A macedón miniszterelnök-helyettes Vučić és Putyin kéme?

A NATO is aggódhat az északmacedón kémbotrány miatt, a Balkánról többen is jelenthetnek Moszkvának

Súlyos kémbotrány rázza Észak-Macedóniát, miután a macedón ellenzék komoly vádakat fogalmazott meg érzékeny állami információk kiszivárogtatása és macedón tisztségviselők külföldi titkosszolgálatokkal fenntartott kapcsolatai miatt.

Az északmacedón ellenzék vezetője, Venko Filipče az elmúlt napokban nyíltan megvádolta Ivan Stoilkovićot, az északmacedón kormány nemzetiségi kapcsolatokért felelős miniszterelnök-helyettesét – aki egyben a Macedóniai Szerbek Demokrata Pártjának vezetője is –, hogy kapcsolatban áll a szerb titkosszolgálatokkal és Aleksandar Vučić belgrádi rezsimjével.

A zágrábi Večernji list beszámolója szerint a botrány azután robbant ki, hogy a médiában biztonsági mulasztásokról és bizalmas információk állítólagos kiszivárogtatásáról jelentek meg hírek a macedón kormányból és Gordana Siljanovska-Davkova államfői hivatalából. A gyanú éppen a kormánykoalíció szerbbarát szárnyára, illetve annak legismertebb képviselőjére, Ivan Stoilkovićra terelődött.

A macedón parlament lerohanásának szervezője volt?

A Stoilković elleni vádak nem újak. Már 2017-ben is olyan hitelesnek bizonyult információk jelentek meg a médiában, amelyek arra utaltak, hogy szoros kapcsolatban állt Goran Živaljevićtyel, a szerb Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA) Szkopjéba akkreditált tisztjével.

Az akkori értesülések szerint Stoilković Živaljevićtyal együttműködve szerbbarát és oroszbarát műveleteket koordinált Macedóniában, valamint részt vett azoknak a tüntetéseknek a szervezésében, amelyek 2017 áprilisában példátlan eseménybe, a macedón parlament – a Sobranje – erőszakos megrohamozásába torkolltak.

Kapcsolódó cikk

ETNIKAI ARÁNY: Könnyen lehet, hogy Észak-Macedónia lakosságának már egyharmada albán nemzetiségű

A cél az volt, hogy káoszt idézzenek elő és megakadályozzák egy Európa-barát kormány megalakulását Szkopjéban. Az erőszak során megsérült Zoran Zaev későbbi miniszterelnök is.

A szerbbarát és oroszbarát erők a káosz előidézésével azt akarták elérni, hogy az akkori államfő, Gjorge Ivanov rendkívüli állapotot hirdessen, ami a parlament működésének felfüggesztéséhez és a hatalomátadás blokkolásához vezetett volna.

Az ezt követő bírósági eljárásokban több magas rangú tisztségviselőt az alkotmányos rend és az állambiztonság veszélyeztetésével vádoltak meg, Stoilković azonban nem szerepelt a vádlottak között.

A szerb világ támogatója

Stoilković nyíltan vállalja szerbbarát és oroszbarát álláspontját. Az úgynevezett „szerb világ” politikájának egyik legismertebb propagálója, emellett szoros kapcsolatot ápol a Putyin-barát „Éjszakai Farkasok” motoros szervezettel is.

Rendszeresen utazik Moszkvába különféle biztonságpolitikai és egyéb fórumokra, többek között Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság korábbi vezetőjével és Aleksandar Vulinnal, a szerb BIA volt vezetőjével együtt. A Moszkvában többször kitüntetett Vulinnak amerikai szankciók miatt kellett távoznia a szerbiai polgári titkosszolgálat éléről.

Kapcsolódó cikk

Újabb orosz kitüntetést kapott Aleksandar Vulin, a szerb világ propagálója

Stoilković rendszeres vendége az orosz nagykövetség szkopjei rendezvényeinek is. 2022-ben a Sobranje mindössze három képviselőjének egyikeként nyíltan az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélő nyilatkozat ellen szavazott. Emellett ismert az Ohridi Megállapodással szembeni éles kritikájáról is, amely 2001-ben vetett véget a macedón–albán fegyveres konfliktusnak.

Bosznia-Hercegovinában különösen nagy felháborodást váltott ki, amikor néhány évvel ezelőtt a srebrenicai népirtást „nekrofil Disneylandnek” nevezte. Emiatt 2024-es kinevezése az északmacedón kormány nemzetiségi kapcsolatokért felelős miniszterelnök-helyettesévé komoly figyelmet és tiltakozást váltott ki.

Számos nyilvános megszólalása arra utal, hogy nem lojális ahhoz az államhoz, amelyben magas politikai tisztséget tölt be. Hevesen ellenezte Észak-Macedónia NATO-csatlakozását – amelyre a hosszú görög blokád után 2020-ban került sor –, valamint az Európai Unióhoz való közeledést is. Bár az EU-tagság továbbra is Szkopje hivatalos stratégiai célja, a csatlakozási folyamatot évek óta Bulgária akadályozza.

Stoilković emellett nyíltan azt állítja, hogy Koszovó Szerbia része, ami szembemegy Észak-Macedónia hivatalos álláspontjával, hiszen az ország elismerte Koszovó függetlenségét.

Sürgetik a nemzetbiztonsági átvilágítását

Mindezek fényében – különösen a külföldi hírszerzőkkel dokumentált kapcsolatait figyelembe véve – az ellene megfogalmazott vádak jóval túlmutatnak a szokásos politikai retorikán. Ezt erősíti az Aleksandar Vučić melletti szombati támogatói rendezvény is, amelyet a szerb elnök elleni nagy belgrádi diáktüntetés napján tartottak Kumanovóban. A rendezvény különösen azért váltott ki figyelmet, mert Észak-Macedóniában került rá sor.

A szerbiai sajtó szerint a rendezvény mögött Stoilković állhatott, a hivatalos szervező pedig a „Béke, Egyetértés, Stabilitás” nevű szerbbarát civil szervezet volt, amelyet a szerb külügyminisztérium finanszíroz.

Egyre többen sürgetik ezért Stoilković nemzetbiztonsági átvilágítását és hozzáférésének felülvizsgálatát a NATO minősített információihoz. Ha ugyanis egy magas rangú macedón tisztségviselő valóban egy idegen titkosszolgálat informátora, akkor – Észak-Macedónia NATO-tagsága miatt – nemcsak a macedón állam bizalmas adatai kerülhetnek veszélybe, hanem az egész NATO-szövetség érzékeny információi is, amelyek Belgrádon keresztül akár Moszkvába is eljuthatnak.

Kapcsolódó cikk

PLECSNIESŐ: Belgrád után Moszkva is kitüntette a magyar külügyminisztert

Éppen az ilyen esetek miatt alkalmaznak a NATO-ban és az Európai Unióban régóta egy informális, de rendkívül szigorú gyakorlatot: korlátozzák vagy visszatartják a legérzékenyebb hírszerzési információk megosztását azokkal a tagállamokkal, amelyek hírszerzési rendszereit „szivárgónak”, politikai vezetésüket pedig megbízhatatlannak tartják.

A cikk példaként említi Magyarországot is, ahol állítása szerint bizonyított, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert a brüsszeli zárt ülések tartalmáról. Hasonló problémaként említi Montenegrót is, ahol Andrija Mandić parlamenti elnököt szintén Belgrádhoz és Moszkvához közelinek tartják.

Bár a NATO-ban minden tagállam elvileg egyenrangú, az ilyen ügyek miatt jelentősen csökkentették a fő információs csatornákon megosztott adatok mennyiségét, és alternatív, szűkebb körű együttműködési mechanizmusokat hoztak létre a különösen érzékeny hírszerzési információk cseréjére. Azok az országok, amelyek vezetésében oroszbarát politikusok ülnek, gyakran egyáltalán nem férnek hozzá ezekhez az adatokhoz.