Ukrajna
UKRAJNA ÉS A GABONAEXPORT: Így menthetik meg a termést
Vajon hova teheti az új gabonát Ukrajna, amely a „boldog békeidőkben” a világ által elfogyasztott búza 10 százalékát és a kukorica 16 százalékát termelte meg, és közel ötven százalékkal részesült a napraforgóolaj-termelésből. Az ország elleni orosz agresszió azonban gyökeresen megváltoztatta a helyzetet: az oroszok több hónapig zárlat alatt tartották az ukrán kikötőket, miközben silók százai semmisültek meg. Most úgy tűnik, hogy külföldi segítséggel talán sikerül megoldani az idei termény tárolását, és az export is folytatódhat. Az eredmény: annyira olcsó lett az ukrán gabona, hogy a szomszédok, köztük Magyarország is, nem hajlandó mezőgazdasági termékeket venni a háborúban álló országtól.
Tartós blokád
Az Ukrajna ellen indított orosz háború a mezőgazdaságot sem kímélte. Miközben a kiváló termőfölddel rendelkező ország gabonatároló silóinak közel negyede megsemmisült vagy az orosz megszállás alá került területeken található, az oroszok hónapokon át zárlat alatt tartották azokat a fekete-tengeri kikötőket, ahonnan elindulhatott volna az ukrán gabonaexport.
Ennek eredményeként a gazdák nem tudtak mit kezdeni a búzával, a kukoricával, a napraforgóval és az egyéb terményekkel, hiszen vasúti úton sokkal kevesebb gabonát lehet külföldre szállítani, mint a hatalmas teherhajókkal.
A másik következmény az lett, hogy világszerte elszabadultak az árak, ezt a magyar vásárlók is megszenvedik, amikor a pékségekben látják, meddig szöktek fel a kenyérárak.
A válságon sokat enyhített, hogy tavaly nyáron végül – Törökország és az ENSZ közvetítésével – megállapodás született arról, hogy az oroszok feloldják az ukrán kikötők blokádját és engedélyezik az exportot.
2022 júliusa és 2023 márciusa között 900 teherhajó hagyta el Ukrajnát, és ezek több mint 23 millió tonna élelmiszert szállítottak. Az export 49 százaléka kukorica, 16 százaléka pedig búza volt, a maradékot az egyéb termények, köztük a napraforgóolaj tette ki.
Ezzel párhuzamosan az EU „szolidaritási útvonalakat” is nyitott, ezeken keresztül eljuthatott külföldre a Brüsszel által vámmentessé tett ukrán gabona.
Zuhanó termésátlagok
Bár az oroszokkal kötött megállapodás igencsak törékeny – Moszkva bármikor visszavonhatja hozzájárulását – az árak megindultak lefelé, ám Ukrajnának a mai napig nem sikerült utolérnie magát: a megmaradt silók és egyéb tárolók többsége tele van, miközben hamarosan az idei termést is el kell helyezni valahol.

Ez akkor is gondot jelent, ha az előrejelzések szerint a termés az idén elmaradt a korábbi évek átlagától.
Becslések szerint a kimondottan jó évnek számító 2021-es 33 millitó tonna helyett az idén 16-17 millió tonna búzát takarítanak be az országban, és valószínűleg ötven százalékkal csökken majd a tavalyelőtt 42 millió tonnás kukoricatermés is.
A csökkenés egyik oka, hogy a termőföldek egy része orosz ellenőrzés alá került vagy nagyon közel van a fronthoz, de az is gondot okoz, hogy a háborús körülmények miatt nincs elég üzemanyag a mezőgazdasági gépek működtetéséhez.
Az export viszont kisebb mértékben esik vissza: a szakértők 30 százalékos zuhanást jósolnak, ennek oka az, hogy a háború miatt jelentősen mérséklődött a hazai kereslet is.
A mindent mentő „óriászsákok”
A tárolási gondokat elsősorban a nyugati államok – elsősorban Kanada és Japán – által adott hatalmas, az egész mezőgazdasági táblákat végig érő hosszú műanyagzsákokkal igyekeznek megoldani.
Egy-egy ilyen óriás „zsákba” közel kétszáz tonna termény helyezhető el, s Ukrajna eddig mintegy 30 ezret kapott az ideiglenes tárolókból, ami azt jelenti, hogy mintegy hatmillió tonna terményt sikerült biztonságba helyezni.
A másik megoldás az, hogy az ország nyugati felében learatott termény egy részét a szomszédos Lengyelország határmenti silóiban helyezik el.
Ha olcsó, ha drága – gondot jelent
Az export részleges újraindulása és az árcsökkenés ugyanakkor újabb problémát okoz. Míg korábban az volt a baj, hogy az égbe szöktek a gabonaárak, az Ukrajnával szomszédos országok most arra panaszkodnak, hogy az olcsón termelt és eladott ukrán gabona tönkreteszi a helyi gazdákat Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Magyarországon.
Az érintett államok – amelyekhez csatlakozott Bulgária is – Románia kivételével bejelentették, átengedik ugyan a területükön az ukrán élelmiszerexportot, ám a hazai termelők védelme érdekében nem vásárolnak ukrán terményeket.
Ez persze nem tetszik Brüsszelnek, amely azt hangsúlyozza, hogy a kereskedelem szabályozása uniós ügy, ezért elfogadhatatlanok az egyes tagállamok által bejelentett egyoldalú lépések.
A szlovákok egyből kapcsoltak és változtattak a magyarázaton: hivatalosan már nem a gazdákat védik, hanem azért tiltják az ukrán termények vásárlását, mert azokat az EU-ban nem engedélyezett rovar- és gyomirtókkal kezelték.
