TERRA NOVA: Albánia és Észak-Macedónia is betolhatja a biciklit az EU-ba

A cikk meghallgatása

Az Európai Bizottság legújabb országjelentései szerint Albánia és Észak- Macedónia végrehajtotta az előírt reformintézkedéseket, ezért Brüsszel a két balkáni ország csatlakozási tárgyalásainak mihamarabbi megkezdésére szólít fel. Johannes Hahn bővítési biztos úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak is eleget kell tennie vállalásainak, miután mindkét ország végrehajtotta az elvárt reformokat.

A brüsszeli testület megítélése szerint Albánia különösen az igazságszolgáltatási átalakításában jeleskedett, Észak- Macedónia előtt pedig azért nyílt meg a lehetőség, mert sikerült rendeznie névvitáját Görögországgal. Albánia 2014, Észak- Macedónia pedig már 2005 óta rendelkezik tagjelölti státussal.

Albán történelmi reform

Etilda Gjonaj, albán igazságügyi miniszter üdvözölte az Európai Bizottság ajánlatát, hogy kezdjék meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat hazájával. Gjonaj rámutatott arra, hogy Albánia “történelmi reformokat” hajtott végre az igazságszolgáltatás terén, és az uniós elismerés bizonyíték arra, hogy az ország jó úton halad. Hozzátette, hogy a korrupció elleni küzdelem olyan kihívás, ami továbbra is az albán kormány egyik kiemelt célkitűzése marad.

Az Európai Bizottság már többször javaslatot tett a csatlakozási folyamat megkezdésére Albániával és Észak- Macedóniával, de egyes tagállamok – például Dánia, Franciaország és Hollandia – ellenállása miatt eddig ezt nem hagyták jóvá. A balkáni országok csatlakozása az utóbbi időben azonban egyre sürgetőbbé vált Brüsszel számára is, miután megnövekedett a kínai befolyás a balkáni régióban.

A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a két balkáni országgal az Európai Unió 28 tagországának egyhangúan kell döntenie. A kérdés már június 18-án napirendre kerül a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek találkozóján.

Mogherini: Hála a macedón vezetők új generációjának

Federica Mogherini külügyi biztos szerint Észak- Macedónia mélyreható és eddig nem tapasztalt változásokat ért el az igazságszolgáltatásban, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, valamint a biztonsági struktúrák és a közigazgatás reformjaiban. Mogherini úgy fogalmazott, hogy öt évvel ezelőtt a kihívások megoldhatatlannak tűntek, de a vezetők új generációjának köszönhetően sikerült túljutni rajtuk.

Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már korábban megindultak a csatlakozási tárgyalások, Bosznia- Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt ország. Az Európai Bizottság friss bővítési jelentésben Montenegróval és Szerbiával kapcsolatban azt írta, hogy a két országnak sürgősen fokoznia kell erőfeszítéseit a jogállamisági reformok terén.

Törökországot még keményebben bírálták, bár a török országjelentés szerint Ankara kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, például a migráció és a menekültek támogatása terén, ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre csak távolodik a közösségtől. Brüsszeli megítélés szerint Törökországban tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete, gyengült az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint sérül a szólás- és gyülekezési szabadság.

Az Európai Unió nehezményezte az isztambuli helyhatósági választás eredményének érvénytelenítését, és kiemelte, hogy a török kormány “negatívan befolyásolta” a pénzügyi piacokat. Brüsszeli megítélés szerint komoly visszalépések történtek a török gazdaságban, amelyek egyre mélyebb aggodalmakhoz vezettek az ország piacgazdaságának működésével kapcsolatban. Az Európai Unió 2016-ban gyakorlatilag befagyasztotta a török csatlakozási tárgyalásokat, és a bizottság szerint az erre okot adó tényezők máig fennállnak.