Olvasási idő: 2 perc
A Balkán hasonló problémákkal küzd, mint Közép-Európa. A fiatalok Nyugatra vándorlása a migráció egyik sajátos formája minden balkáni országban. Ezzel párhuzamosan zajlik egy ellenkező irányú migráció is. Visszatérnek az öregek, akik az elmúlt évtizedekben felvirágoztatták a nyugati gazdaságokat. A BALK egy példán mutatja be “az élet nagy körforgását” a balkáni térségre vonatkoztatva.
A generációs csapda
A számok rejtett jelentésébe vetett hit a távoli múltba nyúlik vissza. A “társadalmi numerológia” viszont hit nélkül is működik.
Az alig több, mint 3,5 milliós balkáni országot az utóbbi három évben 150 ezer fiatal hagyta el.
Ugyanakkor csak tavaly 15 ezer nyugdíjas tért haza a diaszpórából, hogy szülőföldjén adja vissza a lelkét valamelyik istennek, amelyben vallási hovatartozásától függően hisz.
Bosznia-Hercegovinában ma már ugyanannyi 65 év feletti ember él, mint 17 év alatti.
Mert elmennek a fiatalok
A fiatalok Bosznia-Hercegovinában esetében is gazdasági okokból hagyják el hazájukat, de ők nem Londonba mennek.
A legtöbben Németországba vándorolnak ki, csak tavaly 22 749 bosznia-hercegovinai lakos kereste a boldogulást német földön.
Még rosszabb volt a helyzet 2016-ban és 2017-ben, amikor két év alatt 50 112 személy ment ki Németországba, és 28 423 ember tért vissza onnan.
A helyzet azonban sokkal rosszabb, mint azt a számok mutatják, mert Bosznia-Hercegovinából azok távoztak, akik az aktív populációhoz tartoznak, és azok tértek vissza, akik már passzív életkorba léptek.
Ők már nem sokat lendítenek a gazdaságon, amíg nem érik el a teljes passzivitást.
Az aktív-passzív kontraszt
Gazdasági szakértők szerint egy országot nem érhet nagyobb csapás annál, minthogy megfogyatkozik a munkaképes lakosság, ami a legrosszabb módja a munkanélküliség csökkentésének.
Vagyis a fiatalok távozását és az idősek visszatérését követően többe kerül az egészségügyi ellátás és a szociális védelmi rendszer.
A probléma problémája pedig az, hogy a fiatalok távozásával megfogyatkozik azoknak a száma, akik a rendszert működtetnék.
Arról már nem is beszélve, hogy a munkaképes lakosság elköltözésével csökken az adózók száma, ami további drasztikus társadalmi változásokat idézhet elő.
Az állam működéséhez pénzre van szükség. Ha nincs otthon “megtermelt pénz”, akkor hiteleket kell felvenni, de ez már túlmutat a mostani témán.
A láthatatlan szakadék
Több évtizedes hagyománya van annak, hogy a Balkánról Németországba, illetve korábban Nyugat-Németországba vándoroltak el az emberek, vagyis “mentek ki dolgozni”.
A hatvanas-hetvenes években kellettek a vendégmunkások, azaz a “gastarbeiterek”, akik besegítettek a német gazdaság felvirágoztatásába.
Az akkor kivándorolt generáció mostanában tér haza meghalni. Lehet, hogy egy-két eurót befektetnek még otthon, de az már nem elég a lelki üdvösséghez.
A fiatalok pedig abban a Németországban keresik a boldogulást, amit apáik a munkájukkal és az adójukkal felépítettek nekik – a szülőföldjüktől távol. És ha majd megöregszenek, akkor ők is hazamennek.
Ez az élet körforgása a Balkán és a Nyugat, de leginkább Németország között. Nem véletlenül lesz nagyobb és nagyobb a láthatatlan szakadék.
(Fotó: Vlada Federacije Bosne i Hercegovine)
