VÁLTOZTAK A JÁTÉKSZABÁLYOK: Az Egyesült Államok Koszovó elismerését követeli Szerbiától

Utolsó módosítás:

AlbanianArabicBelarusianBosnianBulgarianCatalanChinese (Simplified)CroatianCzechDanishDutchEnglishEstonianFinnishFrenchGeorgianGermanGreekHungarianIndonesianItalianJapaneseKoreanMacedonianPolishRomanianRussianSerbianSlovakSlovenianSpanishSwedishTeluguThaiTurkishUkrainian

Az Egyesült Államok menet közben változtatta meg a játékszabályokat. Ezt panaszolta fel a V4-ek prágai találkozóján a szerb elnök, aki szerint a Szerbia és Koszovó közötti kötelező érvényű szerződés megkötésének nem volt feltétele Koszovó függetlenségének elismerése. Az amerikaiak szerint most már Belgrádnak ezt is teljesíteni kell.

Ez is Amerikától függ

Szerbia számára annak ellenére fontos az uniós csatlakozás, hogy Washington módosította a játékszabályokat. Nem tévedés. Nem Brüsszel, hanem Washington.

Erről beszélt Aleksandar Vučić szerb elnök a visegrádi államfők prágai találkozóján, amire meghívták Szlovénia és Szerbia elnökét is.

A találkozón megemlítettem, hogy kezdetben Belgrád számára az egyik feltétel a kötelező érvényű szerződés megkötése volt Prištinával. Most már azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez mit jelent. Azt jelenti-e, hogy ne akadályozzuk egymás bejutását bizonyos szervezetekbe, mert az Európai Unió egyes tagállamai és az Egyesült Államok Koszovó elismerését követelik Szerbiától. Ezt kezdetben nem követelték tőlünk a 35 fejezet keretében

– mondta a prágai találkozón a szerb elnök.

Az amerikai kormányzat nemrégiben jelezte, hogy segít a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd előmozdításában.

Ennek a szándéknak az első látható megnyilvánulási formája az volt, hogy Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy Britannia és az Egyesült Államok kormánya közleményben szólított fel az “átfogó, politikailag életképes és jogilag kötelező érvényű megállapodás megkötésére” Szerbia és Koszovó között.

EZT OLVASTAD?  LEMONDOTT HARADINAJ: Hágába hívták a koszovói Rambot

A nyugati hatalmak szerint nem tartható fenn a status quo, amely akadályozza, hogy Koszovó és Szerbia tovább folytassa útját az EU-tagság felé.

Amerika beszállása azonban a jelek szerint a játékszabályok módosulását is jelentette, mint ahogy az a szerb elnök szavaiból kiderült.

Az emberek nem üveggolyók

A szerb elnök erről első kézből értesülhetett, mert részt vett az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakának megnyitásán, és ennek során több amerikai politikussal is tárgyalt, köztük Matthew Palmerrel, az Egyesült Államok újonnan kinevezett balkáni megbízottjával is.

Ők biztosan tájékoztatták arról, hogy az Egyesült Államok mit vár el Szerbiától. A továbbiakban.

Szerbiában emberek élnek, és nem vagyunk üveggolyók. 2000-ben kezdtük meg az uniós integrációs folyamatot, akkor arról volt szó, hogy 2007-re befejeződik. Ma még mindig nem mondhatjuk el biztosan, hogy 2025-ben beléphetünk az Európai Unióba, még akkor sem, ha mindent megteszünk és teljesítjük mindazt, amit tőlünk követelnek.

Nem mellékes körülmény, hogy az Egyesült Államok katonai értelemben Slobodan Milošević koszovói ámokfutását követően vetette meg a lábát a volt Jugoszlávia területén.

És ha már megvan a katonai jelenlét, akkor hülyék lennének feladni a “koszovói protektorátust” egy geostratégiai szempontból fontos térségben.

EZT OLVASTAD?  HORVÁT JOGI VÁKUUM: Szabadon hazamehetett a horvátországi balesetet előidéző férfi


A katonai jelenlét szükségessége pedig csak akkor indokolható, ha folyamatosan “kezelhető feszültség” generálható, amire a Balkán teljes mértékben alkalmas.

Kit kell kirúgni az EU-ból?

A szerb elnök nemcsak az Egyesült Államokról beszélt, amikor a játékszabályok módosítását hozta szóba, hanem egyes uniós tagállamokról is.

Ezeket nem nevezte meg, de az előbb említett közös közleményből könnyen lehet következtetni arra, hogy melyik országokról van szó.

Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy melyek azok az országok, amelyek nem tartják be adott szavukat. És ha most nem tartják be, vajon betartják-e máskor?

Ennek a kérdésnek a boncolgatása azonban messzire vezetne, maradjunk inkább annál, hogy melyik országokat kellene kirúgni az EU-ból, mert nem ismerték el Koszovó függetlenségét.

Ha ez valóban az uniós tagság feltétele lenne, akkor Szlovákiának, Romániának, Görögországnak, és Spanyolországnak nem lenne helye az EU-ban.

De van egy ötödik jelentkező is.

Az ötödik

Miloš Zeman cseh elnök szeptember első felében járt Belgrádban, ahol felvette, hogy indítványozza otthon Koszovó elismerésének visszavonását.

A “botos ember” a prágai találkozón megerősítette, hogy fenntartja álláspontját, és továbbra is szándékában áll, hogy kezdeményezze a visszavonást.

Hogy mi lesz a kezdeményezés kimenetele, nem tudni. Csehország demokratikus ország, és előfordulhat, hogy leszavaznak. De folytatom a kollégáim meggyőzését, hogy változtassák meg a véleményüket

– nyilatkozta Miloš Zeman.

EZT OLVASTAD?  TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK: A szlovénok után a horvátok is fenyegetve érzik magukat

Ha Csehország visszavonná Koszovó függetlenségének elismerését, akkor a a V4-es csoport megfeleződne ebben a kérdésben, és 2:2-es döntetlenre állna a meccs.

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a véleményváltoztatás joga alapvető emberi jog, ami a politikusokra fokozottan vonatkozik, és erre más példa is van.

Nagy-Britannia is megváltoztatta a véleményét, és távozik az Európai Unióból – igaz nem Koszovó miatt.

Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!

Oszd meg a BALK-ot!