Husein Kavazović bosnyák főmufti (reis-ul-ulema) március 5-én az Igman Televízió vendégeként körülbelül azt mondta, hogy Bosznia-Hercegovinának meg kell védenie magát az állami intézmények keretében, de ha ez nem megy, akkor készen kell állni akár a fegyveres harcra is. Milorad Dodik kapva az alkalmon a Twitteren azt írta, hogy a főmuftinak vallási vezetőként „a békét és a toleranciát” kellene hirdetnie. Az amerikai nagykövetség ehhez helyeselt, miközben megintette, de egyúttal meg is védte a főmuftit, ami viszont nem nyerte el Dodik tetszését. A helyzet átlátása érdekében ezt részletesebben is kifejtjük.

Főmufti a televízióban

Az egész azzal kezdődött, hogy Husein Kavazović megjelent egy helyi televízióban, amelynek székhelye a Szarajevó melletti Pazarićban található.

A főmufti az MTV Igman vendégeként úgy fogalmazott, hogy Bosznia-Hercegovinát meg kell védeni az állami intézmények keretében, és nem szabad hagyni, hogy ezeket az intézményeket tönkretegyék és meggyengítsék. Itt is megfigyelhető a „bujtatott alany”, de ennél nem ragadunk le!

– mondta a főmufti, és ez annak ellenlére is félelmetesen hangzik, hogy Kavazović ezt közvetően megjegyezte, hogy „most béke van, most az intézmények vannak lépésen, és hagyjuk, hogy tegyék a dolgukat”.

A boszniai szerbek két vezető politikusa, Milorad Dodik és Željka Cvijanović, azonnal megragadta az alkalmat annak bizonyítására, hogy „lám, lám, milyenek a bosnyákok”. A két szerb vezető nyilván nem hallotta, vagy nem akarta meghallani a kijelentés második felét.

– írta a Twitteren a boszniai szerbek Miléje, aki még hozzátette, hogy 30 évvel ezelőtt a fent említett Bakir Izetbegović apja, az „államalapító” Alija Izetbegović, „feláldozta a békét” Bosznia-Hercegovináért”, és most, három évtizeddel később, a főmufti ugyanezt a forgatókönyvet veszi elő.

– írta a boszniai szerb nacionalizmus tüzének élesztgetője a bosnyák nacionalizmust szító vallási vezetőnek, aki általában, a választások környékén pedig végképp Bakir Izetbegović támogatója a muszlim közösségen belül.

Željka Cvijanović, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja ez esettel kapcsolatban valami olyat mondott, hogy már mindenki kígyót-békát kiabálna rájuk, ha egy másik vallási közösség vezetője nyilatkozta volna el így magát.

Miután Cvijanović Dodik árnyéka, vagyis a boszniai szerb Mile dalárdájának a tagja, rá több szót nem érdemes vesztegeti, azt azonban még érdemes megjegyezni, hogy Porfirije szerb pátriárka gyakran fordul meg a boszniai szerb területeken, hogy élesztgesse a nemzettudatot és az összetartozás érzését.

A boszniai béke fő patrónusai

Amerikai reagálás a főmufti kijelentésére (Forrás: szarajevói amerikai ngykövetség)

Az amerikaiak a történtek láttán úgy érezték, hogy nekik is meg kell szólalniuk, mert ők a boszniai béke megalapozói és védelmezői, és végsősoron – amire ma már nem annyira büszkék – az boszniai Szerb Köztársaság megteremtői.

Az amerikai nagykövetség közölte, hogy „az Egyesült Államok eddig is elítélte, és továbbra is elítéli az ilyen szavakat – mármint a fegyverek emlegetését – függetlenül attól, hogy azok politikai, vagy vallási vezetőktől származnak-e”.

– olvasható a szarajevói amerikai nagykövetség honlapján, ahol helyeseltek Dodik megjegyzésével kapcsolatban, miszerint „békére és toleranciára” lenne szükség Bosznia-Hercegovinában.

Csakhogy!

Csakhogy ezzel ki is merült a boszniai főmufti megrovása, akinek az álláspontját az amerikai nagykövetségen nagyon jól ismerhetik.

A nagykövet és a főmufti (Twitter: szarajevói amerikai nagykövetség)

Michael Murphy amerikai nagykövet az inkriminált kijelentés előtt három nappal kereste fel Husein Kavazović főmuftit, és megtiszteltetésnek tartotta, hogy párbeszédet folytathatott vele arról, hogy az Egyesült Államok miként támogathatja a megbékélést, a jogállamiságot és a kulcsfontosságú bosznia-hercegovinai reformokat.

Az amerikai nagykövetség a honlapján azt is megjegyezte, hogy a fentebb kifejtett álláspont nem csak a vallási vezetőkre vonatkozik, hanem a bosznia-hercegovinai politikusokra, nem utolsósorban pedig a boszniai Szerb Köztársaság elnökére, Milorad Dodikra is.

A főmufti kijelentését elemezve az amerikai nagykövetség megállapította, hogy Husein Kavazovićnak igaza van, amikor azt állítja, hogy folyamatos kísérletek történnek Bosznia-Hercegovina intézményeinek aláásására.

– állapítja meg az amerikai közlemény, amely Dodiknak különösen azt a legutóbbi kijelentését kifogásolta, miszerint Bosznia-Hercegovina nem más, mint egy „muszlim hazugság”, ami miatt nem is csoda, hogy az ország lakosságának egy részében felmerül, hogy eljönnek az idők, amikor meg kell védeni a hazát tőle.

– állapította meg az amerikai nagykövetség, amely szerint a bosznia-hercegovinai politikai diskurzus során elhangzó kijelentések és reakciók mélyen romboló hatással vannak az országra és a társadalmi szerkezetére nézve.

Ezzel akár egyet is lehetne érteni, ugyanakkor a boszniai szerbek Miléje más véleményen van, két nótázgatás között ugyanis előkapta a Twittert, és kiosztotta az amerikai nagykövetet.

Dodik szerint Michael Murphy túllépte az „udvarias diplomáciai magatartás minden határát”, és világosan igyekszik mindenki számára egyértelművé tenni, hogy kinek az oldalán áll.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint az amerikai nagykövet mindent megtett annak érdekében, hogy megmutassa: a muszlimok és a muszlim érdekek szurkolója és zsoldosa Bosznia-Hercegovinában.

---

---

Sebija Izetbegović magiszteri címének megvonásától hangos Szarajevó. Nem elég, hogy a rossz választási eredmények miatt Bakir Izetbegović Demokratikus Akciópártja ellenzékbe kényszerült Bosznia-Hercegovinában, és hogy felbomlott egyetlen lányának a házassága, amelynek a megkötéséhez Recep Tayyip Erdoğan török szultán/elnök asszisztált, most itt van egy újabb botrány, a Szarajevói Egyetem szenátusa ugyanis az „elkövetett törvénytelenségek miatt” megvonta a feleségétől a tudományos fokozatot, ami miatt az asszony eddig betöltött pozíciói is veszélybe kerülnek. Itt jegyzendő meg, hogy Sebija Izetbegović „nemcsak feleség”, hanem a bosnyák nacionalista Demokratikus Akciópárt főbizottságának a tagja, tehát politikus is.

A háború és a magiszteri cím

A Szarajevói Egyetem szenátusa nagy többséggel úgy döntött, hogy megfosztja tudományos címétől Sebija Izetbegovićot. Erre a szenátus 48 tagja közül 30 igennel szavazott, öten viszont nemmel, hat tartózkodás mellett. A 48 úgy jön ki, hogy heten nem vettek részt a véleménynyilvánításban.

A szavazásra azt követően került sor, hogy a Sebija tudományos előmenetelét vizsgáló bizottság megállapítása szerint nincsenek hitelt érdemlő bizonyítékok arra, hogy az egyre inkább gyengülő „bosnyák fővezér” felesége minden vizsgát letett, ami a tudományos cím megszerzéséhez kellett.

– mondta Rifat Škrijelj, a Szarajevói Egyetem rektora, aki egy további problémát is megemlített, miszerint a Zágrábi Orvosi Egyetem nem erősítette meg, hogy Sebija Izetbegović ott tette le azokat a vizsgákat, amelyek alapján jóváhagyták számára a diploma utáni képzés megkezdését/folytatását a Szarajevói Egyetemen.

A bosnyák vezető felesége 1993-ban, vagyis a háborús időkben iratkozott be a Zágrábi Orvosi Egyetemre, ahol azonban nem találták meg az ott állítólag letett vizsgákra vonatkozó dokumentumokat, amelyekre hivatkozva engedélyt kapott arra, hogy Szarajevóban végezze el a magiszteri képzést.

Sebija Izetbegović 1998-ban szerezte meg a magiszteri fokozatot „A terhes nők táplálkozásának hatása az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek előfordulására a szarajevói háború alatt” címet viselő dolgozattal, amihez nyilván a bosznia-hercegovinai főváros szerb zárlata adta a témát, hiszen a körbezárt város lakossága akkortájt de facto éhezett.

Magiszteri címről döntött a szenátus (Forrás: Raport)

A magiszteri cím elvesztése azzal jár, hogy Sebija Izetbegovićot megfosztják a doktori fokozattól is, hiszen az a következő lépcső, amelynek megugrásához szükség van a magiszteri címre.

Ha a bosnyák vezető feleségétől „elkobozzák” a doktori címét is, akkor elbúcsúzhat a szarajevói orvosi karon betöltött professzori állásától, és veszélybe kerül a pozíciója a Szarajevói Klinikai Központ élén.

Az Amerika Hangja úgy értelmezi az egyetemi szenátus döntését, hogy miután a hétfőn megfogalmazott határozat megsemmisíti a magiszteri címet, Izetbegovićné automatikusan elveszíti a doktori fokozatot is, ami logikus következmény lenne, bár erre a dokumentum explicite nem tér ki, ráadásul a Balkánon logikából nem sokan vizsgáztak jelesre az utóbbi húsz-harminc évben.

A szenátusi határozat a meghozás napján, tehát azonnal életbe lép, ennek ellenére a harmadik pont kötelezi az egyetemi szakszolgálatot a dokumentum közzétételére Szarajevó Kanton hivatalos lapjában, aminek túl sok értelme nincs, mert a Bakir Izetbegović egyik ellenlábasának számító Fahrudin Radončićhoz közeli Avaz hírportál több cikkben is nyilvánosságra hozta a dokumentumot, ezért most ezen csámcsog az egész Bosznia.

Politikai ügynek tekinti

A boszniai közösségi médiában hétfőn sokan viccelődtek Sebija Izetbegović számlájára, egyik-másik kommentelő úgy vélekedett, hogy Sebija Izetbegovićnak újra kellene járnia az egyetemet, mások szerint pedig ezek után az sem kizárt, hogy a bosnyákok nagyasszonyának középiskolai diplomája sincs.

Fahrudin Radončić, politikus, vállalkozó és médiamágnás (is)

A magiszteri cím visszavonása nem váratlan fejlemény, miután az ügyet vizsgáló bizottság jelentését pénteken már megszellőztette az Izetbegović családdal szemben nem túl nagy tiszteletet tápláló Avaz, amely napok, sőt, talán hetek óta erre a témára hangol.

Az egyetemi döntést követően Sebije Izetbegović az egyik helyi televízió adásában bemutatta a leckekönyvét, de a vizsgákról szóló igazolás és a diplomája ezúttal sem került elő.

Az Avaz közben külön kommentárt is szentelt az ügynek, amelyben megjegyezte, hogy itt nemcsak okirat-hamisításról van szó, hanem társadalmi károkozásról is.

A bosnyák hírportál szerint a károkozás több százezer konvertibilis márkában (KM) mérhető, amit Sebija Izetbegović végzettség nélküli folytatott munkával szerzett az elmúlt időszakban, miközben potenciálisan veszélyeztette a szükséges képesítés hiányában általa kezelt betegek életét.

A Szarajevói Egyetem szenátusának döntésére reagált maga Sebija Izetbegović is, aki az ilyenkor szokásos mantrát vette elő, miszerint „ez egy kizárólag politikailag motivált döntés”.

Szerinte azok akarnak leszámolni vele, akik személyes ambícióik miatt kerültek konfliktusba kerültek a férje által irányított párt politikájával, ami természetesen utalás Rifat Škrijeljre, a Szarajevói Egyetem rektorára, aki 2020-ben lépett ki a Demokratikus Akciópártból, és aki állítólag jó kapcsolatokat ápol az Avaz itt már említett főszerkesztőjével.

– mondta a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) vezetőjének felesége, aki saját állítása szerint csak azért nem adta oda az ügyét vizsgáló bizottságnak a leckekönyvét, mert elmondása szerint annak tevékenysége során bizonyos fontos dokumentumok eltűntek a hivatalos iratok és akták közül, pedig azok léteztek.

Magiszteri diploma helyett leckekönyvvel igyekszik igazolni magát (Forrás: Hayat)

Sebija Izetbegović tehát szó szerint attól tart, hogy a leckekönyve is elveszik vagy esetleg megsemmisül, ezért a szóban forgó „utolsó dokumentumot” a bíróságnak, illetve az ügyészségnek kívánja átadni, ami pedig azt jelenti, hogy pert indít az egyetem ellen.

A balkáni politikusok csavaros észjárását ismerve, az sem zárható ki, hogy a főbosnyák nagyasszony esetleg azzal a tézissel áll majd elő a bírósági eljárás során, hogy a magiszteri diploma és a vizsgákról szóló igazolás is létezett, csak az ügyével foglalkozó bizottság „eljátszotta”, vagyis elvesztette, eltüntette, stb.

Ezzel azonban legfeljebb időt nyer, de csatát nem, a Zágrábi Egyetem ugyanis elég komoly intézmény ahhoz, hogy vezesse a diákjai előrehaladását. Ha Sebija Izetbegović ott vizsgázott, vagy netalán diplomát szerzett, annak minden bizonnyal nyoma van, és ez fordítva is igaz: aligha szolgál bizonyítékokkal, ha nem történt „teljesítés”.

---

---

After a lengthy negotiation break, border modification and territory exchange between Serbia and Bosnia and Herzegovina may take place. This comes after the Bosnia and Herzegovina presidency accepted the proposal of a joint technical committee to consider changing the shared border with Serbia. The initiative aims to facilitate easier crossing of the border for Bosnia and the cancellation of Serbia's substantial debts to Bosnian settlements along the Drina river.

It has been almost thirty years in the making

All three members of the Bosnia and Herzegovina presidency approved the final report of the technical committee for border modification, which was appointed eight years ago.

The decision passed by the presidency will now go to the Council of Ministers (Vijeće Ministara), which represents the Bosnian government, to start the negotiation process with the appropriate Serbian authorities regarding the actual land exchange.

A Miniszterek Tanácsának épülete Szarajevóban (Forrás: Savamedia)

The technical committee, which belongs to the Bosnian Ministry of Civil Affairs (Ministarstvo Civilnih Poslova), has faced difficulties in the past decades due to the dynamic and often tense bilateral relationship between Serbia and Bosnia and Herzegovina. As a result, the committee was last able to hold a meeting in the presence of Serbian representatives in 2010.

The first significant moment in the over two-decade-long history of territory exchange between the two countries was reaching the agreement in 2002 between the political leaders of Belgrade and Sarajevo. The agreement laid the groundwork for later negotiations, following the principle of „kilometer for kilometer.”

Then there was a negotiating break that lasted for over a decade and a half, which Aleksandar Vucic broke in 2017 when he once again supported the modification of the border along the Drina river and advocated for the „meter for meter” principle, which would have allowed for smaller border corrections for a faster agreement.

Serbia would save through territory exchange

The Bosnian public is deeply divided even over the transfer of a small portion of their territory, especially considering that it was Serbia, their former enemy in the war, that initiated the transfer of certain areas along the Drina river.

The decision made by the Bosnia and Herzegovina presidency regarding territory exchange emphasizes the promotion of regional peace and stability. Another factor to consider is to align the border with the needs of the local population's way of life.

The Serbian government has been trying to convince its Bosnian partner for over a decade to exchange certain areas in four districts along the Drina river. The areas of the hydroelectric plants near Zvornik and Bajina Basta, as well as the 12-kilometer section of the railway connecting Belgrade and Bar in Bosnia and Herzegovina, are the most important for Belgrade.

The areas concerned together amount to 45 square kilometers, in exchange for which, according to international legal practice, an area of equivalent size and extent is usually offered.

Accepting the proposal of the Serbian government would represent a real novelty in Bosnian public life, as since the formation of the Western Balkan state in 1995, no territorial correction agreement has been concluded with any of its neighbors.

The Belgrade leadership is also guided by the need to operate the affected transportation and industrial facilities, as well as by the objective of saving money.

In the areas affected by the land swap, industrial facilities and transportation infrastructure were built during the Yugoslav period that partly fell into Bosnian territory following the demarcation of the border at the end of the Bosnian War, but they have since been operated by Serbian companies.

The essential element of the story is the „utilization,” or rather the monetary benefit, for which Serbia should pay an annual usage fee under the agreement in force between the two states. Currently, the Serbian state pays the annual land use fee to Bratunac, Rogatica, Višegrad, and Zvornik on the Bosnian side of the border.

In the mentioned cities, the Serbian Power Industry (Elektroprivreda Srbije) operates hydropower plants and related systems, but Serbia regularly fails to fulfill its payment obligations.

As a result, the Serbian side has now accumulated debts of more than one million euros with Zvornik and half a million euros with Višegrad. The goal of the Belgrade government is no secret – to avoid the payment of substantial debts and late interest payments to Bosnia and Herzegovina through the land swap.

However, the Bosnian professional press has called on its readers in a sufficiently malicious tone to refrain from speculative purchases of land along the Drina River for the time being, as it took twelve years to obtain a proposal from a committee supporting the presidency, and due to the highly sensitive political nature of the issue, the relevant state leaders of the two affected countries have not discussed this subject for two parliamentary terms.

They would also simplify the border crossing

Along with the land swap promoted by the Serbian government, the speeding up of border traffic between the two countries has also been on the bilateral negotiation agenda of the competent ministries for over ten years.

As a result of the expert committee's approved opinion, Denis Bečirović, a Bosnian Presidency member, proposed simplifying the border crossing between Serbia and Bosnia and Herzegovina. 

Belépés Szerbiába Bosznia-Hercegovina felől (Forrás: YouTube)

To the surprise of the Bosnian public, Željka Cvijanović, who represents the Serbian nation, unreservedly accepted Bečirović's proposal alongside Željko Komšić, who holds the position of a Croatian Presidency member.

As a result, in accordance with the presidency decision, the Bosnian Council of Ministers must begin drafting the relevant legislation and consult with the relevant Serbian state actors.

However, the future possibility of easier passage across the Drina River must still be treated with caution, as legislative procedures have become stuck in both the Council of Ministers and the Bosnian parliamentary horseshoe for many years.

In the extremely divided Bosnian political course, tensions can easily arise that could turn the issue of territorial exchange or facilitated border crossing into a political tool, and despite the encouragingly dynamic initial steps, it could be removed from the agenda.

Regarding border crossings and territorial exchanges, the open stance represented by Serbian Željka Cvijanović was surprising to non-Bosnian Serbian political actors, because in previous years, there was a unified position in the Bosnian Serb Republic on the issue that there can be no renegotiation of the rules of border crossing between Serbia and Bosnia and Herzegovina, as the two states concerned would have to reach an agreement without the involvement of the Serbian entity's leadership.

Furthermore, Bosnian Serbs considered the territorial exchange between the two countries unacceptable because the issue would be negotiated by the Bosnian state authorities with the Belgrade government.

In addition, changing the territory of the Serbian entity without the approval of local leaders would be a clear indication that the Bosnian Serb Republic is not an independent international legal entity in the confused system of the Dayton Agreement, even if its leaders try to act that way.

---

---