Connect with us

Bosznia

ÚJABB EXODUS: A Balkánról is fejvesztve menekülnek az emberek

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

exodus balkans
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Szeptember elején tartják a III. Budapesti Demográfiai Csúcsot, amelynek a középpontjába várhatóan a fejlődni és gyarapodni képes család kerül. Az előrejelzések szerint tehát a konferencián a család megtartó erejéről lesz szó, de felvetődik-e a “társadalom megtartó” erejének fontossága? Ez ugyanis nagyobb probléma, mint a csökkentő népszaporulat. Ma már nem az a baj, hogy kevés gyerek születik, hanem az, hogy szinte mindenki elhagyja a közép-európai és a balkáni országokat, aki húsz vagy harminc évvel ezelőtt megszületett.

Tömeges kivándorlás

A Le Monde diplomatique nemrégiben írt arról, hogy a dél-európai államok mindegyike korábban soha nem látott demográfiai válságtól szenved: a természetes lakosságcsökkenéshez tömeges kivándorlás járul.

A 27 éves banjalukai Stefan Blagić ezzel kapcsolatban elmondta a cikk szerzőinek, hogy

-jobb havi 1000 euróért dolgozni egy nyugati szupermarketben, mint 400 euróért Boszniában.

A legkeresettebb célországok: Németország és Ausztria, de a bosznia-hercegovinai állampolgárok számára már Szlovénia is vonzó.

Németország, mennyország

Németországban kielégíthetetlen mértékű a munkaerőigény, éppen ezért sokan tartanak oda – nemcsak az ázsiai, hanem “a balkáni migránsok” is.

Németországban tömegesen alkalmazzák a Balkánról érkezőket a nyugdíjas-otthonokban.

– A német vállalatok, tartományok és települések közvetlenül toboroznak munkaerőt a Balkánon.

Gyakran helyi ügynökségek közvetítését veszik igénybe.

A Német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség és a bosnyák–horvát föderáció közötti megállapodás keretében egyes nyugati vállalatok intenzív nyelvi kurzust finanszíroznak négy és fél hónapon át a későbbi munkavállalók számára.

A Goethe Intézet és a szarajevói Osztrák Intézet tanfelügyelőket küld havonta, ők vizsgáztatnak.

– A külföldi munkára készülőknek gyakran kell elképzeléseiknél alacsonyabb státuszú feladatot vállalniuk.

De még így is mindenki jól jár, elsősorban a német vállalatok, amelyeknek sokkal többe kerülne a munkavállalók képzése Németországban.

Balkáni exodus

A Fiuméban, azaz a Rijekában működő RIAdria Works kőműveseket toboroz Dánia számára.

Ugyanebben az Adria északi partján, a turisztikailag kevéssé vonzó, lerobbant ipari városban működik a Riječki Uslužni Servis cég, amely Szerbiából toboroz takarítónőket a régió szállodái számára.

A kivándorlás kétszeresére nőtt az orvosi, építőipari, idegenforgalmai és szolgáltatási szektorban.

A bosnyákok, a macedónok és a szerbek mennek Horvátországba vagy Szlovéniába dolgozni, míg a horvátok és a szlovénok Németországba indulnak.

– A leginkább vállalkozó szellemű emberek távozása veszélybe sodorja a térség országainak gazdasági és politikai jövőjét. És nemzeti fennmaradását.

exodus balkans europe germany

A fiataloké a jövő

A távozást tervezők nagy része fiatal diplomás, vagy olyan szakképzettséggel rendelkezik, amely anyaországának is hasznára lehetne.

– Az emigráció csökkenti az érintett országok életerejét,

hiszen a fiatalokat viszi el, akiktől a lakosság megújítása várható lehetne.

A kivándorlás tehát a születésszámot is befolyásolja, mert a gyerekvállaló korban lévők mennek el elsősorban.

Családot – fejlődni és gyarapodni képes családot – tehát nem otthon, hanem külföldön alapítanak.

Kevesebb lesz az ellenzéki szavazat

A kiutazókról nincs semmiféle nyilvántartás sem tartományi, sem állami szinteken.

A régió egészében nehezen számszerűsíthető a mozgás, mert a távozóknak nem kell hivatalos bejelentést tenniük.

Az emberek úgy tűnnek el a munkaügyi nyilvántartásból, mintha soha nem is lettek volna benne.

– A kivándorlás kicsit sem zavarja az országok politikai vezetését.

Mert meggyőződésük szerint a munkanélküliségi adatok javulása a társadalmi feszültségek enyhülésével jár.

Akik viszont elmennek, a választásokon ugyan kifejezhették volna a haragjukat, de külföldről aligha vesznek részt a voksoláson.

gastarbeirter

Új Gastarbeiterek

A Balkánon az emigrációnak nagy hagyománya van.

A szocialista Jugoszlávia idején sok férfi ment dolgozni Németországba vagy Ausztriába, vendégmunkásként – Gastarbeiternek hívták őket.

– A szerbhorvát, illetve a mára már egymástól szétvált szerb és horvát nyelvben a gastarbajter szó az emigráns szinonimája lett.

Később az 1990-es háborúk is jelentős kivándorlást váltottak ki.

A mai napig egész családok hagyják el Bosznia- Hercegovinát, ahogy a szomszédos Horvátországot is, pedig az utóbbi 2013 óta az EU tagja.

– A horvátoknál csak a főváros, Zágráb, a tengerparti városok és a turisztikai övezetek képesek megélni.

Néhány kilométerrel a tengerparttól, továbbá az ország keleti és középső részében gyorsan elnéptelenedő területek vannak.

A koszovói pánikrohamok

A régió egyetlen országát sem kímélte a sors.

– A távozás olykor valóságos pánikszerű formát öltött.

2014–15 telén néhány hét alatt több mint 100 000 koszovói hagyta el az országot, a lakosság mintegy 7%-a.

2017. szeptember 7-én, egy újabb pánikroham miatt a koszovói hatóságok kénytelenek voltak órákra bezárni a prištinai buszpályaudvart.

Más kérdés, hogy a munkavállalási engedély és a tanulmányok folytatására jogosító papírok nélkül néhány hónap múlva kiutasították Németországból a politikai menedékjogot kérő koszovóiakat.

Montenegrói tavasz

Hasonló kivándorlási hullám volt Montenegróban 2015 tavaszán.

Az ottani lakosság Alsó- Szászországba ment szerencsét próbálni, Németország észak-nyugati tartományába, amely demográfiai válság sújtotta terület.

A helyi önkormányzati vezetők a német szövetségi kormányhoz fordultak, hogy küldjenek minél több menedékkérőt hozzájuk, mert

-a helyi közösség túlélése érdekében szükség van a bevándorlókra.

Szavaikat meghallották Montenegróban is.

És a többiek

Bulgária keleti részén és Szerbia dél-keleti területein lassan egész régiók válnak néptelenné.

A nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-es és a 2011-es népszámlálás között 160 000 ember hagyta el Szerbiát.

Az ország lakosainak 2030-ban várható száma kevesebb mint 6 millió, ma 7 millióan élnek még Szerbiában.

A lakosság átlagéletkora az 1995-ös 38,8 évről 2015-re 42,7 évre tolódott ki.

A zágrábi egyetem földrajz karának demográfusa, Stjepan Šterc szerint Horvátország egy év alatt lakosságának a 2,2%-t veszítette el.

– Ha ez így megy tovább, akkor a horvát lakosság egynegyedét veszítjük el egy évtized alatt

– tette hozzá Stjepan Šterc a Le Monde diplomatique-nak nyilatkozva.

abortusz balkan

Az abortusz tilalma

A demográfiai probléma és a formálódó szociális katasztrófa megoldására

-a balkáni országok kormányai mindössze annyit tesznek, hogy megnehezítik az abortuszt.

Aleksandar Vučić szerb elnök arra kérte az orvosokat, hogy mutassák meg az abortuszért folyamodó nőknek az ultrahangon a magzatot, és tegyék hallhatóvá a szívhangját.

Horvátországban új törvényt hoznak az 1978-as helyett. Az abortuszt kérő nőknek szervezett tanácsadáson kell részt venniük, és a beavatkozás előtt gondolkodási időt írnak elő nekik.

Nagyon kevéssé valószínű, hogy az abortusz tilalma meg tudná állítani a demográfiai zuhanást, vagyis

-a születések bármilyen eszközökkel történő serkentése önmagában nem megoldás.

De nem állítja meg a távozás ütemét az ipari termelés betelepítése a nyugati országokból sem mindaddig, amíg a térség országai nem biztosítanak tisztességes megélhetést a polgáraiknak.

Enélkül a fejlődni és a gyarapodni képes családokról beszélni a Balkán és Közép- Európa esetében csak árnyékbokszolás.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava