A horvát Állami Statisztikai Hivatal (Državni zavod za statistiku, DZS) kimutatásai szerint tavaly körülbelül 10 százalékkal növekedett meg a horvát kikötők forgalma 2021-hez képest.
A rendelkezésre álló adatok szerint, tavaly több, mint 342,7 ezer hajó hajózott be, vagyis 10,4 százalékkal több, mint 2021-ben, az utasok száma pedig 33,8 millióval, azaz 23,8 százalékkal növekedett, de ez még mindig kevesebb utas, mint a járvány előtti 2019-ben. A tengeri kikötők 2022 januárja és decembere közötti teljes áruforgalma 2019-hez képest 9,1 százalékkal, 23,6 millió tonnára nőtt. A statisztikai hivatal tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó adatai szerint éves szinten is növekedést értek el: 62,98 ezer hajó, azaz 4,9 százalékkal több érkezett, mint 2021 utolsó negyedévében.

Utasforgalomban a néhai császárváros vezet

Az utasforgalomban a néhai Diocletianus római császár városa, Split vezet. 2022 negyedik negyedévében 4,3 millió utas szállt partra a horvát tengeri kikötőkben, ami 17,1 százalékos növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest.

De 2019 negyedik negyedévéhez képest még mindig 3,9 százalékos csökkenés tapasztalható – jegyzik meg a pedáns statisztikusok. A komphajók és a személyhajók 2022 negyedik negyedévében 4,1 millió utast szállítottak, ami 14,5 százalékos növekedés 2021 azonos időszakához képest.

Az utasforgalom 2022 negyedik negyedévében Splitben volt a legmagasabb (Forrás: YouTube, Screenshot)

Az utasforgalom 2022 negyedik negyedévében Splitben volt a legmagasabb, 707,7 ezer utassal, vagyis 21,9 százalékkal többel, mint 2021 utolsó negyedévében.

Zára (Zadar) a második 423,2 ezer utassal, azaz 15,7 százalékkal többel, a harmadik pedig Preko (Ugljan szigetén) 353,7 ezer utassal, vagyis 8,5 százalékkal többel, mint 2021 negyedik negyedévében.

Ha már a komphajókat említettük, a DZS adatai azt mutatják, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a tengeri kikötőkben az előző év azonos időszakához képest nőtt a hajón szállított személygépjárművek és buszok száma – a komphajók 772 ezer személygépkocsit, azaz 5,6 százalékkal többet, illetve 5.412 autóbuszt szállítottak, ami 16,3 százalékos növekedést jelent.

Tavaly a cruiserek, azaz a tengeri körutazásokat lebonyolító luxushajók is jeleskedtek: a tengeri kikötőkben tartózkodó utasok teljes számából 168 ezret szállítottak partra, ami 126,8 százalékos növekedést jelent 2021 utolsó negyedévéhez képest.

Áruforgalom

2022 negyedik negyedévében a teljes áruforgalom 5,8 millió tonna volt, ami 6,3 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.

A DZS ezt azzal magyarázza, hogy a cseppfolyós rakományforgalom 21,8 százalékkal nőtt (a teljes áruforgalomban 48 százalékos részesedéssel), a száraz, ömlesztett áruk forgalma pedig 2,6 százalékkal volt nagyobb (a teljes áruforgalom 29 százalékos részesedése) 2021 azonos időszakához képest.

Ugyanakkor a konténerforgalom 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest (a teljes áruforgalomból való részesedés 15 százalék).

A tengeri kikötőkben az áruk teljes forgalmának 90 százalékát kitevő öt kikötő közül 2022 negyedik negyedévében észrevehető növekedést regisztráltak 2021 azonos időszakához képest.

Nem meglepő módon a kőolaj- és LNG-terminált magába foglaló Omišalj kikötője vezet, 28,4 százalékos (1,7 millió tonna), illetve Ploče 17 százalékos (1,3 millió tonna) áruforgalom növekedéssel.

Nem biztos, hogy jó lenne, ha lenne kikötőnk

Persze ez az egész kikötőbiznisz többszörösen összetett, hogy ne mondjuk komplex dolog. Specifikus szakértelmet igényel, azaz nem elegendő hozzá az, hogy az ember, vagy az ángyikája nagy potentátnak számít Budapesten.

Erre a lengyelek is rájöttek, ugyanis a varsói tőzsde közlönye szerint a lengyel OT Logistics tulajdonában lévő fiumei kikötő részvényeit hamarosan eladhatják a Prágában bejegyzett Port Acquisitions társaságnak, amelyet Jaroslav Strnad cseh üzletember szárnyai alatt működik, akinek a cégcsoportja tavaly a Đuro Đaković nehézipari konszern többségi tulajdonosa lett.

A Varsói Értéktőzsde (GPW) által közzétett információk szerint az OT Logistics és a Port Acquisitions február 4-én előzetes megállapodást kötött arról, hogy a fiumei (rijekai) kikötő mind a 3 421 224 részvényét megveszi a cseh vállalat, ami 25,38 százalékos tulajdonosi részesedést jelent.

A lengyelek 2015-ben vásárolták be magukat a fiumei kikötőbe, és annyira rosszul csinálták, hogy a kikötő üzletmenetét csak 2019-ben sikerült egyensúlyba hozni, amikor a befektetési alapok a vállalkozás élére Duško Grabovac fiumei üzletembert nevezték ki.

Erre azután került sor, hogy Jedrzej M. Mierzewski volt vezérigazgatót kilenc hónap próbaidőre ítélték a vezetés során elkövetett törvénytelenségek miatt, és le kellett mondania.

Az OT Logistics a gdyniai kikötő tulajdonosi struktúrájában van jelen, amely Fiume közvetlen versenytársa, így a gyanakvó horvát újságírók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a lengyeleknek valójában az volt a céljuk, hogy csődbe vigyék a fiumei kikötőt, és az ingatlanok értékesítése után a forgalmat átirányítsák Lengyelországba.

---

---

Az euró bevezetésével összefüggésben a horvát pénzverde összesen 650 millió érme előállítására kapott megbízást. A gyártás a tavalyi év második felében kezdődött, és több mint öt hónapja tart, a gépekből eddig 405 millió euróérme jött ki.

A pénzverde megállás nélkül ment

A fent említett pénzmennyiség elkészítésével alig több mint öt hónap alatt végeztek, a munka három műszakban folyt, a nap 24 órájában mentek a gépek.

Ömlik a pénz, munkában a pénzverde (Forrás: Screenshot, HRT)

A Horvát Nemzeti Bank (HNB) tulajdonában lévő modern üzemben a gépekből egy perc alatt mintegy négyezer horvát euróérme kerül ki, a cél az, hogy elérjék a kuna euróra történő átváltásához szükséges végső mennyiséget.

A horvát állami televízió (HRT) jelentése szerint az euró bevezetésével összefüggésben a tervek szerint összesen 650 millió érmét kell előállítania, ennek mintegy kétharmada tavaly már elkészült, idén tehát még körülbelül 200 millió érmét kell verni.

Csak becsülni lehet a szükségletet

A pénzverde igazgatója szerint egyelőre azonban nehéz megbecsülni, hogy a következő években mekkora lesz a rendszeres érmeszükséglet.

– jelentette ki Damir Bolta, az igazgató, aki elmondta, hogy az „érmegyárban” a mindennapi forgalomban használatos pénzen kívül numizmatikai érméket, ezüst- és aranyérméket is előállítanak a korszerű gépeken.

A horvát állami televízió beszámolója szerint a horvát pénzverde csatlakozott ahhoz a szűk – 17 tagú – európai körhöz, amelyet euróérme-gyártására akkreditáltak, így lehetőség nyílik arra, hogy a jövőben az Európai Unió más tagállamai által meghirdetett érmekibocsátásokra is pályázzanak.

---

---