Energia
Szerbiában leginkább szénből van az áram, de már zöldülnekA szén uralja a szerb áramtermelést, de Szerbia szél-, nap- és vízenergiával zöldít, az atomra viszont még várni kell
Szerbia villamosenergia-termelése továbbra is nagyrészt szénre épül, de gyorsan nő a megújuló energiaforrások szerepe. A szélerőművek, a napenergia és a vízerőművek mellett az ország már atomerőmű építést is vizsgálja
Szerbia szó szerint szénen ül – és egyelőre abból is él. A megújuló energiaforrások térnyerése ellenére Szerbia villamosenergia-termelésében továbbra is meghatározó szerepet játszik a szén. Miközben Európa jelentős része már azt számolja, hány szénerőművet tud még bezárni az évtized végéig, a szerbiai villamosenergia-rendszer gerincét továbbra is a lignit adja.
A legutóbbi teljes éves adatok szerint 2024-ben az ország villamos energiájának 62,9 százalékát szénből állították elő – más online elérhető statisztikai adatok viszont arról számolnak be, hogy ez az arány folyamatosan oszcillál – s akár hetven százalékig is elmegy.
Szerbia ezen a téren nem egyszerűen európai sereghajtó: miután a világ azon országai közé tartozik, amelyek áramtermelése a legnagyobb mértékben függ a széntől.
Közben ott van a Duna és a Drina, a több évtizedes vízerőművi infrastruktúra, egyre több szélturbina a vajdasági síkságon, szaporodó naperőművek, és már az atomenergia lehetősége sem számít tabunak. Szerbia energetikai térképén tehát egyszerre van jelen a múlt és a jövő – de a jövő egyelőre inkább csak papíron.
A szén, mint fő forrás
Az Ember kutatóközpont által közzétett új éves adatok szerint Szerbia 2024-ben villamos energiájának 62,9 százalékát szénből állította elő. A villamosenergia-termelésen belüli szén részarányát tekintve Szerbia a világ élmezőnyében van. Az előző két év adatait figyelembe véve csak Botswana, Mongólia, a Dél-afrikai Köztársaság és India esetében magasabb a szén aránya.
Az elmúlt húsz évben Szerbiában a szén részesedése a villamosenergia-termelésből 60 és 73 százalék között ingadozott. Bár a jelenlegi éves átlag valamivel alacsonyabb, mint húsz évvel ezelőtt, Szerbia jelentősen lemaradt a régió más országaihoz képest, amelyek már komoly lépéseket tettek az energetikai átállás és a szén kivezetése érdekében, így például Romániához, Görögországhoz vagy Észak-Macedóniához képest.
Szerbia villamos energiájának legnagyobb részét tehát hőerőművekben, szén, elsősorban lignit elégetésével termeli, mintegy 30 százalékát vízerőművekben – például a dunai Vaskapu erőműben, valamint a Drinán működő vízerőművekben állítja elő. A szél- és napenergia, valamint a földgáz részesedése lényegesen kisebb, de fokozatosan növekszik.
Szerbia jelentős, jelenleg kihasználatlan vízenergia-potenciállal rendelkezik, amely kulcsszerepet játszhatna az energetikai átállásban, különösen a hazai és stabil energiaforrásokra való támaszkodás erősítésében. Az ország teljes bruttó vízenergia-potenciálját évente mintegy 17 000 GWh-ra becsülik, amelyből jelenleg hozzávetőleg 10 500 GWh-t hasznosítanak. Ez azt jelenti, hogy mintegy 6500 GWh, vagyis a teljes potenciál csaknem egyharmada továbbra is kihasználatlan.
Több mint ezer cég foglalkozik villamosenergia-termeléssel
De jelenleg ki termel villamos energiát Szerbiában? Talán sokan meglepődnek, hogy a Szerbiai Villanygazdaságon kívül – a CompanyWall cégminősítő vállalat adatai szerint – Szerbiában összesen 1131 vállalatot jegyeztek be erre a tevékenységre. Ezek közül viszont 227 olyan vállalat is (nem) működik, amelynek nincs alkalmazottja és bevétele sem, vagyis minden ötödik nyereség nélküli.
A Gazprom szerint az általuk üzemeltett pancsovai CCPP Pancevo Szerbia első környezetbarát kombinált ciklusú erőműve, amelyet rögtön a pancsovai olajfinomító mellett létesítettek. Az erőmű össz‑teljesítménye 189 MW (Forrás: Gazprom)
A CompanyWall 2022-es bevételi adatai alapján összeállított rangsor második helyén a Gazprom Energoholding Serbia TE-TO Pancsova áll, amelyet ugyanazon év októberében helyeztek kereskedelmi üzembe, és az üzleti év végéig csaknem 8,5 milliárd dináros bevételt ért el.
A 2022-ben elért bevételek alapján összeállított rangsor harmadik helyén már szélenergiából villamos energiát előállító vállalat található. Ez a megújuló energiaforrás rendkívül népszerűvé vált a szerbiai befektetők körében.
A Vetroelektrane Balkana (WEBG) tulajdonosai az Egyesült Arab Emírségekből származó Abu Dhabi Future Energy Company – PJSC Masdar 60 százalékos, a német DEG fejlesztési pénzügyi intézmény 10 százalékos, valamint a finn Taaleri Energia energetikai infrastruktúra-fejlesztő vállalat 30 százalékos részesedéssel.
A WEBG tulajdonában van a Čibuk 1, Szerbia legnagyobb, 158 megawatt kapacitású szélerőműparkja. A WEBG 2022 végén összesen 5,9 milliárd dináros bevételről számolt be. A bevétel alapján az első öt villamosenergia-termelő között található az Electrawinds K-Wind és az MK-Fintel Wind is. Ráadásul további szélerőműparkok építését tervezik, például a bánáti Alibunáron.
A Čibuk 1 szélerőműpark egy ipari méretű szárazföldi szélerőműpark Szerbiában Vajdaság délkeleti részén, Homokos (Mramorak) település mellett található, a Dél-bánáti körzetben, Pancsovától kb. 25 km-re. Teljesítménye 158 megawatt (MW) körül van
A Delibláti-homokpusztát érintő tűz kapcsán pedig még az is felmerült, hogy a letarolt területekre külföldiek építenének szélerőműparkot, ezért hagyták leégni az ottani erdőket.
Rossz nyelvek szerint miután a Delibláti-homokmpuszta környezetvédelmi terület (volt), ezért a törvényi tilalom miatt nem lehetett szélerőművekkel „beparkosítani”, így hát a homokpuszta körülbelül felét leégették, de ezt a környezetvédelmi miniszter cáfolta.
A szélenergia fejlődése Szerbiában
2025 végén a Szerbiai Villanygazdaság, az EPS próbaüzembe helyezte az első saját tulajdonú szélenergia-kapacitását, a 66 megawattos kostolaci szélerőműparkot, amelyet az egykori bányászati meddőhányók területén építettek fel. Emellett a Čibuk 2 szélerőműpark első 133 megawattját is hálózatra kapcsolták.
2025 végére Szerbiában 13 működő szélerőműpark üzemelt, együttesen 807 megawatt teljesítménnyel. Az OIE Srbija megújulóenergia-szövetség becslése szerint az ország 2026 első felében elérheti az első 1 gigawattnyi szélenergia-kapacitást.
E kapacitások legnagyobb része Vajdaságban, elsősorban Dél-Bánátban található, ahol a földrajzi adottságok és az erős szelek, például a košava, kedvező feltételeket biztosítanak. A szélerőműparkok tulajdonosi struktúrája sokszínű: belga, kínai, azerbajdzsáni is van köztük.
Nagy tervek ezen a téren is vannak
Szerbia energetikai átállásának terveit az Integrált Nemzeti Energia- és Klímaterv (INEKP) határozza meg. A legfontosabb cél a szén fokozatos kivezetése, a környezetszennyezés csökkentése és a megújuló energiaforrásokra való átállás 2030-ig, azzal a hosszú távú elképzeléssel, hogy 2050-re megvalósuljon a teljes dekarbonizáció. 2030-ra a villamosenergia csaknem 45 százalékát megújuló forrásból nyernék, nap-, szél- és vízenergiából.
Szerbia energiabiztonsági okokból nem tudja egyik napról a másikra leállítani a szénerőműveket, a 2030 és 2034 közötti időszakra vonatkozó terv azonban előirányozza a régebbi és kevésbé hatékony blokkok bezárását. A szerb kormány 2030-ra mintegy 3,5 gigawattnyi új nap- és szélerőművi kapacitás megjelenését tervezi, illetve azt, hogy a megtermelt villamos energia csaknem 45 százaléka megújuló forrásból származzon.
Ehhez jönne a Bistrica szivattyús-tározós vízerőmű, hosszabb távon a Vaskapu 3, új gázerőművek, és az atomerőmű. A valóságban azonban a két energiarendszer közötti átjáró még korántsem épült meg.
Atomerőmű építésével is számol Szerbia
A szerb parlament idén tavasszal megszüntette az atomerőművek építésére vonatkozó moratóriumot, így hivatalos körökben már azt is vizsgálják, hogy 2035 vagy 2040 után kis moduláris atomreaktorokat (SMR-eket) vonjanak be az ország energiamixébe.
A jelenlegi menetrend szerint 2027 közepére fejeznék be a nukleáris program első szakaszát és azokat a tanulmányokat, amelyek alapján Szerbia eldöntheti, hogy pontosan milyen irányban indul tovább.
2032 körülre szeretnék megteremteni azt a szabályozási, intézményi és szakmai hátteret, amely már lehetővé teszi a technológia kiválasztását, az építkezést pedig legkésőbb 2035 körül szeretnék megkezdeni.
Az első szerbiai atomerőmű üzembe állása így 2040 után várható; szakértői becslés szerint optimális esetben 2040 körül jelenhetnének meg az első nukleáris kilowattórák a hálózaton.
Az atomerőmű helyszínét egyelőre nem jelölték ki. Ami a teljesítményt illeti, A hivatalos INEKP egyik forgatókönyve legfeljebb 1000 MW nukleáris kapacitással számol 2040 után.
Aleksandar Vučić korábban 1200 MW kis moduláris reaktoros (SMR) kapacitásról beszélt, Đedović Handanović energiaügyi miniszter pedig idén már úgy fogalmazott, hogy a választott technológiától függően 1000, 1200 vagy akár 1650 MW is szóba jöhet. Vagyis még az sincs eldöntve, hogy hagyományos nagyreaktort vagy több kisebb moduláris reaktort építenének.
Ami a kivitelezést illeti, jelenleg Franciaország van lépéselőnyben. A szerb kormány az állami EDF-fel készíttette el az előzetes műszaki tanulmányt, és 2026 júliusában bejelentette, hogy az EDF további négy tanulmányt készít el a nukleáris program első szakaszában.
A fennmaradó 14 vizsgálatnál más nemzetközi vállalatok bevonását is mérlegelik. Jelenleg legalább három komolyan vehető technológiai irány látszik: francia, orosz és dél-koreai.
A szerb kormány még nem közölt hivatalos beruházási költséget, ami érthető, hiszen sem technológiát, sem teljesítményt, sem telephelyet nem választottak. A 2026-os Szerbia 2035 programban ugyanakkor a nukleáris energia fejlesztésével kapcsolatban mintegy 3 milliárd eurónyi beruházás szerepel.
Szerbia és Magyarország ráadásul 2026. február 27-én megállapodást írt alá a nukleáris együttműködés bővítéséről. Ebben részt vesz a Vinča Intézet, a magyar HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyugat-balkáni szervezete.
A megállapodás tudományos, oktatási, energetikai és környezetvédelmi együttműködésre, valamint tudás- és tapasztalatcserére is kiterjed. Elméletileg még az is elképzelhető, hogy Szerbia végül ugyanahhoz a VVER-technológiai családhoz forduljon, amelyet Pakson alkalmaznak. Erről azonban jelenleg nincs döntés.
Neotranszilvanizmus és egy igazi NER-oligarchaDrámai, de nem tragikus a magyarországi támogatások esetleges megvonása
Az erdélyi magyar gazdaságot aligha döntené romba a budapesti támogatások elmaradása, a politikai és lelki következmények azonban jóval súlyosabbak lehetnek....
Vége a „putyinofíliának”? A Balkánon „magyar fordulatnak” tartják az orosz diplomaták kiutasításátBelgrádtól Szarajevóig korszakváltást látnak Budapest Moszkvának küldött üzenetében
Orosz diplomaták kiutasítása ritkán jelent önmagában külpolitikai fordulatot, a mostani magyar döntést azonban a Balkánon éppen így értelmezik. A régiós...
Dróntámadás: ki a szerb–magyar határnál elfogott, Oroszországban élő szerb férfi?Szentpétervártól a szerb–magyar határig: egyre érdekesebb a szerbiai szál
Áprilisban négy kilogramm robbanóanyag került elő a Magyarország felé vezető gázvezeték közelében. Júniusban két férfit fogtak el a szerb rendőrök,...
Békavári emlékek (Kanizsa +)Békát ugyan nem szolgálnak fel, de íróból, halból és történetekből nincs hiány a Tisza partján
Van, ahol a békából királyfi lesz, máshol Csáth Géza darabolja fel, Magyarkanizsán viszont még az étlapra sem sikerült felkapaszkodnia. A...
Nem megy a vonat, nem, most sem…(K. Írótábor ’26)
Van egy vajdasági kisváros, ahová vonat nem jár, busszal sem egyszerű eljutni, az irodalom azonban makacsul megtalálja az utat. A...
Helesfa–Szigetvár–Szekszárd (és a napfogyatkozás)Részleges napfogyatkozás, Babits Mihály és egy dél-dunántúli utazás története
A részleges napfogyatkozás különös fényében Helesfa, Szigetvár és Szekszárd is más arcát mutatja. Utazás tájakon, történelmen és személyes emlékeken át,...
Kiírták a nemzeti tanácsi választásokat is SzerbiábanEgymásra csúsznak a kampányok, a VMSZ Magyar összefogást emleget már a parlamenti választásokon is
Demo Beriša ügyvezető kisebbségügyi miniszter nem kapkodta el: egy nappal a törvényes határidő lejárta előtt írta ki a nemzeti tanácsi...
Ursula mégsem bájolog Vučićtyal a szerbiai választások előttA „dear Alexander” most hoppon marad: az uniós bizottsági elnök a választások előtt nagy ívben elkerüli Belgrádot
Egy hete még csak azt találgattuk, hogy Ratko Mladić temetése után Ursula von der Leyen elmegy-e bájologni Aleksandar Vučićtyal. Most...
A dízel ára történelmi rekordot készül dönteni HorvátországbanRekordközelben a dízel ára, miközben az Adria kőolajvezeték hirtelen felértékelődik észak felé
A horvát autósoknak jövő héttől mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, az ország viszont legalább nyugodtan nézheti a közel-keleti felfordulást: az...
Transzatlanti gyüszmékelés: mi lesz a horvát HIMARS-okkal?Horvátország és az Egyesült Államok katonai együttműködése egyszerre zajlik otthon és a levesen túl
Miközben Horvátország az Egyesült Államokból várja új HIMARS rakéta-sorozatvetőit és Black Hawk helikoptereit, amerikai és balkáni tábornokok egész sora gyűlt...
Vučić választást írt ki, Dodik pedig Jeruzsálemben lett „hadzsia”Választás Szerbiában, hadzsia Jeruzsálemben, Mladić pedig még a sírjából sem hagyja békén a Balkánt
Miközben Szerbia már az októberi előrehozott választásra készül, a Ratko Mladić temetése körül kirobbant botrány tovább gyűrűzik a Balkánon. Milorad...
Persona non grata: Bosznia kiutasít két szerb diplomatátA boszniai külügyminiszter már ma megszakítaná a diplomáciai kapcsolatokat Szerbiával, az EU-tól már nem csak szavakat vár
Persona non grata lett két szerb diplomata Bosznia-Hercegovinában, de Elmedin Konaković külügyminiszter ennél jóval messzebb menne: ha rajta múlna, már...
Tényleg veszélyeztetné Montenegró európai jövőjét Andrija Mandić leváltása?Mandić szerint a múltat élesztik újra ellenfelei, miközben Montenegró az EU kapujában áll
Andrija Mandić szerint éppen akkor akarják eltávolítani a montenegrói parlament éléről, amikor az ország az EU-csatlakozás célegyenesébe fordult. A leváltását...
A levél, amely állítólag nem létezettEgy nem létező levél, két katonai vezető és egy hatalmi konfliktus a haditengerészetben
Darko Vuković, a montenegrói haditengerészet volt parancsnoka hónapok óta áll fegyelmi eljárás alatt egy levél miatt, amely az elnöki hivatal...
Kurti: Az UÇK vezetőit nem a koszovói nép ítélte elA hágai döntés újraélesztette az UÇK iránti "nosztalgiát", kérdés azonban, hogy mit jelent ma a szervezet öröksége?
Albin Kurti elfogadhatatlan igazságtalanságnak nevezte a négy egykori UÇK-vezetőre kiszabott hágai büntetéseket, miközben Pristinában a tiltakozás már az utcáról az...
Hashim Thaçi ítélete: Aleksandar Vučić szerint nincs ok az ünneplésreThaçi 25 évet kapott Hágában, Vučić pedig óvatosan reagált, neki is elég sötét a múltja Koszovóval kapcsolatban
Hashim Thaçi 25 év börtönt kapott háborús bűncselekmények miatt. Aleksandar Vučić visszafogottságra intett, pedig a kilencvenes években egészen más hangot...
Fico fejlesztené az öntözést, de Magyarországtól nem venné el a vizetSzlovák öntözés arab pénzből: a Csallóköz alatt rejtőzik Szlovákia egyik legnagyobb kincse
Robert Fico szerint Szlovákiának a súlyos aszály miatt több vizet kell megtartania, de nem érdeke, hogy a tervezett öntözés miatt...
A Janaf kétmillió tonna kőolajat szállít a MOL-nakMegállapodott a Janaf és a MOL: valamivel több mint kétmillió tonna kőolaj szállításáról írtak alá szerződést
Az egyezség a „take-or-pay” elven működik, vagyis a magyar olajipari vállalat a lekötött szállítási kapacitásért akkor is fizet, ha azt...
Szlovákia nem tudja kiváltani PaksotFico felajánlása gesztus vagy valódi segítség: miért nem lehet egyszerűen „áramot küldeni” Magyarországra?
Miközben Magyarország Paks 2-vel nyűglődött, Szlovákia szinte észrevétlenül Közép-Európa egyik legnagyobb villamosenergia-exportőrévé vált. Robert Fico felajánlotta, hogy szükség esetén segít...
A Szekuritáté velünk van! – átvedlett titkosszolga a kormányőrség élénA Szekuritátétól a Kormányőrségig: Lucian Pahonțu ott volt az Intercontinental szállodánál, de a bányászjárásnál és az Egyetem téren is ott lehetett
Harminchat évvel a romániai rendszerváltás után újabb darab került elő a Ceaușescu-rendszer máig rendezetlen múltjából. Lucian Pahonțuról, a román állami...
Magyar irónia – román üzemképtelenségMiközben a cernavodăi atomerőmű teljesen leállt, Paks ma estétől ismét teljes kapacitással termel
Élesen eltérő helyzet alakult ki a román és a magyar nukleáris energiatermelésben: a cernavodăi atomerőmű teljes leállása után távozott az...
Ursula von der Leyen Skips Vučić Ahead of Serbia’s ElectionNo “dear Alexander” this time: the EU chief is leaving Belgrade off her Balkan tour
A week ago, BALK asked whether Ursula von der Leyen would still head to Belgrade after the controversy surrounding Ratko...
Serbia Still Does Not Know How to Bury Ratko MladićThe justice minister initially promised the highest state honours, but has since brought his position into line with Vučić’s
Ratko Mladić’s funeral is becoming an increasingly awkward political issue in Serbia. Justice Minister Nenad Vujić initially spoke of the...
Calls for Red Star Belgrade to Be Banned from All European CompetitionsThe Srebrenica Memorial Center says Red Star crossed a line after messages glorifying Ratko Mladić appeared not only in the stands but also on the club’s official social media channels
Red Star Belgrade supporters’ admiration for Ratko Mladić has hardly been a secret. The late Bosnian Serb general’s name has...