CH: Orbán elvesztette a hatalmat, de a kasszát megtartotta

A Charlie Hebdo szerint a magyar adófizetők pénzéből továbbra is finanszírozható az európai radikális jobboldal

Miután Orbán elvesztette a hatalmat, átadta Magyarország kulcsait, de a kasszát megtartotta. Tizenhat éven át a saját környezete javára privatizálta a gazdaságot, most pedig a legyőzött rezsim magánrepülőgépekkel menekíti oligarcháit és milliárdjait Dubajba vagy az Egyesült Államokba.

Magyar Péter új kormánya, amelynek feladata ennek a legális rablásnak a felszámolása lenne, hatalmas feladat előtt áll – írja legújabb cikkében a Charlie Hebdo francia szatirikus politikai hetilap.

Az Euronews-modell és a balkáni médiaterjeszkedés

Orbán Viktort épp most taszították le a hatalomról, de a csekkfüzete ellenáll. Május 14-én a szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglakozó oknyomozó újságírói konzorcium, az OCCRP rábukkant egy 30 millió eurós szerződésre, amelynek célja a United Media Group, a Balkánon működő nagy független televíziós és újságcsoport felvásárlása, amelyhez az N1 televízió is tartozik. Véleményünk szerint ezáltal kerülhetne a szerbiai független sajtó utolsó fellegvára közvetve Aleksandar Vučić befolyása alá.

A Charlie Hebdo megjegyzi, hogy a hivatalos vevő minden szempontból egy stróman: egy egyszerű luxemburgi postafiók. A tranzakció mögött valójában az Alpac Capital áll, egy portugál befektetési alap, amelyet történetesen Orbán egykori portugál tanácsadójának a fia vezet.

Ez nem véletlen, hiszen a pénzmosoda már korábban is bevált: 2022-ben ugyanez a portugál alap szolgált arra, hogy Budapest megszerezze a páneurópai Euronews csatornát. 2024 tavaszán a Le Monde és a magyar Direkt36 vizsgálata végül bebizonyította, hogy az Alpac csupán stróman volt. Az Euronews-számlát valójában 45 millió eurónyi magyar közpénzből fizették ki, 2024 tavaszán a Le Monde és a magyar Direkt36 média által végzett nyomozás végül bebizonyította, hogy az Alpac csupán egy strómancég volt. Az Euronews számláját valójában 45 millió euró magyar állami pénzből fizették ki, ráadásul egy Balásy Gyula által aláírt 12,5 millió eurós csekkel. A rezsim kedvenc reklámügynöke, aki a közpénzes kommunikációs szerződések monopolizálásával gazdagodott meg, az egész országot kormányzati propagandával plakátolta tele.

Kapcsolódó cikk

Orbánhoz közeli tulajdonosa lehet az N1 televíziónak

Nyilvánvaló, hogy amikor ilyen figurák vásárolnak fel szerkesztőségeket, akkor a pluralizmus nem elsődleges szempont. Az Euronews felvásárlásakor a nyomozás során nyilvánosságra hozott belső feljegyzések habozás nélkül meghatározták a szerkesztési irányvonalat: csökkenteni kellett a csatorna „baloldali elfogultságát”.

A mostani balkáni felvásárlással a rezsim éppen bebizonyította, hogy a hatalom elvesztése egyáltalán nem akadályozza meg abban, hogy folytassa a vásárlást. Romain Le Quiniou, az Euro Créative nevű think tank csoport igazgatója, aki Közép- és Kelet‑Európára specializálódott, és akit a Charlie Hebdo kérdezett, nem lepődött meg ezen: szerinte „Orbán már jó néhány éve arra törekedett, hogy beépüljön a balkáni médiahálózatokba.”

Ahhoz azonban, hogy valaki külföldön ilyen médiabefektetéseket finanszírozzon”, előbb otthon kell kifosztania a kasszát. Budapesten ennek még hivatalos neve is volt: NER, vagyis a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

Orbán elvesztette a hatalmat, de a pénzszivattyú működik

Tekerjük vissza az időt. Orbán Viktor 2010-ben szupertöbbséget szerzett a parlamenti választásokon. Alig néhány hónap alatt a Fidesz sietve átalakította az intézményeket, és megszállta az igazságszolgáltatást, a közbeszerzéseket pedig a legszűkebb kör számára fenntartott zárt körű eljárássá alakította.

Mészáros Lőrinc felemelkedése tökéletesen összefoglalja ezt a korszakot: mielőtt Magyarország leggazdagabb emberévé vált volna egy építőipartól a bankszektorig terjedő birodalom élén, előtte Orbán gyerekkori barátjaként kazánokat javított Felcsúton, a miniszterelnök falujában.

Kapcsolódó cikk

Forbes SRB: Orbán Viktor veje 11 irodaházat vásárolt Belgrádban

A család sem maradt ki. 2018-ban Orbán Viktor veje, Tiborcz István cége ellen az Európai Csalás Elleni Hivatal összeférhetetlenség és súlyos szabálytalanságok miatt indított vizsgálatot olyan közvilágítási projektek kapcsán, amelyeket uniós pénzből finanszíroztak. A magyar ügyészség – amelyet szilárdan kézben tartott a hatalom – következmények nélkül lezárta az ügyet.

Ahhoz, hogy a kisipari szintű zsákmányszerzés valódi ipari méretű fosztogatássá váljon, a rezsim feltalálta a tökéletes körforgást: a „magántőkealapokat”. Az állami bankok először több milliárd eurónyi közpénzt öntöttek ezekbe az alapokba – a Transparency International szerint összesen több mint 3,3 milliárd eurót –, ami aztán az Orbán-rendszer oligarcháinak, például Tiborcznak vagy Mészárosnak az ellenőrzése alá került.

A törvény által garantált, szinte offshore-szintű anonimitással védett alapok ezt követően magáncégeket vásároltak fel, amelyek aztán verseny nélkül nyerték el az állami közbeszerzések jelentős részét. 2021 és 2024 között ezek a cégek 6,5 milliárd eurónyi állami megrendelést szereztek meg. A kör bezárult.

A Transparency International szerint az Orbán-féle szűk elit az évek során a magyar gazdaság 25–30 százalékát kebelezte be – írta a francia szatirikus politikai hetilap az Orbán-rendszerről készült jelentésében.

Az MCC és a rendszer bebetonozása

Csakhogy a zsákmány megszerzése nem elég: azt is biztosítani kellett, hogy a választási vereség esetén a pénz biztonságban legyen. 2021-ben a hatalom ezért létrehozta a PIAMF-eket, az államtól függetlenné vált közhasznú alapítványokat, amelyeket állami vagyonokkal tömtek ki, és amelyeket hűséges emberek irányítottak.

A rendszer csúcsintézménye a Mathias Corvinus Collegium (MCC). Ez az elitkollégiumi hálózatnak álcázott széf 1,3 milliárd eurónyi közvagyont kapott, plusz a MOL olajóriás 10 százalékos részvénycsomagját is. Az intézmény élére maga a miniszterelnök politikai igazgatója került.

A Fidesz úgy gondolta, hogy a rendszert tökéletesen bebiztosította azzal, hogy ezeknek a struktúráknak a felszámolásához kétharmados többséget írt elő – pontosan olyat, amilyet most Magyar Péter szerzett meg áprilisban.

A rendszer azonban végül saját mohóságába fulladt bele. Romain Le Quiniou szerint „a rezsim túl mohóvá vált. Egy dolog közbeszerzéseket nyerni, és más dolog márványból felújítani az irodát”. Ez nem puszta metafora: Orbán 2019-ben hatalmas összegekért újíttatta fel a budapesti Karmelita kolostort, hogy oda költöztesse a hivatalát.

Miközben ez zajlott, az ország gazdaságilag lemaradt. Magyarországot, amely korábban a posztkommunista Közép-Európa mintadiákjának számított, 2022-ben Románia megelőzte vásárlóerő-paritásban. Eközben az infláció 2023 elején 25 százalék fölé emelkedett.

Magyar Péter kampánya során éppen ezt az obszcén kettősséget támadta: miközben az emberek elszegényedtek, a hatalmi elit saját menekülőútvonalait építette ki magának.

Az utolsó pénzkimentések

És a klán még a választás eredményére sem várt. 2026 márciusának végén, amikor a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz már összeomlóban volt, a 444.hu arról számolt be, hogy Mészáros Lőrinc 8,6 millió eurót utalt ki egyik vállalatából a saját bankszámlájára.

Két héttel később, közvetlenül a választások előtt a MOL közgyűlése sürgősséggel gigantikus osztalékfizetésről döntött. Az MCC a 10 százalékos részesedésének köszönhetően az utolsó pillanatban 60 millió eurót söpört be. Ez volt az utolsó legális pénzelszívás, amelyet az olcsó orosz olajból származó extraprofitból finanszíroztak.

Kapcsolódó cikk

A magyar üzleti elit a szerb piacon eurómilliárdokat forgat

Miután az április 12-i vereség véglegessé vált, a pénzügyi trükkök helyét az egyszerű menekülési intézkedések vették át: villámgyors átutalások Szaúd-Arábiába vagy az amerikai trumpista körökbe, majd irány a magánrepülőgépek felé.

A Guardian szerint a gépek biztonsági okokból már nem is Budapestről szálltak fel, hanem Bécsből szervezték meg a „légi mentőhidat”. A főoligarchát, Mészáros Lőrincet, akit Magyar április végén azzal vádolt meg, hogy Dubaiba menekült, végül május 8-án egy indiai divattervező fedezte fel, miközben éppen a cannes-i Hermès üzletben vásárolt.

Magyar Péter ekkor már nyilvánosan kérte a rendőrséget és az adóhatóságot, hogy akadályozzák meg a gépek felszállását.

Miközben az igazságszolgáltatásnak nehezen sikerül a magánrepülőgépeket a földön tartania, a félelem sokkal hatékonyabban működik azok esetében, akik az országban maradtak. Május 5-én Balásy Gyula – ugyanaz a reklámmágnás, aki az Euronews-üzletet finanszírozta – bejelentette, hogy ingyen átadja az államnak négy fő propagandacége teljes tulajdonrészét.

Ez a „jótékony” gesztus körülbelül 200 millió eurónyi vagyont érintett. Balásy tagadta, hogy bármit rejtegetne vagy törvénytelenséget követett volna el, és azt állította, hogy csak az 500 alkalmazottját akarja megmenteni. Egy héttel korábban azonban a rendőrség pénzmosás gyanúja miatt befagyasztotta a bankszámláit.

Az Orbán-rendszer külföldi túlélése

Magyar Péter hivatalba lépése után nagytakarítást ígért a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásával, és csatlakoztatná Magyarországot az Európai Ügyészséghez.

Új többségének köszönhetően a győztesnek szabad keze van a közszolgálati médiában végrehajtandó tisztogatáshoz, valamint a korábban rendkívül engedelmes legfőbb ügyész leváltásához is.

A probléma azonban az, hogy a Fidesz gyakorlatilag privatizálta a teljes hatalmi infrastruktúrát. A KESMA médiabirodalom, amely közel ötszáz Orbán-párti szerkesztőséget kebelezett be, már 2018-ban „nemzetstratégiai jelentőségűvé” lett nyilvánítva, amivel kivonták a versenyjog hatálya alól.

A külföldre menekített pénzek visszaszerzése még nehezebbnek ígérkezik. Magyar Péter ugyan hatályon kívül helyezheti a 2021-es törvényt és felszámolhatja az MCC széfjét, de a hidra már külföldön is növesztett fejeket: fióktelepei, mint például az MCC Brussels, külföldi jog alapján működnek, és továbbra is finanszírozhatják az európai radikális jobboldalt a magyar adófizetők pénzéből.

Ami pedig a Perzsa-öbölbe kicsempészett milliárdokat illeti, azok visszaszerzése Rijád és Abu-Dzabi igazságügyi együttműködésétől függ, aminek kicsi a valószínűsége.

A Charlie Hebdo megjegyzi, hogy a rablás fő szervezője máris visszavonult: április 25-én Orbán Viktor lemondott képviselői mandátumáról, és „családegyesítési” ürüggyel bejelentette, hogy az Egyesült Államokba utazik. Ez a taktikai száműzetés hatalmas csapdát állít utódai elé – figyelmeztet Romain Le Quiniou: „az Egyesült Államokban ugyanis meglehetősen rosszul sült el Trump üldözése, ez a középpontba állította őt, és politikai platformot biztosított számára”.

A francia szatirikus politikai hetilap ennek alapján egy hipotetikus forgatókönyvet vázol fel, amely szerint ha az új magyar vezetés túlságosan erőltetetten próbál jogi lépéseket tenni az autokrata Orbán ellen: azzal akár politikai visszatérésének is megágyazhat.