BALKÁNI SCHENGEN: Szerbia, Albánia és Macedónia közösen az uniós tagságért

Utolsó módosítás:

AlbanianArabicBelarusianBosnianBulgarianCatalanChinese (Simplified)CroatianCzechDanishDutchEnglishEstonianFinnishFrenchGeorgianGermanGreekHungarianIndonesianItalianJapaneseKoreanMacedonianPolishRomanianRussianSerbianSlovakSlovenianSpanishSwedishTeluguThaiTurkishUkrainian

Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia úgynevezett “mini schengeni övezetet alakítana ki”, amelyet röviden nevezhetnénk akár “Balkáni Schengennek” is. A három ország vezetői nem titkolták, hogy ezzel növelni szeretnék a térség uniós csatlakozási esélyeit. Hollandia az újvidéki találkozóval szinte párhuzamosan azonban jelezte, hogy nem minden balkáni országgal kezdené meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat, például Albániával sem.

Három plusz egy

Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia 2021-re úgynevezett mini schengeni övezetet alakítana ki, hogy megkönnyítsék az emberek, áruk, szolgáltatások és a pénz forgalmát a térségben

– hangzott el a három ország Újvidéken tartott csúcstalálkozóján.

A találkozón Edi Rama albán és Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök, valamint Aleksandar Vučić szerb elnök vett részt.

Újvidéken tartózkodott Ana Brnabić szerb miniszterelnök is, de az ő szerepe csak egy közös városnézésre és egy közös sétára korlátozódott a “három nagyvezérrel”.

Az érdemi részbe nem szólt bele, mert Szerbiában továbbra is Vučić a prímás.

A második Tito

A szerb elnök nem csak prímás, hanem ötletgazda is. Ő kezdeményezte a Balkáni Schengen létrehozását, ezért tartották az első találkozót Szerbiában.

Az ötlet nem teljesen új, hanem inkább egy korábbi próbálkozás átdolgozása, mondjuk a 2.0 verzió.

Vučić már 2017-ben valami hasonlót javasolt, amiről a Politiconak nyíltan is beszélt.

Ez a régi Jugoszlávia, plusz Albánia. Ez egy politikai ötlet, de a szuverenitásuk veszélyeztetése nélkül. Ez fellendíti gazdaságainkat. Évente 4–5 százalékos növekedési rátára van szükség, nem pedig 3 százalékra. Ez nem elég.

Vučić két évvel ezelőtt még úgy gondolta, hogy a volt Jugoszláviát egyesíti Albániával. Mint egy új Tito.

Tito megcsinálta. Kommunista diktátor volt, de nagyon okos fickó. Lakatos, el tudod képzelni? De nagyon okos volt. Tudta, hogyan lehet összekapcsolni az embereket… erre van szükségünk. Össze kell kapcsolnunk az embereket.

Az ötlet elég bizarr, nem is aratott osztatlan sikert a Balkánon. Aztán ez lett belőle.

EZT OLVASTAD?  ÚJABB EXODUS: A Balkánról is fejvesztve menekülnek az emberek

Az új tartalom

Ennek azonban új tartalmat lehetett adni, hiszen mindhárom ország az uniós csatlakozásra hajt.

A cél elvben az, hogy a Balkáni Schengen országainak állampolgárai két év múlva már személyi igazolvánnyal léphessenek egymás hazájába, és az összehangolt törvénykezés megkönnyítse az áruforgalmat és a munkavállalást az országok között.

A három ország a kezdeményezéssel demonstrálhatja, hogy komolyan gondolják az együttműködést, aminek Aleksandar Vučić hangot is adott az újvidéki találkozón.

Ha összetartunk, ha egységes tömbként lépünk fel, akkor kisebb lesz a lehetősége annak, hogy elutasítják a követeléseinket.

A szerb elnök szerint mindhárom ország lakossága megérdemli a jobb életet és a kisebb munkanélküliséget.

Abban bízunk, hogy a következő találkozók egyikén már elmondhatjuk, hogy nincs szükség útlevélre az Albániába történő belépésre, és fordítva.

Más kérdés az, hogy ez kevésbé érintheti Szerbiát, amely közvetlenül nem határos Albániával, legalábbis addig nem, amíg nem jön létre a Nagy-Albánia.

Három plusz három

Edi Rama albán miniszterelnök Újvidéken elképzelhetőnek tartotta, hogy megduplázzák a Balkáni Schengenben érintett országok számát.

Horvátországot és Szlovéniát kihagyták a nagy balkáni összeborulásból. Szlovénia már az igazi schengeni övezet tagja, és Horvátország is oda igyekszik.

A horvátoknak ezért aligha ízlene, hogy “visszarángassák” őket Schengen balkáni utánzatába.

Edi Rama az újvidéki találkozón rámutatott, hogy most csak három ország vezetői találkoztak, de az elfogadott nyilatkozatban végig “nyugat-balkáni hatokról” van szó, vagyis Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró sem maradna ki a Balkáni Schengenből.



Kiemelte, hogy

előre kell tekinteni, a jövő felé kell fordulni, mert ezek az országok nem maradhatnak a múlt foglyai.

Ha a Balkáni Schengen hat tagúra bővülne, akkor a térségben egy közel húsz milliós gazdasági és kereskedelmi térség keletkezne. De addig még sok víz lefolyik a Drinán.

Az új szövetség

A jelek szerint Zoran Zaev macedón miniszterelnök nem haragszik a szerb elnökre azért, amiért hagyta Magyarországra szökni elődjét, Nikola Gruevszkit, aki ezáltal kikerült a fő politikai sodrásból.

EZT OLVASTAD?  A szandzsáki bosnyákok kifelé tekintgetnek Szerbiából és Montenegróból

Ráadásul, amíg Budapesten csücsül, addig nem otthon ül, és Zaev számára sem jelent különösebb veszélyt.

Ezáltal nem képes megakadályozni a nagy projekteket, mint például Macedónia átnevezése, vagy a Balkáni Schengenbe történő belépés.

Zoran Zaev szerint az új szövetség tagországainak nem szabad megelégedniük az eddig elért célokkal: mindig újabb és újabb feladatokat kell kitűzniük maguk elé.

Versenyképes, a befektetők számára vonzó és lakói számára élhető térséget kell létrehozni, amely a nemzetközi közösség tiszteletét is kivívja.

Az észak-macedón kormányfő szerint a résztvevő országok ezzel a kezdeményezéssel azt üzenik, hogy a Balkán már nem “puskaporos hordó”, hanem egy 21. századi régió.

Zaev annyira beleállt a Balkáni Schengenbe, hogy november 10-én Ohridban ő látja vendégül a nyilatkozat másik két aláíróját.

Az előrejelzések szerint ott már konkrét elképzelések kerülnek terítékre a közös gazdasági tér kialakításával kapcsolatban.

Mínusz egy

Koszovóban nem gyúltak örömtüzek a Balkáni Schengen, vagyis a “mini schengen” létrehozásának hírére.

Vjosa Osmani, a koszovói választásokon második helyen végzett Koszovói Demokratikus Liga miniszterelnökjelöltje egyszerűen “szerencsétlenségnek” nevezte, hogy Albánia csatlakozott a szövetséghez.

Szerintem szerencsétlenség, hogy ilyesmi történt. Nem tudom, hogy Edi Rama miniszterelnök úr konzultált-e bárkivel is Koszovóban, mielőtt aláírta a megállapodást, de ez óriási hiba.

Osmani úgy vélte, hogy Szerbia obstruálja, Albánia pedig ignorálja Koszovót.

A koszovói választásokon az első helyre befutó Vetëvendosje (Önrendelkezés) miniszterelnökjelöltje kicsit óvatosabban fogalmazott.

Albin Kurti, aki a Nagy-Albánia híve, az Amerika Hangjának nyilatkozva azt mondta, hogy a tiranai vezetésnek Koszovó szemüvegén keresztül kell tekintenie Szerbiára.

Azt tervezem, hogy találkozom az albán kormánnyal annak érdekében, hogy jobban lássam, miről is van szó. De szerintem nagyon fontos Koszovó számára, hogy a hivatalos Tirana Szerbiára Koszovó szemével nézzen.

Más szemszögből vizsgálva a kérdést, úgy tűnik, hogy Albánia időnként nem csak Koszovó támogatója, hanem néha a túsza is.

EZT OLVASTAD?  SZERBIA IS DÜBÖRÖG? Növekedett a szerbiai külkereskedelmi deficit, tovább tombol a szürkegazdaság

A hollandok diverzifikálnak

Pedig a tiranai vezetésnek sincs könnyű dolga, mert nem mindenki látja szívesen Albániát az Európai Unióban.

Két nappal az újvidéki találkozó előtt a holland parlament támogatta, hogy Észak-Macedónia részére jelöljenek ki pontos dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A hír másik fele úgy szól, hogy a holland honatyák Albánia esetében ellenezték az időpont megadását, mivel szerintük az ország nem küzd eléggé a szervezett bűnözés és a korrupció ellen.

Az Európai Tanács a tervek szerint október 17-én kezdődő ülésén dönti el, hogy mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a két balkáni országgal.

Stef Blok holland külügyminiszter a parlamenti vita után úgy nyilatkozott, hogy

ha az Európai Tanács minden tagja támogatja az időpont megadását Albániának, akkor a hollandok nem mennek szembe ezzel.

Csakhogy egy hónappal ezelőtt a németek is felemás döntést hoztak, nem szabtak feltételeket Észak-Macedóniának, viszont Albánia esetében csak bizonyos feltételekkel tudják elképzelni a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Hogy a feltételek között van-e a Balkáni Schengenhez való csatlakozás, azt egyelőre nem tudni.

Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!

Oszd meg a BALK-ot!