A szerb elnök öccse és a balkáni maffiahálózatok

Egy montenegrói ítélet, amely Belgrádnak igencsak kellemetlen

Andrej Vučić, Aleksandar Vučić szerb elnök öccse első fokon elveszítette a montenegrói Vijesti ellen indított sajtóperét. A podgoricai bíróság elutasította azt a keresetet, amelyben a fiatalabb Vučić azt követelte, hogy a lap fizessen kártérítést és távolítson el egy vitatott cikket, majd arra kötelezte a felperest, hogy közölje az ítéletet saját költségén.

Önmagában ez is kellemetlen vereség a szerb hatalom számára, a történet azonban jóval távolabb mutat ennél. A mostani ügy valójában egy hosszabb ideje mélyülő szerb–montenegrói konfliktus újabb állomása, amelyben egyszerre keveredik a politika, a szervezett bűnözés, a titkosszolgálati világ, a média és az identitásharc.

Az előzmények

A United Group médiacsoporthoz tartozó Vijesti azért került célkeresztbe, mert 2024 elején olyan Sky ECC-üzenetekből idézett, amelyekben Ljubo Milović szökésben lévő montenegrói rendőr és Miloš Božović, a szerb nacionalista Demokratikus Front politikusa, Budva volt polgármestere beszélgetéseiben Andrej Vučić és a koszovói szerb „üzletemberként ismert” Zvonko Veselinović neve is felbukkant.

Az egyik legtöbbet emlegetett részlet szerint „Zvonko és Andrej egy milliárdot ünnepeltek”.

A SKY ECC ismerős lehet a BALK olvasóinak is. Ez nem egy átlagos kommunikációs platform, ugyanis az elmúlt évek európai nyomozásai szerint a rendszert elsősorban szervezett bűnözői körök használták: drogkartellek, fegyvercsempész-hálózatok, maffiacsoportok és korrupt rendőrök kommunikáltak rajta keresztül.

A Balkánon különösen fontos szerepet játszott a montenegrói klánháborúkban és a régiós alvilági kapcsolatrendszerek működtetésében.

Hol a legnagyobb probléma?

Már önmagában a SKY ECC használata is probléma, azonban van egy fontosabb elem is. A legnagyobb kérdés, amelyre a szerb hatalom évek óta nem tud megnyugtató választ adni viszonylag könnyen érthető.

Kapcsolódó cikk

Újabb letartóztatások és belső kivégzések a škaljari klánnál

A probléma nem csak az, hogy Andrej Vučić neve felbukkan ezekben a kommunikációkban, hanem az, hogy újra és újra ugyanabban a közegben jelenik meg: huligánhálózatok, maffiacsoportok, politikailag beágyazott üzleti körök és biztonsági emberek társaságában.

Önmagában természetesen nem bizonyíték, ha bűnözők beszélnek valakiről. A kérdés azonban ettől még jogos marad: mit keres egy – a saját bevallása szerint – „tisztességes ember” neve egy olyan kommunikációs platformon, amelyet Európa legsúlyosabb bűnszervezetei használtak?

Fontos kiemelni, hogy a Vijesti cikkei nem állították, hogy a szerb elnök öccse bűncselekményt követett volna el. A lap egyszerűen bemutatta, milyen beszélgetésekben, milyen szereplők között és milyen kontextusban bukkan fel a szerb elnök testvérének a neve. A podgoricai bíróság pedig lényegében azt mondta ki, hogy erről a nyilvánosságnak joga van tudni.

Az ítélet

Az ítélet különösen érdekes abból a szempontból, hogy a montenegrói bíróság azt hangsúlyozta, hogy Andrej Vučić közszereplőnek számít, hiszen aktív szerepet vállal a Szerb Haladó Pártban. Emiatt a közérdeklődés és a nyilvános kritika szélesebb körét köteles eltűrni, akár azt, hogy a fenti cikkben nyilvánosságra hozzák az erősen kétes hírű közösségekhez köthető platformon találtakat vele kapcsolatban.

Kapcsolódó cikk

A belügyminisztérium és a BIA segítette a legfőbb szerb drogbárót, de ki az az Oskar?

A bíróság szerint a Vijesti jóhiszeműen járt el, mivel nyomozati anyagokból származó kommunikációt idézett, ráadásul olyan ügyben, amely egyértelműen közérdeklődésre tart számot.

A döntés arra is figyelmeztetett, hogy a cikk eltávolítása veszélyes precedenst teremtene a sajtószabadság szempontjából, mert elrettentő hatással lenne a hasonló ügyeket feltáró újságírókra.

A bíróság több strasbourgi precedensre is hivatkozott, amelyek szerint a média feladata éppen az, hogy közérdekű ügyekben beszámoljon olyan információkról is, amelyek kellemetlenek lehetnek a politikai hatalom számára.

Ez már messze túlmutat egy szokványos sajtóperen

A mostani ügy valójában annak a mélyebb konfliktusnak a része, amely az elmúlt években egyre nyíltabban feszíti egymásnak Szerbiát és Montenegrót. A két ország viszonya a montenegrói Koszovó-elismerés, majd a NATO-csatlakozás óta fokozatosan romlik. Podgorica egyre inkább nyugati orientációjú államként próbálja meghatározni magát, miközben Belgrád továbbra is egyensúlyozik Moszkva, Peking és Brüsszel között.

Montenegróban közben erősödik az a meggyőződés, hogy Szerbia politikai, média- és egyházi eszközökön keresztül próbálja fenntartani befolyását az ország felett. A szerb ortodox egyház körüli konfliktusok, a montenegrói identitás kérdése, a 2016-os puccskísérlet ügye és a folyamatos diplomáciai feszültségek mind ezt a bizalmatlanságot mélyítették tovább.

Kapcsolódó cikk

Boldog születésnapot, Montenegró! Szerbia nem örül

A Sky ECC-szivárgások ebbe a már eleve feszült viszonyrendszerbe robbantak bele. A SKY-botránynak ugyanis nem csak bűnözők kerültek a középpontjába, hanem  szerb rendőrök, titkosszolgálati emberek, politikai kapcsolatok és olyan személyek, akik túl közel vannak a szerb hatalomhoz ahhoz, hogy a történetet egyszerű rágalomként lehessen lesöpörni az asztalról.

A Vučić-rendszer évek óta ugyanazzal a módszerrel reagál az ilyen ügyekre, előbb megpróbálja tagadással „kivasalni” az ügyet, majd politikai támadásokat generál és végül pereket indít.

Csakhogy a mostani montenegrói ítélet azt mutatja, hogy a régióban még mindig léteznek olyan intézmények, amelyek ellenállnak ennek a nyomásnak. Ez különösen kellemetlen Belgrád számára, mert nem egy szerb, hanem egy montenegrói bíróság mondta ki, hogy a sajtónak joga van beszélni a szerbiai ügyekről.