Belgrád vétójogot akar a MOL-ban, után jön az atom

A szerbek szerint nincs energiabiztonság saját finomító és atomerőmű nélkül

„A MOL-lal folytatott tárgyalások ugyan összetettek, de Szerbia követelései változatlanok” – jelentette ki Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a pancsovai finomító megtartása mellett Belgrád szeretné növelni részesedését a NIS-ben.

Fogy az idő, de a szerb követelések maradnak

A miniszter szerint Szerbia követelései világosak, és nem változnak. A szerb állam további öt százalékos részesedést akar a NIS-ben, hogy elérje az egyharmados tulajdoni hányadot, ami feljogosítaná arra, hogy beleszólása legyen a stratégiai döntésekbe, és meg tudná akadályozni „azokat a lépéseket, amelyek nem szolgálják az állam érdekeit”.

A MOL és a Gazprom Nyefty által aláírt szándéknyilatkozat értelmében a magyar vállalat 56,15%-os részesedést kíván megszerezni a NIS-ben, Belgrád azonban szeretne lecsippenteni a MOL-tól 5%-nyi részvényt, így növelve tulajdoni hányadát 34% fölé.

Kapcsolódó cikk

Miért fontos a „kritikus öt százalék” a szerbek számára?

Egyharmados tulajdoni hányaddal megakadályozható egyebek között az alapszabály módosítása, a vállalat átszervezése, összeolvadása, szétválása, nagy értékű eszközök eladása vagy a stratégiai beruházások jóváhagyása.

Egyharmaddal már meghiúsítható a vállalat felszámolása vagy privatizációja, a kulcsfontosságú szerződések elfogadása, a tőkeemelés vagy tőkeleszállítás, valamint a vállalat irányítási struktúrájának megváltoztatása is.

A Belgrádi Energetikai Fórum megnyitóján Đedović Handanović hangsúlyozta, hogy „fogy az idő, ugyanakkor Szerbia továbbra is elkötelezett a hosszú távú megoldás mellett, és mindent megtesz azért – ahogyan eddig is –, hogy megvédje az ország, az állampolgárok és a gazdaság érdekeit, valamint biztosítsa a hazai piac energiaellátásának biztonságát”.

A miniszter szerint a Gazprom Nyeftynek és a MOL-csoportnak már csak 11 napja maradt arra, hogy megküldje a dokumentumokat az amerikai OFAC-nak. Ez jelenleg az a pont, ahol a szerb energiapolitika ugyanúgy függ Washingtontól, mint Moszkvától, miközben továbbra is saját befolyásának növelésére törekszik.

Szerbia nem fogad el semmilyen olyan kompromisszumot a NIS-szel kapcsolatban, amely sértené a „nemzeti érdekeket”

Đedović Handanović felhívta a figyelmet arra is, hogy Szerbia a NIS miatt szankciókkal szembesült, amelyekért – mint hangsúlyozta – hazája nem felelős, mégis a legnagyobb terhet viseli. Ezt az érvelést hónapokkal ezelőtt a szerb elnök találta ki, azóta Đedović Handanović is ismételgeti, hogy igazsággá váljon.

A miniszter büszke arra, hogy Szerbia nem hasalt el, amikor tavaly év végén száz napon keresztül nem érkezett nyersolaj az országba, ami miatt a pancsovai finomító sem működött ugyanebben az időszakban, ennek ellenére az emberek ebből semmit sem vettek észre.

„Ez a felelős politika és az elegendő tartalékok eredménye, amelyeket 2022 óta szinte megdupláztunk” – mondta a miniszter.

Jön majd az atom is

Szavai szerint Szerbia továbbra is beruház a kőolaj-, a gáz- és a villamosenergia-szektorba, miközben párhuzamosan fejleszti a megújuló energiaforrásokat, és a nukleáris energiát is vizsgálja mint jövőbeli lehetőséget.

Kijelentette, hogy ma már szinte nincs nap energetikai hírek nélkül, ezért ez a kétnapos konferencia kiváló alkalom arra, hogy megvitassák az energetikai szektor fontos kérdéseit, amelyek meghatározzák mind a lakosság helyzetét, mind a gazdaság mindennapi működését, valamint hogy beszéljenek az eredményekről, tervekről és a regionális együttműködésről is.

A nukleáris energiáról szólva Đedović Handanović úgy értékelte, hogy Szerbia történelmi hibát korrigált azzal, hogy lehetővé tette a nukleáris energia vizsgálatát, és belépett a nukleáris program fejlesztésének első szakaszába.

Kapcsolódó cikk

Vučić nagy tervekkel készül Szerbia következő évtizedére

Lehet, hogy ez nem rossz irány, mert ha már az ország egyszerre függ az orosz gáztól, az amerikai szankcióktól és a magyar tárgyalásoktól, akkor a következő logikus lépésnek tűnhet egy atomerőmű.

Đedović Handanović emlékeztetett arra, hogy 18 hónappal ezelőtt Szerbia „történelmi hibát korrigált” azzal, hogy feloldotta az atomenergia felhasználásának tilalmát. Az azóta eltelt időben Szerbia erről már több országgal is tárgyalt, például Oroszországgal és Franciaországgal, az utóbbival már memorandumot is aláírt.

„Ha a szlovénok, a bolgárok, a románok és a magyarok rendelkezhetnek atomerőművekkel, akkor mi miért ne vizsgálhatnánk meg ezt a lehetőséget?” – tette fel a kérdést, abban a szellemben, hogy ha másoknak van, akkor miért ne lehetne Szerbiának is.

Đedović Handanović kijelentette, hogy már készülnek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által javasolt elemzések és tanulmányok, hogy Szerbia jövőre végleges döntést hozhasson arról, hol épüljön meg az atomerőmű, és milyen technológiát alkalmazzanak.

A miniszter kiemelte, hogy a nukleáris program fejlesztésének folyamatában a biztonság és a lakosság tájékoztatása jelenti a legnagyobb kihívást, viszont az már eleve jó jel, hogy megpróbálják elmagyarázni az embereknek, hogy egy atomerőmű nem ugyanaz, mint egy nagyobb kazánház.

Ez arra utal, hogy talán tanultak a lítiumbányászat körüli titkolózásból, ami annak a programnak az „ideiglenes” leállásához vezetett, viszont máris tapasztalható némi csúszás, mert a szerb elnök kezdetben 2035-re tette az atomerőmű megépítését, mostanában azonban már 2040 körüli időpontokat emlegetnek.