A Római Koalícióval folytatódik a horvát külpolitikai offenzíva

A közel-keleti helyzet geopolitikai sokk Európa számára, amely egyre inkább veszélyezteti a stabilitást

Míg a térség országai jobbára saját csip-csup dolgaikkal vannak elfoglalva, Horvátország folytatja az április végén, Dubrovnikban megkezdett külpolitikai nyüzsgést.

Így május 7-én, csütörtökön Rómában a MED9 partnerségi találkozón Horvátország és Olaszország létrehozta az ún. Római Koalíciót a műtrágyákhoz való hozzáférésért és az élelmiszerbiztonságért a Hormuzi-szorosban tapasztalható válság kontextusában.

A Római Koalíció szerepe

A találkozót közösen szervezte a Horvát Köztársaság külügyminisztere, Gordan Grlić Radman, valamint az olasz Köztársaság külügyminisztere, Antonio Tajani.

A találkozón részt vett a MED9 tagállamai (A MED9 vagy EU Med Group) kilenc Földközi-tengeri és Dél-Európai Unió tagállamának – Horvátország, Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovénia és Spanyolország – szövetsége, amelyet 2013-ban hoztak létre a Földközi-tengeri ügyek koordinációjára.

A csoport az EU lakosságának ~45%-át képviseli, (a MED9 elnökségét áprilisban Horvátország vette át Szlovéniától), az Arab Liga országai, az Perzsa-öböl Együttműködési Tanácsa, a Nyugat-Balkán, valamint az ENSZ és az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szervezet képviselői pedig videokonferencia keretében vettek részt a találkozón.

Ervin Ibrahimović montenegrói külügyminiszter videókonferencia keretében kapcsolódott be a találkozóba (Forrás: montenegrói külügyminisztérium)

A horvát külügyminisztérium közleménye értelmében Grlić Radman rámutatott, hogy a közel-keleti helyzet nem távoli válság vagy regionális aggodalom, hanem jelentős geopolitikai sokk Európa számára, amely egyre inkább veszélyezteti a stabilitást, a gazdasági biztonságot és az európai polgárok mindennapi életét.

Különösen figyelmeztetett a Hormuzi-szoros blokádjának hatására a globális ellátási láncokra, mindenek előtt a műtrágyák és az élelmiszerbiztonság területén.

Hangsúlyozta, hogy a Közel-Kelet fontos szerepet játszik a műtrágyák előállításában, a kulcsfontosságú mezőgazdasági alapanyag azonban most nem tud a piacokra kerülni a Hormuzi-szoros zárlata miatt.

„A szoros blokádja már most is növeli a műtrágyaárakat, ami hiányhoz vezet és veszélyezteti a műtrágyatermelést. Ez nemcsak gazdasági ügy, hanem politikai stabilitás kérdése is a szélesebb szomszédságunkban, de magában Európában is” – mondta Grlić Radman miniszter.

Ferrit Hoxha, Albánia európai és külügyminisztere szintén videókapcsolaton keresztül volt jelen a konferencián (Forrás: albán külügyminisztérium)

Azt nem mondta, de remélem mindenki tudja, hogy az EU-s szankciók miatt kiesett a műtrágya orosz exportja is.

A Római Koalíció elindításával a résztvevők közös elkötelezettségüket fejezték ki a stabilabb, megfizethetőbb és több lábon álló műtrágya- és élelmiszerellátási láncok biztosítása iránt.

Ez magában foglalja a termelő, tranzit és importáló országok közötti együttműködés megerősítését, a regionális termelési kapacitás bővítését, a logisztikai kapcsolatok javítását és a rezidens mezőgazdasági élelmiszerrendszerekbe történő beruházások támogatását.

Konkrét fenyegetés és az EU-ra leselkedő veszélyek

Mivel a Perzsa-öbölben zajló események már új élelmiszerválságot és az árak emelkedését okozták Afrikában és a Földközi-tengeren, szinte biztos, hogy erősödni fog az EU-ra nehezedő migrációs nyomás.

Európa számára ez nemcsak piaci, hanem politikai probléma is.

Kapcsolódó cikk

Előkerültek a burundiak, de nem Burundiban, hanem Belgiumban

Észak-Afrika országai és a szubszaharai Afrika egy része rendkívüli módon függ az élelmiszerimporttól és az ingatag áraktól, így bármilyen zavar, ami a Hormuzhoz kapcsolódik, nagyon gyorsan társadalmi stabilitás kérdésévé válik a déli mediterrán térségben, azaz nagyon gyorsan újabb Európa felé tartó migrációs hullámot okozhat.

A járvány, az ukrajnai háború és a tengeri útvonalak elbizonytalanodása után, Európa egyre nyíltabban próbálja csökkenteni a külső válságoktól való függőséget, amelyek felboríthatják az élelmiszerpiac egyensúlyát.

A kezdeményezés mögött egyben az afrikai befolyásért folytatott verseny is áll, különösen az élelmiszer, a logisztika és az infrastruktúra területén.

Geopolitikai helyzetkép

Kína évek óta építi pozícióját kikötőkön, vasutakon, logisztikai folyosókon és nagy infrastrukturális projekteknek nyújtott kölcsönökön keresztül. A közlekedési és ellátási útvonalak irányítása ugyanolyan fontossá válik, mint maga az élelmiszer- vagy energiakereskedelem.

Sok afrikai országban Kína jelenléte ma kapcsolódik ahhoz a kulcsfontosságú infrastruktúrához, amely szükséges az élelmiszer és nyersanyagok importjához. Az utóbbi években Oroszország az élelmiszer- és biztonsági együttműködést politikai befolyás eszközeként is használta.

A gabonaexport, katonai jelenlét és bizonyos rezsimekhez fűződő kapcsolatok lehetővé tették Moszkva számára, hogy megerősítse pozícióját a Száhel és Észak-Afrika egyes részein, különösen az ukrajnai háború miatt a globális élelmiszerpiacon fellépő zavarok után.

Ugyanakkor a Perzsa-öböl államai agresszív befektetéseket eszközölnek a mezőgazdaságba, kikötőkbe, raktárakba és logisztikai hálózatokba Afrikában.

A Perzsa-öböl államai számára az élelmiszerprobléma stratégiai túlélési kérdés, ezért igyekeznek hosszú távon ellenőrizni az ellátási útvonalakat és az élelmiszertermelést saját területükön kívül.

Ugyanakkor Európa egyre nyíltabban próbálja megakadályozni azt a forgatókönyvet, amelyben az afrikai országok élelmiszerfüggősége tovább növelné a versengő hatalmak politikai befolyását a Földközi-tenger déli peremén.