani felmérés szerint a horvátok 51%-a pozitívabb személyiségnek tartja Franjo Tuđmant, 35% viszont éppen fordítva gondolja.

EZT OLVASTAD?  EXSODUS 4: A horvátok elsősorban az alacsony bérek és a korrupció miatt távoznak a hazájukból

Nem a tuđmani úton járnak

A Horvát Demokrata Közösség (HDZ) tekinthető Franjo Tuđman “jogutódjának”, hiszen az államalapító horvát politikus ennek a pártnak a vezetőjeként hozta létre a független Horvátországot.

A mostani felmérés során megkérdezettek többsége azonban úgy gondolja, hogy a jelenlegi vezetés nem követi Franjo Tuđman politikáját.

A válaszadók 49%-a mondta ezt, és 39% az ellenkezőjét, 12% pedig nem alakított ki határozott véleményt.

Érdekes, hogy még a Horvát Demokrata Közösség szavazói tábora is megosztott ebben a kérdésben, ami intő jel lehet a pártvezetés számára.

A HDZ szavazóinak 45%-a gondolja azt, hogy pártjuk nem az első elnök politikáját követi, és csak 43% hiszi azt, hogy a tuđmani úton járnak. A bizonytalanok aránya ebben az esetben is 12% volt.

Ez az eredmény lesújtó lehet a Horvát Demokrata Közösség vezetése számára, ha valóban a tuđmani örökség letéteményesének tekinti magát.

Tuđman megítélése

Horvátországban az előbb említett örökség felvállalása még mindig többet hoz a “politikai konyhára”, mint a mellőzése, vagy netalán a megtagadása.

A független Horvátország első elnökének megítélése továbbra is pozitív, hiszen alig vannak, akik kizárólag csak rosszat gondolnak róla.

Húsz évvel a halála után a horvátok 52%-a pozitív személyiségnek tekinti Franjo Tuđmant, 29% százalék vegyes érzelmeket táplál iránta, és csak 13% utasítja el a személyét. Ezúttal csak 6% volt a bizonytalanok aránya.



A másik kérdés, ami ehhez szorosan kapcsolódhat, hogy Franjo Tuđman demokrata volt-e, vagy önkényuralmi rendszert vezetett be.

EZT OLVASTAD?  BEREPÜLŐ POLITIKUS: A horvát kormányfő helikopterről tartott terepszemlét a horvát-boszniai határ felett

Itt már nincs egyértelmű többség. A megkérdezettek 44%-a véli úgy, hogy demokrata volt, 43% pedig azt gondolja, hogy autokrata politikát folytatott. Ebben az esetben 13% nem tudott dönteni.

A fiatalok szerint demokrata volt, az idősebbek szerint viszont nem.

Az alacsonyabb képzettségűek szavaztak arra, hogy demokrata volt, a felsőbb végzettséggel rendelkezők ennek az ellenkezőjére voksoltak.

A városokban autokratának tartják, a falvakban demokratának.

Ezek a megállapítások már nem csak Tuđman elnökről szólnak, hanem felvázolják a horvát társadalom törésvonalait is.

A legjobb politikus

A közvéleménykutatás azt is megmutatta, hogy Tuđman eddig a legjobb politikus, akit horvát anya adott a hazának. Vele egyetlen horvát elnök és miniszterelnök sem veheti fel a versenyt.

A felmérés készítői minden horvát elnökkel és államfővel külön-külön hasonlították össze az első köztársasági elnököt, aki egy kivétellel minden esetben magasan 50% felett teljesített.

A legtöbb szavazatot Tuđmannal szemben Ivica Račannak sikerült összegyűjtenie, ő 37%-ot szerzett, és Tuđman megítélése csak a vele történt összehasonlítás esetében csúszott 50% alá, egészen pontosan 48%-ra.

Ez azt is jelenti, hogy a volt Jugoszlávia szétesését követően létrejött Horvátország két legjobb megítélésnek örvendő politikusa már halott. De akkor kik vezetik az országot?

A többiek

A párosításokból a legrosszabbul Ivo Sanader, a MOL üggyel kapcsolatban elhíresült volt miniszterelnök jött ki, akiről a horvátoknak mindössze 7%-a van pozitív véleménnyel. Vele szemben Tuđman 78%-s eredménnyel csúcsot döntött.

EZT OLVASTAD?  SPLITBŐL LÁTSZIK EURÓPA: Horvátország könyörtelenül visszavágott a budapesti vereségért

Forrás: Nova TV

A képzeletbeli táblázat alsó felében végzett Andrej Plenković jelenlegi horvát miniszterelnök is, mert a válaszadóknak mindössze 24%-a tartotta jobbnak az ország első elnökénél.

Franjo Tuđman ellen a ki-ki versenyben Zoran Milanović volt miniszterelnök 30%-ot szerzett, Kolinda Grabar-Kitarović jelenlegi államfő pedig csak 26%-ot.

Ez az adat azért lehet érdekes, mert a következő elnökválasztások második fordulójában nagy valószínűséggel ők ketten néznek majd farkasszemet egymással.

Ha csak ebből ítélnénk meg az új év körüli választások várható eredményét, akkor olyan következtetésre juthatnánk, amelyet más felmérések nem támasztanak alá.

Lehet, hogy csak egyelőre.

Fotó: predsjednica.hr

Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!

Oszd meg a BALK-ot!