Szerbia atomerőművet építene, már tárgyal a Roszatommal

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szerbia moszkvai nagykövete közölte, hogy Szerbia orosz atomerőműről kezdett tárgyalásokat a Roszatommal. Momčilo Babić szerint hazája komoly tárgyalásokat folytat az orosz atomenergetikai vállalattal. A nagykövet úgy vélekedett, hogy a világon nincs jobb cég ezen a téren a Roszatomnál.

A bejelentés azt követően történt, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök nemrég Pekingben találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, akivel atomenergetikai kérdésekről is egyeztetett.

Momčilo Babić, Szerbia moszkvai nagykövete az Izvesztyijának nyilatkozva elmondta, hogy a szerb hatóságok és a Roszatom érdemi párbeszédet kezdtek egy atomerőmű-projektről. Véleménye szerint e kérdésben az elkövetkező években kézzelfogható előrelépés várható.

Egy orosz pénzügyi szakértő az Izvesztyijának úgy nyilatkozott, hogy Oroszország – szokásos gyakorlatához híven – kedvezményes hitelt is biztosíthat Belgrád számára a nagyszabású beruházás megvalósításához.

Egy atomerőmű a szerb elnök nagy álma

A szerb parlament 2024 novemberében feloldotta az atomerőművek építésére vonatkozó moratóriumot, amely 1989 óta volt érvényben a csernobili katasztrófa után. A döntést az indokolta, hogy az előrejelzések szerint 2050-re az ország energiafogyasztása a négyszeresére nőhet. Ez részben a szerb gazdaság „aktív növekedésének” is következménye: 2023-ban az ország GDP-je 3,8%-kal, 2024-ben pedig 3,9%-kal emelkedett.

Kapcsolódó cikk

A szerbek lekártyázzák az oroszokkal, hogy kapjanak részesedést Paksból?

Az Izvesztyija szerint Szerbiának azért is van szüksége az atomenergiára, mert egyre több kísérlet történik arra, hogy leválasszák az orosz olaj- és gázellátásról.

A lap megjegyzi: az Európai Unió célja, hogy 2028-ig teljes mértékben megszüntesse az Oroszországból származó energiahordozók importját. Az orosz olaj tengeri szállítására vonatkozó embargó 2022 decembere óta van érvényben.

Jelenleg Szerbia energiamixének több mint 85%-át szén, olaj és földgáz alkotja. Az atomenergia így elérhető és hosszú távon stabil megoldást kínálhat az ország energiabiztonságának megerősítésére.

A szerb elnök régóta dédelgetett stratégiai célja, hogy országa atomenergiához jusson. Felmerült, hogy Szerbia esetleg csatlakozna a nehézkesen haladó paksi bővítési programhoz, sőt olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint a bolgár felet is megkeresték hasonló ajánlattal.

Az orosz lap emlékeztet: Dubravka Đedović-Handanović bányászati és energetikai miniszter közlése szerint Belgrád 2025 júliusában kezdte el kidolgozni a nukleáris energia békés célú felhasználására irányuló nemzeti programját.

Ki épít atomerőművet Szerbiában?

Szerbia tehát elszánt abban, hogy atomerőművet építsen, és jelenleg is aktívan keresi a megfelelő kivitelező partnert. Az Izvesztyija értesülései szerint a lehetséges együttműködők között Oroszország mellett Dél-Korea, Franciaország és Kína is szerepel.

A szerb kormány 2025 szeptemberében két szándéknyilatkozatot írt alá a dél-koreai KHNP vállalattal az atomenergia területén történő együttműködésről. Ez a vállalat nyerte el a romániai Cernavodă-i atomerőmű egyik blokkjának felújítására kiírt nemzetközi pályázatot is.

Kapcsolódó cikk

Szerbia erősíti nukleáris együttműködését a Roszatommal

Tavaly a szerb energiaügyi minisztérium a francia EDF vállalatot is megbízta egy tanulmány elkészítésével az atomenergia-hasznosítás potenciáljáról. A szerb energiaügyi miniszter hangsúlyozta: bár Franciaországnak jelentős tapasztalata van ezen a területen, Párizs hosszú ideje nem épített új atomerőművet.

Oroszország sem maradt tétlen. Aleksandar Vučić 2025. május 9-i moszkvai látogatása során vetette fel az atomenergia terén történő kétoldalú együttműködés elindítását. A Roszatom kész Szerbia számára egyaránt kis teljesítményű atomerőműveket és nagy kapacitású blokkokat is kínálni – jelentette ki Marija Đurić, a Roszatom szerbiai képviseletének igazgatója.

– Az energetika napjainkban az orosz–szerb együttműködés egyik sarokköve, hiszen Szerbia kedvezményes áron vásárol orosz földgázt. Az atomenergia terén való kooperáció tehát logikus és előnyös folytatása lehet ennek a kapcsolatnak – nyilatkozta az Izvesztyijának Milan Lazović energiaügyi szakértő. Véleménye szerint ha az atomerőmű-építés kérdését is integrálják a kétoldalú együttműködésbe, az lehetőséget nyújt Belgrádnak arra, hogy megerősítse nemzeti energiarendszerét, és diverzifikálja energiaforrásait az atomenergia révén.

Mikor kezdődhet meg az építkezés Szerbiában?

Az orosz–szerb tárgyalások egy atomerőmű építéséről előreláthatólag egy vagy két évig tartanak majd, ezt követően kezdődhet meg maga az építkezés. Igor Juskov, az orosz Pénzügyi Egyetem és a Nemzeti Energiabiztonsági Alap szakértője szerint nem kizárt, hogy Oroszország – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – kedvezményes hitellel is támogatná Belgrádot.

A Roszatom nem csupán atomerőművek építésében vesz részt, hanem azok üzemeltetésében, nukleáris fűtőanyag biztosításában és a kiégett elemek kezelésében is. Az orosz szakértő szerint ez a vállalat az egyetlen a világon, amely az atomenergia minden szegmensében aktívan jelen van – ez pedig jelentős versenyelőnyt jelent számára.

Juskov hozzátette: az atomerőmű végső kapacitása attól függ majd, mennyiben kívánják a szerb hatóságok csökkenteni a fosszilis energiahordozók arányát. Ha Belgrád nagy teljesítményű létesítmény mellett dönt, a Roszatom várhatóan két VVER-1200 típusú reaktort ajánl majd – hasonló típusú projektek már folynak Kazahsztánban, és épült ilyen reaktor Fehéroroszországban is.

Ha inkább kisebb kapacitású reaktorra esik a választás, a Roszatom RITM-200 vagy RITM-400 típusokat ajánlhatja – ezek elegendőek egy nagyobb város vagy régió villamosenergia-ellátásának biztosítására.

Több ország együttes bevonása is lehetséges. Jó példa erre a magyarországi Paks II projekt, ahol bár a Roszatom a fővállalkozó, német és francia alvállalkozók is komoly szerepet vállalnak. Erről Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is beszélt a NAÜ Közgyűlésén.

Magyarország emellett nemrég az Egyesült Államokkal is megállapodást írt alá kis moduláris reaktorok építéséről – írja az orosz lap, amely hozzáteszi, hogy a Roszatom jelenleg világelső az atomerőművek külföldi építésének terén: tíz országban 39 blokk kivitelezése van folyamatban.

Új projektjeik között szerepel egy atomerőmű Kazahsztánban, egy kis teljesítményű létesítmény Üzbegisztánban, valamint egy kis atomerőmű terve Mianmarban.

Ki akadályozhatja meg az orosz–szerb együttműködést?

Az Európai Unió potenciálisan megkísérelheti megakadályozni, hogy Oroszország részvételével valósuljon meg az atomerőmű-építés Szerbiában. Brüsszel korábban már próbálta kiszorítani az Orosz Föderációt a Paks II projektből, de Magyarországnak sikerült mentességet szereznie a szankciók alól.

Jelenleg az EU nem alkalmaz korlátozásokat az orosz nukleáris iparral szemben, mivel Franciaország, Szlovákia és Magyarország továbbra is függ az orosz nukleáris fűtőanyag-ellátástól. Az Európai Bizottság arra számít, hogy az EU nukleáris szektora a 2030-as évekre teljesen kiválthatja az orosz termékeket – ehhez azonban mintegy 241 milliárd eurónyi befektetés szükséges.

Az Izvesztyija kiemeli: Szerbia uniós csatlakozásra törekszik, jelenleg harmonizálja jogszabályait az uniós normákkal, és Brüsszel már most nyomást gyakorol Belgrádra, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz. Így várható, hogy az Európai Bizottság igyekszik akadályozni az orosz részvételt a nagyobb szerb beruházásokban.

Milan Lazović szerint azonban az EU nem lesz képes globális szinten befolyásolni ezt az ügyet. Szerbia továbbra is képes megőrizni bizonyos fokú szuverenitást, és nemzeti érdekei mentén cselekszik. Az atomerőmű építésében való orosz részvétel pedig teljes mértékben összhangban áll Szerbia nemzeti érdekeivel – tette hozzá a szakértő.

Az Európai Unió jelenleg azzal próbál nyomást gyakorolni a szerb kormányzatra, hogy kihasználja a 2024 novembere óta tartó tüntetéseket. Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat korábban arról számolt be, hogy a zavargások – amelyeket főként fiatalok szerveznek – kapcsolatban állhatnak az EU bomlasztó tevékenységével, amelynek célja, hogy a nyugathoz hű vezetést juttasson hatalomra.

A jelentés szerint egy „színes forradalom” kísérletére kerülhet sor 2025. november 1-jén, az újvidéki vasúti tragédia évfordulóján, amely 2024-ben 16 halálos áldozatot követelt. A szerb elnök már köszönetet mondott az orosz titkosszolgálatoknak a figyelmeztetésért, miközben az Európai Unió cáfolta az orosz állításokat.