ELŐJELEK: A szerb elnök szerint már a spanyolok és a görögök is közelednek Koszovóhoz, de mi lesz ezután?

 
A szerb elnök szerint egyre nagyobb nyomás nehezedik Szerbiára, már a spanyolok és a görögök is szorosabbra fűzik kapcsolataikat Koszovóval. Aleksandar Vučić azonban reméli, hogy Görögország nem követei el „ugyanazt a hibát”, mint Izrael. Szavai szerint a tárgyalásokon közvetítő amerikaiak és európaik számára az egyetlen fontos szempont, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét.

Nincs pánik

A Koszovóról szóló tárgyalósok június közepei folytatása előtt Aleksandar Vučić szerb elnök a Happy TV Ćirilica (Cirill írás) című műsorában panaszolta el, hogy már a görögök és a spanyolok is – egyelőre alacsonyabb szinten ugyan – de rendezik kapcsolataikat a pristinai vezetéssel.

– Fontos számunkra, hogy ne legyen pánik Szerbiában. Éreztük és tudtuk, hogy ilyen dolgok történnek

– mondta Szerbia elnöke a műsor elején.

Vučić szerint a görögök már korábban összekötő tiszti kapcsolatokat teremtettek Koszovóval, majd kereskedelmi irodát nyitottak a Szerbiából kivált, és függetlenségét 2008-ban önhatalmúlag kikiáltott országban.

– Ez meglepetés volt számunkra, de azt reméltünk, hogy nem mennek tovább, pénteken délután öt órakor azonban behívták a nagykövetünket a görög külügyminisztériumba, és arról tájékoztatták, hogy Görögország újabb lépéseket tesz a Koszovóval fenntartott kapcsolatok előmozdítása felé, és a kereskedelmi irodát általános koszovói érdekképviseletté emelik, ami a külügyi igazgatói szintet jelenti politikai értelemben

– mondta a szerb elnök, aki úgy fogalmazott, hogy Szerbia számára mindez fájó, kiábrándító és nehéz, ami nyilvánvalóan külső nyomásra történik, bár ezt a minősítést visszavonta, mert nem akarta megsérteni a mindig testvéri Görögországot annak reményében, hogy az nem követi el „ugyanazt a hibát”, mint Izrael.

A szerb elnök szerint „koordinált akcióról” van szó, Spanyolország ugyanis megnyitja első irodáját Pristinában, bár alacsonyabb szinten, mint Görögország, mindez pedig történik Matthew Palmer amerikai és Miroslav Lajčák európai közvetítő most folyamatban lévő balkáni – pristinai és belgrádi – látogatása, és két héttel a brüsszeli párbeszéd folytatása előtt.

– Ha mindez véletlen lenne, akkor túl sok lenne a véletlen, de a tapasztalataink arra utalnak, hogy a véletlenekben nem hiszünk

– jegyezte meg Vučić, aki szerint egyre nagyobb és komolyabb nyomás nehezedik Szerbiára.

Kínai gondolatmenet

A szerb elnök hozzátette, hogy szemmellátható az amerikai és az európai nyomás növekedése, aminek mindig ugyanaz a vége: Koszovó függetlenségének elismerése. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi időkben napvilágra került non paperek Pristinában születtek.

– Ők írják a non papereket, ők hozzák nyilvánosságra Ljubljanától Pristináig, egyiknek sincs köze Belgrádhoz, aztán engem vádolnak azzal, hogy én írom őket

– jelentette ki a szerb elnök, aki egyik lehetséges szerzőként Veton Surroi újságíró-politikusra, a Koha Ditore médiaház tulajdonosára utalt, bár ezt explicite nem mondta ki.

Vučić szerint mindennek az a célja, hogy sarokba szorítsák Szerbiát, nem csak Koszovó elismerésével, hanem a szerb gazdasági fejlődésének megakadályozásával kapcsolatban is. A szerb elnök itt egy kínai tárgyalópartnerét idézte, ami eklatáns példája annak, hogy „gondolati szinten” miként befolyásolja a kínai barátság és a kínai politika a szerbiai, és azontúl a balkáni helyzetet.

– Ezt a mondatot egy kínai illetékesektől hallottam, és jól az agyamba véstem: Koszovó nem minden, de Koszovón keresztül akarják megdönteni Szerbiát. És ez nem áll messze a valóságtól

– vélte a szerb elnök, aki arról is beszélt, hogy mit kapna Szerbia Koszovó elismeréséért cserében.

– A legmodernebb politikusok nagy lelkesedéssel elfogadják Koszovó függetlenségének elismerését, miközben Szerbia semmit sem kapna azon kívül, hogy három hónapig szépeket írna róla a nyugati sajtó, aztán pedig úgy járna, mint Zoran Zaev (macedón miniszterelnök) a Prespai Szerződéssel (Macedónia nevének megváltoztatásáról)

– mondta a szerb elnök, aki szerint Zaev most nem tud mit kezdeni, mert az Európai Unió – minden eddigi ígéret ellenére – nem nyitja meg Macedónia számára a csatlakozási tárgyalásokat, amire nincs semmiféle racionális magyarázat.

A szerb elnök kételkedik abban, hogy mindez a bolgárok műve, inkább lát mögötte nagyhatalmi befolyást, amiből Szerbia esetében is van bőven, illetve szinte csak az van.